Bát. Frauenmark. Batu- I to földgyei termékenyek, szótze. Elegyes falu Hont Vár-| lö hegyei jó bort termök, vimegyében, lakosai katoliku- zen is kereskedhet, rétryeit sok, fekszik tót Bakának Sár vize néha elönti, a' másoszomszédságában. dik Osztályba számláltatott. Bathár. Folyó Víz Ugo Bár. Frauenmarkt. Bao tsa Vármegyében, a' Gödén- tovce. Hont Vármegyében, házi hegyekkel völgyesedett földes Ura Herczeg Eszterháhegyek között ered, a' hon-zy, elegyes lakosú régi Menan sebes futásával először zỞ Város, hajdani lakosai Gidát majd Bathurt bé ér- németek voltak, 's leg invén, ennek napkeleti részén kább bányászok, mellyekfoly, további folyásával pe- nek még most is lehet szemdig határozza Ugotsa, és Szat- lélni nyomait, most leg inmár Vármegyéket egy mástól kább tótok, katolikusok, 's egy jó mértföldnyire , míg evangelikusok, és kevés maUgocsa Vármegyében három gyarok is laknak benne, rémértföldnyi folyamattya után gi osi szabadságaikat elveszSzatmár Vármegyében Tisza tették. 1774. esztendőben peBộrsnél, midön az erdőség- dig tüz által emésztetett meg; böl ki zuhanna öszve foly a löt országos vásár esik benne, Tiszával; árvizei egész lefoly- mellyek elég népesek; hatában károsak, mivel sokszor tárja kiváltképen termékeny, az egész környéket elönti. 's a' természetnek sok javaiBATASZÉK. Mező Város val megáldattatott, első OszTolna Vármegyében, lakosai tálybéli. katolikusok, birtokosa a' Ki Bate. Elegyes lakosú marályi Kamara, fekszik a Du- gyar falu Somogy Vármegyénától nem messze, Baranya ben, birtokosa Gáll Uraság, Vármegyének határa szélén, lakosai katolikusok, fekszik német, és magyar lakosaival, Taszárnak szomszédságában, bővelkedő Mezo Város, me- mellynek filiája. Határja igen zője kies, és termékeny; a' jó, szőleje ugyan nints, de Báthai Apáturságnak helye más javai bôven lévén, első vala , a'kinek vezéri Szállást Osztálybéli. is adott; a' hadak viszon Bátra. Magyar falu Szala tagságai által lete lerontarása Vármegyében, földes Ura után ismét felépíttetett. Szán- Gróf Erdödi Uraság, lakosai kato karolikusok , fekszik Pallo BÅTiest. Elegyes fala Krasfán túl, az ország úttyában só Vármegyében, birtokosa kies vig helyen, határja jó | a' Királyi Kamara. termékenységü, réceye , le--. Batiz. Magyar falu Szatgelője jó, 's más tulajdonsá- már Vármegyében, birtokogai is jelesek, első Osztálybéli. sa Szubányi Uraság, lakosai Bátra. Magyar falu Ung- hoz mértföldnyire. Szántó reformátusok, fekszik Botizvár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai földgyei, 's rétryei is jók, reformátusok, határjának jó Szatmár piatzozása fél órátermékenységéhez képest, kalmatos tûzre, és épületre nyira van, legelője elég alelső Osztálybéli. való fája szabados a határa BATIKOVA. Pod Batikoya. Irtvány Nyitra Vármegyében. Szamos vize tsak fél órányira han, makkja elég, és közel; BÁTKA. alsó Bátka. Elegyes falu Gömör Vármegyé- foly tôle, első Osztálybéli. ben, birtokosai több Urasá Batiza. Boticz. Elegyes gok, határbéli földgye ter- oláh falu Máramaros Vármemékeny, de tsekély legelő-gyében, földes Ura Gróf Teje van, Rimaszombat piatzo leky, és Patay Uraságok,·lazásának helye, egy mértföld- kosai katolikusok, és ó hinyire, fája tûzre kevés, ka- tüek, fekszik felsô Visónak posztája, gyümöltsös kertyei szomszédságában, mellynek jók, második Osztálybéli. filiája. Réttyei jók, és elegenBárka. Felsö Bátka. Ma dok, legelője is elég, fája mind a kétféle, zsendelyegyar falu Gömör Vármegyében, Cziko', és más Urak- ker tsinálnak leg inkább lanak birtokában, lakosai ka- kosai, második osztálybéli. tolikusok, és reformátusok, BATISZFALVA, Botzdorf. kies helyen fekszik, közép- Botisoycze. Túc falu Szepes szerû tulajdonságai szerént, Vármegyében, lakosai katomásodik Osztálybéli. likusok, fekszik Gerlakfalvá Batina. Elegyes falu Ba- tól nem meszsze, földes Ura ranya Vármegyében, fekszik Márjásy Uraság, hajdani föla' Duna partyán , két neveze- des Urá Gróf Botis yala a' ki. tes búza tartó házak vannak nek nevezetét sokáig visela benne, határja jó termékeny- te e' Helység, 's az Uraságségå. nak kastéllyaival díszeske dik, mellyeknek egyike haj. | fogytával külömbféle ágakdani mód szerént, az újjabb ra nem szállott. Halas tója pedig díszessebb móddal é-elég nagy, és a' mint lakosai píttetett. Folyó vizében ked-állittyák feneke igen mély, ves ízű pisztrángok vannak, mellynek egész környéke fortermésbéli tulajdonságaira rásbol áll, szántó földgyei nézve Gerlachfalvahoz ha- középszerűek, réttyei halas sonlít, második Osztálybéli. tóján alol, egész a? KaráBatony. Magyar falu He tsondi pusztáig ki terjednek, ves, és külső Szolnok Vár délre, és északra fekvő er dei makk hozó fákkal bovelmegyében, lakosai katolikusok", földes Ura Almásy Ura kednek, második Osztálybéli . ság, fekszik Gyöngyöstöl há Bátor. Magyar falu Hetom mértföldnyire, Zagyva ves, és külső Szolnok Várvize, és Mátra hegye között, megyében, földes Ura az Egri termésbéli tulajdonságaira Káptalanbéli Uraság , lakosai nézve, hasonló Bútorhoz, katolikusok, fekszik Eger Vámásodik Osztálybéli. rosátol nem igen meszsze Alsó Batony, Szabad pusz- vízi malma vagyon a' Bakta ta Heves Vármegyében. folyón, szántó földgyei köBATONYA. Magyar, rátz, zépszeråek, réttyei kétszer és oláh falu Csanád várme kaszáltatnak, piatzozása Egergyében, lakosai katolikusok, lõje, fája tûzre, és épületre ben, és Gyöngyösön, legehoz közel, mellynek filiája, ljábån; de rétryeit a víz gyak elég, makkja is saját határmivel határja magossan fekszik, piatzozása Aradon és ran elönti, második Osztály béli. Szegeden, mellyektöl távol fekszik, termékenysége kö Bátor. Nýir Bátor. Mezépszerű, második Osztály- zo Város Szabolts Vármegyébéli. ben, földes Ura Gróf KáBátor. Gagy Bator. Ma- rolyi Uraság, nevezetes vala gyar falu Abauj Vármegyé- hajdan, mellyet ha semmi ben , birtokosa Jakabfalvy más nem híresített volna is Uraság, fekszik az ország út- valóban nevezetessé teherné tyában Gagyhoz nem mesz-azt a' nagy Bátori Nemzetsze, örökös birtokosa Bátori ség. Leg elsố tselekedeteia vala, míg a férfi magnak el-ket,'s vitézségjeket Bátoriak nak nak SALAMON Magyar Ki- tori Istyan a' havas allfölrály történeteinek leírásábandieknek fő Vezére Kinisiyel Bonfiniusnal láthatni: az után együtt számtalan török ellen: pedig, vak Bélának viseltség ellen menvén, halhatatdolgaiban. Emlékezik Turo- lan nevének emlékezetét éra rzi is a' Bátoriakról, azon demlő győzedelmével tért » hadban, ugy mond , legin- vala viszsza. Ugyan akkor a' kább vittak Myksa Gabb, nyertt prédákból építtete egy gj és Bathár ; sokakat meg- Klastromot az abban lévö ölvén's elfoyván az ellen- Kriptával egyetemben ; 's ség közzül, emberi vérrel meg nagyobbitotta Bátor Váfestették pánczéllyokat, rosát is, melly 1493. esztenMyksa Thyodort mint döben történt. Testének tsen minden zúrzavarnak indi- des nyugodalmat engede e’ » tóját megfogta; Bathar pe- hely; mellyet, minek utánna i dig Endrét ,,. Már ekkor, az oláhok által feldúlattatott és ezek ellen is fo Vezér vala vala, Bátori András belől a' Bátory, a'kinek nagy vitéz- Városba vitete, 's maga kölségei, és jó erköltsei méltán tségével építtetett Temploérdemeltették a' Bátori nevet. mába rejtettet. Sokszor puszMaga Bonfinius is meg val- tította, 's égette a Török lya, hogy ez ütközernek al. Bátor Városát, sỏt el is ronkalmatosságával, sok faluk- totta, ezen kivül az Erdély kal, és Városokkal meg aján- Országi Fejedelmeknek, hadékoztatott, a' mint hogy dakozásai által is gyakran saBÉLA nagyon megörülvén nyargattattak, midön tudniszokása szerént minden Ha- illik Magyar Ország ellen zájához hív vitéz Vezérjeit fegyvert fogván, el tartokülönösen megdicsérte, és a' mányra ürtöttek bé. Az után nyertt Zsákmányokon kivül, is elég hadi környül állások helységekkel, és Városokkal nyomták e' Várost ; elöbbeni is meg ajándékozá óket. Fö- szabadságait elvesztvén, moképen Bátori Istvánnak nagy stani lakosai mesteremberek, vitézségei révek híressé é és földmivelők, katolikusok Várost, valamint a' Bátori és reform., 's a't. A' T. MiNemzetséget is. Kiváltképen norita Szerzetebéli Atyáknak Korvinus Mátyás hadako- Klastromjok is vagyon itten; zásaiban, midőn tudniillik határbéli földgye három nyoMátyás igazgatása alatt Bd- másbéli, mellynek egy nyol tzad tzadrésze szép búzát terem , Kis Ujfalutól délre fél mérte a' többi pedig jó rozsot, rét- földnyire; nap nyugotra petye hasznos szénát terem, és dig Kürth, Perhete, és Manéha kétszer kaszáltatik; pia- dår faluknak szomszédságoktzozása helyben, és a szom- ban, melly faluk távol lévén szédságokban, legelője elég, Bátorkeszitől nagy határt enitatója alkalmatos, fája épũ-gednek e' Mező Városnak. letre az Uraságnak engedel- Nevezetes a' földes Uraságmével, magának a' Mezö Vá- nak szép kastéllya itten , egy rosnak négy erdeje van, ám- felöl pedig a' sik határján bár a víz áradás néha ártal- szántó földgyei homokosak, mára van, mindazáltal elsô de elég termékenyek. FöldOsztálybéli. gye jó, vagyonnyai külömbBátor Falu. Elegyes falu félék, bora középszerű, első Hont Vármegyében, birtoko-Osztálybéli. Báth MONOSTOR. . Bács sai Kubinyi , G. Koháry, és Balog Uraságok, lakosai ka Vármegyében,földes UraHertolikusok, fekszik HázasNén- czeg, Grasalkovich Uraság , az M. berüben. nyének szomszédságában, BATRONA. Kietlen nagy mellynek filiája. Határbéli földgye középszerű, legelője hegy, mellynek bôv erdőji . elegendô, de tûzre faja nem elég, épületre való pedig nin Báttya. Magyar falu Pest Vármegyében birtokosai tsen, szólö hegyek nélkül is szîkölködik, harmadik Tarko, és Latzkovich UrasáOsztályba tétettetett. gok, lakosai katolikusok. Határjában fája tűzre, és épiiBátor. Felső, és Fekete Ba-letre elég , nádgya hasonlótor. Magyar, és elegyes hely- képen, legelője is elég van, ségek Bihar Vármegyében, fogyatkozásai ellenben, hogy lakosai katolikusok ó hi- határját a víz járja, melly tüek, és reformátusok. Ha- ellen töltéseket, és hidakat tárbéli vagyonnyaik közép- kell lakosainak tartani , a' szerûek. második Osztályba céretett. BÁTORKESżi. Mező Város Báttyú. Magyar falu BeEsztergom Vármegyében, reg Vármegyében , fekszik földes Ura Gróf Pálfi Uraság, Botrágyhoz két órányira föllakosai katolikusok, fekszik des Ura Lónyai Uraság, laKomáromtól két órányira, kosai reformátusok, földgye já |