tzi (a) emlékezetben hagy- ékesíttetett. Tetőjére a' Mata, Bonfin is (b) emlékeze- gyarok, hajdan kastélyt építet tesz felőle. Öszve kap- tettek vala, mellyet Tételtsoltatott vala e' Vármegye a' nek neveztek. Erdôi nintsesok perlekedések után Bács nek; hanem a' helyett nádVármegyével, MDCCXXIdik dal, szalmával, és száraztott esztendőben; de MDCCXL- marha ganéjjal tüzelgetnek, VIIdikben egymástól elvá- a' köz emberek. Nevezetes lasztatott; noha még most is tóvábbá e' Vármegyében, a' néminéma megegyezése van Rómaiak' sántza, melly neaz említett Vármegyével. hány mértföldnyire terjed, Fekszik Duna, és Tisza vi-'s felôle azt állíttyák a' Törzek között Sclavoniának, ténet írók, hogy itten ́vala vagy tót Országnak szom- az a' nagy tó, mellyben haszédságában. Határosok vele jójikat a Rómaiak készítetnapkeletre Bács Vármegye, ték; de már most annak henapnyugotra pedig Temes lye rétekké változtattatott. Vármegye; északra ellen- Térsége e' Vármegyének kiben tót Ország. Folyó vizei váltképen termo, és minden az említett Duna, és Tisza életre megkívántató javakvize, tavai igen számosak, kal bővelkedik; búzája, bokivált nedves időknek alkal-ra, sajtya, teje, vaja, kümatosságával. Nevezetes he- lömbféle marhái, vadai nagy gye Sorinnál áll magassan bôvséggel vannak; hala igen felemelkedve, nagy, és ko-is sok, vadászattya gazdag, pasz hegy; de kút fök nélkül és hasznos. Levegője ellenszűkölködik; allyát Tisza vi- ben néhol az álló tavak, és zéből széjjel folyó tavak ned-motsárok miatt nem leg egésvesítvén, sûrû, és nagy szál ségesebb: de lakosai hozzá nádakkal vétetik körül; nap- szokván, ezzel keveset gonkeletre pedig Tisza vize alat- dolnak. ta foly. Magassága a' hegynek olly nagy, hogy tetőjéröl Nándor Fejérvárat, ambár töle tizennégy mértföldnyire fekszik, szépen megláthatni: terjedése pedig (a) Chronici Parte 11. Cap. 20. 25. BODROG. Nevezetes, és mintegy két mértföldnyire nagy folyó víz Zemplén Vártermo szolökkel megyében, ered több folyó van, S vizekből, úgy mint Lator- | allyai Város Zemplén Vármecza, Laborecz, Ondava, és gyében, a' K. betüben. Ipoly vizekböl, Zemplén Városa felett. Innen lefoly Ladnótz, és Szomotor között, az utánn Szőlőske, és BODRUZAL. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, gelőjében, és fájában áll java, földgye sovány, melly miatt negyedik Osztálybéli. BÓDVA. vagy Boldva. Ma Sziget között lefolyván, Bor-e' helységnek leg inkább lesit, felsô, és alsó Bereczkit, majd egy felöl Újhelyt, más felől Vajdár elhagyván, Ardó mellett foly Sárospatak alá; hol igen gazdag lévén gyar falu Borsod Vármegyéhalakkal, a' lakosoknak ol-ben, birtokosai külömbféle tsó pénzen szolgáltat, innen Urak, lakosai katolikusok, Petrahot, Olaszit, Zsadányt, Vámos Újfalut, Liszka Városát, Kisfaludot, Bodrog Keresztúrt, meghaladván, Tokaj Városánál a' Tiszában szakad, mellyet jó ízü, és számos halaival gazdagít. BODROG. Magyar falu Somogy Vármegyében, lako-hegyeitöl K. dézmát nem ad sai katolikusok. Határja jó termékenységi. BODROG. Hodos Bodrog, elegyes falu Arad Vármegyében. BODROGKÖZ. Így neveztetik Zemplén Vármegyében egy járás, vagy vidék, melly a' Tisza, 's Bodrog között vagyon, 's a' vizek áradásakor nagy része elboríttatik, és rajta sok szigeteket, 's tavakat formál, melly leg inkább térségén emésztetik el. BODROG KERESZTÚR. Hegy többen reformátusok, fekszik Sziráknak szomsédságában, mellynek filiája, Vamostól sem meszsze Bódva vize mellett, pusztája közel, Miskolczi piatzozása egy órányira van, legelője elég, fája épületre, és tûzre, szőlő nak, és meglehetősek, malma helyben, első Osztálybéli. BÓDVA. vagy Boldva vize, ered a' Jászói hegyekben, és az öszve folyó patakotskákkal öregbedvén Szepsi Városa alatt, majd Bodoló, és Péder mellett foly, 's magába vévén Kanyaptát is, Torna Vármegyébe foly által; minekutánna Abaúj Vármegyében, mintegy két mértföldnyi futását elvégezte. BÓDVA. Folyó víz Torna Vármegyében Jolsva, és PoP 4 trajnek trajnek vizeiböl veszi erede- | Eger felé lévò hegyek' tövétét, 's Borsod Vármegyében, ben, egy ereszkedő görbe. Miskoltzhoz nem meszsze Sa- dombon, Bogács vize meljó vizével egyesül. lett, melly innen Kövesd feBODVÁR. Omladozott Vár lé foly, Egri piatza' egy, Sáros Vármegyében, fekszik Miskolczi pedig három mértSáros Várától napkelet felé, földnyire van, legelője eleegy mértföldnyire erdõs he- gendo, fája tűzre, és épûgyek között, nevezetét vet-letre ingyen, szôleje közép te Bondontól, a' ki BÉLA termékenységnek, de jó bort feleségének elragadozói köz- teremnek, malma helyben zül egy vólt, sot azt beszél- essos idôben, szárazságban lik némellyek, hogy hajdan pedig a' Daróczi völgyben, magának Bélának is mene- második Osztálybéli. dek helye lett vólna e' Vár, melly már ma romladozásai után fákkal úgy bényôtt, hogy helyére is nehezen akad hatni. BODZÁS ÚJLAK, Az Ú. be tüben. BODZÁS. Szabad puszta Arad Vármegyében. BODZÁS. Bzane. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, Ondova partyán fekszik a' Varonnói járásban, határbéli földgye hasonló alsó Ozsvához, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli. BOEBA. Gazdag szabad puszta a' Bánátban, földes Ura Gróf Battyáni Uraság. BOGÁCS. Magyar falu Borsod Vármegyében, földes Ura az Egri Káptalan, lakosai katolikusok, fekszik BOGÁD. Magyar falu Baranya Vármegyében, földes Ura a' Pétsi Püspökség, lakosai katolikusok, határbéli alkalmatos javaihoz képest, második Osztálybéli. BOGÁD. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Inkey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl egy mértföldnyire. Határja közép termékenységű. BOGAD. Szabad puszta Somogy Vármegyében, földes Ura Gróf Festetich Uraság. Földgye jól termö. BOGÁRD. Nem nagy falu Fejér Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, határja középszerű. BOGÁRD. Magyar falu Veszprém Vármegyében, földes Urai Hertzeg Eszterházy, és Gróf Festetich Uraságok, la kosai katolikusok, fékszik Déghez nem meszsze, mellynek filiája, 's határbéli javai hozzá hasonlítók. sok, fekszenek Gesztihez nem BOGDANÓTZ. Bogdanovcze. Szigetbéli járásban. Határja jó, réttye, legelője elég, más javai is nevezetesek, első Osztálybéli. BOGÁROS. Elegyes falu Torontál Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és ó hitûek, fekszik Billéthez nem mesz-'s a' Verösköi Uradalomhoz sze. Határja gazdag termé- tartozik, fekszik a' felsöbb kenységû. BOGAT. Magyar falu Szabolts Vármegyében, birtokosa Fáy Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátu- BOGDANOVECZ. Horvát fasok, fekszik Nyír Bátorhoz lu Szala Vármegyében, fölnem meszsze, mellynek fi- des Ura Gróf Festetich Uraliája,bo gabonát termök szán- ság, lakosai katolikusok, fektó földgyei, erdeje helyben, szik Mihalievetznek szomtövises helyei is vagynak, szédságában, mellynek filiátermésbéli tulajdonsagai ha-ja, határbéli földgyeinek sosonlók Bátorhoz, nevezetes ványságához képest, harmavagyonnyaihoz képest, elsodik Osztálybéli. Osztálybéli. BOGÁT. Alsó, felsö Bogat. Gróf Szecsényi Uraságnak birtokában van. BOGÁT. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, határja síkos, és termékeny, réttyei jók, fája ugyan kevés, de más javai ezt helyre hozzák, első Osztálybéli. BOGATI. Alsó, felső Bogáti. Elegyes faluk Somogy Vármegyében, földes Urai Boronkai, és Vránchits Urak, lakosai leg inkább katoliku BOGDÁNY. Elegyes falu Külső Szolnok Vármegyében, Veszelényieknek öröksége, mellyet rész szerént oláhok, rész szerént pedig magyarok laknak. BOGDÁNY. Bogdanovce. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszikKassához más fél mértföldnyire, határja termékeny; de mivel legelője nints, és fája is kevés, második Ósztálybéli. BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Új házy házyUraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelőjök elég jó termékenységû, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a' hol kereskedhetnek, az első Osztályba számlálta tott. resebb hegyei ezek, Füstös Rét, Szarvas Ször, Úr asztala, Sós hegy, melly felôl azt állíttyák, hogy régenten só bánya vólt. A' Váradi pusztának is felét bírják árendában, minden javai vagynak, 's ámbár határja néha elöntetik, mindazáltal méltán első Osztálybéli. BOGDÁNY.Nagy Bogdány. Szabad puszta Veszprém Vármegyében, birtokosai több Uraságok. BOGDAN SOVÁR HEGY. Bihar Vármegyében, fekszik Piklónak szomszédságában mellynek filiája, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli. BOGDÁNY. Magyar falu Szabolts Vármegyében, birtokosa Jármi Uraság, lakosai katolikusok, és leg inkább reformátusok, fekszik Kis Várdától nem meszsze, Leveleknek szomszédságában, mellynek filiája, szántó földgyei termékenyek, fája tüz- BOGDAR. Magyar falu Sore elég, legelôje is, külömb-mogy Vármegyében, birtoféle jó tulajdonságaihoz ké-kosa Bárány Uraság, lakosai pest, első Osztálybéli. katolikusok, fekszik LölléBOGDÁNY. Német, és ma- nek szomszédságában, mellygyar falu Pest, 's Pilis Vár- | nek filiája, 's hozzá hasonmegyében, birtokosa a' Ki- lító. rályi Kamara, 's a' Sz. Koro- BOGDASA. Elegyes falu Banához tartozik, lakosai több-ranya Vármegyében, a' Siknyire katolikusok, 's igen lósi járásban, földes Ura a' kevés reformátusok, fekszik Pétsi Káptalanbéli Uraság, a' Duna mellett, Visegrádtól lakosai katolikusok, külömbfél órányira, Szent László-féle javai között különös haszhoz pedig mintegy két órá- nára van, hogy nagy Ország nyira, földgye termékeny, úttyában fekszik, és helyben eladásra való alkalmatossága is eladhat mindent, elsö Oszjó, jó bora elég van, 's leg tálybéli. inkább Mosonyban, és Ováron szokták eladni, neveze BOGLÁR. Poglár. Német falu Fejér Vármegyében, föl des |