többnyire síkos határja van, 's szomszédságban fekszik Stájer Ország szélével, szôleje, réttyei jók, fája legelôje elég, keresettye fa hordással Stájer Országba, elsö Osztálybéli. BEZNYE. Magyar, és oláh falu Bihar Vármegyében, a Váradi járásban, birtokosai külömbféle Urak, tsekély tulajdonságaihoz képest, harmadik Osztálybéli. BEZO. Magyar falu Szala Vármegyében, lakosai katolikusok, Határja középszerü. szaságú tó is van kivül mellette, mélly két malmot hajt, hallal pedig gazdagon bôvelkedik, 's nádat is kaszálnak minden esztendőben szélein. Nevezetesebb bora Szarvas hegyén terem; Kôbánnyája is nevezetes, mivel kemény és tartó követ szolgáltat, elsă Osztálybéli. BIANLAK, és Boldúr szabad puszták Torontal Vármegyében, földes Ura Gróf Butler Uraság, fekszenek Nagy Betskerektől három mértföldnyire, 's a' Bárdányi faluhoz, vagy Uradalomhoz tartozik. BIBORTZ. Szent Bibortz Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyányi, és G. Szapári Uraságok. Lakosai katolikusok, határja, BEZO. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, többen teformátusok, határbéli földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, első Osztálybéli.'s vagyonnyai is középszeBEZUVKA. Tót falu Sáros Vármegyében, fekszik Haiszlinnak szomszédságában. rûek. BICSHA VÁRA. Trencsén Vármegyében, földes Ura BIA. Magyar, és német Hertzeg Eszterházy Uraság, falu Pest Vármegyében, bir- fekszik Vág vize mentében tokosai Gróf Sándor, és hajdan külömbféle Uraknak Szili Uraságok, lakosai ka- birtokokban vala, míg végre tolikusok, még többen re- Thurzó nemzetségnek Uraformátusok, fekszik Kis Tor- dalmává lett. Híres vala e'Vár bágyhoz, 's Egyekhez is fél Bicsa Várossával egyetemórányira. Határjában több- ben midôn Thurzó György nyire minden javai vagynak, Nádor Ispányságot viselt va ki vévén hogy legelője szo- la; 1600. esztendôben Teleross, és némelly részét határ-kesy Mihálynak fogságáról jának a' víz járja, borral leg- híres a' nevezett vár, a' ki inkább bövelkedik. Jó hosz- sok latorságairól, de kivált 's a' Király Ŏ Felsége ellen va- Fényében mind addig mig a' ló gyakorti vétségeiröl neve- Thurzó nemzetség ki nem zetes lévén, Bicsa Városában halt, épen megtartatott; mosfogatott meg, innen 1601. tanában pedig alább szállott. esztendőben ki szabadíttat- Két templomja ékesíti e' Váván a' Pozsonyi piatzon feje rost; egyiket az az a' nagyob vétetett 1605. esztendőben. bat 1630., másikát vagy a' Thurzó Györgynek 1607 esz-kissebbet 1632 esztendőben tendőben itt tartatott me- építette Gróf Eszterházy Minyegzôi pompás vendégsége klós, midôn tudniillik Thuris nevezetesítette, mellyet Ja- zo Imre Özvegyét Nyári Krikusitzkynak házassága alkal- stinát eljegyezvén Bicsa Ura matosságával tartott. 1616. dalmának birtokával meg aesztendőben pedig, az Or- jándékoztatott II.FERDINAND szág gyülése, melly már tsak Magyar Országi Király által, nehány esztendőkkel vólt ha- fekszik Zolnától két, Trenlála előtt, mivel 1517. meg tséntöl pedig öt mértföldnyiholt, 's itt temettetett vala el. re. Határbéli földgye jó, és Ékesíték e' várat a' benne szé- elég termékeny, fája, legepen lefestett magyar Kirá- löje elég, piatza középszerű, İyoknak, 's Vezéreknek ké- kézi munkával is könnyen peik, és rajzolataik, gazda- pénzt kereshetnek, első Ószgították pedig e' követke-tálybéli. zendo 21. Helységek. Kis Bitsche, Psurovits, SchetreCzov, Petrovicz, Kolarnicz, Nagy Kotesov, Rovne, Visoka, vagy Lubczov, Turzovka, Plesua, Blsze pole, Kis Jeszenicz, Stupnye, Bronyistye, Popradno, Felsö Hricsav, Lehotka, Pohradze, Pascina, Havadna Hluboke. BICSA. Mező Város Trentsén Vármegyében, földes Ura Herczeg Eszterházy Uraság,lakosai katolikusok,Bitsa Várának szomszédságában fekvô, 's annál régibb Város, BICSA. Kis Bicsa. Középszerû falu, nem meszsze Bicsa Várától, 's hozzá tartozik. BICSA. Folyó víz Trentsén Vármegyében, melly észak felé eltérvén a' völgyön Vág vizébe foly. BICSE. Kis Bicse. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, és síkos, legelôje, fája elég, piatzozása is közel, első Osztálybéli. BICSERT. Elegyes falu Ba ranya Vármegyében a' Pétsi járásban, földes Ura a' Pétsi Kápta Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja jó termékenységů, vagyonnyai külömbfélék, és jelesek, elsô Osztálybéli. vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli. BIECHO. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, határbéli jó 's ter pest, elsô Osztálybéli. BICSICZA. Tót falu Tren-mékeny tulajdonságaihoz kécsén Vármegyében, a' Létai Uradalomban, lakosai katolikusok, Határja jó termékenységi, fája mind a' kétféle, legelôje hasznos, piatza a' szomszédságban, elso Osztálybéli. BIELIPOTOK. Tót falu Árva Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Sztudena patak mellett, Tordotsinhoz egy mértföldnyire. Nevezetes malom követ készítő jó BICSKE. Magyar falu Pest köbányáiért, melly a' lakoVármegyében, birtokosaBits- soknak nem kevés hasznot key Uraság, fekszik Almás-szolgáltat. Határja meglehetól egy mértföldnyire. Ha- tos, fája elég, réttyei, 's letárja, 's vagyonnai közép-gelője is jó; de más fogyatkozásai miatt harmadik Ósztálybéli. szerűek. BIELI. Presza. Banátbéli falu, fekszik Újpalánkához nem meszsze, mellynek filiá BIELI. Berda. Banátbéli falu a' Verszetzi járásban. BICSKE. Magyar mezô Város Fejér Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyányi Uraság, a' kinek jeles kastéllyával ékesíttetik, lakosai ja, 's hozzá vagyonnyaira nézkatolikusok, és reformátusok ve hasonlitó. fekszik Mányhoz fél órányira, Zámbékhoz egy jó órányira, Bogmérhoz pedig fél órányira, a' Vértési erdökhöz közel, a' hol nagy vadászatra való Intézetek (Revier &c.) tétetnek az Uraság részérôl. Határja gazdag termékenységû,'s a természetnek külömbféle javaival megáldattatott, fekvése kies, térsége nagy, bora középszerů nevezetes termékenységéhez 's BIER. Bür név alatt. BIHAR VÁRMEGYE. Bonfin, Betlen, és Bél szerént nenezetét vette Bihar hegyétöl, melly e' Vármegyében leg magossabb; némellyek pedig azt állíttyák, hogy a' Bihar Városa felett még ma is látszató régi Sánsztól neveztete Biharnak: napkeletre. határos Erdély Országgal, é szakra szakra pedig Kraszna, és Szat- pasz, Czáf hegye pedig egész már Vármegyékkel; délröl a' tetoig jegenye, tisza, és ellenben Zaránd Vármegye fenyo fákkal boríttatik. Harvan szomszédságában. Szé- madik a' Marga hegy, tsak lességét e' jeles és népes tetőjével külömböztetik meg Vármegyének a' hoszsza ke- a' Czáf hegyétöl, 's olly mavéssel haladgya meg, mert gosságú mint ad elöbbeni; Debreczéntol kezdvén a' Bi- de valamivel öblösebb széhari hegyig 16. mértföld. lességü. Ez után következik Sarkadtől pedig Piskótig, a' Belényes hegye, Belenyes melly Szatmár Vármegyének városának ellenében helyhezszélén vagyon, amaz pedig tetve; majd a' fekete réz heZarand, és Békes Vármegye, melly már alatsonyabb, gyéknek szélénél, mintegy és alább alább térségre haj14. mértföldet tesz. Vidékje lik. Ez után következik a' e' Vármegyének hegyes, és lapos térségböl áll, a' mint Zaránd, Békés, Szabolts, és Szatmár Vármegyéktöl keríttetik, mindenütt széles térséget mutat; néhol pedig erdökkel's tavakkal külömböztettetik. A' melly részén, Erdéllyel határos, a' magas karpat hegyeivel keríttetik, mindenik között leg magossab a' Bihari hegy, mellynek tetoje olly magos, hogy azt ritkán lehet látni, mivel többnyire köddel, vagy felhövel boríttatik, oldalai havakkal öltözködnek, ezeken pedig régi akna lyukak látszatnak; mellyek hajdan réz bányák voltanak. Leg közelebb való ehez Czáf hegye, melly már az előbbinél alatsonyabb, ambár hegyessebb, 's darabosabb is; Bihar hegye ko é Papmező, melly erdős, és halmos hegyekböl áll, hozzájok kaptsoltatván a' karpat; különösen pedig a' Kalota szög, melly meszsze bé ereszkedik e' Vármegyébe; a' Veres réz hegye pedig Erdély Országnak szélétöl, szak felé, egész Kraszna vizéig terjed. E' hegy is elég magoss, és meredek; de az elöbbi nagy hegyekhez nem hasonlíttathatik. Ez utóbbi hegyek jegenye, és tser fákkal bôvelkednek, mellyek épületekre kivált képen alkalmatosak. Folyó vizei között nevezetesebb, a' Sebes, és fekete Körös. Ez a' Belényesi járásban fakad közel Biharhegyéhez, a' Krisór hegyének uldalában, kút föje nem nagy; de vizét szüntelen tartó, melly több hasonlóbbá válik a' tónak formájához az öble. Félegyháztól Polvajdhiddig tsupa rétséget hasít, nem külömben Kis Mandig, és Botsajig, a' hol az Ér folyó vizével egyesülvén szélessebbedik, Eszterit, Gaborjánt, Berettyóújfalukat meghaladván, midon Bakonszegig folyt szá mos tavakra szakadozván, meg szûnik folyásától, ha több több völgyeket bé futván, a' hegyek fenekein öregbedik, magával arany fövenyet visz, és minél tovább foly, annál gazdagabb. Midôn már Pojana oláh faluig folyt, olly gazdag arannyal, hogy a' leg együgyűbbeket is arany fövenyének ki keresésére tsalogattya, 's tudgyák is annak módgyat még a' leg együgyûbb oláhok is. Fel zavartatván itt a' lako-nem ha az esso vize által sok által, egy völgyön foly folyása segíttetik. Leg neveegész Szuleste faluig, az után zetesebb az, hogy Bakony keresztül foly a' Belényesi szögnél a' tengeri gyöngyöktérségen. 's a't. (Lásd tovább höz hasonlító, gyöngyöket való folyását Fekete Körös terem; rákokkal, tekenos nevezet alatt). békákkal, halakkal kivált képen bôvelkedik, vad katsá kat pedig még nagyobb bővséggel lehet itt látni. Harmadik nevezetes folyó vize e' Vármegyének az Er, melly a' Berettyóhoz mindenekben hasonlít; Gyepes, és Kolcsér folyó vizek pedig a' Körösnek termései, mint hogy, a mint eredeteket abból vet Nevezetes folyó víz továb bá Bihar Vármegyében Be-kat, és egyéb drága madararettyó vize, melly a' Veres réz hegyéböl szakad, míg a' hegyek hajlásai között foly, hasonló öble van; de mihelyest a' térségre ki érhet, azonnal elszélessedik; elôször is Margita alatt foly el, az után Veres Ábránt, Szent Jóbot, Szent Imrét, Szalárdot, Vajdát, és más részrölték, úgy viszont, viszsza is Hodost meg haladván,kivált. folynak abba. Mezője e' Vár képen szélessen terjed,a' föld- megyének felette gazdagon nek lapállya miatt. Félegy- termo, 's valamint életbéli házánal főképen, nádas, és termései nevezetesek, úgy sásos tavakat formál. A' viz borai is híresek, és kedves maga ugyan itten nem nagy; iztik. Kiváltképen kövér földde felette sikeres iszapja van, gye van a' Sárréttye, Be's minél tovább foly, annál rettyó, Ér, és az Érmellyé ke |