kosai katolikusok, fekszik ] de szántó földgyei soványok, MuraiSzombathoz nem mesz- legelője nem elegendo, pia sze, mellynek filiája, Mór vize mellett hegyek között; határja közép termékenységü, de eladásra jó módgyok van. CSERNED. Szabad puszta Tolna Vármegyében, földes Ura Gróf Aponyi Uraság, fekszik Högyésznek szomszédságában. tzozása tavól, és malma hasonlóképen helyben nem lévén, harmadik Osztálybéli. CSERNELHÁZA. Magyar fa lu Sopron Vármegyében, birtokosa Csernely Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Reptze vize mellett, Szent Györgyel által ellenben, NeCSERNECZ. Kis Csernecz. meskértöl más fél mértföldMagyar falu Szala Várme- nyire, díszesíttetik az Uragyében, földes Ura Hertzeg ságnak kastéllyával, és szép Eszterházy Uraság, lakosai rendben lévô majorságával, katolikusok, fekszik Felso Spanyol Országi juhok is taSzenyének szomszédságában, láltatnak itten, határja kö's ennek filiája, az Alsó Lend-zépszerű termékenységů, vavai Uradalomban, földgye gyonnyai külömbfélék, másovány, más javai sintse- sodik Osztálybéli. nek, és így harmadik Osz- CSERNELÓCZ. Tót falu Vas tálybéli. Vármegyében, földes Urai CSERNEFÖLDE. Magyar fa- Gróf Szapáry, és Gróf Batlu Szala Vármegyében, föl- tyáni Uraságok, lakosai kades Ura Hertzeg Eszterházy tolikusok, fekszik hegyek Uraság, lakosai katoliku- között Murai Szombathoz sok, fekszik az Alsó Lend-nem meszsze, mellynek fivai Uradalomban, Felső Sze- liája, termésbéli tulajdonsányéhez nem meszsze, melly- gaira, 's vagyonnyaira néznek filiája, 's hozzá hasonlí-ve, hasonló Csernetzhez, eltó határja van. so Osztálybéli. CSERNELY. Magyar falu CSERNETHAZA. Elegyes Borsod Vármegyében, birto- oláh, és rátz falu a' Banátkosai Sturmány, és több. ban, Temes Vármegyében, Urak, lakosai katolikusok, földes Ura a' Királyi Kamafekszik Dédestöl két mért- ra, és Sándor Uraság, lakoföldnyire, fája ugyan tüzre, sai katolikusok, többen ó és épületre, 's hutája is van, hitüek, fekszik Gyarmatnak szom ré szomszédságában, mellynek | Jánkótzhoz nem meszsze, 's filiája, Temesvártól mintegy ennek filiája, legelôje clég, fél mértföldnyire, határja 's marhával is nem haszontermékeny, 's jó dohány te- talan kereskednek lakosai, rem benne, méheket is ha- határbéli földgyének egy szonnal tartanak lakosai. sze soványas, más része peCSERNIA. Banátbéli falu dig nem terméketlen, harTemes Vármegyében, fek- madik Osztálybéli. szik a' Temesvári kerületben, a' Rómaiak hajdani santzánál, Temesvártol egy, és mértföldnyire. Határja középszerű. CSERNIK. Tót falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hituek, fekszik a' Munkácsi Uradalomban, ámbár meglehetős legeloje, 's mind a két rendbéli fája van, nem külömben makkja is saját határjában, mivel pedig határja leg inkább zabot terem, a' negyedik Osztályba tétettetett. CSERNYINA. vagy Czernina. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmai Uraság, fekszik Haiszlinhoz közel. CSERNO LEHOTA. AZ L. betüben. CSERNOHOLOVA. Csernohova. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik az Ungvári kerületben. Határja középszerû. CSERNOVA. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai kaCSERNI. Tót falu Zólyomtolikusok, fekszik Vág viVármegyében, lakosai ka-ze mellett, Rozenbergátol tolikusok, határja hegyes, 2. mértföldnyire, 's ennek és nehezen trágyáztatik, le- filiája, ámbár legelője a' fegelője, fája elég, marhák- jos marháknak igen hasznos, kal való kereskedése is van, földgyének fele termő, mint és Zólyomi piatza helyétöl hogy határjának fele síkos, nem meszsze lévén, elsõ és fája is elegendő, szálakOsztálybéli. kal, kézi munkával is kereshetnek pénzt; de mivel legelôje vonó marháinak szoross, földgyének fele sovány, és határját a' víz járja, a' második Osztályba tétettetett. CSERNINA. Czernina. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Matyasovszky, és Pothorányi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik CSER CSERNO. Szabad puszta Zemplén Vármegyében. CSERNENIAS. Temes Vár CSERNYE. Elegyes lakosú | Agårdnak, mind a kettō magyar falu Veszprém Vár- első Osztálybéli. megyében, földes Ura Gróf Zichy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Fejér Vármegyének szomszédságában, Súrhoz kö megyében. ČSERTÁSZ, vagy Csertész, zel, 's ennek filiája, Zirts- Csertitz, Voloske. Tót falu töl egy mértföldnyire, Ga-Bereg Vármegyében, birtolya vize mellett, határos dél- kosai külömbféle Urak, lare Inotával, napnyugotra kosai ó hitüek, fekszik a' pedig Szapárral, földgye Felvidéki járásban, határja meglehetős, legelöje szo- nem igen jó termékenyséross, réttye középszerű szé- gü, hasonlít Brod helysénát terem, erdeje mind tüz-géhez, negyedik Osztályre, mind épületre elegen- béli. dô; de szőlő hegye nints, a' második Osztályba tétette CSERTA LAKOS, Magyar falu Szala Vármegyében, lakosai katolikusok, sovány, és szoross határja lévén, harmadik Osztálybéli. CSERTE. vagy Csertisnye. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai ó hitûek, fekszik Ungvártol három mértföldnyire, középszerû termékenységéhez, 's vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli. CSERTEZ. Csertisnye. Tót· falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Szirmay Uraság, lakosai oroszok, fekszik Szinához egy, és mértföldnyire, Harmintzad is van benne, Lengyel Ország felé Beszkéd hegy alatt, Latortza folyása mellett, szántó föld ság. gyei hegyeken vagynak CSERVENKA. Elegyes falu ugyan, de azért meglehe- a' Banatban, fekszik a' Dutós termékenységűek, ám- nå mellett, Zemlénnel által bár szorgalmatos trágyázta- ellenben, Pantsovátol egy, tást kívánnak; tulajdonsá- és 4. mérföldnyire. gaira nézve hasonlít Alsó CSESZÁNFALVA. Tót falu Csebinyéhez, harmadik Osz-Szepes Vármegyében, lakotálybéli. sai katolikusok; ámbár haCSERTIHÁZ. Szabad pusztárjának fele soványas, de ta Somogy Vármegyében, más nevezetes javai lévén, földes Ura Gróf Niczky Ura-elso Osztálybéli. CSESZNEK. Vára Veszprém CSERTO. Magyar falu So- Vármegyében, földes Ura mogy Vármegyében, földes Gróf Eszterházy Uraság, fekUra Somsits Uraság, lakosai szik Pápától, 's Fejérvártól katolikusok, fekszik a' Szi-négy, Veszprémtöl pedig hágeti járásban, Apátihoz kö- rom mértföldnyire, egy a' zel, 's ennek filiája, határ- természet által felemeltetett ja termékeny, 's külömbfé- kösziklán. Építette e' Várat le javaihoz képest, elsõ Osz-1314dik esztendőben Gara tálybéli. Zsigmond, ZSIGMOND Királynak uralkodása alatt, a’ mint a' kapu felett lévô emlékeztető írat is nyilvanyíttya: Sub Serenissimo Principe SIGISMVNDO Rege Hun CSERTO. Szabad puszta Pest Vármegyében, fekszik Kalotsához nem meszsze, mellynek filiája. CSERVENA. Cserna. Elegyes falu a' Banatban, fek-gariae, Arx haec invincibiszik Újpalánkához fél mértföldnyire. lis extructa est. Magva szakadván pedig Nemzetségé nek, a' nevezetes Verbôczi leve birtokosa; de ez is fiúi ág nélkül hamar elhalván, Török Istvánnak birtokába jutott, Pápával, Ugoddał, Simontornyával egyetemben; azután pedig Hoszszú tótira jutott, a' kit Eszterhá CSERVENA MEDIA. Banatbéli falu, fekszik Szent Miklóstól. mértföldnyire. CSERVENKA. Elegyes falu - Bács Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, fekszik Kulához nem meszsze, mellyhez hasonlító, 's en-zy Dániel, mint vér szerént nek filiája. való attyafiát, rabságából kész kész pénzel kiváltván, a' ság, fekszik Veszprémtöl háKirálynak meg egyezésével rom mértföldnyire a' Vár hatalma alá hajtott, 's az ól- alatt, Oszlopnák szomszédta e' híres nagy Nemzetség-ságában, lakosai katolikunek birtokában van. A' Vár sok, és reformátusok, hajegy üreges kösziklán épült, dan e' Mezo Város nevezemellyből mind az erdőség, tes volt, 's vásárok, vagy mind pedig a' térség fele sokadaknak is tartattak benigen szép, és úri kinézet va- ne; de régi díszességét szagyon. Gyor, és Komárom badságaival együtt az időfelé, a' térség körülötte hol nek külömbféle viszontaghalmos, hol alatsonyabb, és ságai között elvesztvén, most egyenes, jó termékenységű középszerű mind népességészántó földekkel megáldat- re, mind pedig épületeire tatva; a' körül fekvo majo- nézve. Fekvése sok helyeket rok, 's kertek, gyümöltsö- felül halad, gyümöltseire sök új elevenséget adnak vi- nézve pedig az Országnak dékjének. Meg jegyzésre akármelly részebéliekhez kéméltó, hogy a nap nyugoti pest nem utolsó, és sok plánrészéről a' Várat tartó köszik-tált fákkal bővelkedik, lela alatt olly barlang vagyon, gelôje, fája, réttye elég van, melly mint egy setét bólt az de mivel földgye soványos, egész Vár alatt elterjedt, el- második Osztálybéli. lenében pedig a' másik oldalban ismét majd hasonló kösziklai üreg vagyon; har-ben, földes Ura Gróf Álthán madik pedig mellette de távolabb, melly már alló vizzel vagyon tele, vize kék szinű, és nehéz kigyó szagú, kelletlen tikkadt ízű, mint CSESZTE. Sattmansdorf, hogy sehol ki folyni nem Cseszta. Tót Mezo Város Poláttszatik, némellyek a' föld sony Vármegyében, földes mivelők közzül kik e' vízben Ura Gróf Pálfy Uraság, lameg förödtek, jó hasznát ér-kosai katolikusok, fekszik zették. CSESZNEK. Mezo Város Veszpém Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Ura CSESZTANCZ. Csesztianecz Uraság, lakosai katolikusok, Modortol egy és 1. mértföldnyire, Veresko alatt, Pila, és Ompitálhoz közel. Itt született vala Jaszlinszky An drás, |