nek középszerű termékeny- | vét tisztaságától vette, 's az ségeire nézve, második Osztálybéli.

BELEN VIZE, Trentsén Vármegyében, magas árkában lefolyó tiszta viz Árva Vármegyének határjában ered, Rovna, Hora hegyek között, a' honnan Ternovába foly, 's azután elhagyván a' lapályos helyeket, egy mély völgyben foly Bellaig, onnét pedig Krasznához, három. órányira járó völgyben Vari felé foly, holott Vág vizével öszve elegyedik; sokféle halakkal kövelkedik.

északra fekvő völgyekböl ered, és dél felé foly; a' Vág vizénél sokkal sebesebb, és veszedelmeseb áradásának idején; Liptó Újvár alatt a’ Vág vizébe szakad.

BELLA. Cziróka Bella, v. Lutoka Bella. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Csáky Uraság, és mások, közel fekszik Szina Mezo Városához, Czirok patakotska mellett, melly jó pisztrángjairol nevezetes. Határja három nyomásbéli, 's ha trágyáztatik, rózsot, árpát, zabot bôven terem, réttye jó, legelője elég, fája tűzre, és épületre, malma helyben, itatója alkalmatos, makkja szabados, piatza Ho

BELLA. Tót falu Turotz Vármegyében, földes Ura Báró Révay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Neczpalhoz nem meszsze, nagyságára, 's népességére nézve itt el-monnán, első Osztálybéli. so minden egyéb faluk közt; régi helység is, hajdan sok szabadságokkal bírt vala, azok közzül most is megtartya, hogy Vasárnapokon reggel Vásárokat tart, régenten meredek hegyre épült Várral is ékeskedett, mellynek most tsak maradványai látszatnak. Szántó földgye legelője kövér, hegyei sok vadakkal bővelkednek, elsô Osztálybéli.

BELLA. Nevezetes folyó víz Liptó Vármegyében, második a' Vág vize után; ne

BELLA. Izbugya Bella. Tór falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Boronkay Uraság lakosai katolikusok, fekszik Alsó Csebinyéhez nem meszsze, határja az említett falunak tulajdonságaihoz hasonlitó, második Osztálybéli.

BELLA. vagy Béla. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok

fekszik Kassához, mellynek tulajdona, nem mészsze. Határja termésbéli tulajdonságaira nézve hasonlít Baksához, harmadik Osztálybéli. L 3

BELACZ.

BELLACZ. Elegyes falu Tol- | kosai katolikusok, fekszik na Vármegyében, földes Ura az elöbbeninck szomszédsáGróf Festetich Uraság, la- gában, 's vagyonbéli tulajkosai katolikusok, fekszik donságaira nézve is hozzá haa' Völgységi járásban, ha- sonlító. tárja jó termékenységü. BELLAD. Középszerű falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Aranyos Maróttól egy mértföldnyire, öntöztetik a' Zsitva vizétől.

BELLEG. Középszerű falu Bars Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a' Verebélyi járásban, határjában makk termo erdeje, fája épületre, és tüzre, legeleje elég van, földgye, és réttyei jók, szoló hegye a' határban, mellyek jó boro

matos, piatzozása közel Komáromban, első Osztálybéli.

BELLEG. Magyar falu Somogy Vármegyében, földes lakosai katolikusok, határjá Ura Gróf Festetich Uraság,

'BELLADINCZ. vagy Bellasiest. Temes Vármegyében Bánátbéli falu. BELLATINCZ. Népes Me-kat termenek, malma alkalzo Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, 's többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával diszeskedik, határbéli földgyei termékenyek, és a termé-ban szôlô hegye nintsen, földszetnek sok javaival bôvelkednek, első Osztálybéli. BELLED. Alsó Belled, Pudlein, Dolni Belled. Elegyes falu Vas Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pinka vize mellett, Monyorókerekkel által ellenben. Határja türhető, fája mind a' kétféle, legelője jó, harmadik Osztálybéli.

BELLED. Felső Belled, Ober Pudlein. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, la

gye némelly részér homokos, réttye, legelôjé, és fája van, második Osztálybéli.

BELLEG. Nagy, és Kis Belleg. Két faluk Fejér Vármegyében, mellyek közel fekszenek egy máshoz, Mortól két mértföldnyire, Komárom Vármegyének határja szélén, lakosai katolikusok, határjai közép termékenységuek, 's vagyonnyai is meglehetősek.

BELL MEGYER. Szabad
Békés Vármegyében.

puszta

BEL

BELLENCZ. Szabad puszta és mások, lakosai katolikuTemes Vármegyében, földes sok, fekszik Pereszlényhez Ura Konrad Uraság, neve- közel, mellynek filiája. Hazetes termékenysége, 's jó tárja közép termékenységû, tulajdonságai vagynak. vagyonnyai meglehetősek, BELLEN. Magyar falu Gö-második Osztálybéli.

mör Vármegyében, földes BELLOTINCZ. Bánátbéli faUra Fáy Uraság, lakosai lu, fekszik Maros vize melevangelikusok, és reformá- lett Lippától egy mértföldtusok, határja három nyo- nyire.

másbéli, 's közép termékeny- BELLOVESA. vagy Beiloveségû, fája szüken, piatza Ri-sza. Tót falu Sáros Vármema Szombatban, második gyében, birtokosai külömbOsztálybéli. féle Uraságok, határja köBELICZ. Kis, és Nagy Be-zépszerű termékenységű, rétlicz. Két tót faluk Nyitra Vár- tye, legelôje magok szükmegyében, lakosaik katoli-ségeire elég, fájok nem kükusok, fekszenek Nyitra lömben, második OsztályZsámbokréthez nem meszsze, béli. 's tsak egy kis köz van köztök, földgyei néhol soványosak, de fördőjéről nevezetes, mellyet kiváltképen hasznosnak tartanak, második Osztálybélick.

BELUJA. Tót falu Hont Vármegyében, másként Belugya, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Prenesfalvának szomszédságában, mellyBELLICZA. Horvát falu nek filiája, határja középsze Szala Vármegyében, földes rü, legelôje, 's mind a kétUra Gróf Althan Uraság, kö-féle fája elég, szomszédsázépszerů termékeny voltához gában lévén Selmecznek, képest, második Osztálybéli. vagyonnyait jól eladhattya;

BELLIN. Elegyes falu Gö- de mivel a' posta úton kivül, mör Vármegyében, lakosai hegyek közt fekszik, 's rosz katolikusok, fekszik Feled-útakkal terheltetik, és szőlő nek szomszédságában, melly-hegye sints, a' második Osznek filiája. Határja közép- tályba tétetett.

szerů.

BELLINCZ. Bellincze. Tót falu Nyitra Vármegyéb. földes Ura Gróf Battyáni Uraság,

BELLUS. Mezo Város Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Königszeg, lakosai katolikusok, fekszik PuL 4 kovtól

kovtól nem meszsze. A' mint szántó földgyeik középszerűek, fája, és legelôje, 's vadgya elég, vagyonnyainak eladására is jó módgya, mind helyben, mind a' szomszédságokban, elsö Osztálybéli.

BELUS PATAKA. Trentsén

Első LAJOS Király jószágainak feljegyző könyve mutattya, hajdan Uradalmok vala a' Magyar Országi Királyoknak; míg végre Illavia, vagy Illova Uradalommal együtt az Ország Nagyainak birtokokba jöve. A' Vág vize partyához mintegy ket mértföldnyire épült, erdős helyek között lévő térségen, ha sem fagy bé; hanem a lakosai mindnyáján szántó vetok, alatsony házaikat fá-leg keményebb télben is 18.

bol szalmával fedvén szokták építeni. Egyéb aránt a' Város elég népes, és mind a' szántás vetésben, mind a' fazekasságban szorgalmatosak. SZENT ERZSÉBET temploma 1553. leomlott vala, mellyet az elôtt Osztrohitsiak építtettek; de 1630. esztendőben viszont felépíttetett. Szent Fábian, és Sebestyén kápolnáit pedig Gróf Bräuner Uraság építtette. Nevezetesitik, többek között e' helyet Néhai Adámi, András, Mihály, és Pál itten lett szuletések, kik között leg nevezetesebb munkákat készített vala Mihály Nerazeti Magyar nyelvünknek elômozdítására; esméretes kissebb munkája e' tzím alatt: Ungarische Sprachlehre; de Magyar Szótárja világosságra nem botsáttatott. Határbéli

Vármegyében, Bellussa Városától vette nevezetét, mellyen keresztül foly a' Vág vizébe Trstyefalva felett; so

lisztet örölő, és három kalló kérekeket hajt, ambár tsak két mértföldnyire terjed folyása.

BELYE. Nevezetes Uradalom Baranya Vármegyében, földes Aszszonya F.K. Hertzeg Aszszony KRISZTINA, harmintz, és egynéhány helységeket foglal magában, 's hat kerületekre osztatott elsô a' Belyei kerület, mellyben ezek a' helységek vannak: Belye, Kopács, Darocz, Laszlo, H. Eugenius faluja, és a' Vittvári Vendég fogadó, Szöllöstöl fél mértföldnyire, és Koha. A' második kerületben ezek a' helységek vannak: Hertzeg Szölöskö, Cseptse, Csusza, Veresmart, és Batina. A' harmadikban ezek: Darás Marok, Izsép, Dallyok Ecsibogád, Bodolya. A' negyedik

természetnek külömbféle javaival boven megáldattatván, első Osztálybéli.

BÉLTEK. Nagy Béltek. Magyar falu Szabólts Vármegyében, földes Ura Kállay Uraság, lakosai katoliku sok, és reformátusok, fekszik Nyír Bátornak szomszéd

gyedikben: Nyárad, Majts, ság Tisztyein kivül számos Szabár, Udvar. Az ötödik- külömbféle mester Emberek ben: Villán Lipova, Sarok, is laknak itten, úgy hogy a' és Szent Márton. A' hato- Mező Városi nevet is méltán dikban: Baranyavár, Mo- megérdemlené. Határja gaznostor, Lucs, Szent István, dag termékenységü, 's a' Ben, Kisfalud, a' Bucsikliczari, és a' Kis Lippoviczai Vendégfogadók, ezeken kivül Hennye Horonya, Kipovicza, Lajtka, Gotsa, szabad puszták. BELYE. Elegyes nagy falu Baranya Vármegyében, földes Aszszonya F. K. Hertzeg Aszszony KRISZTINA, lakosai katolikusok, és reformá-ságában, mellynek filiája, határbéli földgye három nyo-. tusok, fekszik a' Dunától nem meszsze Laska mezőtől másbéli, 's búzát, és rozsot is jót terem, réttye elegenegy mértföldnyire, Dárda, és Eszék között; hajdan kis- do, legelôje nagy, piatza ded falu vala, mellyet na- és alkalmatos, fája elég, 's nem meszsze, itatója közel, gyobbított Hertzeg Euge makkja is van, száraz malnius, 's Vár forma erősségü Kastéllyal, melly, négy mértföldnyire kettő, de mima helyben, vízi pedig fél szegletre épült, 's díszesen vel a' vízáradások károsíttyák felékesíttetett, négy bástyái- határját, második Osztályval körül vévén azt, mellyeknek húsz lépésnyi szélessége, téglákból készíttetett, és közepében földel meg- már Vármegyében, földes vertt sántzai, olly mesterség Ura Gróf Károlyi Uraság, lagel kerittettek, hogy azo- kosai katolikusok, fekszik kat mindenkor, ha szüksé- Szatmártól két mértföldnyiges, vízzel tele ereszthetik. re. Szántó földgyei mind a' A' közepében vagyon négy három nyomásban termékeszegeletre épülve a' Tisztek nyek, réttyei jók, piatzoháza, 's szép tornyával éke- zások két mértföldnyire Szatsíttetett. A leírtt földes Ura-máron, mind épületre, mind

béli.

BÉLTEK. Mező Város Szat

tüzre