BÁT. Frauenmark. Batu- | to földgyei termékenyek, szōeze. Elegyes falu Hont Vár- lö hegyei jó bort termök, vimegyében, lakosai katoliku-zen is kereskedhet, réttyeit sok, fekszik tót Bakának Sár vize néha elönti, a' máso szomszédságában. dik Osztályba számláltatott. BATHAR. Folyó Víz Ugo- BAT. Frauenmarkt. Batsa Vármegyében, a' Gödén-tovce. Hont Vármegyében házi hegyekkel völgyesedett földes Ura Herczeg Eszterháhegyek között ered, a' hon-zy, elegyes lakosú régi Menan sebes futásával először ző Város, hajdani lakosai Gidát majd Bathårt bé ér- németek voltak, 's leg invén, ennek napkeleti részén kább bányászok, mellyekfoly, további folyásával pe- nek még most is lehet szemdig határozza Ugotsa, és Szat-lélni nyomait, most leg inmár Vármegyéket egy mástól kább tótok, katolikusok, 's egy jó mértföldnyire, míg evangelikusok, és kevés maUgocsa Vármegyében három gyarok is laknak benne, rémértföldnyi folyamattya után gi ôsi szabadságaikat elveszSzatmár Vármegyében Tisza tették. 1774. esztendőben peBôtsnél, midön az erdőség- dig tüz által emésztetett meg; böl ki zuhanna öszve foly a' öt országos vásár esik benne, Tiszával; árvizei egész lefoly- mellyek elég népesek; hatában károsak, mivel sokszor tárja kiváltképen termékeny, az egész környéket elönti. 's a' természetnek sok javaival megáldattatott, első Osztálybéli. BATASZÉK. Mező Város Tolna Vármegyében, lakosai ben, birtokosa Gáll Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taszárnak szomszédságában, mellynek filiája. Határja igen jó, szôleje ugyan nints, de más javai bôven lévén, elsö Osztálybéli. katolikusok, birtokosa a' Ki- BATE. Elegyes lakosú marályi Kamara, fekszik a' Du-gyar falu Somogy Vármegyénától nem meszsze, Baranya Vármegyének határa szélén, német, és magyar lakosaival, bővelkedő Mező Város, mezôje kies, és termékeny; a' Báthai Apáturságnak helye vala, a' kinek vezéri Szállást is adott; a' hadak viszontagságai által lett lerontatása BATFA. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura után ismét felépíttetett. Szán-Gróf Erdödi Uraság, lakosai kato katolikusok, fekszik Palló | BATIEST. Elegyes falu Krasfán túl, az ország úttyában só Vármegyében, birtokosa kies vig helyen, határja jó a' Királyi Kamara. termékenységů, réttye, le- BATIZ. Magyar falu Szatgelôje jó, 's más tulajdonsá- már Vármegyében, birtokogai is jelesek, első Osztálybéli. sa Szuhányi Uraság, lakosai BÁTFA. Magyar falu Ung-hoz mértföldnyire. Szántó reformátusok, fekszik Botizvár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai földgyei, 's réttyei is jók, reformátusok, határjának jó nyira van, legelője elég alSzatmár piatzozása fél órátermékenységéhez képest, kalmatos tüzre, és épületre első Osztálybéli. BATIKOVA. Pod Batikova. Irtvány Nyitra Vármegyében. BÁTKA, alsó Bátka. Ele való fája szabados a' határSzamos vize tsak fél órányira ban, makkja elég, és közel; gyes falu Gömör Vármegyé- foly tôle, első Osztálybéli. ben, birtokosai több Urasá- BATIZA. Boticz. Elegyes gok, határbéli földgye ter- oláh falu Máramaros Vármemékeny, de tsekély legelö- gyében, földes Ura Gróf Teje van, Rimaszombat piatzo-leky, és Patay Uraságok, lazásának helye, egy mértföld- kosai katolikusok, és ó hinyire, fája tüzre kevés, ka- tüek, fekszik felsö Visónak posztája, gyümöltsös kertyei szomszédságában, mellynek jók, második Osztálybéli. filiája. Réttyei jók, és elegendök, legelője is elég, fája mind a kétféle, zsendelye BÁTKA. Felsö Bátka. Ma falu Gömör Vármegyéket tsinálnak leg inkább lagyar ben, Cziko, és más Uraknak birtokában, lakosai ka-kosai, második Osztálybéli, tolikusok, és reformátusok, BATISZFALVA. Botzdorf. kies helyen fekszik, középszerû tulajdonságai szerént, második Osztálybéli. Botisovcze. Tót falu Szepes Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Gerlakfalvától nem meszsze, földes Ura Márjásy Uraság, hajdani földes Ura Gróf Botis vala a' kinek nevezetét sokáig visel BATINA. Elegyes falu Baranya Vármegyében, fekszik a' Duna partyán, két nevezetes búza tartó házak vannak benne, határja jó termékeny-te e' Helység, 's az Uraságségû. nak kastéllyaival díszeske dik, mellyeknek egyike haj- | fogytával külömbféle ágakdani mód szerént, az újjabb ra nem szállott. Halas tója pedig díszessebb móddal é- elég nagy, és a' mint lakosai pittetett. Folyó vizében ked- állittyák feneke igen mély, ves ízů pisztrángok vannak, mellynek egész környéke fortermésbéli tulajdonságaira rásbol áll, szántó földgyei nézve Gerlachfalvához ha- középszerűek, réttyei halas sonlit, második Osztálybéli. tóján alol, egész a' Karátsondi pusztáig ki terjednek, délre, és északra fekvő erdei makk hozó fákkal bôvel BATONY. Magyar falu Heves, és külső Szolnok Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Almásy Ura-kednek, második Osztálybéli. ság, fekszik Gyöngyöstöl hátom mértföldnyire, Zagyva vize, és Mátra hegye között, termésbéli tulajdonságaira nézve, hasonló Bátorhoz, második Osztálybéli. BÁTOR. Magyar falu Heves, és külső Szolnok Vármegyében, földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eger Városátol nem igen meszsze, ALSÓ BATONY, Szabad pusz-vizi malma vagyon a' Bakta ta Heves Vármegyében. folyón, szántó földgyei középszerüek, réttyei kétszer kaszáltatnak, piatzozása Egerben, és Gyöngyösön, lege elég, makkja is saját határ BATONYA. Magyar, rátz, és oláh falu Csanád Vármegyében, lakosai katolikusok, és ó hitmek, fekszik Tornyá-loje, fája tüzre, és épületre hoz közel, mellynek filiája, mivel határja magossan fek-jában; de réttyeit a' víz gyakran elönti, második Osztályszik, piatzozása Aradon és béli. Szegeden, mellyektől távol fekszik, termékenysége kö BÁTOR. Nyir Bátor. Me zépszerű, második Osztály-zo Város Szabolts Vármegyébéli. ben, földes Ura Gróf KáBÁTOR. Gagy Bátor. Ma-rolyi Uraság, nevezetes vala gyar falu Abauj Vármegyében birtokosa Jakabfalvy Uraság, fekszik az ország úttyában Gagyhoz nem meszsze, örökös birtokosa Bátori vala, míg a' térfi magnak el hajdan, mellyet ha semmi más nem híresített volna is, valóban nevezetéssé tehetné azt a nagy Bátori Nemzetség. Leg elsô tselekedeteiket, 's vitézségjeket Bátoriak nak nak SALAMON Magyar Ki- tori István a' havas allfölrály történeteinek leírásában | dieknek fő Vezére Kinisivel Bonfiniusnál láthatni: az után együtt számtalan török ellen. pedig vak BELÁNAK viselt ség ellen menvén, halhatat dolgaiban. Emlékezik Turo- lan nevének emlékezetét éra tzi is a' Bátoriakról azon demlo gyôzedelmével tért hadban, ugy mond, legin- vala viszsza. Ugyan akkor a' kább vittak Myksa Gabb, nyertt prédákból építtete egy és Bathár; sokakat megKlastromot az abban lévő ölvén 's elfogván az ellen- Kriptával egyetemben, 's ség közzül, emberi vérrel meg nagyobbitotta Bátor Váfestették pánczéllyokat, rosát is, melly 1493. eszten» Myksa Thyodort mint döben történt. Testének tsenminden zűrzavarnak indí- des nyugodalmat engede e' tóját megfogta; Bathár pe- hely; mellyet, minek utánna ,, dig Endrét,,. Már ekkor, az oláhok által feldúlattatott és ezek ellen is fô Vezér vala vala, Bátori András belôl a' Bátory, a' kinek nagy vitéz- Városba vitete, 's maga kölségei, és jó erköltsei méltán tségével építtetett Temploérdemeltették a' Bátori nevet. mába rejtettet. Sokszor puszMaga Bonfinius is meg val- tította, 's égette a' Török lya, hogy ez ütközetnek al- Bátor Városát, sôt el is ronkalmatosságával, sok faluk- totta, ezen kivül az Erdély kal, és Városokkal meg aján- Országi Fejedelmeknek, hadékoztatott, a' mint hogy dakozásai által is gyakran saBÉLA nagyon mégörülvén nyargattattak, midön tudniszokása szerént minden Ha- illik Magyar Ország ellen zájához hív vitéz Vezérjeit fegyvert fogván, e tartokülönösen megdítsérte, és a' mányra üttöttek bé. Az utáni nyertt Zsákmányokon kivül, is elég hadi környül állások helységekkel, és Városokkal nyomták e' Várost; elöbbeni is meg ajándékozá ôket. Fô- szabadságait elvesztvén, moképen Bátori Istvánnak nagy stani lakosai mesteremberek, vitézségei tévek híressé e' és földmivelök, katolikusok Várost, valamint a' Bátori és reform., 's a' t. A' T. MiNemzetséget is. Kiváltképen norita Szerzetebéli Atyáknak Korvinus MÁTYÁS hadako- Klastromjok is vagyon itten; zásaiban, midön tudniillik határbéli földgye három nyoMÁTYÁS igazgatása alatt Bá-másbéli, mellynek egy nyol tzad tzadrésze szép búzát terem, a' többi pedig jó rozsot, réttye hasznos szénát terem, és néha kétszer kaszáltatik; piatzozása helyben, és a' szomszédságokban, legelője elég, itatója alkalmatos, fája épůletre az Uraságnak engedelmével, magának a' Mezô Városnak négy erdeje van, ámbár a' víz áradás néha ártalmára van, mindazáltal else Osztálybéli. Kis Ujfalutól délre fél mértföldnyire; nap nyugotra pedig Kürth, Perbete, és Madar faluknak szomszédságokban, melly faluk távol lévén Bátorkeszitől nagy határt engednek e' Mező Városnak. Nevezetes a' földes Uraságnak szép kastéllya itten, egy felöl pedig a' sík határján szántó földgyei homokosak, de elég termékenyek. Földgye jó, vagyonnyai külömbfélék, bora középszerű, első Osztálybéli. Bács BATH MONOSTOR. Vármegyében, földes UraHerCzeg Grasalkovich Uraság az M. betüben. BÁTOR FALU. Elegyes falu Hont Vármegyében, birtokosai Kubinyi, G. Koháry, és Balog Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik HázasNén nyének szomszédságában, BATRONA. Kietlen nagy mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, legelője elegendo, de tüzre fája nem elég, épületre való pedig nintsen, szőlő hegyek nélkül is szűkölködik, a' harmadik Osztályba tétettetett. hegy, mellynek bov erdőji vannak. BATTYA. Magyar falu Pest Vármegyében, birtokosai Tarko, és Latzkovich Uraságok, lakosai katolikusok. Határjában fája tüzre, és épûBÁTOR. Felső, és Fekete Bá- letre elég, nádgya hasonlótor. Magyar, és elegyes hely- képen, legelője is elég van, ségek Bihar Vármegyében, fogyatkozásai ellenben, hogy lakosai katolikusok, ó hi-határját a' víz járja, melly tůek, és reformátusok. Ha- ellen töltéseket, és hidakat tárbéli vagyonnyaik közép-kell lakosainak tartani, a' szerűek. második Osztályba tétetett. BATTYÚ. Magyar falu Bereg Vármegyében, fekszik ,reg Botrágyhoz két órányira földes Ura Lónyai Uraság, lakosai reformátusok, földgye BÁTORKESZI. Mezo Város Esztergom Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Komáromtól két órányira, فر |