BAROMLAK. Oláh falu Bihar Vármegyében, az Érmellyéki járásban, birtokos Ura Baranyi Uraság, lakosai egyesültt katolikusok, középszerű vagyonbéli tulajdonságaihoz képest, második Osztálybéli. lessége pedig néhol három pe I. A' Körmötz Bányai hegyek, mellyek e' Megyét Zólyom Vármegyétöl elválasztyák; egy része kopasz, más része pedig tûzre, és épületre való fával gazdag. BAROMLAK. Elegyes lakosú falu Komárom Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok,fekszik Udvardhoz nem meszsze, mellynek filiája, Nyitra Vármegyének határja szélén, legelője saját marhájinak elég, réttye néhol tsekélyes, első Osztálybéli. II. Az Új Bányai hegyek, BARRA. Bánátbéli falu. mellyek az elöbbenihez haBARRO. Elegyes falu Zem-sonlítanak magasságokra néz→ plén Vármegyében, lakosai ve. katolikusok, és ó hitûek, ha- III. Klyag hegye, melly tárja két nyomásbéli, melly, mind magasságra, mind faha trágyáztatik, tavaszi bú-béli gazdag voltára nézve nezát is jót terem, réttye hasz-vezetes, és egész Nyitra nos füvet hoz, legelője elég, Vármegyének határáig terfája tüzre, és épületre, mal-jed. ma helyben, vagyonnyait el- IV. A Hrusovi hegyek, adhattya Homonnán, makk- mellyek az elöbbeninél alaja szabad, második Osztály-tsonyabbak, de a’fán kivûl béli. gazdag legelőt is szolgáltat BARS VÁRMEGYE. Comita-nak a szomszéd lakosoknak. tus Barschiensis, Barscher V. A Gyimesi hegyek, Gespanschaft, Tekovszka mellyek már az előbbeninél Sztolitze. Nevezetét vette alatsonyabbak. Ezeken kivül Bars Várától, melly hajdan még több hegyek is vagynak Garam vize mellett állott va- e' Vármegyében; de a' mella. Hoszsza e', Vármegyének lyeket a szomszéd helysémintegy tíz mértföld, szérgek nevéről szokták nevez tra, és Turótz Vármegyéknek szélénél, 's az említett Várostól nem meszsze foly Garam vizébe. Ezeken kivűl vagynak még a' Szkleneni, Vineni, Zernovitzi, és Sz. Benedeki patakok, mellyek mind Garam vizébe omla ni, mellyekhez járulnak még a' Garam mellyéki Berkek is. Valamint pedig számos hegyek vagynak e' Vármegyében, úgy termo völgyek, és térségek is elég bôven vagynak, mellyek a' hegyekbôl lefolyó patakoknak folyásai által nedvesíttetnek. Leve- doznak. Nyitra folyó vize goje kivált a' felső részén igen egésséges, arany, ezüst, vesiti e' Vármegyének. vas, és réz bányákkal gazdag. Folyó vizei között első GARAM Vize, melly Gömör pedig tsak egy darabját ned Fördője között a' Szklenyei híres, németül Glashütten, melly a' Körmötz Bányai út 4) In Prodromo Hungariae novae Lib. III. Cap. V. P. 128. Vármegyéből folyle, 's Zó-ban esik; lásd felöle Bél Mályom Vármegyét béfutván e' tyást. a) Vármegyén is keresztül foly, és Esztergomtól nem meszsze foly bé a Dunába. Második ZSITVA vize, melly száraz idôbben tsekély, de essők után nagyon felszokott dagadni; nevezetesíttetett az úgy nevezett Zsitva Toroknál MDCVI. esztendőben, az Ozmanokkal kötött békeség által. Más kissebb folyó vizei is vagynak, mellyek között emlékezetet érdemel a' Körmotzbányai patak, melly az arany bányák körül tett szolgálattya miatt mindég zavaros, 's Szent Kereszt felett foly bé Garam vizébe. Megjegyzést érdemel továbbá Sz. Kereszt' patakja, melly az előbbeninél gazdagabb, 's öblösebb, és essok után sokkal ártalmasabbis; ered Nyi Nevezetes továbbá a' Vineni, vagy németül Eisenbachi fördő, majd a' Nyitraszegi, és Pöstyéni is, mellyeknek tulajdonságai már eléggé esméretesek. A' mi pedig e' Vármegyének termékeny voltát illeti, mînd búzával, még inkább gaboñával, mind jó árpával, és zabbal is eléggé bővelkedik; búzája a' Zsitva mellyeken leg nevezetesebb, Léva körül is jó földgye van; Oszlán körül pedig gazdagon fizeto gabonája terem. Borai középszerűek, néhol pedig saványúsak is a' több Magyar Országi jó borokhoz képest. Mind öszve 245. lakó helyek vagy 1 2 vagynak benne, 's az Eszter-borait könnyen eladhattya, gomi Fő, és a' Besztertze Bányai Püspöki Megyékhez tartozik. fája tüzre, és épületre elég, makk termo erdeje is van, malma helyben, keresetre módgya Léván, és Szent Benedeken, 's az Országos vásárokban, első Osztálybéli. BÁRSONYOS. Tót falu Vesz prém Vármegyében, birtokosa a' Religyiói Kintstár lakosai katolikusok, fekszik a' felső járásban. Határbéli földgye termékeny, de legelôje tsekély, tüzre fája aints, malma helyben, BARS. Ó Bars, Alt Bersenburg, Stari Tekov. Mezo Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett; Új Barstól egy hiddal elválasztva, hajdan szabad Királyi Város, 's Trentsénnél gazdagabb vala, és régi Várának omladék jait még most is láthatni; e' helytöl vette Bars Vármegye is nevezetét, földes Ura Her-hegyetskéje is van, réttye tzeg Eszterházy Uraság, ha- elég, melly meglehetos szétárbéli földgye elegendo, és nát terem, a' harmadik Osztermékeny,legelője,fája elég, tályba számláltatott. fizesse hasonlóképen, gyü- BÁRSONYOS. Nevezetes fomöltsös kertyei hasznosak, lyó víz Borsod Vármegyékeresetre jó módgya, 's va-ben; Aszaló, és Onga helygyonnyait könnyen eladhat-ségek határainak kiáradásatya, Országos barom vásár-kor ártalmas, halakkal, és jai is vagynak; de mivel szô- jó ízű rákokkal bővelkedik. leje nintsen, második Osztálybéli. BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik BARS. Új Bars, Neu Ber- Bars Vármegyének szélén senburg, Novi Tekov. Me- Libadfalva, és Gyiva puszzo Város Bars Vármegyében, tával határoztatva, lakosai lakosai katolikusok, fekszik katolikusok, Szentegyházát északra Lévától egy mért- Eszterházy. Imre Hertzegsége földnyire, síkos térségen, építtette, e' helységnek akGaram vize mellett, Hertzeg kori, földes Ura, most az Eszterházy Uraságnak birto-Esztergomi Érsekségnek birkaban. Határbéli földgye ter- tokában vagyon. A szerenmékeny, réttyei elég tága- tsétlen idök kivetkeztették sak, szólós kertyeik gyü-elöbbeni szépségéből, és möltsös fákkal gazdagok, nagyságából; határbéli föld gye felé intéztetve épültek. Temploma, melly észak felé fekszik, Szent Egidiusnak tiszteletére építtetett, belsõ része tágas, 's nevezetes nagy oltárján kivül Szered István, és más híres embereknek tetemeivel is nevezetesíttetik. gye jó, legelôje elég, szo- | szélessen terjedő kerületben, lõi saványú bort termok, el-három köfalakkal, 's toradásra a' Dunán, Esztergom- nyotskákkal körül keríttetve. ban, és a' Bánya Városok- Belső épületei régiek, köban, második Osztálybéli. zepén a' Város háza, a' honBARTFA. Bartfeld, Barde- nan a' piatz, és a' belsö Vágov, v. Bardiov. Szabad Ki-rosbéli házak, három kapui rályi Város Sáros Vármegyémegyében, Eperjestöl négy mértföldnyire. E' Királyi Város régibb, mintsem kezdeti eredetét kinyomozni lehetne, sôt még nevezete is homályban vagyon. Némellyek a Magyar nyelv szerént Bárdfától eredtetik, mások a' német nevezet szerént Varthfeldtöl, melly örizeti helyet nevezne. Mások ismét Rumán nevezetű híres tolvajtól vonnyak eredetét. Mások ismét e' Városnak illy alatsony eredetét nem kedvellvén, más RUMANN nevezetu Római polgártól, és itten a' Római barbarusok ellen vólt népnek tisztyétől származtattyák, lásd felőle Bombárdit (a). Kétség ki-ki ezt nevezetes szabadságain vül valónak állíttyák lakosai, hogy e' Várost először MCCCIV.esztendő táján KáROLY kezdette nevezeteseb ben erössíttetni. (a) Topogr. Magni Regni Hung. p. 154. Fekszik a' Város egy halmos helyen, északról Tapoly vize partyán nem igen Sokkal nagyobbak a' külso Városok, mint a' belso. Mikor lett Királyi Városá, nem lehet meghatározni, az mindazáltal felôle bizonyos, hogy a' régibb Királyi Városok száma közzé tartozik, lásd felôle Verbötzit (b). (b) Tripart. Pag. III. Tit. VIII. et XIX. Kivaltképen való kegyelmessége vala ZSIGMOND Királynak Bártfa Városához, a' kivül tízen négy helységekkel meg is gazdagította; de ekkor Bártfa Várának nevez tetett; melly nevezetes jó tetemény után, a' mint megerössíttetett, úgy gazdagodott is. Lakosai hajdan Németek valának, most pedig Tótokkal elegyesek, nem tsak nyelveket szorgalmato san tartották vala fel hajdani | ták e' vidéki erõsségeket, lakasai; hanem még öltö- hanem újjakat is állítottak. zeteket is, a' Szászoknak bévett szokások szerént. Nehéz vala pedig akkor illy erôss, és nagyon ragadozó Ambár a hegyek között népnek ellent állani. Hatalfélre helyen fekszik Bártfa Vá- mokban vala Bonfin szerént rosa, mindazáltal az ellensé- Sóvár, Széts,Kassa, Zólyom, ges viszontagságokat ki nem Besztertze, Szepes, és sok kerülhette. ZSIGMOND Ki- más Városok, mellyekhez rály alatt probálta először a' kell még Sárost, és Kézshadakozásnak súllyát, a' Len- márk Várát számlálni. Köngyelekkel való hartznak al- nyen véllhetô, hogy Bártfa kalmatosságával, a' mint Cro- sem kerülte el ekkor a' Tsemer (c) elo adta vala. hek' hatalmát; kiüzettetvén (c) Libr. XIII. de rebus pedig a' Tsehek KORVINUS Polonicis p. 273. MÁTYÁS által a' Királyok hü Véllhető, hogy a Lengye-ségében maradott, kivévén, lek a' még akkor gyarapodni hogy Lengyel László által kezdő Bártfa Városát nem a' külföldieknek elzálogosítdúlták fel; megmaradván pe- tatott, a' mint (d) a' törvédig a' Királynak hüségében, nyekböl kitetszik. Második hogy mind a' Város, mind LAJOSNAK halála után pedig annak lakosai gyarapodhat- külömbféle Uraknak engenának, kegyelmesen meg- delmeskedett, úgy mint majd ajándékozá az említett Ki- JÁNOSNAK, majd pedig isrály tízen négy helységekkel. mét FERDINANDNAK. Az után Mert szükséges vala az akko- pedig a' hazai zenebonáknak ri veszedelmes környülállá- alkalmatosságával, majd erosokhoz képest, hogy itten szak, majd félelem által Botsnevezetes erősség épülne, a' kainak, Betlen Gábornak, és Lengyelek ellen. Az után ér- Rákótzy Györgynek engekeztek a'Huszszíták, kik Bárt- delmeskedett; de ismét könfa Városát elfoglalták e', nyen a' Tsászárnak hívségére vagy nem, bizonytalan; de hajtatott. MDCLXXXII eszsokáig itten tartózkodtak, tendõben pedig míg a' TsáERZSEBETNEK gondoskodása szárral fegyver nyugvás vaalatt a' Tsehek; még pedig veszedelmes villongások szenyvedésével nem tsak elfoglal la, reméntelenül Tökölyi által elragadtatott, a' mint Vagner (e) nyilváníttotta. (d) |