Obrázky na stránke
PDF
ePub

többnyire síkos határja van, szaságú tó is van kivül mel's szomszédságban fekszik lette, mélly két malmot hajt, Stájer Ország szélével, szó- hallal pedig gazdagon bôvelleje, réttyei jók, fája lege- kedik, 's nádat is kaszálnak loje elég, keresettye fa hor- minden esztendőben szélein. dással Stájer Országba, első Nevezetesebb bora Szarvas Osztálybéli.

hegyén terem; Köbánnyája BEZNYE. Magyar, és oláh is nevezetes, mivel kemény, falu Bihar Vármegyében, a' és tartó követ szolgáltat, első Váradi járásban, birtokosai Osztálybéli. külömbféle Urak, csekély tu BIANLAK, és Boldúr szalajdonságaihoz képest, har- bad puszták Torontal Vármemadik Osztálybéli.

gyében, földes Ura Gróf ButBezó. Magyar falu Szala ler Uraság, fekszenek Nagy Vármegyében, lakosai kato- Betskerektöl három mértföldlikusok, Határja középszerû. nyire, 's a' Bárdányi faluhoz,

Bezó. Tót falu Ungvár Vár- vagy Uradalomhoz tartozik. megyében, földes Ura Gróf

BIBURTZ. Szent Bibortz. Berényi Uraság, lakosai ka- Elegyes falu Vas Vármegyécolikusok, többen teformá- ben, földes Ura Gróf Battyátusok, határbéli földgye ter- nyi, és G. Szapári Uraságok. mékeny, vagyonnyai kü- Lakosai katolikusok, határja, lömbfélék, első Osztálybéli. 's vagyonnyai is középsze

BEZUVKA. Tót falu Sáros rủek. Vármegyében, fekszik Haisz BICSHA vára. Trencsén linnak szomszédságában. Vármegyében , földes Ura

BIA. Magyar, és német Hertzeg Eszterházy Uraság , falu Pest Vármegyében, bir- fekszik Vág vize mentében tokosai Gróf Sándor, és hajdan külömbféle Uraknak Szili Uraságok, lakosai ka- birtokokban vala, míg végre tolikusok, még többen re- Thurzó nemzetségnek Uraformátusok, fekszik Kis Tor-dalmává lett. Híres vala e'Vár bágyhoz, 's Egyekhez is fél Bicsa Várossával egyetemórányira. Határjában több- ben midôn Thurzó György nyire minden javai vagynak, Nádor Ispányságot viselt vaa ki vévén hogy legelője szo-la; 1600. esztendőben Teleross, és némelly részét határ- kesy Mihálynak fogságáról jának a' víz járja, borral leg- híres a' nevezett vár, a ki inkább bôvelkedik. J6 hosz- sok latorságairól ; de kivále

meg a

a' Király 0 Felsége ellen va-Fényében mind addig mig a' ló gyakorti vétségeiröl neve- Thurzó nemzetség ki nem zetes lévén, Bicsa Városában halt, épen megtartatott; mosfogatott meg, innen 1601. tanában pedig alább szállott. esztendőben ki szabadíttat- Két templomja ékesíti e' Váván a' Pozsonyi piatzon feje rost; 'egyiket az az a' nagyobvétetett 1605. esztendőben. bat 1630., másikát vagy a' Thurzó Györgynek 1607 esz- kissebbet 1632 esztendőben tendőben itt tartatott me- építette Gróf Eszterházy Minyegzői pompás vendégsége klós, midon tudniillik Thuris nevezetesítette, mellyet Ja- zo Imre Özvegyét Nyári Krikusitzkynak házassága alkal- stinát eljegyezvén Bicsa Ura: matosságával tartott. 1616. dalmának birtokával esztendőben pedig, az Or-jándékoztatott II.FERDINAND szág gyúlése , melly már tsak Magyar Országi Király által, nehány esztendőkkel vólt ha- fekszik Zolnától két, Trenlála előtt, mivel 1517. meg tséntöl pedig öt mértföldnyiholt, 's itt temettetett vala el

. re. Határbéli földgye jó, és Ékesíték e' várat a' benne szé-elég termékeny, fája, legepen lefestett magyar Kirá- loje elég, piatza középszerű, İyoknak, 's Vezéreknek ké- kézi munkával is könnyen peik, és rajzolataik, gazda- pénzt kereshetnek, első Ószgították pedig e' követke- tálybéli. zendo 21. Helységek. Kis Bicsa. Kis Bicsa. KözépBitsche, Psurovits, Schetre- szerû falu, nem messze Biczov, Petrovicz, Kolarnica,csa Várától, 's hozzá tartozik. Nagy Kotesov, Royne , Vi Bicsa. Folyó víz Trentsén soka, vagy Lubczov, Turzov- Vármegyében, melly észak ka, Plesua, Blsze pole, Kis felé eltérvén a' völgyön Vág Jeszenicz, Stupnye , Bronyi- vizébe foly. stye, Popradno, Felsö Hri Bicse. Kis Bicse. Tót falu csav, Lehotka, Pohradze , Trentsen Vármegyében, laPascina, Havadna Hluboke. kosai katolikusok, határja jó

Bicsa. Mező Város Tren- termékenységû, és síkos, letsén Vármegyében, földes gelôje, fája elég, piatzozása Ura Herczeg Eszterházy Ura is közel, első Osztálybéli. ság,lakosai katolikusok,Bitsa BICsERT. Elegyes falu Ba. Várának szomszédságában ranya Vármegyében a Pécsi fekvo, 's annál régibb Város, járásban, földes Ura a' Pétsi

Kápta

Kápralanbéli Uraság, lakosai vagyonnyaihoz képest, első katolikusok, határja jó ter- Osztálybéli. mékenységủ, vagyonnyai kü BIECAO. Tót falu Trentsen lömbfélék, és jelesek, első Vármegyében, lakosai katoOsztálybéli.

likusok, határbéli jó 's terBicsicza. Tót falu Tren-mékeny tulajdonságaihoz ké. csén Vármegyében, a' Létai pest, első Osztálybéli

. Uradalomban, lakosai kato

BIELIPOTUK. Tót falu Arva likusok, Határja jó termé- Vármegyében, birtokosa a kenységû, fája mind a két | Királyi Kamara, lakosai ka

tolikusok, fekszik Sztudena féle', legelője hasznos, piatza patak mellett, Tordotsinhoz a' szomszédságban, elsõ Osztálybéli.

egy mértföldnyire. Neveze

tes malom követ készító jó Bicske. Magyar falu Pest kóbányáiért, melly a' lakóVármegyében, birtokosaBits- soknak nem kevés hasznot key Uraság, fekszik Almás-szolgáltat. Határja meglehetól egy mértföldnyire. Ha- tos, tája elég, rétryei, 's letárja, 's vagyonnai közép- gelője is jó; de más fogyatszerûek.

kozásai miatt harmadik OszBicske. Magyar mezo Vá-tálybéli. ros Fejér Vármegyében, föl BIELI. Presza. Banátbéli des Ura Hertzeg Battyányi falu, fekszik Újpalánkához Uraság, a'kinek jeles kastél nem meszsze, mellynek filiályával ékesíttetik, lakosai ja, 's hozzá vagyonnyaira nézkatolikusok, és reformátusok ve hasonlitó. fekszik Mányhoz fél órányi BIELI. Berda. Banátbéli fasa, Zárnbékhoz egy jó órá- lu a' Verszetzi járásban. nyira, Bogmérhoz pedig fél Bier. Bür név alatt. órányira, a' Vértési erdőkhöz BIHAR VÁRMEGYE. Bonközel, a' hol nagy vadászat- fin, Betlen, és Búl szerént nera való Intézetek (Revier &c.) nezetét vette Bihar hegyén tétetnek az Uraság részé- töl, melly e? Vármegyében rôl. Határja gazdag termé leg magossabb; némellyek kenységå, 's a természetnek pedig azt állíttyák, hogy a' külombféle javaival megál- Bihar Városa felett még ma is dattatott, fekvése kies, térsé- látszató régi Sánsztól nevezge nagy, bora középszeri ne- tete Biharnak : napkeletre vezetes termékenységéhez 's határos Erdély Országgal, é

szakra

szakra pedig Kraszna, és Szat. pasz , Czáf hegye pedig egész már Vármegyékkel; délröl a tetőig jegenye, tisza, és ellenben Zaránd Vármegye fenyő fákkal boríttatik. Harvan szomszédságában. Szé-madik a' Marga hegy, csak lességét e' jeles és népes tetőjével külömböztetik

meg Vármegyének a' hoszsza ke- a? Czáf hegyétöl, 's olly mavéssel haladgya meg, mert gosságú mint ad elöbbeni; Debreczéntól kezdvén a' Bi- de valamivel öblösebb széhari hegyig 16. mértföld. lességű. Ez után következik Sarkadtól pedig Piskótig, a' Belényes hegye, belenyes melly Szatmár Vármegyének városának ellenében helyhezszélén vagyon, amaz pedig tetve; majd a' fekete réz heZaránd, és Békes Várme- gye, melly már alacsonyabb, gyéknek szélénél, mintegy és alább alább térségre haj14. mértföldet tesz. Vidékje lik. Ez után következik a e' Vármegyének hegyes, és Papmező, melly erdös, és lapos térségböl áll; a' minthalmos hegyekböl áll, hozZaránd, Békés, Szabolts, és zájok kaptsoltatván a' karSzatmár Vármegyéktöl kerit- pat; különösen pedig a' Katerik, mindenütt széles tér- lota szög, melly meszsze bé séget mutat; néhol pedig er- ereszkedik e' Vármegyébe; dökkel 's tavakkal külömböz- a' Veres réz hegye pedig Ertettetik. A' melly részén, Er- dély Országnak szélétöl, édéllyel határos, a' magas kar- szak felé, egész Kraszna pat hegyeivel keríttetik, min- vizéig terjed. Ě hegy is elég denik között leg magossab a' magoss, és meredek; de az Bihari hegy, mellynek tetője elöbbi nagy hegyekhez nem olly magos, hogy azt ritkán hasonlíttathatik. Ez utóbbi lehet látni, mivel többnyire hegyek jegenye, és tser fákköddel, vagy felhövel borít- kal" bóvelkednek, mellyek tatik, oldalai havakkal öl- épületekre kivált képen al. tözködnek, ezeken pedig ré- kalmatosak. gi akna lyukak látszatnak; Folyó vizei között nevezemellyek hajdan réz bányák | tesebb, a’ Sebes, és fekete voltanak. Leg közelebb való Köros. Ez a' Belényesi járásehez Czaf hegye, melly már ban fakad közel Biharhegyéaz előbbinél" alatsonyabb, hez, a? Krisór hegyének ulambár hegyessebb , 's dara- dalában, kút fője nem nagy; bosabb is ; Bihar hegye ko- | de vizét szüntelen tartó, melly

több

több több völgyeket bé fut-1 hasonlóbbá válik a tónak ván, a'hegyek fenekein öreg- formájához az öble. Félegybedik, magával arany föve- háztól Polyájdhiddig tsupa nyet visz, és minél tovább rétséget hasít, nem külömben foly, annál gazdagabb. Mi- Kis Mandig, és Botsajig, a' dôn már Pojana oláh faluig hol az Ér folyó vizével egyefolyt, olly gazdag arannyal, sålvén szélessebbedik, Észhogy a leg egyúgyűbbeket terit, Gaborjant , Berettyó is arany fovenyének ki ke- Újfalukat meghaladván, miresésére tsalogattya, 's tud-dón Bakonszegig folyt szágyák is annak módgyat még mos tavakra szakadozván, a' leg együgyûbb oláhok is. meg szűnik folyásától, ha Fel zavartatván itt a' lako nem ha az esso vize által sok által, egy völgyön foly folyása segíttetik. Leg neveegész Szüleste faluig, az urán zetesebb az, hogy Bakonykeresztül foly a Belényesi szögnél a' tengeri gyöngyöktérségen. 's a't. (Lásd tovább höz hasonlító, gyöngyöket való folyását Fekete Körös terem; rákokkal, tekenos nevezet alatt).

békákkal, halakkal kivált kéNevezetes folyó víz továb

pen

bővelkedik, vad katsábá Bihar Vármegyében Be- kat, és egyéb drága madararettyó vize, melly a' Ve- kat pedig még nagyobb bővres réz hegyéböl szakad, míg séggel lehet itt látni. Harmaa' hegyek hajlásai között foly, dik nevezetes folyó vize e? hasonló öblé van; de mihe- Vármegyének az Ér, melly a' lyest a térségre ki érhet, Berettyóhoz mindenekben azonnal elszélessedik; elo- hasonlít; Gyepes , és Kolcsér ször is Margita alatt foly el, folyó vizek pedig a' Körösaz után Veres Ábránt, Szent nek termései, mint hogy, a' Jóbot, Szent Imrét, Szalar- | mint eredeteket abból vetdot, Vajdát, és más részröl ték, úgy viszont, viszsza is Hodost meg haladván,kivált

. folynak abba. Mezõje e' Vát. képen szélessen terjed, a' föld-megyének felette gazdagon nek lapállya iniatt. Félegy- termô, 's valamint életbéli házánal fóképen, nádas, és termései nevezetesek, úgy sásos tavakat formál. A' yiz' borai is híresek, és kedves maga ugyan itten nem nagy; izîk. Kiváltképen kövér föld . de felette sikeres iszapja van, gye van a' Sárréttye, Beo 's minél tovább foly, annál rettyó, Ér, és az Érmellyé

ke

[ocr errors]
« PredošláPokračovať »