DARÓCZ. Lénárt Darócz Magyar falu Borsod Vármegyében, földes Ura Bardos, és több Uraságok, lakosai katolikusok, többen refor DARÓCZ. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lako-mátusok, fekszik Csernejsai reformátusok, fekszik nek szomszédságában, napDéda, és Surányhoz egy kelet felé Dédestöl egy, és órányira, határja három nyo- egy fertály mértföldnyire, másra vagyon felosztva, és határja közép termékenysémindenféle gabonát terem gu, 's vagyonnyainak tulajréttye, és legelôje hasznos, donságaihoz képest, másoés elég, fája tüzre, és épû- dik Osztálybéli. letre; fa edényekböl is nem utolsó hasznot vesznek bé a' lakosok; de mivel a' nagy erdőség miatt határja kissebedik, és közel piatzo-ság, és mások, lakosai kazása sintsen, a' harmadik Osztályba számláltatott. DARÓCZ. Tibold Darocz. Magyar falu Borsod Vármegyében, földes Urai Tibold, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sálynak szomszédságában, Egertöl négy mértföldnyire, határbéli földgye, ha trágyáztatik, elég termékeny, Miskolczi piatzozásátoľ két mértföldnyire van, DARÓCZ. Nagy Darócz Velke Dravce. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Ura tolikusok, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája, Osgyántól fél, Fülektől pedig egy mértföldnyire, határja jó termékenységu, fája elég, 's vagyonnyainak középszerű voltához képest, második Osztálybéli. DARÓCZ. Panvi Darócz Magyar, és tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai kaa' hol valamint saját tolikusok, fekszik Vilykének szôlô hegyeiben is pénzt ke- szomszédságában, mellynek reshetnek; legelője elegen- filiája, Losontztól három dô, fája tûzre, és épületre fertály mértföldnyire, határingyen, szoló hegye közép-ja meglehetős termékenysészerû bort hoz, és elég ter- gu, tulajdonságaira nézve hamékeny, malmai saját ha-sonlít Alsó Ludányhoz, vatárjában, első Osztálybéli. gyonnyainak eladására jó mód tálybéli. módgya lévén, második Osz- | ze alkalmatos, malma helyben, és közel Szamos vizén, második Osztálybéli. DARÓCZ. Király Darocz. Mező Város Szatmár Várme DARÓCZ. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Héthárs-gyében, egy része e' Vármehoz. mértföldnyire, Ispotállya is van, erdeje kivágattatott ugyan, de e' fogyatkozást az Uraság más tágas erdeiböl helyre hozza, földgyei, ha jól miveltetnek gazdagon termök, réttye, legelője elég, és jó, piatzozása szomszédságban, és a' Tarcsai só letételben is, jó módgya van a' fuharozással való pénz keresetre, jó tulajdonságaihoz képest, elso Osztálybéli. gyéhez tartozik, más része pedig Szolnok Vármegyéhez, lakosai leg inkább reformátusok, és ó hitüek, határbéli szántó földgyei mindenféle gabonát bôven teremnek, és két harmad része nintsen a' víz áradások alá vettetve; réttyének ugyan annyi része szénát eleget, és hasznosat terem, Nagy Károlyi piatzozása egy, Szatmári pedig két mértföldnyire van hozzá jó útakon, holott vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelôje tágas, és igen jó, itatója alkalmatos, mind a' kétféle fája ingyen elegendo; némelly lakosok zöldségeket is termesztenek, DARÓCZ. Fülpös Darócz. Magyar falu Szatmár Vármegyében, földes Urai Ilosvai, és más Urak, lakosai reformátusok, fekszik a' Szamosközi kerületben, határbéli szántó földgye minden-különösen pedig káposztát féle veteményt megterem; réttyei jók, és a' marha hízlalásra alkalmatos szénát teremnek, 's néha kétszer is kaszáltatnak, Számos vize határját mossa; hanem a' lápozás nalak szokásban nintsen; rész esztendőbéli kortsmaltatása vagyon, és hét kaszás alá való réttye a' községnek; itatója közel, és elegendő, kendert áztató vi mindnyáján, szőlős kertyeik tágassak, Szatmáron, és Erdodön egy mértföldnyire ; holott jó módgyok a' keresetre, kendert áztató vizei alkalmatosok, malmok helyben, első Osztálybéli. DARÓCZ. Puszta Darócz Magyar falu Szatmár Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Dará hoz DARVAS. Magyar, és oláh falu Bihar Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a' Sárréti járásban, Furtához sem meszsze, Békés Vármegyének szélénél, Gyarmattól nem meszsze, Debreczéntöl pedig hat mértföldnyire, határja jó termékenységű, legelője elég; de némelly fogyatkozásaihoz képest, második Osztály hoz közel, mellynek filiája, tre, legelôje ugyan elegena' Nagy Bányai kerületben, do, és fája mind a' kétféle; határbéli szántó földgyei há-de határja szoross, és köverom nyomásbéliek, mellyek tses, keresetre módgya só mindenféle gabonát boven alatt, és másféle fuharozástermenek, réttyei középsze- ból, a' harmadik Osztályba rűek, Szatmár piatzozása meg tétettetett. lehetős úton van hozzá más fél mértföldnyire, a' hol terméseit hasznosan eladhattya, legelője elegendő, és minden marhájának hasznos. Itató helye alkalmatos, és elegendő, fája tüzre nem meszsze a' határban, makkja is van, tsak nem minden harmadik, negyedik esztendôben, belső gyümöltsös, káposztás, és veteményes kertyeik jók, első Osztálybéli. DARÓCZ. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai DASZTIFALU. Elegyes lakatolikusok, és ó hittek, kosú falu Sopron Vármegyéfekszik Ung vize mellett, ben, földes Ura Gróf SzéUngvártól fél mértföldnyire, csényi Uraság, lakosai kamellynek filiája, határja gaz-tolikusok, határja megledag, legelője jó, fája ele-hetôs termékenységü, 's kögendo, eladásra jó módgya, zépszerű vagyonnyaihoz kémelly szép tulajdonságaihoz pest, második Osztálybéli, képest, első Osztálybéli. DAVALLO. Tót falu Liptó DARVAI. vagy Darva Ko- Vármegyében, lakosai kalodna. Orosz falu Márama-tolikusok. Határja jó terméros Vármegyében, birtoko- kenységû, 's ámbár a' helysai Darvai, és más Urak, ségbélieknek vólna módgya lakosai óhituek, fekszik ta- szekerezéssel, és kézi munlabor vize mellett, Visknek kával is a' keresetre, 's a' szomszédságában, Tetsötöl községnek közönséges rétmintegy más fél mértföldnyi- tye is van, de mivel a' föld, béli, gyének gyének két harmad része so- ja jó termékenységû, Baján ványas, Béla vize is néha el-házához hasonlító, elsa Osz önti, a' záporok is ártalmára tálybéli. vagynak, második Osztályba tétettetett. DÁVIDVÁGÁS.. Dávidov. Elegyes falu Zemplén VárDAVIDHÁZA. Ó Dávidhá- megyében, birtokosai több za, és Új Dávidháza, Dá- Urak, lakosai katolikusok, vidkova, amaz orosz, e' pe- és reformátusok, fekszik Szadig magyar, és orosz falu tsurhoz nem meszsze haBereg Vármegyében, földes tárja három nyomásbéli, és Urai ó Dávidházanak Gróf ha trágyáztatik, közép terSchönborn, Detrich, és mékenységů, réttyei megleKlobusitzky Urak, Új Dávid- hetösek, legelője elég, mind házanak pedig Gróf Schön-a' kétféle fája van, malma born Uraság, lakosai aman- helyben, itatója alkalmanak ó hittek, ennek refor-tos, vagyonnyait eladhattya mátusok is, fekszenek, amaz Varannón, és Kassán, makkKlacsano Rákoshoz, ez ja elég, só alatt is fuharozpedig Várallya, N. Lutská- hat, és kapával kereshethoz fél mértföldnyire, ha- nek, második Osztálybéli. tárbéli szántó földgyeik trágyázás nélkül is tiszta búzát, és rozsot teremnek, réttyei pedig jó, és marha hízlalásra alkalmatos szénát hoznak, Munkácsi piatzon el-meszsze, mellynek filiája. adásra, a' szóló hegyekben DEAKFALVA. Diakova. pedig keresetre jó módgyok, 's halászattyok is van, de mivel határjok szoross, fájok sem elegendő, sem tűzre, sem épületre, a' harmadik Osztályba tétettettek. DAVODI. Szabad puszta Somogy Vármegyében, földes Ura Gróf Festetich Uraság, lakosai katolikusok fekszik Mesztegnyőhöz nem Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Révay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Helénának szomszédságában, Sz. Mártonhoz fél mértföldnyiDAVIDHÁZA. Magyar falure; határbéli földgyének egy Vas Vármegyében, földes negyedrésze középszerű; háUra Gróf Battyáni Uraság, rom negyedrésze pedig tselakosai katolikusok, fekszik kéllyebb, réttyei kétszer kahegyek között Ör Szent Pé-száltatnak, legelője elég, terhez nem meszsze, határ- fája mind a' kétféle, némelly vagyon vagyonnyaihoz, 's fogyat-gelikusok, fekszik Nándorkozásaihoz képest, harmadik nak szomszédságában, melly nek filiája, határja jó termékenységů, fája, 's legelöje szükségéhez képest elég; tulajdonságaira nézve Bankhoz hasonló, második Osztálybéli. DEBETÁK. Elegyes falu a' Bánátban. DEBLITZ. Szabad Bánátban. puszta a' DEBRETZEN. Debretzinum, Osztálybéli. DEAKI. Diakovtze. Népes jó magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura vala a' Szent Mártoni Prépostság, most a' Religy.Kintstár, lakosai katolikusok, és reformát. fekszik Peredhez fél órányira, szomorú történet esett itten Bél Mátyás, 's Korabinszky Lekszikonnya szerént 1663dik esztendőben, Debretzin. Nagy, és igen mert valamelly katona bé- népes Magyar Királyi Fô menvén éjjel egy öreg Öz- Város Bihar Vármegyében, vegynek kertyébe, 's mi- kisded sántzokkal van körül nekutánna éretlen gyümöl- vétetve. Nevezetének eredetsel gyomrát nagyon meg- tét vette némellyek vélleketerhelte vólna, panaszlotta dése szerént, a Szarmatákigen fajdalmas rágását paj- tól, a' kik e' földnek mintásainak; a' kik ittasok lé- denféle bövségét látván, 's vén, boszorkánynak állítot- azzal élvén jó napjaikat Doták az öreg aszszonyt, 's bri dzennek nevezték; vaazonnal megégették; Sequi- lamint mi is jó akaróinknak, tur iniquos, ultor a tergo jó napokat kívánnuk. MáDeus; határja jó termékeny- sok ellenben Debretzénnek ségû, Penna folyó vizetské nevezetét a' nagy óltsóságje halakkal bővelkedik, 's tól származtattyák, midon szép vagyonnyaihoz képest, tudniillik a' Szarmaták latelső Osztálybéli. ták mindennek nagy óltsóságát, szüntelen e' szavakat húllatták szájaikból Dobra dcena, mellyböl származott végre e' jó; és gazdag Magyar Városnak nevezete. A' Szarmatáknak ide lett megtelepedéseknek idejekor, még Debretzén tsak igen tse DEAKI. Szabad puszta Szala Vármegyében, fekszik Nyiradhoz nem meszsze. DEBERTSENY. Debrecsény. Elegyes falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Báró Prónai Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és evan kély |