mellyet a' lakosok Bétsben jó pénzen eladnak, Gyöngyök is találtattak itten. Határja gazdag, réttyei kövérek, legeloje nagy, itatója alkalmatos, melly szép tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.

BAKONY UJVÁR. Az Ú be

tüben.

mékenységű, de mivel a' víz áradások határját gyakran elöntik, földgyeit, réttyeit, sôt néha magát is a' helységet. Épületre is fája nem lévén, második Osztálybéli.

BAKSA. Szent Ivány Baksa. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, BAKUS TÖREK. tótúl Bakos fekszik Halmajjal által ellenTerjakovcze. Tót falu K.Hont ben, jeles szántó földgyei, Vármegyében, lakosai kato-'s réttyei vagynak Hernád vilikusok, 's többnyire fazeka-ze folytában; de mivel legesok; dombos helyen fekszik. loje nem elég, és egyik féle Határbéli legelőjök szoross, fája sints szőlős kertyeik köde mind a' kétféle fájok e-zép termékenységűek, má. lég, 's a' síkon fekvő szántó sodik Osztálybéli. földgyeik böven termôk, és könnyen mivelhetők, Rimaszombatnak szomszédságában lévén, vagyonnyaikat jól eladhattyák, első Osztály

béli.

BAKOVA. Bakovitz. Bakovitze. Tót falu Nyitra Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Veszelénynek szomszédságában, földgye közép termékenységű, réttye, legelôje jó, fája is tüzre elég, itatója alkalmatos, második Osztálybéli.

BAKSA. Elegyes lakosú Magyar falu Baranya Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a' Pérsi járásban, határja mint hogy a' természetnek, sok javaival bôvelkedik, méltán első Osztálybéli.

BAKSA. Magyar falu Szala Vármegyében, a' hol posta is vagyon Alsó Lendván felül egy státióval, Barabáshoz közel, Csesztregnek szomszédságában, mellynek filiáBAKSA. Külső Baksa. Ma-ja, lakosai katolikusok. Hagyar falu Abauj Vármegyé-tárja jó, vagyonnyai külömbben, birtokosai külömbféle félék, második Osztálybéli, Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a' Kassai járásban, Határja jó ter

BAKSAHÁZA. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lako

sai katolikusok, fekszik O-[földes Ura Gróf Haller Uraroszlán mellet, mellynek fi-ság, lakosai reformátusok,

liája. Földgye többnyire irtvány, legelője elég, malma az Uraság földgyén, szölô hegye termo, fája mind tűzre, mind épületre ingyen; de mint hogy réttyei, és termo földgyei, a' záporok által gyakran elmosattatnak, második Osztálybéli.

BAKSAHAZA. Bolgarov. Szabad puszta Nógrád Vármegyében, birtokos Ura Baksa Uraság. Határja jó termékenységů.

fekszik Mada Városától egy
kis mértföldnyire. Földgye,
és réttye jó, és a' víz nem
járja, piatzozása helyére jó
úttya, és vám nélkül, fája
mint a' kétféle, az Uraság-
nak engedelméböl, erdejek
közel, száraz malmai kettő,
de mint hogy legelője nem
elég, földgye néhol homo-
kos, második Osztálybéli.

BAKTI. Szabad Puszta Kis
Hont Vármegyében, nem
meszsze Rimaszombattól.

BAKTA. Folyó víz, Heves, birtokosai és külső Szolnok Vármegyé

BALA. Szabad puszta Heves Vármegyében, fekszik Tisza Püspökinek szomszédságában.

BAKTA. Magyar falu Abauj Vármegyében több Uraságok, lakosai refor--ben. mátusok, fekszik Gagyhoz nem meszsze. Határja termékeny, szôleje középszerű, réttyei jók, erdeje makk termo fákkal bővelkedik, 's folyó vize is van, első Osztálybéli. BAKTA. Elegyes lakosú magyar, és sváb falu Heves Vármegyében, birtokos Ura az Egri Püspök, lakosai katolikusok, fekszik Sziráknak szomszédságában, mellynek filiája, napnyugot felé Eger Városától nem meszsze. Videkje termékeny, 's ámbár réttyeit a' víz járja, mindazáltal sokféle javai lévén, elso Osztálybéli.

BAKTA. Magyar Mezo Város Szabólts Vármegyében,

BALAJT. Magyar falu Borsod Vármegyében, birtokos Ura Vay Uraság, lakosai reformátusok, fekszik a' Szendrồi járásban. Szántó földgyei termékenyek, fája épületre, és tüzre ingyen, szőlő hegye középszerů, Kir.dézmája nintsen, de legelője szoross, és piatzozása isMiskoltzon távol lévén, második Osztálybéli.

BALALÉNY. BELELÉNY, vagy Balatin oláh falu Bihar Vármegyében, birtokos Ura az Oroszból egyesült Nagy Váradi Püspökség, lakosai ó G 3 hitüek,

hitiek, fekszik a' Belényesi járásban. Határja közép termékenységű.

BALAS. Szent Balás. Középszert magyar falu Szala Vármegyében, birtokosai Inkey, és más Uraságok, lakosai katolikusok. Határja közép termékenység, szoleje fája elég, borainak eladására jó módgya, gyümöltsös kertyei, gesztenyéssei hasznosak, de legelője szoross lévén, második Osztálybéli. BALÁS. Szent Balás, magyar falu Somogy Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok. Határja jó termékenységű.

Vármegyében, birtokos Ura Runyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszikRábaVize mellett Vasvártól más fél mértföldnyire. Határja síkós, földgye termékeny, réttye elég, és jó nemů fája, legelője erdeje van, piatzozása Köszögön, és Szombathelyen, elso Osztálybéli.

BALASFA. Balasetl. Elegyes tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a' Csaloközben, Szerdahelyhez közel, mellynek filiája. Határja jó termékenységű, réttye, legelője kövér, vagyonnyai jelesek, első Osztálybéli.

BALÁSFALVA. Blasendorf, Balasovetz, Balasützi. Tót falu Bereg Vármegyében,birtokos Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a' Munkátsi Uradalomban. Határja ha gazdagon nem trágyáztatik, egyebet

BALAS KIS BALÁS. Szabad puszta a Kis Kúnságban, fekszik Izsákhoz Pest Varmegyében nem meszsze, határja kövér, és gazdag termést. BALAS. Szent Balás. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa a' Királyi Bányászi Kamara, lakosai katoliku- nem terem zabnál; réttye tsesok, fekszik Potkonitzának szomszédságában. Határja sovány.

BALÁS SZ. BALAS. Magyar falu Szala Vármegyében, alsó Hahóttol Kanizsa felé mint egy fél óra járásra az ország útlan, földes Urai Inkei, és Stublits Uraságok.

BALASAJ. Magyar falu Vas

kély, legelője szoross, Munkársi piatzozásához közel van, fája épületre, és tüzre elég, tsekélyes tulajdonságaihoz képest, negyedik Osztálybéli.

BALASSA. Szabad puszta Veszprém Vármegyében.

BALASER. Balaziova. Magyar falu Bereg Vármegyében,

BALATON KERESZTÚR. A' K. betüben,

ben, birtokosai több Urasá-mellyek közép termékenysé gok, lakosai katolikusok, és güek, fája mind tűzre, mind ổ hitúek, fekszik a' Munká- épületre ingyen, malma egy tsi járásban. Határbéli föld- mértföldnyire, legelője szogye középszerű, réttye jó, ross, szoló hegye nintsen, és némelly helyen sarjút is's piatzozása is távol lévén, terem, legelője elég, 's mind második Osztálybéli. a' kétféle fája a' mennyi szükséges, szôlei termok, piatzozásai a szomszédságban ; BALATON TAVA. Plattende mivel néha határját a' víz See, Somogy Vármegyében, járja, második Osztálybéli. Szala, és Somogy VármeBALÁSFÖLDE. Szabad pusz-gyéknek határjok között kezta Gömör Vármegyében, dödik, nagyon széless, és fekszik Doboczhoz közel, kivált hoszszan terjedô tó, mellynek filiája. Nevezetének eredetében meg

BALÁS VÁGÁS. Blasov. nem egygyeznek a' tudósok, Tót falu Sáros Vármegyében, sokan Magyar eredetű szóföldes Ura Berzevitzky Ura- nak állítyák, mások ellenben ság, lakosai katolikusok, rátz, vagy tót szónak. Hajfekszik Torisza, vagy Tar-dan az egész Balaton körül tza vize paryán, határos a' lévő környék, a' régi Illíriá Szepességgel, meszsze terje-hoz tartozott, 's a' Tatárok dô erdős vidékje van. Határ- is Balatonnak nevezék, és ja soványos ugyan; de mivel ezek adták által annak elöbréttye, és legeloje nagy, fá-beni nevezetét, melly mind ja tűzre, 's épületre is elég, a' mai napig megtartatott. A 's ezzel szoktak lakosai ke- Görögök közzül Ptoloméus, reskedni, harmadik Osztály- és Strábó, a' Deák írók közbéli. zül pedig, Méla, és Plinus BALATON. Magyar falu nem emlékeznek szorgalmaBorsod Vármegyében, bir- tosan felöle. Pliniusnál Pejtokos Urai Szent Pétery, és zó nevezet alatt fordul elő. más Uraságok, lakosai ka- A' híres Magyar történetek tolikusok, fekszik Sz. Már- írója, Turótzi, Palatinus tótontól, fél órányira, hegyes nak nevezi, eröltetvén a' révidékek között, napnyugot gi Balaton nevezetét, Hidfelé folyó vize hasznosan végnél Szala pataka egyesül öntözgeti szántó földgyeit, e' tóval, holott nagy nádas G 4 helye

helyeket foglalván el, úgy ne termo halak is igen jó ízűlátszatik, mint ha e' folyó ek, mellyek között leg nevízből származna, melly bel-vezetesebb a' Fogas, vagy lyebb nagyobbra terjedvén Fogashal, melly mind ízére, annyira nevekedik, hogy hí- mind húsának keménységédasokon kell rajta által járni, re, 's jóságára nézve más ha's talán azért neveztetett Hid- lakat, meszsze felül halad; végnek, mivel már itt mint- és egyebütt e' halnak neme egy lehetetlen vólna, hídat nem is található. Ritkán szoépiteni rajta. Sok farkasok kott egészen béfagyni; ha lakták e' környéket, mivel pedig egészen járható, igen az említett nádasokban, al- szép halászat esik rajta. Körkalmatos tanyájok vala; ki- nyéke kiváltképen termô vált midőn Szala, Ormánd mind a' vetésre, mind gyü vizével egygyé válik, na- möltsre, mind pedig a' szôlô gyon meszsze terjed. Vize termésre nézve. Nem kevés hol szélessebb, hol keske- kárára vagyon Somogy Várnyebb helyet foglal, száraz megyének, hogy nagyobb foldet is lehet néhol látni a kereskedést nem folytathat, vizek között; de a' mellyek- Szala, és Veszprém Várme hez senki sem közelíthet, ki- gyékkel, mert ha a' mint vévén a száraztól bényúló már Méltósagos Gróf Fehelyeit, a' hol Fonyod, és stetich György kimérettette; Bogjúr fekszenek, mellye- Keszthelynél e' nagy tó keken kivül még ezek a' helysé- resztül egyenesen járhatóvá gek vagynak partyán, úgy tétettetik; nem tsak az itt fekmint: Helye, Szemes, Szán- vô helységek, hanem mind a' tod; és Fog szabadi puszta. két Vármegye kevés idő alatt Leg szélessebben terjed a' fogja érezni, e' szép, és igen Balaton tava Veszprém Vár- hasznos igyekezetnek jóltémegyében, a' hol szélessé- vô következéseit. Mert így ge mintegy négy mértföld, annakutánna nem lesznek e hoszsza pedig némellyek vél-két szomszéd Vármegyék lekedése szerént 12. másoké egymástól elszakasztva. Mászerént ellenben 17. mért- sodik által járás esik e' Balaföld. Természeti tulajdonsá- ton taván a' Tihányi révén ; gáról e' tónak méltó megje- ha pedig keményebb telek gyezni, hogy valamint vize járnak, akkor szabadon jôkiváltképen való, úgy a' ben-nek, 's mennek a' jég há¬

tán;