Obrázky na stránke
PDF
ePub

's megvallom, nem is vólt időm, és módom eddig úgy sürgetni, és esedezéseimet széjjel küldözgetni, mint kellett vólna: de reménylem, hogy Hazánknak, 's Nemzetünknék híréért még sokkal számosabb JóтÉVŐK lesznek, há e' szép tzélnak valóságos folyamaty át látni fogják. Annyival inkább, mivel mind ezeket a' tsínos, és nem közönséges képeket, egy nagyra menendo jeles Magyar Ifjú Orosházi Czetter Sámuel készíti Bétsben, a' kinek szép tehetségét, ímé Felséges JÓZSEF Királyi Fő Hertzegnek képe, 's nehány Városoknak, már elkészített díszes képeik bizonyíttyák.

[ocr errors]

Látni fogják ezekből az idegen külső Nemzetek is, a' Hazánkbéli nevezetesebb épületeket, látni fogják, hogy a' Magyarok is kedvellik á' szép mesterségeket, látni fogják azokat a' Méltóságokat, Uraságokat, és Városokat, kik a' Nemzeti hírért nemes szívvel adakoznak; látni fogják egyszersmind azt is, mennyire segéllik a' Magyarok a' köz haszonra, 's díszre intézett igyekezeteket. Az egész képeknek gyüjteménye, egy különös kötetben fog köz kezekre botsáttatni; minthogy a' könyvben alkatmatlan, söt kár is vólna olly tsínos munkákat öszve hajtogatás által díszteleníteni. Légy jó egésségben Erdemes Olvasó! 's feltett tzélomnál hamarabb készültt munkámnak vedd hasznát, a' melly hibákat imitt amott találsz, tudósítts felölök; és én jó akaratodat szívesen fogom tellyesí. teni. Egyébaránt is légy meggyözettetve felôle, hogy e' munkának öregbítése, tisztogatása, 's helyesebbítése fő gondom, gyönyörűségem, és kötelességem lessz.

ABA.

A.

ABA V. Abba. Szabad pusz-Į elég van, épületre való fáe ta Abauj Vármegyében. is a tiszán könnyen szerezABA. Magyar falu Fejér hetnek, szoleje elegendő, Vármegyében, birtokosai kü-piatzozása Egerben, és Mislömbféle Uraságok, lakosai koltzon esik, de mivel hatöbbnyire katolikusok, és ke- tárját tisza víze gyakran elves reformátusok; fekszik Fe- önti, 's nehéz járások van, jérvártol napkelet felé há- sôt a víz áradások miatt ma rom mértföldnyire; termo gok is gyakran káros alkal földgye jó, réttye hasonló- matlanságokat szenyvednek képen, legelője elég, ga- a' második Osztályba tétetbonával bővelkedik, 's va- tetett. gyonnyait jó móddal eladhattya Fejérváron, elsö Osz-hegyes felé, határja termétálybéli.

ABAD. Szabad puszta Kún-i

keny, 's kivált gabona termesztésre igen alkalmatos helyen fekszik.

ABA. Szabad puszta Komárom Vármegyében, fekszik Ó Gyallához nem meszsze. ABAFALVA. Tót, és ma-t ABAD. Magyar falu Heves gyar falu Gömör VármegyéVármegyében, földes Ura ben, birtokosai több UrasáBáró Orczy Uraság, lakosai gok, lakosai katolikusok, reformátusok,fekszik a' Tisza fekszik Putnok Varosától mentében, napnyugot felé, nem meszsze. Születése heKis Kôrossel által ellenben; lye az Abafi nemzetségnek, Tisza Szalóknak filiája, határ- melly külömböző az erdélyi béli földgyei trágya nélkül híres ABAFI nemzetségtöl, is, két szántás után termé-'s jeles kastéllyával, és szép kenyek; száraz malmai vagy kertyével díszesíttetik. E' fanak, erdeje közönségesen lunak meszsze terjedő szánfizfa, melly könnyen gya-tó földgyei vagynak a' Sarapodik, nádgya, és sássajú felé, 's mind búzát, mind,

gabo

gabonát termékenyen hoz;

ABARA. (Tótúl Oborin)

piatza három mértföldnyire, tót, és magyar falu Zemplén legelője elegendő, fája tüzre, és épületre a' mennyi kell, káposztás földgyei is termékenyek, pénzt kereshetnek a lakosok só hordással, és szölö munkával; meglehetősek, legelôje eleelső Osztálybéli. ABALIGET. Baranya Vármegyében, földes Ura a' Pétsi Kaptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik egy nagy hegy mellett a' Baranyai járásban, határja középszerű, 's olly forma termésbéli javakka! bôvelkedvén mint Bagdása, a' második Osztályba tétettetett. ABANY. Füzes Abany,vagy Abony. Magyar falu Heves Vármegyében, a' Tarnai járásban, Eger Városához nem meszsze, földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szolnok alatt a' tisza mentében, révje is van, a' Földes Uraságnak birtokában; határbéli föld-'s más középszerů javai is gye, és réttye jó, Egri piatzozása közel, legelője elég, itató helye alkalmatos, szilvássa hasznos, keresetre jó módgya, szölö hegyek szomszédságában lévén, malma helyben; a' községnek van kiszabott réttye, de mivel fája, makkja, nádgya, szöleje nintsen, második Osztálbéli.

Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Ondva víze mellett, Pazditstol egy, és 4. mértföldnyire, határja három nyomásbéli, réttyei

gendo, malma helyben, saMagyar faluját erdeje is van, fája mind épületre, mind tüzre elég, szabad makkja a' hízlalásra, piatzozása Nagy Mihályon, és Ujhelyben; só alatt is szekereskednek, 's kapával is keresik élelmeket, elso Osztálybéli.

ABATYAN. Magyar falu Heves Vármegyében, az elött a' Præmonstráns Szerzetesek birtokában vala, lakosai katolikusok, fekszik Zagyva víze partyán, Mihálytelke, és Szent György helységek között, szántó földgyei meglehetősek, de a' víz kiáradasai által soványittatik, réttye, legelője elég,

vagynak, mellyekhez képest második osztálybéli.

ABAUJ VARMEGYE. Ne-vezetét vette Abaujvártol, mellyet némellyek ABÁTÓL magyar Országnak Királyátol származtatnak; mások pedig ugyan Abától, magyar Országnak hajdani Vezérjétöl, és Nádor Ispánnyátol,

lôl pedig mind sík mezővel, mind gazdagon to "mô földekkel felékesíttetvén a' természettöl, kies, és jó lakást szolgáltat, leginkább Magyar, sokkal kevesebb német, és számos tót lako

Nevezetesebb napkelet.

a' ki e' Megyének akkori oltalmazó erősségét jobb lábra állítván, vagy megjobbítván, Abaújvárának neveztetett; az elôtt pedig Abavárának. Néhány századokig vitézül kiállotta a' szerentsének viszontagságait, sainak. míg 1556. esztendőben elso FERDINANDNAK Vezérei- felé lévõ hegyei, mellyek töl keményen ostromoltat- az egymástol, külömbözö ván meggyözettete. Hosz-kies völgységek által ékesítszásága Abauj Vármegyé- tettek, ezek: Regétz, Füzér, nek, a' Füzéri járástol kezd- Szalántz, és Buldogkö hevén Benyékig Sáros Vármegyei, mellyek hajdani vólt gye szomszédságában, nyoltz váraik által, híresek valámértföld; szélessége pedig nak; de már az időnek momint egy négy mértföldel stoha viszontagságai miatt kissebb, ha Torna Várme- elrongyollodtak. Ezek után gyének szélétöl, Zemplénig következnek, a' Telki BáToltsva Városának szomszéd-nyai hegyek, mellyek az elött ságában határoztatik. Szom- arannyal bôvelkedtek; majd széd vidékjei napkeletről, a' Kassai, és Bélai hegyek, és délröl többnyire Zemplén mellyek rézzel fizetnek; ezek Vármegyének szántó, és ter- után pedig a' Hilai, és Aramo földgyei, napnyugotrol nyitkai hegyek;mellynek nepedig Torna, és Borsod vezete régi arannyal gazdag Vármegyék; észak felől el- kintsu tulajdonságát bizolenben Szepes; de még in-nyíttya. Nevezetesek továbkább Sáros Vármegye kör- bá a Mettzenzéfi, és Jászói nyékezi. Kebelében lévő vidékjei a' külömbbféle hegyek magassága, és a' völgyeknek, 's térségeknek kellemetességei által, kiváltképen gyönyörködtetők. Napkelet, nyugot, és észak felől a hegyek, és erdők miatt keménykébb; dél fe

hegyek is, mind magas vóltokért, 's fákkal gazdag tulajdonságaikért, mind pedig az ezekből készíttetni szokott jó vasakra nézve. Ezeken kivül még több kissebb hegyei is vagynak, mellyek mind tüzre, 's mind épületekre alkalmatos, óltsó,

A 2

és

és elegendő fát, mind pedig nem közönséges vádászatokat szolgáltatnak.

Folyó vízei rész szerént más Vármegyékböl folynak bele, rész szerént pedig ottan erednek. Nevezetes ezek között:

I. HERNÁD víze; németül die Kundert, ered Szepes Vármegyében, külömbféle kútfökből, és tsekély apró patakokbol; megszaporodván pedig Golnitz vízével, meglehetős nagyságú folyó vízzé válik, 's így foly Kassa Városa mellett el, tsendesebb folyamattal: innen pedig több faluknak határjait nedvesítvén Csánynál, Tartza vízével egyesül, 's majd egy, majd más névvel neveztetik.

mértföldnyi folyásában; azután pedig a Németi, és Göntzi hidaknál ismét két fe lé szakad, mellynek észak felé lévò folyamattya Hernádnak, napkelet fele folyó része pedig, Tartzának neveztetik. E' két felé való szakadás által származott szigete Iváncsnál végeztetik; holott ismét egyesül Hernád vízével; de nem meszse ismét ketté szakadván folyamattya, Tartza nevezete egészen elenyészik, mert azután BÁRSONYOSNAK neveztetik, vagy tsendes folyamattyáért, vagy pedig a' köz népnek véllekedése szerént azért, hogy hajdan a' magyar Országi Királyok közzül bársonyos öltözetben beléesett, 's a' ki fogott KirályII. TARTZA Víze. Ez is Sze- nak szerentsétlen történetét pes Vármegyében ered, 's emlékezetben hagyná a' köminekutánna Berzevitzénél vetkezendőségnél. BársoSáros Vármegyébe általfolyt, nyos víze Halmajtol Aszaló, mintegy hét mértföldnyire és majd Onga felé foly; Hernedvesítette e' Megyét, Be- nád víze pedig Felso Dopsza, nyéknél szakad Abauj Vár- Hernád Kérts, Kinizs Bakmegyébe, a' Füzéri járás- sa, és több faluk körül mintban, holott Rás, Zdoba, egy két mértföldnyire valászmajd Királynép, Vajkótz, tya el Zemplén VármegyéRozgony, Otsvár, Lengyel- nek határját Abauj Vármefalva, Hutka, és Alsó Mis- gyétöl, azután pedig Herle faluknak határait nedve- nád Németin alól, Bots Vásítvén egygyé leszsz Hernád rosánál öszve folyván, Hidvízével, s annak nevezetét végtöl nem meszsze, Sajó meg is tartya, mint egy két | vízével egygyé leszsz; végre

« PredošláPokračovať »