ben, birtokosai több Urasá- | filiája Dráva folyó vize partgok, lakosai katolikusok, yán, két mértföldnyire. Gróf fekszik Rónaszéknek szom- Szétsényi Uraságnak birtoszédságában,mellynek filiája, kában. Határja gazdag terSziget piatzozó helyéhez is mékenységű, de némelly réközel, és a' Só Bányákhoz sze tsekélyes, második Oszsem meszsze, holott vagyon-tálybéli. nyait könnyen eladhattya, 's BARD. Uj Bard. Barova. mind szekérrel, mind kézzel Elegyes falu Máramaros Várjó módgya a' keresetre, fá- megyében, fekszik Visknek ja azon felül mind a' két té- szomszédságában, mellynek le, legelője, és réttye elegen- filiája. Határja jó termékenydo, első Osztálybéli, ségű. BARCZIKA. Alsó, és felsö Barczika. Magyar faluk, Borsod Vármegyében, lakosai katolikusok, 's még többen reformátusok, fekszenek Sajó Szent Péternek szomszédságában, Kazintzon belöl, elönti határját néha Sajó vize, földgyei gyenge trágyázás által is elég termékenyek, Miskoltztól 12. mértföldnyire fekszik; körül belöl szőlő hegyek vagynak, legelôje elegendo; tüzre fája ingyen, Királyi dézmát nem ád, malmok Sajó vizén tulajdon határjokban; fogyatkozásai hogy épületre való fájok nintsen, második Osztálybéli. BARD. Termékeny magyar falu Somogy Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik a Kaposi járásban, Szent Benedekhez közel, mellynek filiája. Határja minden javakkal's szôlô hegyekkel is bāvelkedik, első Osztálybéli. BARDA. Oláh falu Arad Vármegyében, lakosai 6 hitüek, fekszik a' Jenôi járásban, birtokosa a' Királyi Kamara, soványas egy része határjának, mivel hegyes, más részeit pedig Körös vize öntözi, makkja, fája szilvássa vagyon; de kevés módgya az eladásra, második Osztálybéli. BARCZIHÁZA. Szabad pusz-Baranya Vármegyében, lako BARDA. Termékeny falu ta Gömör Vármegyében. sai katolikusok. Határja gazBARCS. Elegyes horvát fa- dag termékenységü, 's valu Somogy Vármegyében, gyonnyainak nevezetes tulakosai katolikusok, fekszik lajdonságaihoz képest, első Babotsa Városához mellynek Osztálybéli, * BARDED de földgyei termékenyek, réttyei jók, fája szüken, legelője középszerű, mellyekhez képest második Osztály * BARDÉD. Magyar falu Szabólts Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Tárkánytól fél órányira, a' hova sóval fuharozhatnak, béli. gyapjúval, 's komlóval is kereskednek; termésbéli tulajdonságaira nézve Ajakhoz hasonló, mind a kettô első Osztálybéli. BAREST. Oláh falu Bihar Vármegyében, lakosai ó hitüek, fekszik a' Vaskobi járásban, birtokos Ura a' Nagy Várady Püspök, tsekély tulajdonságaihoz képest harmadik Osztálybéli. BARDHAZA. Bartháza név alatt. Lendvai járásban, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság jó nagy határja van, melly. rész szerént síkos, rész szerént pedig hegyes; földgye ha jól nem miveltetik, soványas, réttyei középszernek, legelöje, fája, erdeje elég, és makk termo. Mivel Kerka folyó vize elszokta önteni, és a' záporok is ártalmára vagynak, harmadik Osztálybeli. BARDFALVA. Elegyes oláh falu Bihar Vármegyében, BARTFALVA nevezet alatt. BARDFALVA. Berbeste, Berbestyi. Elegyes oláh falu Má- BÁRHELY. Magyar falu Szaramaros Vármegyében, bir- la Vármegyében, lakosai katokosai külömbféle Urasá-tolikusok, fekszik az Alsó gok, lakosai ó hitůek, és katolikusok, fekszik Sziget Városának, 's Akna Sugatajnak is szomszédságában, mellynek filiája, Maros vizének napnyugoti partyán Róna Székhez nem meszsze. Hídgya Királyi költséggel készültt 1778. esztendőben, 's a' Bazilita Barátoknak Klastromával díszesíttetik, ha tárbéli földgyei kiváltképen termékenyek, fájok elég, réttyeik jók, legelöjök hasznos, második Ösztálybéli. BARDOS. Elegyes lakosú birtokosai több Uraságok, falu Vas Vármegyében, la- lakosai reformátusok, fekkosai katolikusok, fekszik szik Borsi, és Tsernahó faKinízs folyó vize mellett, luktól nem meszsze. Határja Szombathelytöl más fél mért- két nyomásbéli ; 's mindenfé földnyire, birtokosa Bozay le gabonát terem, réttyei Uraság, határja szoross ugyan, meglehetősek, legelője elég, BÁRI. Kis Bári. Magyar falu Zemplén Vármegyében, 's jó く 's jó főzelékje dohánnya te- és tűzre, makkja, almássa elég, második Osztálybéli. BÁRKÁNY. Kis Bárkány, Nagy Bárkány. Elegyes magyar faluk Nógrád Vármegyében, birtokosa Gróf Bes likusok, fekszenek Szétsénrényi Uraság, lakosai kato BARI. Nagy Bári. Zemplén Vármegyében, az elöbbi helységnek szomszédságában fekszik, birtokos Ura Gróf Aspermont Uraság, la-hez mintegy két mértföldkosai reformátusok. Határja nyire, Zagyva vizétöl nem soványabb, 's vagyonnyai is meszsze. Határjának, 's egyéb tsekélyebbek lévén, mint vagyonnyainak középszerű az előbbeni falunak harma- voltokhoz képest, második Osztálybéliek. dik Osztálybéli. BARKÁSZÓ. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a' Kaszonyi járásban, ambár elegendő legelője, és mind a' kétféle fája van, de mivel határját gyakorta a' víz járja, és földgye sem igen termékeny; hanem ha gazdagon trágyáztatik, harmadik Osztálybéli. BARKA. Magyar, és elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, mély völgyben épült, 's egész a' tetôkig fákkal keríttetett körül, földgyei nehéz miveléstek, és kösziklásak, ez okozza, hogy néha pénzen vett kenyérrel Allyenek lakosai; leginkább gyümöltsel kereskednek, mellyet a' körül lévő helységekben felszedvén, a' Šzepességre visznek, és ott tserében eladják; mások pedig esztergályozásból élnek, tányérokot, tálakat, 's más féle fa edényeket készíte-monnai Uraság a' Hazabéli nek; határbéli földgye, ha zenebonás idöknek alkalma jól miveltetik, búzát is re- tosságával, nagyobb bátorrem, réttyeinek egy része ságnak, és oltalomnak oká kétszer kaszáltatik, eladni va- ért. Tágas épülete vala kö ló módgya középszerű, le- fallal, és bástyákkal körül gelője elég, fája épületre, vétetve; dél felé más hegy is BARKÓ. Hajdani Vár. Zemplén Vármegyében, nevezetes Vár vala régenten egy magas hegyen épülve, most már tsak régi omladékjai szemléltetnek. Építtette Ho réttyei gazdagok, fája tüzre elég, földgyei termékenyek, elsõ Osztálybéli. van szomszédságában, melly-ban, birtokos Urai G. Battyá röl ostromolni lehetet e' Vá- ni, és Gróf Szapáry Uraságok, rat. Az ellenségtöl is eleget határja jó, legelője tágas, szenyvedett; de kiváltképen Rákóczy idejekor 1644dik esztendőben, mostani birtokos Ura Gróf Csáky Uraság. BARKÓ HEGYE. Nevezetes hegy Zemplén Vármegyéb. Labortza vize foly alatta, szőlős kertek is vagynak az oldalán; több része erdős, északra van rajta Barkó Várának omladékja. *BARLABÁS. Középszer falu Máramaros Vármegyében, mellyhez nem meszsze saványú víz forrás vagyon. BARLAFALU. Ó, és új Barlafalu, Huta Barlesti. Oláh falu Szatmár Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Ura BARKÓ. Orosz falu Zem-ság, lakosai oroszból egyeplén Vármegyében, földes sültek, fekszik a' KrasznaköUra Gróf Csáky Uraság, la- zi járasban; midôn vízáradákosai katolikusok, és ó hi- sok nintsenek, szántó földtűek, fekszik Őrmezőnek gyei jók, réttyei elegendők, szomszédságában, mellynek s jók, Nagy Bányán két filiája, Homonna Mezo Vá- mértföldnyire mindenét könrosához egy mértföldnyire, nyen eladhattya, legelője határja három nyomásbéli; elég, fája határjában mind 's ha trágyáztatik mindenfé- tüzre, mind épületre elegen le gabonát terem, és két mar- dô; második Osztálybéli. hával is miveltethetik, réttyei meglehetős szénát teremnek, legelője elég, fája mind a' kétféle, malma a' szomszédságban, vagyonnyait eladhattya Szent Mihályon, és Homonnán, makkja oltsó, meszet is égetnek lakosai, első Osztálybéli. BARKÓTZ. Elegyes lakosú tót falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, nem meszsze fekszik Mura vizétöl keménnyes allyai járás BARMOD. Elegyes falu Bihar Vármegyében. BARNA. Magyar falu Nógrád Vármegyében, lakosai katolikusok, hegyes, és erdös helyen fekszik, Czerednek szomszédságában, mellynek filiája, Borsod Vármegyének határja szélen, birtokos Ura Gróf Teleky Uraság, földgye közép termékenységû, 's meglehetos javai vagynak; de mivel sző, lôje nintsen, sem fája, sem legelője legelője elég, a' harmadik | kevés, fája a' szomszéd helyOsztályba tétetterett. ségböl mind tűzre, mind BARNACZEL. Szabad pusz- épületre könnyû áron, 's vagyonnyait jól eladhattya, ta Arad Vármegyében. BARNAK. Magyar Bar-elsô Osztálybéli. nak. Magyar falu Veszprém BAROD. Kis, és nagy BaVármegyében nem meszsze fekszik Vérteshez, Csepelyes, zel, két Oroszból egyesültt rod, tótúl Borodcel, Boroés tót Vázsonnyal határos, lakosú faluk Bihar Vármebirtokos Ura Gróf Zichy Ura nek a' Sebes Köröstöl, a' Váradi járásban. Határjai középszerűek. ság, lakosai katolikusok, és gyében, birtokosai több Urareformátusok. Határja kö-ságok, nem meszsze fekszezépszerů, rétryci kevesek, fája tüzre elég, vagyonnyainak eladására alkalmatossága Veszprémben, második Osztálybéli. BARNAK. Német Barnak. Német falu Veszprém Vármegyében, az előbbi falunak szomszédságában, földes Ura Gróf Zichy Uraság, lakosai katolikusok. Határjának, 's vagyonnyainak tulajdonságai az előbbeni faluhoz hasonló lévén, második Osztálybéli. BARNAK. Jeles puszta Szala Vármegyéb. bírja Gróf Szétsényi Uraság, 's a' Pölöskei Uradalomhoz tartozik, Bakkal, és Söjtörel határos. * BARNÓCZ. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, határja mindenféle gabonát terem, legelôje hasznos, és ** BARÓK. Ó, és Új Barók Fejér Vármegyében, Ó Barók szabad puszta, puszta, birtokosai több Uraságok, Új Barók pedig elegyes falu, lakosai katolikusok. Határjaik közép termékenységűek. BAROM.Nagy,és kis Barom, Gross, und Klein Borisdorf Sopron Vármegyében, fekszenek Soprontól harmad fél mértföldnyire, Német Keresztúrnak szomszédságában, lakosai többnyire horvátok, és katolikusok, birtokosa Hertzeg Eszterházy Uraság, határjaik, 's vagyonnyaik is középszerüek, de eladásra jó módgyok van, második Osztálybéli. BAROMHÁZ. Szabad puszelegendő, malma a' szom- ta Moson Vármegyében, fekszédságban, piatzozása Nagy szik Lébenynek szomszédsáMihályon, 's ambár réttyegában, mellynek filiája. I BAROM |