Obrázky na stránke
PDF
ePub

tzi (a) emlékezetben hagy- ékesíttetett. Tetõjére a' Mata, Bonfin is (6) emlékeze- gyarok, hajdan kastélyt építer tesz felöle. Öszve kap- tettek vala, mellyet Tételtsoltatott vala e' Vármegye a nek neveztek. Erdõi nintsesok perlekedések után Bács nek; hanem a helyett nádVármegyével, MDCCXXIdik dal, szalmával, és száraztott esztendőben; de MDCCXL- marha ganéjjal tüzelgetnek, VIldikben egymástól elvá- a köz emberek. Nevezetes lasztatott; noha még mostis tóvábbá e'Vármegyében, a' néminémů megegyezése van Rómaiak' sántza, melly neaz említett Vármegyével. hány mértföldnyire terjed , Fekszik Duna, és Tisza vi- 's félőle azt állíttyák a Törzek között Sclavoniának, ténet írók, hogy itten vala vagy tót Országnak szom- az a' nagy tó, mellyben haszédságában. Határosok vele jóikat a Rómaiak készítetnapkeletre Bács Vármegye, ték; de már most annak henapnyugotra pedig Temes lye rétekké változtattatott. Vármegye; északra ellen- Térsége e' Vármegyének kiben tók Ország. Folyó vizei váltképen termő, és minden az említett Duna, és Tisza életre megkívántaró javakvize, tavai igen számosak, kal bővelkedik; búzája, bokivált nedves idõknek alkal- | ra, sajtya, teje, vaja, kümatosságával. Nevezetes he- lömbféle marhái, vadai nagy gye Sorinnál áll magassan bovséggel vannak; hala igen felemelkedve , nagy, és ko- is sok, vadászattya gazdag, pasz hegy; de kút fök nélkül és hasznos. Levegője ellenszűkölködik; allyát Tisza vi- ben néhol az álló tavak,

és zéböl széjjel folyó tavak ned- motsárok miatt nem leg egész vesítvén, sûrû, és nagy szál ségesebb: de lakosai hozzá nádakkal vétetik körül; nap- szokván, ezzel keveset gonkeletre pedig Tisza vize alat- dolnak. ta foly: Magassága a' hegy, (a) Chronici Parte 11. Cap. nek olly nagy, hogy tetőjéröl Nándor Fejérvárat, ambár töle tizennégy mértföld (b) Decade 1. Libr. 1. p. nyire fekszik, szépen megláthatni : terjedése pedig BODROG. Nevezetes, és mintegy két mértföldnyire nagy folyó víz Zemplén Váris termő szölökkel megyében, ered több folyó

LIX. p. 69.

20. 25.

van,

vizekböl, úgy mint Lator- | allyai Város Zemplén Vármecza, Laborecz, Ondaya, és gyében, a' K. berüben. Ipoly vizekböl, Zemplén Városa felett. Innen lefoly

BODRUZAL. Orosz falu SáLadnótz, és Szomotor kö

ros Vármegyében, földes

Ura Gróf Aspermont Uraság zött, az utánn Szölöske, és Sziget között lefolyván, Bor

e' helységnek leg inkább lesic, felsó, és alsó Bereczkit, gelőjében, és fắjában áll jamajd egy felöl Újhelyt, más

va, földgye sovány, melly felől Vajdát elhagyván, Ar

miatt negyedik Osztálybéli. dó mellett foly Sárospatak Bódva. vagy Boldya. Maalá; hol igen gazdag lévén gyar falu Borsod Vármegyéhalakkal, a' lakosoknak ol- ben, birtokosai külömbféle tsó pénzen szolgáltat, innen Urak, lakosai katolikusok, Petrahút, Olaszit, Zsadányt, többen reformátusok, fekVámos Újfalut, Liszka Vá- szik Sziráknak szomsédságárosát, Kisfaludot, Bodrog ban, mellynek filiája, VaKeresztúrt, meghaladván, mostól sem meszsze Bódva Tokaj Városánál a Tiszában vize mellett, pusztája közel, szakad, mellyet jó ízů, és Miskolczi piatzozása egy órászámos halaival gazdagít. nyira van, legelője elég,

BODROG. Magyar falu So- fája épületre, és tűzre , szóló mogy Vármegyében, lako-hegyeitöl K. dézmát nem adsai katolikusok. Határja jó

nak, és meglehetősek, maltermékenységi.

ma helyben, első Osztálybéli. BODROG. Hodos Bodrog , Bódva. vagy Boldya vize, elegyes falu Arad Várme- ered a' Jászói hegyekben, gyében.

és az öszve folyó patakotsBodrogköz. Így nevezte- kákkal öregbedvén Szepsi tik Zemplén Vármegyében Városa alatt, majd Bodoló, egy járás , yagy vidék, melly és Péder mellett foly, 's maa' Tisza, 's Bodrog között gába vévén Kanyaptát is, vagyon, 's a' vizek áradása- Torna Vármegyébe foly álkor nagy része elboríttatik, tal; minekutánna Abaúj Várés rajta sok szigeteket, 's :a- megyében, mintegy két mértvakat formál, melly leg in- földnyi futását elvégezte. kább térségén emésztetik el.

Bódva. Folyó víz Torna BODROG KÆRESZTúr. Hegy Vármegyében Jolsva, és Po

trajnek

P 4

trajnek vizeiböl veszi erede- | Eger felé lévõ hegyek’ tövé. tét, 's Borsod Vármegyében, ben, egy ereszkedő görbe Miskoltzhoz nem meszsze Sa-dombon, Bogács vize meljó vizével egyesal.

lett, melly innen Kövesd feBodvár. Omladozott Vár lé foly, Egri piatza egy, Sáros Vármegyében, fekszik Miskolczi pedig három mértSáros Várától napkelet felé, földnyire van, legelője eleegy mértföldnyire erdos he- gendő, fája růzre, és épůgyek között, nevezetét vet- letre ingyen, szoleje közép te Bondontól, a' ki Béla termékenységiek, de jó bort feleségének elragadozói köz- teremnek, malma helyben ziil

egy volt, sõt azt beszél- essos időben, szárazságban lik némellyek, hogy hajdan pedig a' Daróczi völgyben, magának Bélának is mene- második Osztálybéli. dek helye lett volna e' Vár, Bogád. Magyar falu Bamelly már ma romladozásai ranya Vármegyében, földes után fákkal úgy bényõtt, Ura a' Pétsi Püspökség, lahogy helyére is nehezen akad-kosai katolikusok, határbéhatni.

li alkalmatos javaihoz kéBodzás Újlak, Az Ú. be-pest, második Osztálybéli. tuben.

Bogád. Elegyes falu Vas Bodzás. Szabad puszta Arad Vármegyében, földes Ura InVármegyében.

key Uraság, lakosai katoli. Bodzás. Bzane. Orosz fa- kusok , fekszik Szombathelylu Zemplén Vármegyében, töl egy mértföldnyire. Határföldes Ura Gróf Barkóczy ja közép termékenységü. Uraság, Ondova partyán fek BogẢd. Szabad puszta Soszik a Varonnói járásban, mogy Vármegyében, földes határbéli földgye hasonló al- Ura Gróf Festerich Uraság. só Ozsvához, középszerû va- Földgye jól termo. gyonnyaihoz képest, máso BOGÁRD. Nem

nagy

falu dik Osztálybéli.

Fejér Vármegyében, birtoBoeba. Gazdag szabad kosai külömbféle Urak, lapuszta a' Bánátban, földes kosai katolikusok, határja Ura Gróf Battyáni Uraság. középszerů.

Bogács. Magyar falu Bor Bogárd. Magyar falu Veszsod Vármegyében, földes prém Vármegyében, földes Ura az Egri Káptalan, la- Urai Hertzeg Eszterházy, és kosai katolikusok, fekszik Gróf Festetich Uraságok, la

kosai katolikusok, fekszik sok, fekszenekGesztihez nem Déghez nem meszsze, melly- meszsze, 's filiaji, mellyhez nek filiája , 's határbéli javai vagyonnyaikra nézve hasonhozzá hasonlítók.

lítanak. Bogáros. Elegyes falu To BOGDANÓTz. Bogdanovcze. rontál Vármegyében, földes Tót falu Posony VármegyéUra a' Királyi Kamara, lako- ben, földes Ura Gróf Pálfy sai katolikusok, és ó hitûek, Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Billéthez nem mesz- 's a' Veröskôi Uradalomhoz sze. Határja gazdag termé- tartozik , fekszik a' felsöbb kenységů.

Szigerbéli járásban. Határja BogẢt. Magyar falu Sza-jó, réttye, legelője elég, más bolts Vármegyében, birtoko- javai is nevezetesek, első Oszsa Fáy Uraság, lakosai kato- tálybéli. likusok, többen reformátu BOGDANOVECZ. Horvát fasok, fekszik Nyír Bátorhoz lu Szala Vármegyében, fölnem messze, mellynek fi- des Ura Gróf Festetich Uraliája,bo gabonát termök szán- ság, lakosai katolikusok, fektó földgyei, erdeje helyben, szik Mihalievetznek szomtövises helyei is vagynak, szédságában, mellynek filiátermésbéli tulajdonsagai ha- ja, határbéli földgyeinek sosonlók Bátorhoz, nevezetes ványságához képest, harmavagyonnyaihoz képest, első dik Osztálybéli. Osztálybéli.

Bogdány. Elegyes falu Bogár. Alsó, felsö Bogat. Külső Szolnok VármegyéGróf Szecsényi Uraságnak ben, Veszelényieknek örökbirtokában van.

sége, mellyet rész szerént Bogát. Elegyes falu Vas oláhok, rész szerént pedig Vármegyében, lakosai kato- magyarok laknak. likusok, határja síkos, és ter

Bogdány. Bogdanovce. mékeny, réttyei jók, fája Elegyes falu Abauj Vármee ugyan kevés, de más javai gyében, lakosai katolikusok, ezt helyre hozzák, első Osz- fekszikKassához más fél mérttálybéli.

földnyire, határja termékeny; Bogáti. Alsó, felső Bo- de mivel legelője nints, és gáti. Elegyes faluk Somogy fája is kevés, második OszVármegyében, földes Urai tálybéli. Boronkai, és Vránchits Urak, BOGDÁNY. Tót falu Sáros lakosai leg inkább katoliku- Vármegyében, földes Ura Úje

házy

tott.

házyUraság, lakosai katoliku- tesebb hegyei ezek, Füstös sok, fekszik Eperjeshez mint Rét, Szarvas Szór , 'Úr aszegy két mértföldnyire Bo- tala , Sós hegy, melly felől roszlónak szomszédságában, azt állíttyák, hogy régenten mellynek filiája, ámbár tse-só bánya volt. A' Váradi kély fájok van; de legelőjök pusztának is felét bírják árenelég jó termékenységű, rét- dában, minden javai vagytyei hasznosok, és kétszer nak, 's ámbár határja néha kaszáltatnak, piatzozása is elöntetik, mindazáltal mél. közel a' hol kereskedhetnek, tán első Osztálybéli. az első Osztályba számlálta

Bogdány.Nagy Bogdány.

Szabad puszta Veszprem Vár . Bogdány. Magyar falu megyében, birtokosai cöbb Szabolts Vármegyében, bir- Uraságok. tokosa Jármi Uraság , lakosai BOGDAN SOVÁR HEGY. Bikatolikusok, és leg inkább har Vármegyében, fekszik reformátusok, fekszik Kis Piklónak szomszédságában, Várdától nem meszsze, Le- mellynek filiája, középszerű veleknek szomszédságában, vagyonnyaihoz képest, mámellynek filiája, szántó föld-sodik Osztálybéli. gyei termékenyek, fája tûz BOGDAR. Magyar falu Sore elég, legelője is, külömb- mogy Vármegyében, birtoféle jó tulajdonságaihoz ké- kosa Bárány Uraság, lakosai pest, első Osztálybéli. katolikusok, fekszik Lölle

Bugdány. Német, és ma- nek szomszédságában, mellygyar falu Pest, 's Pilis Vár- nek filiája, 's hozzá hasons megyében, birtokosa a' Ki- lító. rályi Kamara , 's a' Sz. Koro BOGDASA. Elegyes falu Banához tartozik, lakosai több- ranya Vármegyében, a' Siknyire katolikusok, 's igen lósi járásban, földes Ura a' kevés reformátusok, fekszik Pécsi Káptalanbéli Uraság,

Duna mellett, Visegrádtól lakosai katolikusok, külömbfél órányira, Szent László-féle javai között különös haszhoz pedig mintegy két órá- nára van, hogy nagy Ország nyira, földgye termékeny, útryában fekszik, és helyben eladásra való alkalmatossága is eladhat mindent, első Oszjó, jó bora elég van, 's leg tálybéli

. inkább Mosonyban, és Ová BOGLÁR. Pogldr. Német ron szokták eladni, neveze- | falu Fejér Vármegyében, föl

des

« PredošláPokračovať »