CSATÁD. Középszerû ele-kor vagyon tóból, melly a' gyes falu Torontal Várme- Dunából származik, nyáron gyében. földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Kis Jécsának, és Grabácznak szomszédságokban. Határja jó termékenységű. pedig, és télben kútakból szoktak itatni, kevés szôlei is vagynak, mellyek gyengébb bort teremnek, tüzre való fát Mohátson szoktak szerezni, harmadik Osztálybéli. CSATAJ. Tót falu Poson Vármegyében a' felső járás- CSATÁR. Csatáre. Magyar ban, földes Ura Gróf Pálfy mezo Város Bihar VármeUraság, lakosai katoliku- gyében, földes Ura a' Nagy sok, és evangelikusok, fek- Várady Püspökség, lakosai szik Német Gurábnak, és katolikusok, és reformátuIgramnak szomszédságok-sok, fekszik Újlaknak szomban, határja három nyomás-szédságában, Bihártól. béli, 's kiváltképen termé- mértföldnyire, határja terkeny, réttyei, 's szôleje is mékeny, bora középszerů, gazdagon termok, Csandal 's a' természetnek egyéb japusztája is van, és Csáde ne- vaival is megáldattatván, vezetű álló vize, nevezetes so Osztálybéli. javaihoz képest, az első Osztályba számláltatott. cl CSATAR. Alsó Csatár. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Primás, és Kardinális Battyáni Uraság, fekszik Szombathely Városátol más fél mértföldnyire mivel határja néhol soványás, és szoross, a' második Osztályba tétetett. CSATÁLIA. Német falu Bács Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a' Duna mentében, Baratzkától mértföldnyire, határbéli szántó földgyei középszerűek, 's ha trágyáz- CSATÁR. Felsö Csatár. tatnak, kétszeres búzát, ár- Horvát falu Vas Vármegyépát, zabot, és kukoritzát ben az elöbbeninek szomszépen teremnek, gaboná- szédságában, N. Nárdához ját, melly szükségeken fe- közel, mellynek filiája, föllül marad, Bajára két órá- des Ura Hertzeg Primás, és nyi földre szokták hordani, Kardinális Battyáni Uraság, homokos útakon az eladás- lakosai katolikusok, termésra; itatója tavaszkor, és ösz-béli vagyonnyaira nézve lásd e' Szent Benedek hegyéről szár- lásd Bosókot, mellyhez ha- | gában. E' helységnek lakosonló, jó tulajdonságaihoz sai a' Györi Szent Márton, 's képest, első Osztálybéli. CSATÁR. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura a' Csatári Apaturság, lakosai katolikusok, fekszik Eger szégtöl egy, és 4. mértföldnyire, ámbár meglehetős földgyei, és borai vagynak, de más fogyatkozásai miatt, a' második Osztályba téteCSATÁR. Magyar falu Vesz-tya. Romlása után adózott a prém Vármegyében, földes Urai Csúzi, és Rontzy Urak, lakosai katolikusok, fekszik Veszprémtöl nem meszsze, mellynek filiája. Határja jó termékenységű. 'tett. CSATAR. Szabad puszta Veszprém Vármegyében, földes Urai Gróf Zichy, és más Urak, CSATÁR. Szabad puszta Békés Vármegyében. CSATKA. Magyar falu Veszprém Vármegyében, a' Bakonyban, földes Ura a' Religyiỏi Kintstár, az elôtt a' Szent Pál Szerzeteseké vólt, fekszik Sárnak szomszédsá Pápai Paulinus Conventnek. 1761dikben ásattatott itt ki, egy nagy fejér márványból faragott siralom ko, mellyen még megismértettek e' metszett betük: MA GNIF. ACACIUs, de a' munkásoknak gondviseletlensé ge miatt ketté tört. 139 esztendo is megismértetett rajta; de a' negyedik szám eltsorbúlt, a' kô élén ezek a szavak állottak: Rursum circumdabor pelle mea, et in carne mea videbo Deum Salvatorem meum. réposita a' többit nem lehetett olvasni. Régi halas tavaknak is maradtak némelly jelei. Tsudalkozásra méltó, hogy mintegy nemzeti természetet megváltoztatva jöttek ide hajdan a' Magyarok, kik inkább az egyenes térséget sze retik, mert az élelmekre va ló tolikusok, 's leg inkább evangelikusok, fekszik Sz. Mártonnak szomszédságában. Sok fazekasok lakják, nevezetes agyagjok lévén a' határban, határja soványas, bora középszerű, vékony tulajdonságaihoz, 's vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli. ló földet is, sok fáradsággal | terházy Uraság, lakosai kakellett a' hegyes oldalakban sürü erdöböl kiírtani, 's annyi térséget is alig lehete a' ligetes erdőség közt találni, holott hajlékoknak való egyenes helyet találhattak vólna, földgye meglehetôs, legeloje elegendő, réttyei középszerű szénát teremnek, fája épületre, és tüzre boven, malma helyben, és szomszédságban, szenet is égetnek, és Györben szokták elárulni, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli. va CSAVAI. vagy Csavoj. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Úra Báró Hellenbach Uraság, fekszik a' hegyek között, Bajmócztól két mértföldnyire, termésbéli gyonnyaira nézve, lásd Bel-, lát, mellyhez hasonló, nevezetes fogyatkozásai miatt, a' harmadik Osztályba tétetett. CSAUZSA. vagy Csauza, Kis Csauza, nagy Csauza, két egy más mellett lévő tót faluk Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik CSÁVOLY. Rátz falu Bács Chrenótznak szomszédságá- Vármegyében, földes Ura a' ban, mellynek filiája, Baj- Kalocsai Érsekség, lakosai mócztól egy mértföldnyire, katolikusok, fekszik Bajáhatárja mind a' két falunak tól más fél mértföldnyire, haközép termékenységű, rét- tárjában meglehetős szántó tyei jók, mind a' kétféle fá-földgyei vagynak, mellyekja elegendő, legelője hason-nek mivelésére négy, és hat lóképen, malma helyben, marhais szükséges néha, tiszpiatzozása Prividgyén, de mi- ta búzát ritkán terem; mevel szőlői nintsenek, föld-zõjik középszerű szénát tergyeinek a' záporok ártalma- menek, szôlei termékenyek, sak, harmadik Osztálybé- de selejtes borokkal fizetliek. nek, 's alig lehet fél eszten CSÁVA. Stob, Stuma. Né-deig is tartani, nedves eszmet falu Sopron Vármegyé- tendõben az itató hely a' falu ben, földes Ura Hertzeg Esz-közepében vagyon; kendert áztató áztató vize alkalmatos, ellenben az örlés kedvéért, három órányi földre kell nékiek járni Bajára, második Osztálybéli. Csávos. Elegyes falu Torontal Vármegyében, földes Ura Endrôdy Uraság, fekszik Csakovának szomszédságában, mellynek filiája, határja jó termékenységû, vagyonnyai külömbfélék. sze, Tolna Vármegyének határja szélén, nevezetes 1779dik esztendőbéli Gróf Zsigray Uraságnak intézete alatt Bôm nevezetű földmé rô által készíttetett erőss víz gáttya, mellynek készítésére Tekintetes Somogy, Tolna, Veszprém, és Fejér Várme gyék adakoztak, és a' Sár vizének hathatós gátat vetettek, 's az Ország úttyát is járhatóva tették ez által; határja termékeny, 's vagyonnyainak középszerû voltokhoz képest, a' második Osztályba tétetett. CZETZKE. Oláh falu Bihar Vármegyében, földes Ura Böthy Uraság, lakosai egyesültek, fekszik a' Váradi járásban, Sebes Körös vize mellett, puszta Ujlakkal által ellenben, Alpártól egy jó mértföldnyire. Határja jó termékenységű. CZETZE. Alsó Czétze. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Hernád vize mellett bal felôl, határja jó termékenységű, fözelékje nevezetes, de mivel elegendő legelôje nintsen, és épületre való fája is szûken van, második Ósztálybéli. CZÉTZE. Felsö Czétze. Magyar falu Abaúj Vármegyében, fekszik az elöbbinek szomszédságában, lakosai katolikusok, és reformátusok, nem tekéntvén épületbéli fájának híjánosságát, jó piatzozásáért, és alkalmatos keresetre való módgyokért, 's határbéli földgyének böv ter-mathoz nem meszsze, 's enmékenységéhez képest, első Osztálybéli. CZEGÉNY. Magyar falu Szatmár Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Veres Gyar nek filiája. Határjának szántó földgyei mindenféle gaboCZÉTZE. Magyar falu Fe- nát termenek, réttyei alkaljér Vármegyében, birtoko- matosak, Szatmári piatzozá sai külömbféle Urak, lako-sa három mértföldnyire vasai reformátusok, fekszik gyon, legelője jó, és hasz. Simontornyához nem mesz-nos, ámbár fája saját erdei ben ben nintsen, minazáltal az | tsen, de más szép tulajdonUraság ád mind tűzre, mind ságaihoz képest, elsõ Oszpedig épületre, Szamos vi- tálybéli. ze mossa ugyan határját; de a' szálakkal való kereskedést nem gyakorollyák, a' községnek vagyon nyóltz kaszás alá való réttye, kendert áztató vize saját nin tsen, hanem közel szomszéd ságban, vízi malma pedig egy órányira, essôs időkben nehez úton járnak a' piatzozások helyére Szatmárra, holott a' hidón vámot fizetnek; mindazáltal egyéb javaihoz képest, első Osztálybéli. CZEGLED. Magyar falu Somogy Vármegyében, földes Ura Szily Uraság, fekszik Német Ládnak szomszédsá gában, 's ennek filiája, határbéli földgye kiváltképen noha szoló hegye nintsen, termékeny, mellyhez képest, mindazáltal az első Osztályba tétetett. CZEKE. Cekoy. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, vagy a' PoCZEGLÉD. Népes magyar soni Sz. Erzsébet Szerzetemezo Város Pest Vármegyé- béli Apátzák, lakosai katoben, földes Ura a' Religyiói likusok, fekszik. órányiKintstár, az Budai Sz. KLA- ra Magyar Jesztrebhez, a' RA Szerzetebéli Apátzaké Zempléni hegyek tövében, vólt hajdani idôtôl fogva 's a' Minorita Szerzetesek1782dik esztendeig, fekszik nek is lakó helye vala, teraz Ország úttya mellett, 's mékeny határja hasonló BaPósta is van benne, Szol- rantshoz, 's nevezetes javainoktól két mértföldnyire, hoz képest, elsô Osztályhajdan 3000. Szekélyek te-béli. lepedtek vala meg itten, a' Szikambriai hadakozás után; de a' kik az után Erdély Országban foglaltak magoknak lakó helyet, mostani lakosai katolikusok, és reformátusok; határbéli földgye termékeny, szőlőjök is, mellyck gyenge bort teremnek, legelője elegendő, fája nin CZEKEHÁZA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosa Patay Uraság, lakosai reformátusok, és evangelikusok, fekszik Szántóhoz fél mértföldnyire. Határja közép termékenységû, szőleje helyben, eladásra meglehetős módgya, máso-, dik Osztálybéli. CZEKOTZ. |