Obrázky na stránke
PDF
ePub

elpusztultt hajdani Csókakö | ladgyák, az első Osztályba téVárához. Határja jó termé- tettetett. Felső Almás is olly kenységű, réttye, legelője forma természeti javakkal, 's elég, 's középszerű vagyon- tulajdonságokkal bír, Batnyaihoz képest, második hoz, és Selmetz Bányához köOsztálybéli. zel lévén, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, mellyhez képest ez is első Osztálybéli.

ALMÁS. Rátz Almás. Rátz falu Fejér Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik ALMÁS. Magyar falu Koa' Duna mentében, Fejérvár-márom Vármegyében, föltól öt mértföldnyire, határja des Ura Gróf Zichy Uraság, jó termékenységû, réttye, lakosai katolikusok, és relegelője elég, itatója alkal- formátusok, fekszik az Ormatos, második Osztálybéli. szág úttya mellett, NeszmélyALMÁS. Alsó Almás. Fel- töl nem meszsze, nevezetes, sö Almás. Tót helységek márványko bányája, és meHont Vármegyében, Felső leg kútfője, mellynek vízét Almásnak földes Ura Hertzeg természeti vóltához képest Eszterházy Uraság, Alsó Al- Doctor Torkos Úr megvisgálmásnak pedig a' Zólyomi ván, tulajdonságait nyomtaKáptalan, lakosai katoliku- tásban nyilvanitá. Hajdan pesok, és Auguftai vallásbéliek, dig itten Romai régiségek is fekszenek Pukantztól egy jó találtattak, mellyekböl néhai mértföldnyire: Filiálissa a' Vály István Predikátor Úr, Báthi Plébániának. Földgye a' Romai Imperatorok tzima'mi Alsó Almást illeti, né-jét viselő könyvének szerzője, hol soványas, és a' zápor esső maga is gyűjtött vala öszve: által károsíttatik; de mivel ez Vidékje meglehetős termétsak egy részét illeti, más ré- kenységû, réttye, és mezesze pedig földgyének elég je szükségjekre elegendô termékeny, legelője alkalma- szólei nevezetes bort teremtos, 's mind a' kétféle fája, nek; de némelly hegyei a' nagy szóló hegyei vannak, zápor essök által rongáltatmellyek középszerű bort te- nak, melly miatt a' másoremnek, piatzozása sem mesz- dik Osztálybéli helységek sze, Esztergomis közel fek- közzé számláltatott. szik hozzá, mivel jó tulajdonságai, fogyatkozását felülha

ALMÁS. Szabad puszta Komárom Vármegyében,

fekszik

fekszik Almáshoz nem mesz-| bövelkedik, kiváltképen,

sze.

pontya, tsukája igen sok van. ALMÁS. Farkas Almás. ALMÁS. Tót Almás, totúl Szün Almás. Szabad puszták Jablonov, elegyes falu SzéNógrád Vármegyében. pes Vármegyében, földes Ura ALMÁS. Tót Almás. Meg-a' Királyi Kamara, lakosai lehetos falu Pest Vármegyé- katolikusok, fekszik Kirchben, birtokosa Báró Prónay dorftól nem meszsze. HatárUraság, 's az Uraságnak ka-jának egy harmad része sostéllyával ékesíttetik, lakosai vány, réttye hasonló képen, katolikusok, határbéli föld- tekéntvén azonban két hargye termékeny, belôl a' falu- mad részének termékenyséban homokos, kivül fekete, gét, 's elegendo legelőjét, 's jól termo, tava 's folyó ví- mind a' két féle fáját, és pénzt ze is van, malma mind szá- szerezhető szomszédságait, raz, mind vízi; szôleje veres első Osztálybéli. bort terem; de mivel nintsen elegendő fája, második Osztálybéli.

ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura ALMÁS. Tót Almás, meg- Hertzeg Eszterházy Uraság, lehetős falu Poson Vármegyé- és más Nemes Urak, lakosai németül Apfelsbach, totúl katolikusok, fekszik TornáJablonov, földes Ura Gróf tól egy mértföldnyire, egy Pálfy Uraság, lakosai katoli-völgyben gyönyörü helyen. kusok, fekszik bértzek tövé- Határbéli földgye mindenféle ben Malaczkától nem mesz-gabonát terem, réttye sarsze, a' Detrekōi Uradalom-jút is hoz, vagyonnyainak elban. Kies mezeje, és termé-adására jó alkalmatosága, lekeny határja van, 's jeles tu- gelöje elegendo, fája mind a' lajdonságai szerént első Osz-kétféle, elsô Osztálybéli botálybéli. ra, makkja, 's gazdag gyü

ALMÁS FOLYÓ viz. So-möltsös kertyei a határban, mogy Vármegyében, ered a' a' szôlök alatt pedig káposzSzigeti hegyek között, 's Zi- tás földgye, ezen kivül a' közlitzetöl, foly alá, melly Szi-ségnek 12. kaszás alá való rétgetnél sok felé ágazván, több tye, első Osztálybéli. szigeterskéket kerít; meszsze terjedvén az után Dráva vízébe foly, külömbféle halakkal

ALMÁS. Szabad puszta Tolna Vármegyében, fekszik Szekszárdhoz közel.

AL

ALMÁS. Fertos Almás. Ma-re, az Érmellyéki járásban. gyar falu Ugotsa Vármegyé- Vidékje, és termo földgyei ben, földes Ura Gróf Haller igen jók, legelôje nagy, rétUraság, lakosai reformátu- tye gazdag, más jeles vasok, fekszik Kökényesdhez, gyonnyai is lévén, elsô Oszmellynek filiája közel, Szat-tálybéli.

márnak szomszédságában, ALNAGY. Magyar, és tót Halmi Varasától délre mint falu Gömör Varmegyében, laegy két ezer lépésnyire. Ha- kosai katolikusok, fekszik tárja közép termékenységű, hegyek, és erdők között, solegelője, 's réttye tulajdon marháinak elegendő,vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, első Osztálybéli.

ALMASZEG. Rátz falu Arad Vármegyében, lakosai ó hitüek, nagy töltésekkel, vagy a' mint az oda való nép nevezi foszátákkal van körül vétetve. Határja középszerű.

ványos helyen; de még is szorgalniatos szántó vetôinek, gondos fáradozásai után, meg lehetős terméssel fizet, soványos határja, réttye szoross, legelője, 's fája elég. Második Osztálybéli.

ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes ALMASZEG. Elegyes ma- Urak, lakosai reformátusok, gyar, és oláh falu Bihar Vár- fekszik Tzekeházához nem megyében, birtokosa Bara- meszsze. Határja termékeny, nyai Uraság, lakosai katoli-'s jó szőlő hegyei vagynak; kusok, és ó hituek, fekszik de legelője szoross, 's épůaz Érmellyéki kerületben. letre való fája sem lévén, máHatárja gazdag, réttye, lege- sodik Osztálybéli. lôje nagy, 's más nevezetes ALPÁR. Őrosz, és oláh fatermésbéli tulajdonságaihoz lu Bihar Vármegyében, birképest, elsö Osztálybéli. tokosai több Uraságok, laALMATZ. Elegyes falu Szat-kosai ó hitüek, fekszik a' Vámár Vármegyében, földes radi járásban, Sebeskörös, Ura Gróf Teleky Uraság.

ÁLMOSD. Népes magyar falu Bihar Vármegyében, birtokosai Gróf Teleky, Csanády, és Pétsi Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Dioszegtöl egy mértföldnyi

és Ujfalutól nem meszsze. Határja jó termékenységű, 's szép tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.

ALPÁR. Magyar falu Pest Vármegyében, földes Ura a' Váczi Püspökség, lakosai ka tolikusok,

net is égethetnek, az Uraságnak erdejében vadászattya igen szép, gyümöltsös kertyei gazdagok, kendert áztató vize alkalmatos, melly tulajdonságaihoz képest, második Osztálybéli.

tolikusok, fekszik Pest, és Csongrád Vármegyék határjainál. Már 1075 ben van emlékezet róla. GEIZA Király Levelében, 's a' Vátzi Püspökséghez tartozott. Határbéli földgye elég termékeny vólna, hogy ha a' Tiszának ALSOK. Alsó, Felsö Aláradásaitól nem háborgattat- sok .Glasovetz, tót faluk Hont nék, de e' fogyatkozását a' Vármegyében, földes Ura Tiszából eredő javak néminé- Bozoky Uraság, lakosai katomüképen helyre hozzák, szô-likusok, fekszenek Bozókleje nem nevezetes, de nádássa, gyékénnye, füzesse, sássa elég van; legelôje mindenféle marhákra nézve elegendo, homokos határja lévén, második Osztálybéli.

ALPÁR. Felsö Alpár. Szabad puszta Pest Vármegyében, más jeles majorság is van e' nevezet alatt Futaktól

nem meszsze.

tól, mellynek filiáji mint egy kis mértföldnyire. Vidékje nem nagy, épületre való fája elég, de tuzi nints, szôleje tsekély, legelője is szoross úttya köves, melly okok miatt harmadik Osztálybéli.

ALSOK. Szabad puszta Heves Vármegyében, fekszik Szent Erzsébethez közel.

ALSOK. Magyar falu Somogy Vármegyében, birtokos Ura Gróf Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csurgóhoz közel, melly nek filiája. Határbéli földgye, és réttye jó, fája,'és legelő

nintsen, második Osztálybéli.

* ALSINKó. Orosz falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Bernát Uraság, lakosai ó hituek, fekszik Kutaktól 4. órányira. Határja középszerű. ALSÓ FALU. Polyna. Magyar falu Gömör Vármegyé-je elég, mivel szóló hegye ben, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Gömörtöl nem meszsze. Határbéli földgye három nyomásbéli, két része elég termékeny; de a' harmad resze sovány, legelője elegendô, mind a' két féle fája, piatzozásai nem meszsze, sze,

ALTGEBÜRG. Magos hegy Zólyom Vármegyében, totul Sztare Hori. Szép értz terem benne.

ALTGEBÜRG. Egy kis falu Zólyom Vármegyében, totúl Sztare Hori, lakosai katoliC kusok,

tusok, fekszik Szatmár Németihez, mellynek filiája nem meszsze. Határbéli szántó földgyei száraz esztendőkben termékenyek, réttye elegendo, piatzozása tsak fél mértföldnyire van töle, a' hol könnyû módgyok vagyonnyaiknak eladására, legelöjének ugyan egyik része so

kusok, fekszik az elöbbeni- | falu Szatmár Vármegyében, nek szomszédságában. Népes lakosai ó hittek, és reformábútsú járások esnek itten, melly e' helyet nevezetesíti, hajdan a' réz Bányák között ez a' leg régibb vólt, de már ma igen kifogyott, föld alatt való úttya nevezetes, mellyen most is járnak némelly emberek. Határja meglehetôs termékenységû. ALUTA. magyarul (ÓLT) vize, Magyar Országnak szé-vány, de más részén elegenlén lévő folyó víz, melly körül hajdan az Ozmanokkal elég baj történt. Nándor Fejérvárnál, és Pétervárnál, határt választó víz a' Romai, és az Ozmán Birodalmak között, eredetét veszi Tarkó hegyéböl, Maros vizével egyetemben, 's egyesülvén Fekete vizével, azutánn magába fogadván, Bartzelt is, és ezekkel öregbülvén, sôt a' veres Toronynak kapujánál Gurtz, Lakutza vizeket is magába vévén, hatvan mértföldnyi futása után Turm mellett egybe szakad a' Dunával.

ALTSVINITZA. Elegyes falu a' Bánátban, lakosai katolikusok, fekszik a' Karansebesi kerületben. Határja jó. ALTRINGEN. Svab falu a' Bánátban, népesíttete 1771. esztendőben, fekszik Lippához egy mértföldnyire.

AMATZ. Elegyes magyar

do, itató helye a' határban alkalmatos, tüzre való fája közel, Királyi dézmát nem adnak, némelly lakosoknak hasznos káposztás, és gyümöltsös kertyeik is vagynak, az ollyan lakosok pedig, a' kik kézi munkával keresik élelmeket, egy órányi járó földön kereshetnek kapával, alkalmatos kendert áztató vize, 's nyári időben Szatmáron pénz keresetre jó módgyok, első Osztálybéli.

AMADE KÁRTSA. A'K. be- • tüben.

AMBRUS HÁZA. Szabad. puszta Borsod Vármegyében, földes Ura Szatmári Király Uraság, 's más Nemes Urak, fekszik Lak helységen alól, Alsó Vadász, Tomor, 's Lak helységek szomszédságjokban, szántó földgyei, réttyei kevesek, de jók; erdei makk hozó fákkal gazdagok, melly

« PredošláPokračovať »