tokosa Jób Uraság, bértzes | réttyei kövérek, legelője helyén fekszik sovány határ- nagy, dohánnya, tökje jó, jával Árva Vármegyének első Osztálybéli. szomszédságában, Nagy Bobrocztól más fél mértföldnyi BORSA. Elegyes falu Mára re, tsekély vagyonnyaihoz maros Vármegyében, birképest, harmadik Osztály-katolikusok, fekszik Felsô tokosai több Urak, lakosai béli. BOROVE. Nagy Borove. Visónak szomszédságában, Tót falu Liptó Vármegyében, mellynek filiája, Visó pabirtokosa Jób Uraság, lako takja öntözi határját, e' leg sai katolikusok, határja elég, végsô helységnek Máramade kevés helyen trágyáztatha-ros Vármegyében, melly, tik, tüzre fája van, legelo- dott északrol Cziszla, délröl midôn már megnagyobboje szoross, harmadik Osztálybéli. pedig Repede patakotskákBORRÓ. vagy Borov. Kis kal egyesíttetik. Nevezetes falu Zemplén Vármegyében, történt megverettetésekről. e' helység a' Tatároknak itt földes Ura Szirmay Uraság, partos helyen fekszik, termé Savanyú vize is van. Fájok ketlen, és sovány földgyé-elég, réttyek hasonlóképen, mind tüzre, mind épületre * BORS. Magyar falu He-legclôje is elég, mellyek ves Vármegyében, birtoko- bár soványosak; de mivel vel. szálak tsinálásával a' lakosok mind adójokat kifizethetik, 's élelmeket is kön sai külömbféle Urak, fekszik Szarvaskőhöz egy mértföldnyire, napnyugotra a' hegyeken túl, szántó föld-nyen keresik, első Osztály gyei kevesek, hegyes határja miatt, harmadik Osztálybéli. BORS. Magyar falu Bihar Vármegyében, földes Urai a' Nagy Váradi Püspök, és a' Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Artándnak szomszédságában, Nagy Váradhoz egy kis mértföldnyire. Határja gazdag, béli. BORSA. Alsó Borsa. Tót falu Poson Vármegyében, Csalóköz szigetében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai Magyarok, Totokkal elegyest, mezeje elég gazdag, de a' mellette folyó Duna néha nagy kárára van, fája kevés van, tulajdonsá gaira nézve, hasonló Király falvához, második Osztálybéli. BORSA. Felsö Borsa. Elegyes falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a Dunához közel, Jókátol egy mértföldnyire, határja, 's vagyonnyai is középszerűek. BORSFA. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Fekete Uraság, fekszik Bánok Szent Györgyhöz nem meszsze, mellynek filiája, határja jó termékenységü BORSAVAR. Magyar falu Veszprém Vármegyében, a' felső járásban, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, fekszik Bakony erdejében. Határja jó termékenységű, vagyonnyai középszerűek. ma helyben, itatója alkalmatos, eladásra jó módgya Újhelyben, elsô Osztálybéli. BORSITZ. Tót falu Trenkosai külömbféle Urak, fektsén Vármegyében, birtoszik a' Vág vize körül, Iklavához nem meszsze. Határja meglehetős termésû. BORSOD VÁRMEGYE. Comitatus Borsodiensis, Borschoder Gespanschaft. Nevezetét vette a' Borsodi Vártól, melly nem tsekély erossége vala Ursnak, a' Magyarok hajdani Kapitánnyának. Emlékeztető jeleit mutattya a' Bódva vize mellett lévô temető helye. Napkeletröl határos Abaúj, Zemplén, és Szabólts Vármegyékkel, nyugotra Heves, és Gömör Vármegyékkel van szomszédságban, észak felől pedig majd Torna, majd Abaúj Vármegye veszik körül. Hoszsza e' Vármegyének Szent Jakab BORSI. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, Bégányiaknak kastellyok vala itten, hajdanában pedig Rákótziaké vólt, fekszik Új-tol Valkig nyóltz mértföld, helyhez nem meszsze, sík helyen Bodrog partyához közel, nyárban a' sok szúnyog miatt lakosai eleget szenyvednek, kelemetes fekvése van, körülötte erdők vannak, határja két nyomásbéli, 's minden veteményt boven hoz, szénája jó, legelôje elég, Lája tűzre, és épületre, mal szélessége pedig öt, 's majd több, és majd kevesebb. Vidékje a' leg szebb hegyekkel, és völgyekkel ékesíttetik,borral, búzával kiváltképen de a' természetnek más egyéb jótéteményivel is gazdagon megáldattatott. Mezei szépek, és igen termök, folyó, és kút vizei egésségesek. Ne vezetesseb folyó vizei Her-zett Felete lyuk, mellynek nad, Hejö, Sajó, Bárso- mintegy száz lépés hoszszanyos, és Szinyva vize, mel- sága, szélessége pedig tizen lyeknek leírásai, tulajdon ne- hat, alkalmatos rejtek heveik alatt fordúlnak elô. He- lye vala, a' bújdosó sereggyei az Egri hegyeknél kez-nek, a' hadi időkben, 's jó dödnek, és egy mással öszve hasznát vévék e' vidéknek lakaptsolva terjednek el Mis-kosai az utolsó Rákóczy hákólrz mellett, Diósgyör felé; borújakor, mert ide rejtették elválnak ellenben az Apád- vala el magokat némellyek; falvai hegyek felé; a' bennek de a' Tsászári népnek Fő tisztermo fáktól, veszik részei tye elôtt elárúltatván, ôket nevezeteket, és majd Bik- innen felverte vala. Más barkesnek, majd tölgyesnek lang is van ez alatt valamineveztetnek. Nevezetesek to- vel lejjebb, melly az elöbvábbá az erdő hátsági, és a' binél nagyobb; bôvsége száraz völgyi hegyek, mel- mintegy két száz lépésnyi; lyekben vagynak a' Rakatzai, 's azért nevezik Ketske lyukSzalontai, Mártonyi, Me- nak, mivel zűrzavar, és szélszesi, Szendi, és más több vész idején, jó sereg juhok hegyek. Ezeken kivül Bélkö elférnek benne. Harmadik a’ hegye, ellenében Eged he- Diósgyöri barlang; e' már gye, Szent István erösse, 's sokkal nevezetesebb, mint majd a' Novaji, Tardi, Da- az elöbbiek, szája olly forrótzi, Sági, Harsányi, Gö-ma, mintha valaha pintze römbölyi, és Miskóltzi he- lett vólna; de ürege nagyon gyek. Emlékezetet érdemel meszsze terjed, és végre küVarbó felett Osztra hegye is, lömbféle ágakra osztatik. mind nagyságáért, mind pedig külömbféle vadgyaiért is; nevezetes továbbá Visnyó, és Málnyika között Nyárjuk hegye; magas, kösziklás, nagyságáért; továbbá a Sz. Lélek hegye, melly hajdan a' köz bír szerént a' Paulinu soké vala. Térsége gazdagon termo, hegyei vas hámorral, és hutával, 's mész égető keméntzekkel, és sok külömbféle vadakkal gazdagok, 's a' Szepességnek, és más Vármegyéknek is élet tárja, a' Lengyeleknek pedig kedves bort termo helye. Lakó helyei Barlangjai is vagynak, el-mind öszve 218. 's az Egri sö ezek között az úgy neve- Püspöki Megyéhez tartozik. BOR BORSOD VÁRA. Hajdani, sai külömbféle Urak, lakoomladozott Vár Borsod Vár- sai reformátusok, fekszik Bormegyében, nevezetes arról, sa folyó víz partyán, Getse, hogy az egész Vármegyé- és Várihoz egy órányira. Két nek, nevet szolgáltatott. Azt vizi malma helyben, határbeszéllik felőle némellyek, ja jó, trágyázás után minhogy URS, a' Hunnusoknak denféle gabonát terem, leVezére, itt választotta vólna gelôje hasznos, és elegendo, táborozását, 's lakó helyét is. fája mind a' két szükségeik BORSOD. Borsod Värme-re, piatzozása közel; a Bégyében, birtokosai Ragályi, nyei, Musai, és Beregszázi és más Úraságok, lakosai kaszoló hegyekben pénzt kerestolikusok, többen reformá-hetnek; de mivel határját tusok, az elôtt Mező Város Borsa vize gyakorta elönti második Osztálybéli. vala, most középszerü falu, fekszik Sziráknak szomszéd- BORSZUCSINA. Orosz falu ságában, mellynek filiája, Bereg Vármegyében, földes Bódva vizétől nem meszsze, Ura Gróf Schönborn Uraság, Miskóltzi piatzához 4. mért- fekszik a' Varsovi kerületföldnyire, határjának egy ré-ben. Határja soványas, rétsze jó, tüzre való fája száraz omladékokból, szölö hegye középszerű, Kir. dézmát nem adnak, malma a' határban; legelője nem igen elég, fája épületre nintsen, Bódva vize néha károkat tészen az Edelényi töltéseknél, második Osztálybéli. tyei meglehetősek, legeloje elég nagy, fája is kivált tűzre a' mennyi kell; de keresetre tsekély módgya lévén, 's mivel piatza sintsen negyedik Osztálybéli. BORSVA. vagy Borsa vize. Bereg Vármegyében, Máramaros Vármegyének határjá BORSOD. Szabad puszta | ban foly le Breznikfalvának Bács Vármegyében, földes napnyugoti oldalán felül, Urai Hertzeg Grasalkovich, míg két mértföldnyire foly és Latinovits Uraságok, Fek- Kereszkének, Krusznyiczászik Bikitshez nem meszsze, nak, Bronykának, Dolhámellynek filiája. Határja kö-nak, Zadnyának, Ugotsa zépszerű. Vármegyében pedig kis SziBORSOVA. Magyar faiu Be-getet formál, mellynek fel-, reg Vármegyében, birtoko- sôbbje Ugotsa Vármegyéhez, másika BORZOVA. Fel Borzova. másika pedig Bereg Vármegyéhez tartozik, áradások Elegyes falu Torna, Vármegyében, földes Ura Hertzeg idejekor nem kevés károkat tesz, a' szántó földekben; Eszterházy Uraság, fekszik míg a Tiszával elegyedne. BORSZÖCSÖK. Magyar falu Jablontzának szomszédságában, mellynek filiája, a' je napkeletről tserfás erdejé alatta, mellyektől keríttenek, 's kösziklás hegyeinek tik; sovány, és követses határja miatt, harmadik Osz tálybéli. Veszprém Vármegyében, föl-ges barlangnak völgyében, des Ura a' Veszprémi Püspökség, fekszik Vásárhelynek szomszédságában, tüzre, és épületre való fája van, földgye középszerű, legelője, és réttyei elegendők, a' Somlyói szoló hegyek alatt fekszik, és más Balatoni szölökhöz is közel van, holott mind fuharral, mind kézi munkával pénzt kereshetnek, 's tavában elég hala van, második Osztálybéli. BORZOVA. vagy Borzsa. Magyar falu Szatmár Vármegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, fekszik Jánkhoz nem meszsze, mellynek filiája, lakosai katolikusok többen reformátusok. Határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék. BORZAVÁR. Elegyes falu Veszprém Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, legelôje tágas, réttye, fája tűzre, és épületre elég, malma is helyben; de mivel földgye soványas, eladásra való alkalmatossága is nehéz lévén, a' harmadik Osztály ba tétetett. BOSA. vagy Bossa. Szabad puszta a' Jászságban. BOSACZA. Nagy tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág Újhelytöl mértföld |