Obrázky na stránke
PDF
ePub

's megvallom, nem is volt időm, és módom eddig úgy sürgetni, és esedezéseimet széjjel küldözgetni, mint kellett volna: de reménylem, hogy Hazánknak, 's Nemzetünknek híréért még sok, kal számosabb JÓTÉVŐk lesznek, há e' szép tzélnak valóságos folyamatyát látni fogják. An. nyival inkább, mivel mind ezeket a' tsínos, és nem közönséges képeket, egy nagyra menendo jeles Magyar Ifjú Orosházi Czetter Samuel készíti Bétsben, a' kinek szép tehetségét, ímé Felséges JÓZSEF Királyi Fő Hertzegnek képe, 's nehány Városoknak, már elkészített díszes képeik bizonyíttyák.

Látni fogják ezekből az idegen külső Nemzetek is, a' Hazánkbéli nevezetesebb épületeket, látni fogják, hogy a Magyarok is kedvellik a' szép mesterségeket, látni fogják azokat a' Mél. tóságokat, Uraságokat, és Városokat, kik a' Nemzeti hírért nemes szívvel adakoznak; látni fogják egyszersmind azt is, mennyire segéllik a? Magyarok a' köz haszonra, 's díszre intézett igyekezeteket. – Az egész képeknek gyüjteménye, egy különös kötetben fog köz kezekre botsáttatni; minthogy a könyvben alkatmatlan, söt kár is válna olly tsiños munkákat öszve hajtogatás által díszteleníteni. Légy jó egésségben Érdemes Olvasó! 's feltett tzélomnál hamarabb készültt munkámnak vedd hasznát, a' melly hibákat imitt amott találsz, tudósítts felölök; és én jó akaratodat szívesen fogom tellyesí. teni. Egyébaránt is légy meggyözettetve felőle, hogy e' munkának öregbítése, tisztogatása, 's helyesebbítése fő gondom, gyönyörûségem, és kötelességem lessz.

4

ABA.

[ocr errors]

A...

, A.v. Abba. Szabad pusz- | elég van, épületre való fá ta Abauj Vármegyében. is a tiszán könnyen szereza

ABA. Magyar falu Fejér hetnek, szõleje elegendo, Vármegyében, birtokosai kü- piatzozása Egerben, és Mislömbtéle Uraságok, lakosai | kolizon esik, de mivel hatöbbnyire katolikusok, és ke- tárját tisza víze gyakran elves reformátusok; fekszik Fe- önti, 's nehéz járások van, jérvártol napkelet felé há- sôt a víz áradások miatt marom mértföldnyire; termo gok is gyakran káros alkalföldgye jó, réttye hasonló- matlanságokat szenyvednek képen, legelője elég, ga- a második Osztályba tétetbonával bõvelkedik, 's va-tetett. gyonnyait jó móddal elad ABAD. Szabad puszta Kúnni battya Fejérváron, első Osz- hegyes felé, határja termétálybéli.

keny, 's kivált gabona terAba. Szabad puszta Komá- mesztésre igen alkalmatos som Vármegyében, fekszik helyen fekszik. Ó Gyallához nem meszsze. ÁBAFALVA. Tót, és ma

ABAD. Magyar falu Heves gyar falu Gömör VármegyéVármegyében, földes Ura ben, bírtokosai több UrasáBáró Orczy Uraság, lakosai gok, lakosai katolikusok, reformátusok, fekszik a' Tisza fekszik Putnok Varosától mentében, napnyugot felé, nem meszsze. Születése heKis Kôrossel által ellenben; lye.az Abafi nemzetségnek, Tisza Szalóknak filiája, határ- melly külömböző az erdélyi beli földgyei trágya nélkül híres Abafi nemzetségtöl, is, két szántás után termé- 's jeles kastéllyával, és szép kenyek; száraz malmai vagy- kertyével díszesítretik. E' faaak, erdeje közönségesen lunak messze terjedő szánfizfa, melly könnyen gya- tó földgyei vagynak a' Sarapodik, nádgya, és sássa | jó felé, 's mind búzát, mind,

gaboo

gabonát termékenyen hoz;

ABARA. (Tótúl Oborin) piatza három mértföldnyire, tót, és magyar falu Zemplén legelője elegendő, fája eûz- Vármegyében, lakosai kare, és épåletre a mennyi tolikusok, fekszik Ondva kell, káposztás földgyei is víze mellett, Pazditstol egy, termékenyek, pénzt keres és . mértföldnyire, havárja hetnek a lakosok só hor. három nyomásbéli, réttyei dással, és szőlő munkával ; meglehetősek, legelője éleelső Osztálybéli.

gendo, malma helyben, saABALIGET. Magyar falu ját erdeje is van, fája mind Baranya Vármegyében, föl-lépåletre, mind tüzre elég, des Ura a' Pérsi Kapralanbéli szabad makkja a' hízlalásra, Uraság , lakosai katolikusok, piatzozása Nagy Mihályon, fekszik egy nagy hegy mel- és Ujhelyben; só alatt is lett a' Baranyai járásban, ha- szekereskednek, 's kapával tárja középszerű, 's olly for- is keresik élelmeket, első ma termésbéli javakka! bô- Osztálybéli. velkedvén mint Bagdása, a' ABATYAN. Magyar falu Hemásodik Osztályba tétettetett. ves Vármegyében, az elött

ABANY. Fiizes Abany,vagy a' Præmonstráns SzerzeteAbony. Magyar falu Heves sek birtokában vala, lakosai Vármegyében, a' Tarnai já- katolikusok, fekszik Zagyrásban, Eger Városához nem va víze partyán, Mihálytelmeszsze, földes Ura az Egri ke, és Szent György helyKáptalanbéli Uraság, lakosai ségek között, szántó földkatolikusok, fekszik Szolnok gyei meglehetősek, de a' alatt a' tisza mentében, révje víz kiáradasai által soványitis van, a' Földes Uraságnak tatik, réttye, legelője elég, birtokában; határbéli föld- 's más középszerű javai is gye, és rétrye jó, Egri pia- vagynak, mellyekhez képest tzozása közel, legelője elég, második osztálybéli. itató helye alkalmatos, szil ABAUJ VARMEGYE. Ne vássa hasznos, keresetre jó vezetét vette Abaujydrtol, módgya, szölö hegyek szom- mellyet némellyek Abátóc szédságában lévén, malma magyar Országnak Királyáhelyben; a'községnek van ki- tol származtatnak; mások peszabott rétrye, de mivel fája, dig ugyan Abdtól, magyar makkja, nadgya, szöleje nin- Országnak hajdani Vezérjétsen, második Osztálbéli.

töl, és Nádor Ispánnyátol,

[ocr errors]

a’ ki e' Megyének akkori lól pedig mind sík mezővel, oltalmazó erősségét jobb mind gazdagon timô föllábra állítván, vagy meg-dekkel felékesíttetvén a' terjobbitván, Abaújvárának ne- mészettöl, kies, és jó laveztetett; az előtt pedig Aba- kást szolgáltat, leginkább várának. Néhány százado- | Magyar, sokkal kevesebb kig vitézül kiállotta a' sze- német, és számos tór lakorentsének viszontagságait, sainak. míg 1556. esztendőben el

Nevezetesebb napkelet. ső Ferdinándnak Vezérei- felé lévő hegyei, mellyek töl keményen ostromoltat- az egymástol, külömböző ván meggyözettete. Hosz- kies völgységek által ékesítszásága Abauj Vármegyé- tettek, ezek : Regét?, Füzér, nek, a' Fazéri járástol kezd-Szalanız, és Búldogkö hevén Benyékig Sáros Vármegyei, mellyek hajdani volt gye szomszédságában, nyoltz váraik által, híresek valá mértföld; szélessége pedig nak; de már az idönek momint egy négy mértföldel stoha viszontagságai: miatt kissebb, ha Torna Várme- elrongyollodtak. Ezek után gyének szélétöl, Zemplénig következnek, a' Telki Toltsva Városának szomszéd-nyai hegyek, mellyek az előtt ságában határoztatik. Szom- arannyal bövelkedtek; majd széd vidékjei napkeletröl, a' Kassai, és Bélai hegyek, és délröl többnyire Zemplén mellyek rézzel fizetnek; ezek Vármegyének szántó, és ter- után pedig a' Hilai, és Aramo földgyei, napnyugotrol nyitkai hegyek; mellynek nepedig Torna, és Borsod vezete régi arannyal gazdag Vármegyék; észak felől el kintsa tulajdonságát” bizolenben Szepes; de még in-nyíttya. Nevezetesek továbkább Sáros Vármegye kör- bá a Metrzenzéfi

, és Jászói nyékezi. Kebelében lévô vi- hegyek is, mind magas voldékjei a külömbbféle he-tokért, 's fákkal gazdag tugyek magassága, és a völ- lajdonságaikért, mind pegyeknek, 's térségeknek | dig, az ezekből készíttetni kellemetességei által, kivált- szokott jó vasakra nézve. képen

gyönyörködtetők. Ezeken kivál még több kisNapkelet, nyugot, és észak sebb hegyei is vagynak, felől a hegyek, és erdők mellyek mind tûzre, 's mind miatt keménykébb; dél felépületekre alkalmatos, óltsó,

A 2

és

nevezete

és elegendő fát, mind pedig mértföldnyi folyásában; aznem közönséges vádászato- után pedig a Németi, és kat szolgáltatnak.

Göntzi hidaknál ismét két fe. Folyó vízei rész szerént lé szakad, mellynek észak más Vármegyékből folynak felé lévô folyamattya Herbele, rész szerént pedig ot- nadnak, napkelet fele folyó tan erednek. Nevezetes ezek része pedig, Tartzdnak neközött:

veztetik. E két felé való I. HERNÁD vize; németül szakadás által származott die Kundert, ered Szepes szigete Iváncsnál végeztetik; Vármegyében, külömbféle holott ismét egyesûl Hernád kútfokból, és tsekély apró vízével; de nem meszse ise patakokbol; megszaporod-mét ketté szakadván folyaván pedig Golnitz vízével, mattya, Tartza meglehetős nagyságú folyó egészen elenyészik, mert vízzé válik, 's igy foly Kas- azután Bársonyosnak nesa Városa mellett el, tsende-veztetik, vagy tsendes fosebb folyamattal: innen pe- lyamattyáért, vagy pedig a' dig több faluknak határjait köz népnek véllekedése szenedvesítvén Csánynál, Tar- rént azért, hogy hajdan a'matza vízével egyesal, 's majd gyar Országi Királyok közegy, majd más névvel ne- zül bársonyos öltözetben beveztetik.

léesett, 's a' ki fogott KirályII. TARTZA víze. Ez is Sze-nak szerentsétlen történetét pes Vármegyében ered, 's emlékezetben hagyná a' köminekutánna Berzevitzénél vetkezendőségnél. BársoSáros Vármegyébe általfolyt, nyos víze Halmajtol Aszaló, mintegy hét mértföldnyire és majd Onga felé foly; Hernedvesítette e' Megyét, Be- nád víze pedig Felső Dopsza, nyéknél szakad Abauj Vár- Hernád Kérts, Kinizs Bak"megyébe, a' Füzéri járás- sa, és több faluk körůl mint, ban, holott Rás, Zdoba, egy két mértföldnyire valászmajd Királynép, Vajkótz, tya el Zemplén VármegyéRozgony, Otsvár, Lengyel- nek határját Abauj Vármefalya, Hutka, és Alsó Mis- gyéröl, azután pedig Herle faluknak határait nedve- nád Németin alól, Börs Vá. sítvén egygyé leszsz Hernád rosánál öszve folyván, Hidvízével , 's annak nevezetét végtöl nem meszsze, Sajó meg is tartya, mint egy két vízével egygyé leszsz; végre

« PredošláPokračovať »