gyoróf. Alatsonyabb hegy | sai katolikusok. Határja jó Osztharinál, Bihar Várme- termékenységû.

nak.

СSOHAJ. Oláh falu Bihar Vármegyében, földes Ura a' Szent Jóbi Apáturság, lakosai katolikusok, fekszik a' Váradi kerületben, jó határja van, 's nevezetes termés, és vagyonbéli tulajdonságaira nézve, első Osztálybéli.

yében, noha hegyesebb, CSOKÁS. Régenten Csókes darabosabb is, oldalain, nak hívattatott, elegyes maés tetőjén is jegenyék, Ti- gyar, és rátz falu Torontal szafák, és fenyvesek vagy- Vármegyében, földes Ura Márczibányi Uraság, lakosai katolikusok, és ó hituek, fekszik Szentával által ellenben, 's itt vala az Ozmanoknak tábora, midön Hertzeg Eugeniusnak vezérlése alatt megverettettek. Napkeletre szomszédságában van Szent Miklós, északra pedig Szanád falutól nem meszsze. Határja gazdag termésû, révje is van a Tiszán, mellynek vize itten keskeny, dohánnya nevezetes, halakkal, és szárnyas vad állatokkal bővelkedik.

CSÓKA HEGY. Nevezetes bort termo hegy Fejér Vármegyében.

CSOKAFO. Szabad puszta Tolna Vármegyében.

CSOKALY. Magyar falu Bihar Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Berettyó vize mellett, Sz. Jóbtol egy mértföldnyire, határja bōv termékenységű, vagyonnyai nevezetesek, mellyekhez képest, első Osztálybéli.

Szőlője is van, melly nagyobb szorgalmatosságot kívánna, nádassa sok, elso Osztálybéli.

СSÓKÁSI Uradalom ToUra Márczibányi Uraság, marontal Vármegyében, földes gában foglállya e' helységeket, úgy mint: Csókás, Czernabara, falukat, Talágyi, és Birbiczei szabad pusztákat. CSOKAKO. Vas Vármegyé

CSOKAKO. (Hajdan nevezetes Vár vala Fejér Vármegyében; de már tsak emlé-ben, földes Ura Gróf Erdōkezete van fel.) Magyar fa- dy, és más Uraságok. In Fejér Vármegyében, föl- CSOKÁS. Szabad puszta des Úra Gróf Lamberg, és Pest Vármegyében, fekszik Lusinszky Uraságok, lako-Bugyi mellett.

Csó

Csókás. Szabad puszták |

CSOLÁNYFALVA. Magyar

a' Kis Kúnságban, és Csa- falu Bereg Vármegyében,

nád Vármegyében.:: СSOKMA. Szabad puszta Szala Vármegyében.

földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai katolikusok, határbéli földgyei tráCSOKONYA. Magyar falu gyázás után rozsot is teremSomogy Vármegyében, föl-nek, 's mind a' kétféle fá des Ura Hertzeg Eszterházy jok elegendo, Munkácsi piaUraság, lakosai katoliku- tzozástól tsak két mértföldsok, fekszik Somogy Vártol nyire van, de mivel réttye más fél mértföldnyire, né- nem igen alkalmatos szénát melly javakkal bővelkedik terem, legelője is szoross, ugyan; de határja néhol ho- a' negyedik Osztályba tétetmokos, és soványas lévén, tetett. második Osztálybéli.

CSOLNOK. vagy Csolnak. CSOKONYA. Mezo Város Elegyes magyar, német, és Somogy Vármegyében, föl- tót falu Esztergom Vármedes Ura Gróf Szécsényi Ura- gyében, földes Ura a' Reliság, fekszik a' Szigeti járás-gyiói Kintstár, az elôtt a' ban, innen neveztetik a' Cso- Budai Szent Klára Szerzetekonyai Uradalom, mellyben béli Apátzák bírták, lakosai mintegy húsz faluk számlál- katolikusok, fekszik egy tatnak, határja középszerű mértföldnyire Doroghoz, 's termékenységű, szôlô he- Tokodtól sem meszsze, hagye nintsen, földgye is ho- tárja jó termékenységû, lemokos, de termékeny lé-gelője elég, földgye jó, vén, második Osztálybéli. szölő hegye sok, és jó bort teremnek, fájok épületre, és tűzre, piatzozások Esztergomban, ámbár szántó földgyeit, és réttyeit is a záporok járjak, mivel néhol hegyes, és partos, mindazáltal jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.

CSOKVA. Elegyes magyar falu Borsod Vármegyében, földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a Szent Péteri járásban, Csernej mellett, 's ennek filiája, határja sovány termékenységű, egyéb tulajdonságaira nézve Csernejhez hasonló, harmadik Osztálybéli.

CSÓLTÓ. Magyar falu Gö-lyet a' földes Uraság határoz; mör Vármegyében, birto- első Osztálybéli. kosa Bazsó Uraság, lakosai CSOMA. Magyar falu Gökatolikusok, evangelikusok, mör Vármegyében, birtokoés reformátusok, fekszik Sa- sai Gróf Ráday, Báró Véjó vize mellett, Lekenyé- csey, és Imre Uraságok, nek szomszédságában, Gö- lakosai katolikusok, fekszik mör Panyittól fél órányira, Söreghez nem meszsze, 's határbéli földgye meglehe- ennek filiája, határja hetos, piatzozása három mért-gyes, és midőn az idô kedföldnyire Rosnyón, legelője vez, mindenféle gabonát teközépszerű, mind a' kétféle rem, de leg inkább zabot fája van, gyümöltsös ker-jól terem, piatzozása két tyei jók, kaposztás földgyei mértföldnyire, vagyonnyaitermők, keresetre alkalma-kat leg inkább Losonczon rossága van, szenet is éget- és Rimaszombatban árúllyák hetnek, 's a' vas hámorok-el, legelője elegendő, fája nak szomszédságokban lévén mind a' kétféle, második Oszeladhattyák, malmok hely-tálybéli.

lévén, második Osztálybéli.

ben, kender törö malma is CSOMA. Magyar falu Sovan, második Osztálybéli. mogy Vármegyében, földes CSOMA. Orosz magyar fa-Ura Báró Hunyady Uraság, lu Bereg Vármegyében, föl- lakosai katolikusok, fekszik des Ura Csomai Kajdy Ura- Atalához közel, határbéli ság, lakosai ó hitüek, fek- földgye jó, szoló hegye, fászik Badalóhoz egy, Gecsé-ja elég, de legelôje tsekély hez pedig órányira, határja két nyomásra van osztva, földgye mindenféle gabonát terem, trágyázás nélkül is; azzal pedig szép búzát, piatzozása Váriban, és Berekszászon, a' hol adhat, és vehet, szőlő hegyeik Kis, és Nagy Muzsalyi hegyeken, holott kézi munkával is kereshetnek, fája tüzre, és épületre, és a' mi leg több kereskedésre is elegendo, mel

CSOMA. Tót falu Ügocsa Vármegyében, földes Urai Hagara Urak, fekszik Batár vize mellett az Ország úttyában, 's Király háza mellett. Gyulátol mintegy fél mértföldnyire, határja két nyomásbéli, melly mindenféle gabonát terem, réttyének némelly része kétszer kaszáltatik, és jó füvet terem, legeloje elegendő, fája tűzre, épületre,

határja

épületre, és makkja is elég, mértföldnyire, [4. vizi malma szomszédságban, ugyan nehezen miveltetik, piatzozása Tisza Újlakon, a' másként legelője elegendő, hol eladhattya vagyonnyait, fája mind a' kétféle, mész és só hordással is kereshet-égetésböl is jó keresettye, nek; de mivel határja szo-'s tserép edényeket is készí-· ross, és essôs idökben nem tenek, és lápok tsinálásával olly termékeny, réttyének is is foglalatoskodnak, középnémelly része sásos szénát te- szerû vagyonnyaihoz képest, rem, a' második Osztályba második Osztálybéli.

tétettetett.

CSOMBARD. Magyar falu CSOMÁD. Tót falu Pest Somogy Vármegyében, fölVármegyében, földes Ura des Ura Gróf Csáky Uraság, Gróf Fekete Uraság, lako- lakosai katolikusok, fekszik sai evangelikusok, fekszik Heves mellett, 's ennek fiSzôd, és Fót mellyet, Vácz-liája, földgye jó, de szőlő tol, 's Pestöl más fél mért-hegye nints, fája tsekély, földnyire, szôleje közép ter-'s földgye is szoross lévén, mékenységû, piatzozása Vá- harmadik Osztálybéli. czon, és Pesten. Határja szoross, és homokos lévén, harmadik Osztálybéli. CSOMAHÁZA. Élegyes falu Vas Vármegyében.

CSOMONYA. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik a' Kaszonyi járásban, Nagy Dobrony, és Szernyéhez fél órányira, határja termékeny, 's kevés trágyázással mind ôszi, mind tavaszi búzát hoz, földgyei könnyû mivelésûek, réttyei is elegendők,

CSOMAKÖZ. Magyar falu Szatmár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai ó hituek, és reformátusok, fekszik Fény mellett, Nagy Károlytol egy, és mértföldnyire. Határja Fény-'s marhaiknak jó szénát to

hez hasonlító.

rem, mind a' kétféle fájok, és legelőjök elég, szilvássa jó, fa szerszámokat is szoktak ké

CSOMÁNFALVA. Csomalyova, Csumeliszty. Orosz falu Máramaros Vármegyészíteni némellyek, halászatben, birtokosai külömbféle tya is van, piatza Munkátson Urak, lakosai oroszok, fekszik Talabor mellett, Husztal határos, Tetsötöl két, és

két, és 4. órányira, a' hol vagyonnyaikat eladhattyák, de mivel néha a víz járja,

E e

a' második Osztályba tétet- ságnak szomszédságában:

tetett.

napnyugotra pedig Kis Kún

CsOMEND. Magyar falu So-ság vele határos: északra mogy Vármegyében, határbéli földgye nagy részént homokos, és szőlő hegye sintsen, mellyekhez képest, második Osztálybéli.

Pest, és Szolnok Vármegyék, délre pedig Csanád, Temes, Bodrog, és Bács Vármegyék határozzák. Mennyire terjedtek hajdani határjai, nehéz vólna meghatározni, mivel sokkal meszebben elterült vidékje va

Vármegyékhez

CSONGOVA. Kis Csongova. Orosz falu Ugotsa Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, lakosai óla, míg Temes, és Bács hituek, fekszik a' Borsvából eredetett Beberkének ágánál, határja sovány termékenységu, legelője elég, fája, makkja hasonlóképen, de mivel földgyei soványok, és azokat is a víz áradások alkalmatlanítyak, a' harmadik Osztályba tétettetett.

határjábol nevezetes részek el nem vétettek. Szinta is hogy az elôtt Csongrád Vármegyéhez tartozott légyen, Szeged Városának ezt nyilvanító jeleiböl, és írataiból láthatni. Innen t.i. Szintától vévén e' Vármegyének hoszsza észak fele Csongradig 11. magyar mértföld, napkelet felöl pedig nyugotra Békés Vármegye, és Kis Kúnság között, mintegy öt mértföldnyire terjed. Hegyei nintsenek, erdôi pedig a' Tisza mentében vagynak imitt amott, 's tiszta idôben akár melly magas toronyból, meglehet e' Vármegyének egész vidékjét látni, négy folyó vizei között CSONGRÁD VÁRMEGYE. leg nevezetesebb: Comitatus Csongradiensis, I. Tisza vize, melly az Csongrader Gespanschaft, egész Vármegyén keresztül Csongradska Stolice. Fek- foly, 's először Körös, az szik napkelet felöl Békés után pedig alább Maros viVármegyének, és Nagy Kún- | zével nagyobbíttatván ha

CSONGOVA. Nagy Csongova. Orosz falu az elöbbeninek szomszédságában, Nagy Szölöstöl más fél mértföldnyire, mivel határja szoross, és semmi külső szántó földgyei nintsenek, 's azok is soványak, és tsupán zabot teremnek, kukoritzát pedig tsak úgy ha jó gazdagon trágyáztatnak, harmadik Osztálybéli.

szonnal