BELVEDER. Régi erősség vala Nyitra Vármegyében.

tüzre szabad fájok van, szo- | den javakkal bővelkedik, ellö hegyei is jók, és közel sö Osztálybéli. a' határban; a' hamú zsív ház is tsak egy órányira van hozzájok, a' hol fagygyút, fát, és hamut jól eladhatván, első Osztálybéli.

BÉNA. vagy Bene. Omlott Vár Heves Vármegyében, Gyöngyös Városa felé ha

BÉLY. Magyar falu Zem-nyatlo kékes Mátra hegyé

plén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a' Zempléni járásban, határja mindenféle veteményt bôven hoz, szénája jó, de mivel elegendő legelője nintsen, sem fája, a' második Osztályba tétette

tett.

nek bérczein látható omladozásában; erdős helyen épült vala, elpusztulet omladékjait Bene Várnak mondják még ma is a' körül lévő la

kosok.

BÉNA. Folyó víz Heves Vármegyében, a' Mátra hegyek között veszi eredetét, BELYÉK. Középszerű falu abból a' meredek hegyböl, Somogy Vármegyében, föl-melly Kékes hegynek nevezdes Ura Gróf Festetich Ura- tetik. Fél mértföldnyi meszság, kies helyen fekszik, 'sszeségre lett folyásáig, gazdag termékenységű.

na

gyon sok forrástól kell vizének nagyobbíttatni, mivel BELZERÉND. Elegyes falu eredetétől nem meszsze már Arad Vármegyében, lakosai malmokat hajt; mind télben, katolikusok, határját Körös midôn más vizek béfagynak, vize elszokta önteni; egyéb mind pedig nyárban malmoaránt földgye jó termékeny-kat hajt, melly tulajdonsáségù, fája, makkja, lege-ga, Tarna, és Zagyva vilője elég, 's külömbféle ja-zektöl méltán megkülömvai, vagyonnyainak eladá- bözteti. Egy negyed rész sára is középszerű alkalma- mértföldnyi meszszeségi metossága, második Osztály-redekségen siet le felé tserbéli. gedező folyása, az egyene

BELVARD. Magyar falu Ba- | sebb térségre, holott Sári ranya Vármegyében, földes hegytöl akadályoztatván, elôUra Gróf Battyáni Uraság, ször napkeletre hajol, de vilakosai katolikusok, fekszik szont viszsza foly déli részére, a' Pétsi járásban, határja min-míg síkságot érvén egyenes

árká

árkában megtartya folyását; | reshetnek lakosai, elsö Osznoha kevés idôig, mivel vi- tálybéli.

szont más völgybe béfoly- BENE. Szabad puszta Heván, Tsiktó patakjával egye-ves Vármegyében.

sül, végre pedig Tarna vi

BENE ENTE. Elegyes falu

zével is egygyé válik; ha Posen Vármegyében. meg árad, nagy zuhogással

BENE. Szabad puszta a' fur le a' völgyre, és sok par- Jászságban, fekszik Ketsketyán nyôtt élő fáknak tövök-mét, és Nagy Körös között, bôl való kitsavárásával, 's elvitelével károkat is tesz; tárja jó termékenységů. a' Jászságnak széle felé. Hahalai kisdedek, és nem nagy számmal vagynak.

BENA, vagy Benna. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkéhez két mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységû, 's vagyonnyai is ollyanok lévén, második Osz tálybéli.

BENEDEK. Sz. BENEDEK. Mezo Város Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káprálanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Új Bányához más fél mértföldnyire, Garam vize mellett. Hajdan a' Sz. Benedek Szerzetebéli Atyáknak lakó helyek vala, kiket elsô GEIZA Király szállíttatott ide 1075. esztendőben. Jeles két BENE. Benya. Magyar fa- toronnyal ékesültt Szentegylu Bereg Vármegyében, bir- háza Sz. Benedeknek emlétokosai külömbféle Urak, la- kezétére építtetett: mellykosai többnyire reformátu- nek egy részében tartatnak sok, fekszik Beregtöl fél a' régi örökségi, más haszmértföldnyire, határja néha nos levelek: 1565. jutott az megkivánnya a' trágyázást, Esztergomi Káptalannak birszôlei jó borokat teremnek, tokába. Látható itten a' Moés Vári, 's Beregszáz Me- hátsi veszedelemnek jeles lezô Városokhoz közel lévén festése; melly nem régen vagyonnyaikat eladhattyák, megújjíttatott. Határja jó terlegelője, és fája úgy épület- méssel fizet, bora jó, héti re, mint tüzre elég, megle- vásárjai is vagynak, vagyonhetôs kô bányája is van, a' nyai jelesek, első Osztályhol kézi munkával pénzt ke- | béli.

BENE

BENEDEK. Szent Benedek. | Uraságtól ingyen fája mind Magyar falu Pest Vármegyé- tüzre, mind épületre elég, ben, földes Ura a' Kalotsai Szent Miklósi piatztól is tsak Érsekség, lakosai katoliku-. órányira van, a' hol kesok, fekszik Kalotsához egy mértföldnyire. Határja középszerű, vagyonnyai hasonlítanak Bátyához, második Osztálybéli.

BENEDEK. Szent Benedek. Elegyes magyar falu Somogy Vármegyében, földes Ura a' Györi Prépostság, lakosai katolikusok, fekszik a' Kaposi járásban. Határja gázdag, fája, makkja elég, 's külömbféle javakkal megáldattatott, de mivel réttyeit néha a' víz járja, második Osztálybéli.

resetre jó módgya, az első Osztályba számláltatott.

BENEDEK FALVI FORRÁS. Liptó Vármegyében, savanyú víz, mellyel nem tsak a lakosok; hanem szomszédbéliek is haszonnal élnek.

BENEDEKFALVA VIZE. FOlyó víz Liptó Vármegyében, más neve Irnovecz Huvra felett fakad, és végre Vág vizébe szakad, áradások idején igen kártékony a' körülötte lévô lakosoknak.

BENEDEKFALVA. Elegyes falu Külső Szolnok Vármegyében, lakosai nagyobb részént Csehi birtokához szám

BENEDEK. Szent Benedek. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Tótkeresztúrhoz nem láltatnak.

meszsze. Határja középsze- * BENEDEKE, vagy Benerů, vagyonnyai is, második dike. Tót falu Bereg VárOsztálybéli. megyében, birtokosai küBENEDEK FALVA. Benedi- lömbféle Urak, határbéli kova. Tót falu Liptó Várme- földgyei rész szerént sovágyében, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, saványú vizéröl nevezetes; egy harmadrésze földgyének sovány, és két harmadrésze dombokon fekszik, melly miatt mind mivelése, mind trágyázása nehezebb; de mivel legelője jó, és az

nyok, és hegyesek, rész szerént pedig a víz, és zápor mossa; réttyei pedig vagy kevés szénát hoznak, vagy ha hoznak is sásos, harmadik Osztálybéli.

BENESEK. Elegyes falu Temes Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, fekszik erdöség között, 's la

kosai fábol való tsinálmá-| erre érdemessé; és ez az erenyáik által, és fuharozással dete a' Beniczky régi fami

élősködnek.

BENEDIKÓCZ. Mezo Város Sáros Vármegyében, földes Ura Desöfy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitůek, fekszik Stropkóhoz mért3. földnyire Zemplén Vármegyének széle felé, határjának két jnyomásbéli földgye termékeny, és nagy; réttye kétszer kaszáltatik, mivel pedig legelője, és erdeje szuken van, második Osztálybéli.

BENEDIKOVA. Benediko. Tót falu Árya Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik

Mutne falunak szomszédsá

liának; egyéb aránt e' helységnek határa elég termékeny, legelője is elég, második Osztálybéli.

falu Ungvár Vármegyében, BENETINE. Benetzina. Tót birtokosai külömbféle Urak, lakosai többnyire ó hitüek fekszik Tybéhez nem meszsze, mellynek filiája, határja soványas, harmadik Osztálybéli.

BENGE. vagy Benye. Elegyes tót falu Baranya Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a' Bara

BENICZ. Tót falu Turótz Vármegyében, lakosai kato

szomszédságában, mellynek filiája. Határja meglehetős.

BENICZE. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Be

`gában, mellynek filiája. Ma-nyai járásban, határja, 's vagara hegye között, Alsó Ku-gyonnyai is középszerüek. bintól nem meszsze, határbéli földgye soványas, valikusok, fekszik Valtsának gyonnyai sem nevezetesek, harmadik Osztálybéli. BENEFALVA. vagy Benicze. Tót falu Turótz Vármegyében, földes Ura Beniczky Uraság, hajdan Benefalvaniczky Uraság, lakosai kavólt neve, IV. BÉLA 1269. ajándékozta Beneföldgyét lugyától mintegy mértföldThuróczy Imre fiainak; ZsigMOND Király 1413. Benicz Mártonnak, és Jánosnak adta; ez ajándékot I. FERDINÁND Beniczky Miklósnak megújjította, ki is hadi jeles viselete által tette magát

tolikusok, fekszik Nagy Pa

nyire, Bodafalvának szomszédságában, mellynek filiája, dombos helyen fekszik, határja mindazáltal közép termékenységű, tulajdonságai külömbfélék, második Osztálybéli.

BENIKHAZA. vagy Benyik- | BENIKOVA. Barlang Liptó

háza, Benyovcze. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tarnótznak szomszédságában, mellynek filiája, ambár e' helységnek földgyei, és réttyei is meglehetősek, de mivel még szükségékre sintsenek elegendô berkei, annyival inkább erdeje, legelője is szoross, Szent Miklósi piatzától más fél órányira fekszik, második Osztálybéli.

Vármegyében; hasonló nevů kösziklás hegytöl neveztetik, úgy mint a' mellynek szomszédságában esik; e' barlangnak szélessége, 's magasága is egyenetlen, hoszszasága pedig mintegy ötven öl, neveztetik sárkány barlangnak is azok a'tsontok miatt, a' mellyek benne imitt amott találtatnak. Ezek a' tsontok, a' mint formájok, és nagyságok mutattyák, idegen, és esméretlen állatoknak tsontyai; tekervényes úttyai vagy

BENIKOVA. Liptó Várme-nak, néhol nagy, és szép gyében, igen nagy mere- formájú tágas üregek is vandekségű köszikla, mellynek nak benne, a' tsepego kỏmagossága három ezer lépés, böl pedig mindenféle képek közép táján egy mély setét formáltatnak, mellyek kézbarlangnak szája látszik; de zel készültt alkotmányokhoz a' mellyben még semmiféle hasonlók; találtatnak benne ember nem vólt, hozzá járúl sok apró források is, melhatatlansága miatt, az egyik lyeknek vize különös hidegoldala kivül járható, 's lej-ségű, némellyek Arena, tos, és alkalmatos a' barmok vagy vizelleti fövény ellen éllegelésére, azon oldalán pe- nek véle. Valóságos lerajdig, mellyen egy patakots- zóltt képét, kimetszette Buchka foly, látszik egy különös holtz, a' Deménfalvai Barfü neme, vagy lapu a' köszi-langnak nevezete alatt. In klákon lefügni; ennek hosz- Prodr. Béliano. szasága alatt az essô ellen is meglehet az embernek magát vonni. Bôvebb leírását lásd Bél Mátyás munkáiban. In Prodromo, et Notitia Hungariae Novae Tom. 11. 9.4. pag, 521. Com, Lipt,

BENK. Magyar falu Szabólts Vármegyében, földes Ura Vay Uraság, lakosa katolikusok, még többen reformátusok, fekszik Fényes Litkéhez, mellynek filiája nem meszsze, Tisza vizéhez is közel,