Obrázky na stránke
PDF
ePub

elpusztultt hajdani Csókakö | ladgyák, az első Osztályba téVárához. Határja jó termé- tettetett. Felső Almás is olly kenységű, réttye, legeloje forma természeti javakkal, 's elég, 's középszerű vagyon- tulajdonságokkal bír, Bátnyaihoz képest, második hoz, és Selmetz Bányához köOsztálybéli. zel lévén, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, mellyhez képest ez is első Osztálybéli.

[ocr errors]

ALMÁS. Rátz Almás. Rátz falu Fejér Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik ALMÁS. Magyar falu Koa' Duna mentében, Fejérvár-márom Vármegyében, föltól öt mértföldnyire, határja des Ura Gróf Zichy Uraság, jó termékenységû, réttye, lakosai katolikusok, és relegelōje elég, itatója alkal- formátusok, fekszik az Ormatos, második Osztálybéli.szág úttya mellett, NeszmélyALMÁS. Alsó Almás. Fel- töl nem meszsze, nevezetes, sö Almás. Tót helységek márványko bányája, és meHont Vármegyében, Felsö leg kútföje, mellynek vízét Almásnak földes Ura Hertzeg természeti vóltához képest Eszterházy Uraság, Alsó Al- Doctor Torkos Úr megvisgálmásnak pedig a' Zólyomi ván, tulajdonságait nyomtaKáptalan, lakosai katoliku- tásban nyilvanitá. Hajdan pesok, és Auguftai vallásbéliek, dig itten Romai régiségek is fekszenek Pukantztól egy jó találtattak, mellyekböl néhai mértföldnyire: Filiálissa a' Vály István Predikátor Úr, Báthi Plébániának. Földgye a' Romai Imperatorok tzima'mi Alsó Almást illeti, né-jét viselő könyvének szerzője, hol soványas, és a' zápor esso maga is gyűjtött vala öszve: által károsíttatik; de mivel ez Vidékje meglehetős termétsak egy részét illeti, más ré-kenységû, réttye, és mezesze pedig földgyének elég je szükségjekre elegendô termékeny, legelője alkalma- szólei nevezetes bort teremtos, 's mind a' kétféle fája, nek; de némelly hegyei a' nagy szóló hegyei vannak, zápor essők által rongáltatmellyek középszerű bort te- nak, melly miatt a' másoremnek, piatzozása sem mesz- dik Osztálybéli helységek sze, Esztergomis közel fek- közzé számĺáltatott. szik hozzá, mivel jó tulajdonságai, fogyatkozását felülha

ALMÁS. Szabad puszta Komárom Vármegyében, fekszik

fekszik Almáshoz nem mesz-| bővelkedik, kiváltképen,

sze.

pontya, tsukája igen sok van. ALMÁS. Tót Almás, totúl Jablonov, elegyes falu Szé

ALMÁS. Farkas Almás. Szün Almás. Szabad puszták Nógrád Vármegyében. pes Vármegyében, földes Ura ALMÁS. Tót Almás. Meg-a' Királyi Kamara, lakosai lehetos falu Pest Vármegyé- katolikusok, fekszik Kirchben, birtokosa Báró Prónay Uraság, 's az Uraságnak kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, határbéli földgye termékeny, belôl a' faluban homokos, kivül fekete, 's jól termồ, tava 's folyó víze is van, malma mind száFaz, mind vízi; szôleje veres bort terem; de mivel nintsen elegendô fája, második Osztálybéli.

dorftól nem meszsze. Határjának egy harmad része sovány, réttye hasonló képen, tekéntvén azonban két harmad részének termékenységét, 's elegendő legelőjét, mind a' két féle fáját, és pénzt szerezhető szomszédságait, első Osztálybéli.

ALMAS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura ALMÁS. Tót Almás, meg- Hertzeg Eszterházy Uraság, lehetős falu Poson Vármegyé- és más Nemes Urak, lakosai németül Apfelsbach, totúl katolikusok, fekszik TornáJablonov, földes Ura Gróf tól egy mértföldnyire, egy Pálfy Uraság, lakosai katoli- völgyben gyönyörü helyen. kusok, fekszik bértzek tövé- Határbéli földgye mindenféle ben Malaczkától nem mesz- gabonát terem, réttye sara' Detrekôi Uradalom-jút is hoz, vagyonnyainak elban. Kies mezeje, és termé- adására jó alkalmatosága, lekeny határja van, 's jeles tu- gelöje elegendo, fája mind a' lajdonságai szerént első Osz- kétféle, elso Osztálybéli botálybéli. ra, makkja, 's gazdag gyü ALMÁS FOLYÓ víz. So-möltsös kertyei a határban, mogy Vármegyében, ered a' a' szôlôk alatt pedig káposzSzigeti hegyek között, 's Zi- tás földgye, ezen kivül a' közlitzétöl, foly alá, melly Szi-ségnek 12. kaszás alá való rétgetnél sok felé ágazván, több tye, elsô Osztálybéli. szigetetskéket kerít; meszsze terjedvén az után Dráva vízébe foly, külömbféle halakkal

ALMAS. Szabad puszta Tolna Vármegyében, fekszik Szekszárdhoz közel.

AL

határja sík térségböl áll, nintsen, sem nádgya; lege-, mellynek a' földgye termé-lésre való mezeje is vékony

keny, réttye elegendő, nem külömben legelője marháinak legelésére gazdag, fája a' mennyi szükséges, szóló hegyei kevesek ugyan; de e' fogyatkozását a földeknek jósága megelőzi, vagyon kereskedések is a' szomszéd Köszegi piatzon, melly szép tulajdonságokra nézve az elso Osztálybéli helységek közzé számláltatott.

lévén, a' harmadik Osztályba szamláltattatott.

pusz

KIS ACSÁD. Szabad ta Veszprém Vármegyében. ACSALOG. Magyar falu Sopron Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kapuvártol két mértföldnyire, határja nem leg jobb termékenységű, 's tsekéllyes tulajdonságaiért, a' harmadik Osztályba tétettetett.

Acso. Hoszszú Acso. Magyar falu Bihar Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik a' Szalontai járásban, határja gazdag, réttye sok, legelője elég, 's más szép vagyonnyai is lévén, else Osztálybéli.

AcsáD. Magyar falu Veszprém Vármegyében, birtokos Urai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pápátol, mellynek filiája nem meszsze, Tapoltza víze mellett, melly a' leg hidegebb télben sem fagy bé, és a' birtokos nemes Uraknak malmait, szüntelen való forgásban tartya; vidékje na- ADATS. Szabad puszta Pest gyon kitsiny, kivált Juhászi Vármegyében, birtokosai küszabad puszta felé a' napke- lömbféle Uraságok, fekszik leti oldalon, Matyásházi Kún Szent Miklóshoz a' Jápuszta felé sem nagy; Me-szágban nem meszsze. Határzölak pedig olly igen közel ja jó. van hozzá, hogy a' ludak is általjárkálnak, egy másnak határjain, 's néha mind a' két fél között versengezô perlekedésekre szolgáltattak alkalmatosságot, az Újfalusi puszta sem meszsze fekszik töle; termo földgye szük, és követses, erdeje

ADATS. Magyar falu Heves, és Külső Szolnok Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik árokszálástol. mértföldnyire, határbéli szántó földgyei termékenyek, réttyeik jók, malma helyben, és szomszédság

ban

ban; nem meszsze piatzozások, legelője az igás marháiknak elegendo; fogyatkozásai ellenben, hogy sem fája, sem szôleje nintsen, mellyek miatt a második Osztályba számláltatott.

ÁDÁMFÖLDGYE. Mosorov. Tót falu Sáros Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Ternyéhez, mellynek filiája közel, Szeben Városátol egy mértföldnyire, Bártfa felé vezető Ország útban hegyek között, ámbár a' helységnek erdeje tilalmas, mind az által másunnan az Uraság rendeléséböl tüzi fája elegendő, és határja is, ha szorgalmatosan miveltetik, gazdagon fizet, legelôje a' mennyi szükséges, piatzozása sem meszsze, melly tulajdonságai szerént első Osztálybéli.

ADAMO. Adamshof, Adamócz, Adamov, tót falu Nyitra Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Broczkónak szomszédságá

ban.

ADAMÓCZ. Adamovce. Né

pes, és jó termékenységû falu Trentsén Vármegyében, birtokosai Ambro Rajmány, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kochanótzhoz, mellynek filiája nem meszsze. Igen süren

feküsznek itten egy más mellet a' faluk azon az úton a' melly Vágujhelyről, Trentsénbe vezet. Nem meszsze Adamócztol három savanyú víz forások vagynak, azon az úton a' szabad ég alatt, 's az út mellett. Határja nagy, és jó termékenységű, fája elég, mind tüzre, mind épületre, szőlő hegyei is vagynak, 's egy üveg hutája tulajdon határjában, melly okokra való nézve, az első Osztálybéli helységek közzé tartozik.

ADÁND. Magyar falu Somogy Vármegyében, birtokosai Perneszi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kiletihez, mellynek filiája nem meszsze. Igál mező Városátol három és mértföldnyire, határjának termésbéli tulajdonságai meglehetősek, legelôje nagy, 's szölö hegye termékeny, fa helyett náddal élnek a' lakosok, melly elegendö van határjában, jó tulajdonságaihoz képest első Osztálybéli.

ADA. Meglehetos falu Báts Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok.

ADÁSZTEVEL. Elegyes magyar falu Veszprém Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai reformátu

sok,

sok, fekszik a' felső járás-ben, földes Urai Gróf Haller ban, Nagy Tevel, Tapol-Uraság, és mások; lakosai retzafö, Mezőszég, Simaháza, formátusok, fekszik az ÉrDebrits, Savoly, Gyimót, mellyéki kerületben, régi Bödoge faluknak szomszéd- erőségje is vala, határja gazsagjokban, határja tágas, és dag, 's a' természetnek küközép termékenységű. lömbféle jeles tulajdonságaival megáldattatván, második Osztálybéli.

ADDA. Tót, és magyar falu Báts Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, ADONY. Tisza Adony. lakosai katolikusok, és oro- Elegyes lakosú falu Bihar szok, fekszik Petrovoszello, Vármegyében, lakosai kaés Szenta között, Bátshoz, tolikusok, és többnyire remellynek filiája nem mesz- formátusok, határja termékeny, réttye, legelője elég, ADELSTEIN. Tót, és né-'s más egyéb jeles tulajdonsámet falu Szepes Vármegyé- gai is lévén, első Osztálybéli. ben, birtokosa Guldenfinger ADONY. Magyar falu BeUraság, lakosai katolikusok, reg Vármegyében, birtokoés evangelikusok, határja sa Lónyai Uraság, lakosai meglehetős,

sze.

ADERJÁS. Népes falu Baranya Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Pétstöl egy és 4. mértföldnyire, határbéli nagy erdeji mind tüzi, mind épületre való fát fzolgáltatnak, szántó földgyei termékenyek, szôlô hegyei is vagynak, 's mint hogy a' természetnek nevezetes javaival bövelkedik, első Osztálybéli.

reformátusok, fekszik a' Tiszaháti járásban, ámbár e' helységnek határja igen szoros, és a' Tiszának víze gyakorta elönti, öszi vetése sem terem, de mivel legelője minden féle marháknak jó, és elegendo, 's Kis Várdai, és Madai piatzozása sem mesze, ezen kivül fája elegendő, mind az eladásra, mind épületre, mind tûzre saját határjában, 's mivel a' Tisza e' falunak partyát mossa, talpakkal, vagy szálak

Puszta Aderjás ugyan ottan, rátzúl Zánka Tarana. ADIDOTZ. AGYIDOTZ. Ne-kal is kereskednek lakosai,

vezet alatt.

ADONY. Ér Adony. Magyar falu Bihar Vármegyé

egyéb középszerů tulajdonságaihoz képest, a' második Osztályba tétettetett.

ADONY.

« PredošláPokračovať »