BERZOVA. Folyó víz Toron- [klósi járásban, határbéli földtal Várm.ered Temes vizébôl, gye középszerű termékeny's némelly malmoknak forga-ségü; de mivel némelly fotásával, 's apróbb halaival gyatkozásain kivül, piatzozása sints, harmadik Osztálybéli. használatos. *BÉs. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusitzky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik délröl, Latorcza folyó vize mellett, melly innen napnyugotra foly, és a' Laborecz vizével nagyobbíttatik, fekvése vidám, szántó földgyei termékenyek, erdei gazdagok. BESFA. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységû. BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, elsó Osztálybéli. BESENOVA. Új Bessenova. Bánátbéli német mezo Város Torontal Vármegyében, fekszik a' Kis Betskereki járásban, Peszák, és Rátz Csanád faluktól nem meszsze, földes Ura a' Királyi Kamara, nevezetes vagyonnyaihoz, 's gazdag terméseihez képest, első Osztálybéli. BESENOVA. Ó Besenova. Német, és elegyes falu Toroncal Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lako sai katolikusok, és ó hitûek, kiváltképen való gazdag tulajdonságaira nézve, első Osztálybéli. BESENOVA. Besenyefalva. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosa Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Rozemberghez más fél BESSEN. Szabad puszta So- mértföldnyire, hutája is van, mogy Vármegyében, birto- saványú vizéről pedig nevekosa Bosnyák Uraság, fek-zetes; ambár legelôt az igás szik Csehinek szomszédságá- marháiknak bérben tartanak, ban, mellynek filiája, 's vi- és Vág vize gyakran kiönti; dékje hozzá hasonlító. de mivel legelôje fejôs mar BESENCZE. Tót falu Bara-háiknak elég, és hasznos, nya Vármegyében, lakosai's termékeny földgye van, katolikusok, fekszik a' Si-fája is elegendő úgy tűzre, mint épületre az Uraságtól, az első Osztályba tétetett. BESENYEI FORRÁS. Saványú víz, melly Liptó Vármegyében nevezetes, egy halmon lévô kösziklából fakad, és veres iszapja van, 's elég hasznosnak tartatik mind az ivásra, és véle való élésre, mind pedig orvosságúl, a' tagok erőssítésére. BESSENSZÖG. vagy Tiszaszög. Szabad puszta Heves Vármegyében. BESENYE. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai Dugovits, és külömbféle Urak, fekszik Köszegtöl, és Szombathelytöl egy jó mértföldnyire, határja sík térségböl áll, és jó termékenységü, de szoross, fája is szüken, réttyeit, 's legelőjét is néha a' víz járja, melly tulajdonságáihoz képest, második Osztálybéli. BESENYO. Magyar falu Heves Vármegyében, birtoko síti e' szép helyet, a' márványból épültt Hertzegeknek temetkező helye, és méltóságos, 's mesteri kezet mutató kriptája, és a' szép Templom alatt lévô kápolna, mellyben a' Hertzegi Nemzetségnek szerentsés virágzásáért, az ott lakó Kaputzinus Atyák naponként áhétatosan imádkoznak. Nevezetes, és igen népes bútsú járások is esnek itten; egyéb aránt a' helynek fekvése is felette szép, 's élô fákkal bészegett út kaptsollya öszve Gödölôvel; ide temettetett 1781. esztendőben néhai Gróf Eszterházy Gábor Uraság is. Szala. Vármegyében, földes BESENYO. Magyar falu lakosai katolikusok, fekszik Urai külömbféle Uraságok, Szala Egerszeghez nem meszsze, határbéli földgyei ugyan középszerű termésűek, de legelője, fája, makkja elég, szőlő hegye színt azon szerént, piatzozása Szala Egermindenkor eladhattya, elso szegen, holott vagyonnyait Osztálybéli. sai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, 's plebániája is van, fekszik a Tarnai járásban, határja jó termékenységû, vagyonnyai, 's tulajdonságai BESENYOLÁD. vagy Ládbejobbak a' középszerüeknél.senyö. Elegyes tót falu BorBESENYO. v. Besnyö. Sza- sod Vármegyében, birtokobad puszta Pest Vármegyé- sai Szathmári Király, és ben, földes Ura Hertzeg Gra-más Urak, lakosai katolikusalkovits Uraság, nevezete- sok, fekszik Bódva vize mel lett, BESENYO. Elegyes falu Bihar Vármegyében. lett, Miskóltzhoz fél órányira, határbéli földgye bo termékenységű, legelője elég, BESENYOD. Magyar falu erdeje, melly kirendeltetik Szabólts Vármegyében, fölmagok szükségeire, elegen- des Ura Niczky, és más dô fát ád, szoló hegye kö- Urak, lakosai katolikusok zépszerű, Királyi dézmát és reformátusok, fekszik Lenem adnak, meszet is éget-veleknek szomszédságában. hetnek, malma helyben, Határbéli földgye homokos, termo földgyeinek egy része és sovány, legelője szoross, a' trágyát megkiváñya, mind- harmadik Osztálybéli. azáltal mint hogy vagyon- BESENYO. Magyar falu Fenyainak eladására igen jó al-jér Vármegyében, földes Ura kalmatossága van, és közel Miskoltzón, elsô Osztálybéli. BESENYO. Szirma Besenyö. Elegyes lakosú tót falu Borsod Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, határja kiváltképen termékeny, ha jól trágyáztatik, 's vagyonnyait közel Miskoltzon jó áron eladhattya, elsô Osztálybéli. Gróf Szapáry Uraság, határja jó termékenységû. BESENYO. Szabad puszta Somogy Vármegyében, földes Ura Gróf Szécsényi Uraság, és mások, fekszik Csokonyának szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó. BESNYO. BESENYÖ név alatt: megjegyezhető felöle, hogy a' Szerzetes Atyáknak kerti szőlőjében termo veres bor, olly igen hajtya a' vizel BESENYO. Elegyes magyar falu Bars Vármegyében, bir-letet, hogy az abból részesültokosa az Esztergomi Kápta- tek, kevés idő alatt okozatlanbéli Uraság, lakosai ka- tyának gyakorti tellyesítésétolikusok, határbéli földgyei, re kénszeríttetnek; mellynek és réttyei kiváltképen jók, tulajdonságát, közönségesen legelője elég, gyümöltsös állíttyák, a' kik ezt magokon kertyei, káposztássai, szőlő tapasztalák. hegyei jók, kereskedésre módgya Matóthon, 's Kis Tapolcsánban, és a' Dunán; de mivel fája nints, ambár sok nádgya van, második Osztálybéli. BESZKED HEGYE. Trentsén Vármegyében, a' Karpat, vagy Tátra hegyeinek egyik része, melly Morva Országot, napnyugotra, Sziléziát, 's Lengyel Országot északra N 3 elvá elválasztya, sok felé terjed, bértzesebb részei pedig leg BESZTERCZE. Vág Besztercze Vára, régi magas, és inkább észak felé. meredek kösziklára épült BESZKED. Magos, és nagy Vár Trentsén Vármegyében. hegy Zemplén Vármegyé- Hajdani, és mostani öröksében, Nasztász hegyétöl egy ge Gróf Balassa Uraságnak, ́mértföldnyire, e' hegy nem már most Gróf Szapáry Ura egyéb; hanem a' Karpat he-sággal egyetemben. Nevegyének egy része, melly zetes szolgálatot tett a' haLengyel Országot, Magyar zai külömbféle zenebonás Országtól elválasztya, Sáros idökben; kivált néhai Balassa Vármegyétől kezdvén, Ung- Zsigmondnak idejekor, a’ vár Vármegyéig terjed, mint-kinek történetét Zavodszky, egy hat mértföldnyire; tető- és Bél Mátyás nyilvánítotje majd igen magos, majd ták. Jeles tette vala az emlíalatsonyabb, Lengyel Ország tett Zsigmondnak; midôn felé fenyvesekkel zöldellik, FERDINÁND Tsászárnak ural's néhol ollyan meredek, kodása alatt, magát a' Besz¬ hogy reá mehetetlen, félelmes terczei Várba oltalmazólag is sok helyeken, a' benne helyheztetvén, Betlen ellen lappangó vad állatok miatt. támadott vala, és igyekezeBESZNYÁKFALVA. Tót falu teit nem kevéssé akadályozNyitra Vármegyében, földes tatta. E' Várnak mostani díUra Besznyák Uraság, la-szére nézve nem keveset hajkosai katolikusok, igen jótott Gróf Szapáry Uraság, anhatára van; innen veszi ere-nak megújjíttatása által; midetét a' Besznyák Nemzetség, vel valamint fekvése jeles; termésbéli jó tulajdonságai- úgy a' lakási alkalmatossához képest, első Osztálybéli. gok is nem keveset nyertek BESZTER. Bisztar. Magyar, ez által. és tót falu Abauj Vármegyé- Vág Besztertzei Uradalom, ben; birtokosa a' SZENT magában foglállya e' helyséISTVÁN nevezetét viselô Kis- geket; Podmár, Besztertze, papság, lakosai katolikusok, M. V. Rosov, Drienove, minden javakkal megáldotta Plevnike, Vrtezér, Vág Tea' természet, 's vagyonnyait pla, Zaszkalie, Kosztelecz, Kassának szomszédságában Vrch Tepla, Podmanin, lévén jól eladhattya, elso Praznov, Precsin, Lednicze, Osztálybéli. Facskov, Podhradie, Orlo lakosú által nedvesíttetik. Népesíttetett e' Város Jeruzsalemi ANDRÁS Király alatt, 1222. esztendő tájban, 1255. pe dig IV. BÉLA által némelly szabadságokkal gyarapíttatott; mellyeket V. ISTVÁN, és Kún LÁSZLÓ megerössítet tek, III. ANDRÁS pedig öreg ye, Milochov, Nagy Udi-gyes lakosú szabad Királyi bítette e' Városnak határát. Annakutánna két faluk valának birtokában: most hat falut bír. 1478. szállást adott vala MÁTYÁS Királynak, 's BEATRIKSZz hitvesének, 1496. és vezetesítette FERDINANDNAK Országgyülése, 1546, 1547. a' sáskák károsították határát, 1550. a' tüz, 1601. pedig a' pestis, vagy dög haBESZTERCZE BÁNYA. No-lál, 1605. Botskainak népei visolium, Neosolium, Neusohl, Banszka Bisztrice. Ele által sanyargattattak, 1608. közönséges rendelés által, a’ N 4 magya |