Obrázky na stránke
PDF
ePub

mellynek közepét egy folyó | röngyös, 's nehéz mivelésü, de legelője meglehetős, fája tüzre elég, második Osztály

patak hasittya.

AMADE. Középszerů falu Poson Vármegyéb.lakosai katolikusok, nevezetesíti hogy egy Grófi Nemzetségnek nevet szolgáltatott. Videkjében tsapán szántó földgyei

béli.

[ocr errors]
[blocks in formation]

ANDATS. Tót falu Nyitra

vannak, 's azok is tsekélyek Vármegyében, birtokosai lévén, harmadik Osztálybéli. több Uraságok, lakosai ka-, ANARTZ. V. Anarts. Ma-tolikusok, fekszik Lakátsigyar falu Szabolts Vármegyé- hoz, mellynek filiája közel, ben, földes Urai Czobel, és Vay Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a' Kisvárdai járásban, Ajaknak szomszédságában, mellynek filiája jól termo, határbéli földgye három nyomásbéli, fája mind a' kétféle, termésbéli tulajdonságai olly formák, mint Ajak falujának, első Osztálybéli.

Nyitrától sem igen meszsze. Vidékje soványos, de lakosai szorgalmatosak lévén középszeruen teremnek, réttyei jók, piatzozásai Galgótzon, egy órányira, malma a' szomszédságban, fája nints, sem szôlô hegye, legelője is hibás lévén, harmadik Osztálybéli.

ANDATS. vagy Andos. Jó ANTZIKFALVA. Antzikova. magyar falu Somogy VármeTót falu Liptó Vármegyében, gyében, földes Ura a' Veszföldes Ura Okolitsányi Ura- prémi Püspökség, lakosai kaság, lakosai katolikusok, tolikusok, fekszik Igalhoz fekszik, Nagy Palugyától fél fél mértföldnyire. A' SZENT mértföldnyire, lakosai faze- FERENTZ Szerzetebéli Atkakkal kereskednek, 's kutyáknak itten Klastromjok is limászt főzdögélvén, ezekböl van. Határja termékeny, erélősködnek. Határja sová- deje jó, 's külömbféle jó tunyos, harmadik Osztálybéli. lajdonságain kivül, szôlô heANCSIKOVÁNY. Tót falu Lip-gyei is vagynak, első Osztó Vármegyében, lakosai ka-tálybéli. tolikusok, 's leg inkább fazekakat égetnek, 's szeker kenovel is kereskednek. Határbéli földgye soványos, és gö

ANDAHÁZA. vagy Anditze. Két egymás mellett lévő tót faluk, Liptó Vármegyében, egyiknek birtokosa Andahá

[ocr errors]

"

zy, masiknak pedig Platy Úraság, lakosai katolikusok, fekszenek Nagy Palugyától nem meszsze, egy folyó víz választya el e' két helységet egymástól. Határjai középszerüek, legelôi; hasznosak piatzozásaik nem meszsze, Szent Miklóson, a' hol szekerezésekkel is pénzt keres

ANDÁNY TARTSA. A' T. betüben.

ANDAHELY. Középszerű falu Györ Vármegyében, föl des Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Raba, és Szent Mihálynak szomszédságjokban. Határja jó termékenységû. ANDOCS, V. Andos. So

nevezet alatt.

hetnek; de mivel igás mar-mogy Vármegyében Andats háiknak élelmeiket szerzik, és fájok sints elég, második Osztálybéliek. ANDAHÁZA. Elegyes falu Bihar Vármegyében.

ANDALITS. Nevezetes tó Csongrád Vármegyében, honnan származik, és hová foly viszsza, bizonytalan; mint hogy tsendes, és lap pangó folyása van, úgy tetszik, mint ha Hód tavából származnék; és annakutánna két felé szakadván, egyikét Kelemen fokának, a' másikát pedig Pogány foknak nevezik; amaz Szigetben egy hajdani kastélynak alapja látszatik, melly körül lévén sántzolva, oda vonták bé magokat a' lakosok, a' Törökök, és Tatárok dühösségei ellen. A' másik részében pedig, melly Pogány foknak neveztetik, igen sok hal van, 's tilalmas is a' halászat ottan, a' Tiszába szakad Tápi helység alatt.

ANDÓD. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Érsek Ujvártól nem meszsze mezeje ugyan elegendő, 's jó módgya a' fuharozásra, és kereskedésre a' szomszédságban lévő Vág vizén; földgyei, és réttyei elsô Osztálybéliek; de mivel mind a' két féle fa nélkül szűkölködik, szőlő hegye sints, 's szántó földgyeik négy marhával miveltetnek, a' negyedik Osztályba számláltatott.

ANDORNAK. Magyar falu Borsod Vármegyében, földes Ura Motsáry Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Eger folyó vize partyán. Vagyonnyainak eladására Egerben piatzozása leg közelebb, a'hol szölö hegyeken is bért sze rezhetnek, legelôje elegendô, szôleje meglehetős, Ki

rályi dézmát nem ad, malma | Ondrasova, földes Ura a' Kia' határban. Fogyatkozásai rályi Kamara, lakosai kato ellenben, hogy szántó föld-likusok, fekszik Sz. Györgygyei, ha szorgalmatosan nem höz közel, mellynek filiája tragyáztatnak, soványak, fája sem tûzre, sem épületre nintsen, második Osztálybéli. ANDRÁSFA. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Gróf Forgács, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Mór vize mellett, maga a' helység síkos helyen fekszik, földgye középszerű, szôleje elegendo, réttye, legelője, és fája is elég lévén, első Osztálybéli.

Znió Várallyától sem meszsze. Határbéli földgye közép termékenységű, réttye kétszer kaszáltatik, legelôje keves, de meglehetos; tûzi fája szabad, épületi pedig az Uraság' engedelmével malmát Polreka vize hajtya, középszerű vagyonnyai szerént második Osztálybéli.

ANDASFALVA. Szabad pusz ta Nógrád Vármegyében, birtokosa Gróf Toroczkay Uraság, fekszik Tarjányhoz nem meszsze, határja jó termékenységû.

ANDRASFALVA VIZE. Kis folyó víz Liptó Vármegyében, melly Jalovetzen felül fakad, és Vág vizével egyesül.

ANDRÁSFALVA. Tót falu Liptó Vármegyében, totúl Andrásova. Birtokosa Pongrátz Uraság, a' kinek kastéllya is van itten; más nemes házakkal egyetemben, lakosai katolikusok, fekszik nem meszsze Vág vizétöl, Fizesse hajdan a' késértetekröl vala híres. Ambár e' helységnek határja lejtős helyeken fekszik, mind az által jó termékenységű, elegendo legeloje, fája hasonlóképen; Szent Miklós mező Várostól, órányi járásra lévén, fuharozással, és kézi munkával is keresnek, 's más javai is lé-'s határja is szoross, második

vén, első Osztálybéli.

ANDRÁSFALVA. Tót falu Turotz Vármegyében, totúl

ANDRÁSHIDA. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak lakosai katolikusok, fekszik Szala vize mellett, Alsó Bagodhoz közel, mellynek filiája Szala Egerszégtöl fél mértföldnyire. Földgye meglehetos termékenységû; de mivel makkja nints sem fája;

Osztálybéli.

ANDRÁSOCZ. Orosz falu Ungvár Vármegyében, birC 3

tokosai

tokosai külömbféle Urak, la-jának két harmad része nem kosai ó hitüek, fekszik Ung-terméketlen, legelője, és fávártól négy és . mértföld- ja elegendo; de egyéb fonyire, Bereg Vármegyének gyatkozásaiért, a' harmadik szomszédságában. Szolei, és Ösztályba számláltatott. makk hozó fái, nem külömben tüzi fája is kevés lévén, tsekély vagyonnyai szerént harmadik Osztálybéli.

ANDRIANTZ. Magyar falu Szala Vármegyében, lakosai katolikusok. Vidékjének termékenységéhez, 's jeles tulajdonságaikhoz képest, első Osztálybéli.

1

ANGYALOS. Magyar falu Szatmár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Szamos vize mellett, Tsengertöl, mellynek filiája fél mértföldnyire. Határja három nyomásbéli, 's

ANDRÁS VÁGÁS (Andrésovtze.) Tót falu Sáros Vármegyében. Birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kereszthez közel, mellynek filiája, Bártfától egy mértföldnyire. Határja, ha jól miveltetik, elég termékeny, legelôje, 's mind a' kétféle fája elég, piatzozásától sem mesz-száraz sze, melly okokra nézve a második Osztályba tétette

tett.

ANDREJETZ. v. Andrés, Andrejtzi. Tót falu Vas Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a' hegyek között Mór vizénél, ambár némelly javakkal bővelkedik; de mivel földgye sovány, harmadik Osztálybéli.

esztendőben tiszta, és kétszeres búzát terem, malma helyben, réttyei vizenyös helyeken lévén, sásos szénát teremnek, nagyobb piatzozása Szatmárón két órányira; de rosz útakon, legelőjök szoross, negyedik Osztálybéli.

ÁNYÁS. Szabad puszta Csongrád Vármegyében, lakosai katolikusok, 1788.esztendôtôl fogva helységbéli Káplány ügyel az Isteni tisztelet tételre. Tartozik a' F. K.Kamarához, fekszik Tisza vize, és Puszta Ször között,

ANDREJOVA. Andrinovka. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fek-'s vízzel vagyon körül véteteszik Palocsához közel, mellynek filiája Bártfától mintegy más fél mértföldnyire. Határ

tetve; bo széna termo hely, nádassai olly nagyok, hogy azokbol a' lakosok nem tsak

rókakat,

rókákat, és farkasokat, hanem sokszor még szarvasokat, és ôzeket is szoktak kikergetni télben, a' tuz erejével; e' pusztában a' lakosoknak számos lakó hazai, és majorjai is vagynak.

ANT. Magyar falu Bihar Vármegyében, földes Ura Rédey Uraság, lakosai reformátusok, fekszik a' Szalontai járásban, Békes Vármegyének határja szélén, Gyulától nem meszsze. Mint hogy e' helység a' természetnek külömbféle javaival boven megáldattatott, első Osztálybéli.

ANTALOTZ. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara, lakosai oroszok, fekszik délfelé Ungvártól három mértföldnyire, magos hegyek között. Határja középszerű, fája elég, réttye, 's legelője is meglehetős lévén, második Osztálybéli. ANTAU. Népes német falu Sopron Vármegyében, birtokosa Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a' felső járásban. Korabinszky Matyás Úrnak Lexikonnya szerént 1773. esztendőben ötven háznál több elégett itten a' lakosoknak nem kevés kárával. Patakja van, szántó földgyei jók, szólô hegye nintsen; második Osztálybéli.

APA. Magyar, és oláh falu Szatmár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és ó hitûek, fekszik a' Szatmári útban Szinyer Várallyához, mellynek filiája közel. Hajdan, melly nagy, és népes helység vala a' történetekböl olvasható; három nyomásbéli szántó földgyei nagyok, és gazdagok; kertyei termékenyek külömbféle gyümöltsökkel tsak nem minden esztendőben, szôlô hegyei jó bort termök, kivált a fekete hegyen, réttye két osztálybéli, mellynek némelly része kétszer kaszáltatik, és jó szénát terem, piatzozása tsak fél mértföldnyire van, meglehetős úton, fája mind tüzre mind épületre közel, makkoltatások ingyen, számos vize határját mossa, első Osztálybéli.

APÁTZA SZAKÁLLOS. Az Sz. betüben.

APÁTZA KÖRMESD. Poson

Vármegyében 1795. esztendôben Jánosházának neveztettetett, a' J. betüben.

APADIA. Meglehetős oláh falu Krassó Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és többnyire 6 hittek, határja jó termékenységů, réttye, legelôje elég.

APÁGY. Magyar falu SzaC 4 bolts

« PredošláPokračovať »