Berzova. Folyó víz Toron- | klósi járásban, határbéli földtal Várm.ered Temes vizéből, gye középszerű termékeny's némelly malmoknak forga- ségû; de mivel némelly fotásával, ''s apróbb halaival gyatkozásain kivül , piatzohasználatos. zása sints, harmadik Osz* Bés. Tót falu Ungvár tálybéli . Vármegyében, földes Ura Besenova. Uj Bessenova. Gróf Klobusitzky Uraság, la- Bánátbéli német mező Város kosai katolikusok, és ő hi- Torontal Vármegyében, fektåek, fekszik délröl, Lator- szik a' Kis Becskereki járáscza tolyó vize mellett, melly ban, Peszák, és Rátz Csainnen napnyugotra foly, és nád falukról nem meszsze, a' Laborecz vizével nagyob- földes Ura a' Királyi Kamara, bítrarik, fekvése vidám, szán- nevezetes vagyonnyaihoz, 's tó földgyei teřmékenyek, er- gazdag terméseihez képest , dei gazdagok első Osztálybéli. Besta. Magyar falu Vas BESENOVA. Ó Besenova. Vármegyében, földes Ura Német, és elegyes falu ToGróf Erdödy Uraság, lako- roncal Vármegyében, földes sai katolikusok, határja kö- Ura a' Királyi Kamara , lako. zép termékenységû. sai katolikusok, és ó hitüek, BESE. Elegyes falu Bars kiváltképen való gazdag tuVármegyében, birtokosai kü- lajdonságaira nézve, első Oszlömbféle Urak, lakosai ka- tálybéli. tolikusok, fekszik Verebély BESENOVA. Besenyefalva. töl más fél mértföldnyire, Tót falu Liptó Vármegyében, az Esztergomi Érsekségben, birtokosa Dvornikovits Uratermésbéli tulajdonságai olság, lakosai katolikusok, lyanok, mint Bellegnek, el- fekszik Vág vizétöl nem meszső Osztálybéli. sze, Rozemberghez más fél Bessen. Szabad puszta So- mértföldnyire, hutája is van, mogy Vármegyében, birto- saványú vizéról pedig nevekosa Bosnyák Uraság, fek- zetes; ambár legelôt az igás szik Csehinek szomszédságá- marháiknak bérben tartanak, ban, mellynek filiája, 's vi- és Vág vize gyakran kiönti; dékje hozzá hasonlító. de mivel legelője fejos mar BESENCZE. Tót falu Bara- háiknak elég, és hasznos , nya Vármegyében, lakosai's termékeny földgye van, katolikusok, fekszik a' Si- fája is elegendő úgy tűzre , N 2 ming mint épåletre az Uraságról, síti e' szép helyet, a' máraz első Osztályba' tétetett. ványból épültt Hertzegeknek BESENYEI FORRÁs. Savá- temetkező helye, és méltónyú víz, melly Liptó Várme- ságos, 's mesteri kezet mugyében nevezetes, egy hal- tató kriptája, és a' szép Temmon lévô kösziklából fakad, plom alatt lévô kápolna, és veres iszapja van, 's elég mellyben a' Hertzegi Nemhasznosnak tartatik mind az zetségnek szerentsés virágzáivásra, és véle való élésre, sáért, az ott lakó Kaputzimind pedig orvosságúl, a'ta- nus Atyák naponként áhétatogok erôssítésére. san imádkoznak. Nevezetes, Bessenszög. vagy Tisza- és igen népes bútsú járások is szög. Szabad puszta Heves esnek itten; egyéb aránt a' Vármegyében. helynek fekvése is felette BESENYE. Magyar falu Vas szép, 's éló fákkal bészegett Vármegyében, földes Urai út kaptsollya öszve Gödölo. Dugovits, és külömbféle vel; ide temettetett 1781. Urak, fekszik Köszegtöl, és esztendőben néhai Gróf EszSzombathelytől egy jó mért- terházy Gábor Uraság is. földnyire , határja sik térségböl áll, és jó termékenysé- Szala Vármegyében, földes BesENYŐ. Magyar falu gů, de szoross, fája is szüken, réttyeit, 's legelőjét is lakosai katolikusok, fekszik Urai külömbféle Uraságok, néha a' viz járja, melly tulaj. Szala Egerszeghez nem meszdunságáihoz képest, niásodik sze, határbéli földgyei ugyan Osztálybéli. de Besenyő. Magyar falu He- középszerû termésűek, ves Vármegyében, birtoko- legelője, fája, makkja elég, sai külömbféle Urak, lakosai szóló hegye színt azon sze rént, piatzozása Szala Egerkatolikusok, és reformátusok, 's plebániája is van, mindenkor eladhattya, első szegen, holott vagyonnyait fekszik a Tarnai járásban, Osztálybéli . határja jó termékenységů, vagyonnyai, 's tulajdonságai BESENYŐLÁD. vagy Ladhejobbak a középszerûeknei. senyö. Elegyes tótfalu Bor BESENYŐ. v. Besnyö. Sza- sod Vármegyében, birtokobad puszta Pest Vármegyé- sai Szathmári Király, és ben, földes Ura Hertzeg Gra- más Urak, lakosai katolikusalkovits Uraság, nevezete- sok, fekszik Bódva vize mel lett, lett, Miskóltzhoz fél órányi * BESENYŐ. Elegyes falu ra, határbéli földgye bô ter- Bihar Vármegyében. mékenységû, legelője elég, BESENY D. Magyar falu erdeje, melly kirendeltetik Szabólts Vármegyében, fölmagok szükségeire, elegen- des Ura Niczky, és más do fát ád, szóló hegye kö- Urak, lakosai katolikusok zépszerű, Királyi dézmát és reformátusok, fekszik Lenem adnak, meszet is éget-veleknek szomszédságában. hetnek, malma helyben, Határbéli földgye homokos, termő földgyeinek egy része és sovány, legelője szoross, a’trágyát megkiváñya, mind- harmadik Osztálybéli. azáltal mint hogy vagyon. Besenyő. Magyar falu Fenyainak eladására igen jó al- | jér Vármegyében, földes Ura kalmatossága van, és közel Gróf Szapáry Uraság, határMiskoltzón, első Osztálybéli. ja jó termékenységü. BESENYŐ. Szirma Bese BESENYÔ. Szabad puszta nyö. Elegyes lakosú tót falu Somogy Vármegyében, fölBorsod Vármegyében, föl- des Ura Gróf Szécsényi Urades Ura Gróf Szirmay Uraság, ság, és mások, fekszik Csolakosai katolikusok, határ- konyának szomszédságában, ja kiváltképen termékeny, mellynek filiája. Határja jó. ha jól trágyáztatik, 's va BESNYÖ. Besenyộ név gyonnyait közel Miskoltzon alatt: megjegyezhető felőle, jó áron eladhattya , első Osz-, hogy a Szerzetes Atyáknak tálybéli. kerti szőlőjében termô veres BESENYÔ. Elegyes magyar bor, olly igen hajiya a' vizelfalu Bars Vármegyében, bir- letet, hogy az abból részesültokosa az Esztergomi Kápta- tek, kevés idő alatt okozatlanbéli Uraság, lakosai ka- tyának gyakorti tellyesítésétolikusok, határbéli földgyei, re kénszeríttetnek; mellynek és réttyei kiváltképen jók, tulajdonságát, közönségesen legelője elég, gyümöltsös állíttyák, akik ezt magokon kertyei, káposztássai, szőlő tapasztalák. hegyei jók, kereskedésre BESZKÉD HEGYE, Trentsén módgya Matóthon, 's Kis Ta- Vármegyében, a Karpat, polcsánban, és a' Dunán; vagy Tátra hegyeinek egyik de mivel fája nints, ambár része, melly Morva Orszások nádgya van, második got, napnyugotra, Sziléziát, Osztálybéli . 's Lengyel Országot északra N 3 elvá elválasztya, sok felé terjed, i BBSZTERCZE. Vág Beszterbértzesebb részei pedig leg cze Vára, régi, magas, és inkább észak felé. meredek kösziklára épült Beszkód. Magos, és nagy Vár Trentsén Vármegyében. hegy Zemplén Vármegye Hajdani, és mostani öröksében, Nasztász hegyétöl egy ge Gróf Balassa Uraságnak, 'mértföldnyire, e' hegy nem már most Gróf Szapáry Uraegyéb; hanem a' Karpat he-sággal egyetemben. Nevegyének egy része, melly zetes szolgálatot tett a' baLengyel Országot, Magyar zai külömbféle zenebonás Országtól elválasztya, Sáros időkben; kivált néhai Balassa Vármegyétöl kezdvén, Ung. Zsigmondnak idejekor, a' vár Vármegyéig terjed, mint- kinek történetét Zavodszky, egy hat mértföldnyire; tető- és Bél Mátyás nyilvánítotje majd igen magos, majd ták. Jeles tette vala az emlíalatsonyabb, Lengyel Ország tett Zsigmondnak; midón felé fenyvesekkel" zöldellik, FERDINAND Tsászárnak ural's néhol ollyan meredek, kodása alatt, magát a' Besza hogy reá mehetetlen, félelmes terczei Várbą oltalmazólag is sok helyeken, a benne helyheztetvén, Betlen ellen lappangó vad állatok miatt. támadott vala, és igyekeze BESZNYÁKFALVA. Tót falu teit nem kevéssé akadályozNyitra Vármegyében, földes tatta. E' Várnak mostani diUra Besznyák Uraság, la- szére nézve nem keveset hajkosai katolikusok, igen jó tott Gróf Szapáry Uraság, anhatára van; innen veszi ere- nak megújjíttatása által; midetét a' Besznyák Nemzetség, vel valamint fekvése jeles ; termésbéli jó tulajdonságai- úgy a' lakási alkalmatossához képest, első Osztálybéli . gok is nem keveset nyertek BESZTER. Bisztar. Magyar, ez által. és tót falu Abauj Vármegyé Vág Besztertzei Uradalom, ben , birtokosa a Szent magában foglállya e' helyséIstván nevezetét viselő Kis- geket; Podmár, Besztertze, papság, lakosai katolikusok, M. V. Rosov, Drienove, minden javakkal megáldotta Plevnike , Vrtezér, Vág Tea' természet, 's vagyonnyait pla, Zaszkalie , Kosztelecz , Kassának szomszédságában Vrch Tepla, Podmanin , lévén jól eladhattya, elsõ Praznov, Precsin, Lednicze, Osztálybéli. Facskoy, Podhradie, Orlo. ye , ye, Milochov, Nagy Udi-gyes lakosú szabad Királyi tza, Proszno, Hatne, Klie- Bánya Város, Zólyom Várstina, Marikova, Sebastia- megyében, lakosai leg innova, Podyaczie, Schaynik, kább katolikusok, és evanés Hyoznicza. gelikusok, fekszik Körmötz BeszterczE. Vág Besz-hez pedig négy mértföldnyi Bányához három, Selymetztertze, Besztercz, Poyaszka Bisztricza, elegyes lakosú re, egy kies völgységben, Garam hegye alatt; 's vidékben, földes Urai Gróf Balas je Garam, és Besztertze vizek ben, földes Urai Gróf Balas- által nedvesíttetik. Népesítsa, és Gróf Szapáry Urasá tetett e' Város Jeruzsalemi gok, lakosai katolikusok, András Király alatt, 1222. fekszik Vág vize mellett, némelly Nemesek is lakják, a' esztendő tájban, 1255. pe kiknek itten tulajdon házaik dig IV. Béla által némelly vagynak, külömbféle mester szabadságokkal gyarapíttaEmberei között Korabinszky tott;, mellyeket V. István, és Kún László megerőssítetMátyás Lekszikonnya szerént leg többek a fazekasok; ki- tek, III. András pedig öreg. bítette e' Városnak határát. vål a' Városon nem meszsze Annakutánna két faluk valáegy dombon van egy remete nak birtokában: most hat fahảz is, hozzá tartozó kapol- lut bír. 1478. szállást adott nátskával, más felől pedig vala Mátyás Királynak, 's az Uraságnak nagy tégla ége- BEATRIKSZ hitvesének, 1496. tô keméntzéje. Határja jó termékenységú, réttyei jó szé- pedig Ulászló által gyaranát teremnek, legelője ta- píttatott : 1sooban ellenben gas, itatója alkalmatos, fa- nagy gyálladása miatt gyászja mind a kétféle, piatzozá- erössítte vólt szabadságaikat ba öltöztetett, 1510. megsa is meglehetős; de Vág vi II. LAJOS Király, 1942. neze nem tsak határjának ártal vezetesítette FERDINANDNAK mas megáradásakor; hanem még magának a' Városnak is, Ország gyülése, 1546, és mindazáltal jó tulajdonságai határát, 1550.a' tûz, 1601. 1547. a sáskák károsították szerént, első Osztálybéli. pedig a' pestis, vagy dög haBESZTERCZE Bánya. No- fál, 160's. Botskainak népei visolium, Neosolium, Neu- által sanyargattattak, 1608. sohl, Banszka Bisztrice. Ele- közönséges rendelés által, a magya NA |