malma egész esztendöben mindég használható a' faluban, és határjában, néha a' vizeknek kiöntése szántó földgyében, és réttyeiben is kárt okoz, mindazáltal méltán első Osztálybéli. CSABA. Rákos Csaba. Magyar, és német falu Pest Vármegyében, birtokosa Báró Lafert Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pétzel, és Keresztúr között, termésbéli tulajdonsága hasonló a' Czinkotai vidékhez, eladásra igen jó módgya van Pesten, mindazáltal a' második Osztályba számláltatott. matos vendég fogadó: a' vas készítményeknek letévô helye (Depot) 's árúló bóltya, és a' Normális Oskola' Ház. Határja három nyomásbéli, 's némelly része földgyeinek soványas, de szolõi jók, fája elég, 's jó módgya a' keresetre a' kô bányá ban is közel, eladásra jó alkalmatossága, mivel a' Budára vezeto Pósta úton, 's Budától nem meszsze fekszik, több része földgyeinek meglehetős termékenységû, 's legelője is elég lévén, elsö Osztálybéli. CSABACSÜD. Szabad pusz szik Szarvashoz nem meszsze. CSABÁNY. Szabad puszta Pest Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Apostaghoz, mellynek filiája nem meszsze. * CSABDA. Szabad puszta Fejér Vármegyében. CSABA. Pilis Csaba. Ele-ta Békés Vármegyében, fekgyes tót, és német falu Pest Vármegyében, a' Pilisi részen, földes Ura a' Religiói Kintstár, a' Budai Klarissa Apátzáké vala, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, napnyugotra Tinnyétől egy órányira, észak felé pedig Csévtöl ugyan annyira. Nevezetes Csabán az kiégetett vizek, vagy mindenféle rozsolis neme (Liqueurs - Fabrique) Gaillard Frantzia származású Fábrikás állította azt fel az Uradalom' megengedésével 1785. Jó kellettye van az igyekez- CSABINA. Orosz falu Betének, kivált a' Pesti vásáro-reg Vármegyében, földes kon. Azon kivül említést ér- Ura Gróf Schönborn Uraság, demelnek Csabán az alkal- fekszik a' Munkátsi járás CSABDI. Népes szabad puszta Fejér Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja jól termô. CSABINA. Czabótz. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Báró Fischer, és Gróf Barkótzy Urak, fekszik Polyánkához tsak fél órányi járó földre, a' hegy mellett, melly elválasztya Abaúj Vármegyét, meredek oldalakon; földgye kemény, nehéz mivelésû, és tsak zabbal, 's árpával bővelkedik, kivévén valamelly részét, a' hol gabonával is fizet, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli. ban, mivel határja olly so- | erőszakoskodó ragadozókvány, hogy tsak zabot te- nak majd menedék helyek, rem, azt is, ha trágyázta- majd pedig ellenek való eröstik, és nehéz mivelés által; ség vala. Hogy pedig I. FERréttye is tsekély, negyedik DINÁND a' Bánya VárosokOsztálybéli. nak annyira ártalmas tolvajkodókat megalázhassa, elôször Sitnát, vagy Szitnyát, azután Lévát véres által Salmeni Vezérjének igazgatása alatt megvette; Csábrág pedig ugyan akkor lassú ostrommal vétetett vala körül Horvatinovich által. Elérkezvén az egész ostromló sereg Mireus János egy a' foglyok közzül közel küldettetett vala, a' Várbélieknek szemlélésére, a' több Lévát oltalmazottaknak fejeik pedig károkra függesztettek, hogy a' Várbéliek láthassák, Mireus pedig felkiáltotta hogy Léva meghódolt; de a' Várbéliek mind ezekre semmit sem feleltek: minekokáért keménnyen tüzelének vala a' Várra, 's végre az ostromlottak is megfélemledvén, kiabálni kezdettek a feladás felöl, 's Horvatinovichnak kérésére, megkegyelmeztek a' Várbélieknek, 's a' hadnak végezete után szabadon eleresztettek. 1618 Magyar örízet vala benne. 1681 dikben közönséges törvény hozattatott megerössíttetése felöl. Azután pedig CSABALÓTZ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkótzy Uraság, fekszik hegyek között, nem meszsze Szterkótzhoz egy völgyben, és sokkal alább való Szterkótznál, sovány tulajdonságaihoz képest, harmadik Osztálybéli. CSÁBRÁG. Hajdani igen régi omladozott Vár Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, 's innen is neveztetik. Magas hegyen építtetett vala, a' mint Istvánfi leírta, ez után pedig Bél Mátyás. Megszállotta vala Balassa Menyhárt, 's az Rá Rákotziak által megvétette- ta is van benne. Határja kötett, 's fel is dúlattatott. Ber-zépszerů, fája mind a' kétfétsényi is felhagyta itten raga-le, 's eladásra is meglehetős dazásának emlékezetét; mért módgya, mellyet Kis Útza néhai Koháry Istváñak e' vala vizének áradásakor szoktak választott mondása:,, Dat a' Vág vizén leúsztatni, máDeus, cui vult, Stephanus sodik Osztálybéli. Koháry; Accipit, ubi vult," Nicolaus Bercsényi. Most az Uraságnak Tisztyei laknak benne, 's régi Fegyvertárja szemlélhető itten a Magyar Literaturát elômozdító, 's jól tévô Gróf Uraságnak. CSÁBRÁGI. Uradalom Hont Vármegyében, földes Ura CSACZA. Folyó patak Trentsén Vármegyében, ered Jablonkán felül, melly Sziléziának erőssége, 's mintegy mértföldnyi folyása után Csatzán keresztül folyván Kisútzába foly bé. CSACSIN. Cserni Csacsin. Tót falu Zólyom Vármegyé terházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felso Micsinyének szomszédságában, Zólyomtól egy, és mértföldnyire, határbéli földgye, ha szorgalmatosan mis veltetik elég termékeny, fája mind épületre, mind tüzre elég, nem külömben legelője, piatzozása közel, első Osztálybéli. Gróf Koháry Uraság, ez Ura-ben, földes Ura Hertzeg Eszdalomhoz számos helységek, 's szabad puszták tartoznak. Csács. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokosa a' Szalavári Apátúrság, lakosai katolikusok, fekszik a' kissebb Kapornaki járásban, ámbár borait leg jobb áron eladhattya; de mivel közép termékenységű földgye van, a' második Ösztályba számláltatott. CSACZA. Csaczka. Népes helység Trentsén Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Útza Újhelytöl más fél mértföldnyire, az Ország úttyában, melly Lengyel Országba, és Sziléziába vezet, Pós CSACSO. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Amade Uraság, 's más Nemesek is, lakosai katolikusok, fekszik Szenitztôl fél mértföldnyire, mivel réttye, és földgye elsô Osztálybéli, szoló hegye termékeny, fája tüzre, és épületre van, legelôje elegendő, piatzozása Szenitzen, mal ma szomszédságban lévén, [nak felosztva, mellyek tráméltán első Osztálybéli. CSADAT. Banátbéli falu Temes Vármegyében, fekszik Temesvártól két, és 4. mértföldnyire az Ország úttyában, 's Pósta is vagyon benne. Határja jó termékenységű. CSAFORD. Magyar falu Sopron Vármegyében, földes Ura Báró Berényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az alsó járásban, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli. CSÁFORD. Alsó, és felső, vagy puszta Csáford. Két magyar faluk Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Szent Grót Városától fél órá nyira, határja termékeny, legelője elég, malmai szomszédságban, gyümöltsösei, és szóló hegyei nevezetesek; de mivel réttyeit a' víz járja, a' második Osztályba tétet tetett. gyázással mindenféle gabonát böven termenek, legelõinek egy nyomása elegendö, második igen szoross, a' marha hízlalásra mindazonáltal hasznos füvet terem, közel és alkalmatos itató helye a' határban, makkja szabad, fája mind a' kétféle elég, 's három hónapi kortsmaltatása; fogyatkozásai, hogy földgyei nagy részént soványak, és nehezen miveltetnek, réttyei tsekélyek, és sásos szénát termenek, piatzozása két mértföldnyire rosz úton, malma helyben nintsen, mindazáltal egyéb nevezetes javaira nézve, első Osztálybéli. CsáJ. Alsó Csaj. Magyar birtokosai külömbféle Urak, falu Abaúj Vármegyében, fekszik Olsva vize mellett, Kassától más fél mértföldnyi re, nehezebben miveltetik, és mivel földgyeinek fele legelője is marháinak nem elegendő, ámbár Kassának mindszomszédságában van, azáltal a' második Osztályba tétettetett. CSAHOLTZ. Magyar falu Szatmár Vármegyében, földes Ura Kállay Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Túr vize CsáJ. Felső Csaj. Magyar mellett, Jánkhoz közel, melly- falu Abaúj Vármegyében, nek filiája, Gyarmattól más birtokosai külömbféle Urak, fél mértföldnyire, szantó föld-fekszik az előbbi falunak gyei három nyomásra van szomszédságában, termései re néz re nézve hasonlít Alsó Csáj-| meglehetősek, második Osz hoz, második Osztálybéli. tálybéli. CSÁKÁNY. Csákánovce.Tót CSAJÁG. Magyar falu Vesz- falu Abauj Vármegyében, prém Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai ka földes Ura Keltz Uraság, fektolikusok, 's többen refor-szik a' Füzéri járásban, és az mátusok, fekszik Füle mel- Uraságnak Kastéllyával dílett, mellynek filiája, Palo-szesíttetik, mivel minden javai vannak, és Kassa Vároegy mértföldnyire, Kesának szomszédságában lénese, Papkeszi, es Kovátsi között, Szent Márton sza- vén, vagyonnyait jól eladbad pusztával is határos, 'shattya, első Osztálybéli. a' Fejérvári Püspöki Megyé- Fejér Vármegyében. tától hez tartozik. Termésbéli tulajdonságaira nézve lásd Berhidát, mellyhez hasonlít, nevezetes termékenységéhez, 's vagyonnyaihoz képest, elso Osztálybéli. CSÁKÁNY. Szabad puszta CSÁKÁNY. Puszta Gömör Uradalomhoz tartozik, felét Vármegyében, a' Csetneki Pedig több Nemes Urak birják, fekszik Rudo Bánya, és Imola között, napkeletre Borsod Vármegyének szélé kább erdőböl áll, földgye öszi vetést is terem. CSAJTA. Sakkendorf. Horvát, és némes falu Vas Vár-nél, fája böven, 's leg inmegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai ka- szorgalmatos mivelés után tolikusok, fekszik Szombathelytöl két, és egy 4. mért- CSÁKÁNY. Czadersdorf. földnyire, Rohontztól. órá- Magyar Mezô Város Vas Várra, mellynek filiája, termé- megyében, földes Ura Gróf seire nézre lásd Bozókot, Battyáni Uraság, lakosai ka-, mellyhez hasonlít, jó tulaj-tolikusok, fekszik Ivánczdonságaikoz képest, első Osz-hoz közel: szép Vár forma tálybéli. Kastéllyal, 's jeles kertel dí lajdonságaira nézve, lásd Bajánházát, mellyhez hasonlit, külömbféle nevezetes vagyonnyaihoz képest, méltán első Osztálybéli. CSAKALÓTZ. Elegyes tót szesíttetik, határbéli jó tufalu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jablonka, és Talepotz faluk között. Határja közép termékenységû, fája tüzi elég, legelője jó, 's más javai is 24 CSÁKÁNYI Uradalom, magában |