HISTORIAJA. kély hely vala, 's ha erede- tétettetett, 's midôn már újtét nem a' Szarmatáktól vet-jont még szebben felépült teis, a' bizonyos, hogy ok vala MDCCXXVIIdik eszitten megállapodtak, és ma- tendõben, 17dik Martiusban goknak kalyibákat készítet-a' gonosz tévô gyújtogatók tek; mellyek hová tovább által hetven egy házak égészaporodván, végre Város nek el benne. 22dik Marleve belőle, és nagyságára, tiusban pedig ismét 200. há's népességére nézve, a zak emésztettek meg a' lángtöbb Tiszán túl való Váro- nak dühössége által; azon. sokat felül haladta. kivül a szépen felépült torony, és Templom is szánakozásra méltólag elégtek. Valamint a' Hazánkbéli Királyi szabad Város vala több nevezetes Városok, úgy már a' hajdani időben is; de Debretzen is, sok nyomo- leveleiket, 's szabadságairúságos viszontagságokat kat, az időnek sanyarú viszenyvedett; majd a' hada szontagságai között elvesztkozások, majd pedig a' tüz vén MDCXCIII. v. 1715dik által, a' mint Barta Boldi- esztendőben LEOPOLDNAK zsár előadta, Debretzen Vá- uralkodása alatt újjont szarosának Kronikájában. Tsak bad Királyi Várossá leve. E' nem egészen elpusztíttatott Város Magyar Országban a' MDLXIV dik esztendőben, leg népesebb Várasoknak Balassa Menyhárdnak kato- számok közzé tartozik; kerünái által: azután pedig Sven- lete egy német mértföldet di Lázár által még inkább tesz, hoszszás kerekded forrongáltatott. MDCXLdik esz- mára épülve. Régibb épületendőben pedig gyújtoga- tei alatsonyak, a' Magyatók által lángba boríttatván, roknak bévett szokásaikhoz több elégett benne 700. ház- képest, az újjabbak pedig a' nál. Stralzold Vezér is sú- Németeknek, és más külső lyosan nyomorgatta; azután Nemzeteknek példajikhoz pedig Karafa: nem külöm- képest egy emeletre épültek, ben a' belso hadakozások ál- többnyire égetett téglákból tal is keservesen rongáltat- készülve. Belôl a' Városban tatott. MDCCXIXdik esz- négy Szentegyházak vannak, tendőben is e' Városnak har- elso a' Piarista Szerzetbéli madrésze túz által hamúvá | Atyáké, mellyet Cardinális Gg Csáky kozási zűrzavarban elenyé Csáky 1726dikban, és az utánna való esztendőkben szett, nevezetes vala; úgy méltóságosan építtetett vala, a' mostaniban is számos, és kik a nagyobb Oskolabéli nevezetes régi, 's új könyifjakat is taníttyák itten, vek is találtatnak, egy emmásodik a Szent Ferentz ber bôris, és egy két feju Szerzetebéli Atyáké, har- borjúnak része, 's a't. Hat madik a' Reformátusoknak nevezetesebb útszákra van nagy temploma, negyedik a' kissebbeket elhalgatván, pedig a' kissebb, vagy Is- e' Királyi Város felosztva; pitálybéli templom. A na- elsõ a' Šzegelet útsza, mágyobb templomhoz közel sodik a' Varga útsza, harvagyon a' reformáta Colle- madik a' Hatvan útsza, negiom építve négy szegelet gyedik a' Péterfi útsza, ötöformára, mellyben néhány |dik a' Piatz útsza, hatodik százból álló deákság, néha pedig a' Tsapó útsza. Meltöbb, néha kevesebb szo-lyekben helyel helyel már kott tartózkodni, míg a' tu- most szép épületeket is ledományokat szokásaikhoz het látni. "A' Városnak nyóltz képest elvégezvén, némelly kapui vagynak, úgy mint része külső Országi Akade- a' Szent Anna kapuja, holmiákra, némelly része egye- ott a' só ház vagyon, 2dik nesen Papságra, más része Tsapó, vagy posztót tsinápedig Rectori, vagy tanítói lók kapuja, 3dik a' Péterfi hivatálra szokott eloszlani. kapuja, 4dik a' Mester kaMár most leg inkább fekete pu, 5dik a' Hatvani kapu, ruhában járnak; hajdani melly elôtt a' nagy, és nezöld hoszszú ruhájokat, és vezetes Országos Vásárok kalpagjokat egészen elte- tartatnak, 6dik a' Német, metvén. Leg elsô Rectora vagy Vásári kapu, melly az vala e' népes Collegiomnak Országos vásárok alkalmatosnéhai Csorba István. Segél- ságával szokott kinyittatni. lö társa pedig Nogeri János, 7dik Szent Miklós kapuja a' mint 1588. és 1589. esz- 8dik pedig a' Nagy Váradi tendőben béírattatván, ná- kapu, mellynél vagyon a' lok nyilván láthatók. Vala- reformátusoknak Ispitálybéli mint hajdani könyvtárja e' templomjok. Hajdan e' VáCollegiomnak, melly az rosnak fele Szabólts Várme1697dik esztendőbéli hada- | gyéhez tartozott, és több nyire reformátusok valának; | ra; hanem magoknak, 's most pedig egészen Bihar- feleiknek hasznokra fordít hoz tartozik, 's a' Tanáts is tyák. Magok pedig az em1774dik esztendőtöl fogva, berek széless mejjuek, ízrész szerént katolikusok, rész mosok, erössek, pirossak, szerént pedig reformátusok- és rövidnyakúak, 's a' munból választatik, a' mint ezt kára kiváltképen alkalmatoGróf Forgách Miklós akkori sak, és nyiltt szívűek. Az Királyi Komiszárius felállí- Aszszonyi Nem szemérmetes, totta vala. A' Városbéli Bí- dolgos, és mind a' gazdásrón, és Polgár Mesteren ki-kodásra, mind a' kereskevul, valamint más Királyi désre jól neveltetnek, 's azt Városokban, tizenkét Ta- a' dítséretet érdemlették meg nátsbéli Urak vagynak, a' a' világ elôtt, hogy a' kekik a' nép által választatnak nyér sütésben, olly nagy minden második esztendő- Mesterek, hogy a német ben, mind a' katolikusok, zsemlye, és kenyér sütök. mind pedig a' reformátusok a' kiknek mesterségjek e' részéről. A lakosok többnyi- munka, és egész életekben re Magyarok, 's rész szerént tsak a' kenyér sütésben kereskedésből, rész szerént foglalatoskodnak, száj tátva, gazdáskodás által, rész sze- és megnémúlva tsudályák a' rént pedig föld mivelésböl Debretzenyi Magyar fejér élnek. Ez az egyetlen egy Népnek e' szép tehetségjét, Királyi Város az egész Ma- mert többnyire mindnyájan gyar Hazánkban, mellyben jó kenyér sütök. Nevezetes Magyar kereskedők is szá- továbbá a' Debretzeni szapmosan találtatnak. Ruházat- pan, mellyet sem könnyű, | tyok a' Debretzinieknek igen sem fejér voltára nézve, a' tisztességes, de felhéjjázás szappanosok nem követhetnélkül való, 's többnyire nek, melly ismét nevezetes frantzia kék színů posztót tehetsége a' Debretzeni feviselnek; a' fejér személyek jér Népnek, mint hogy többis szemérmetességel, ked-nyire Aszszonyok által kéveltető szép Magyar öltöze-szíttetnek. Kétség kivül sotekben járnak; megvetvén kat hajt ennek a' szappana' más nagy Városokbéli bú- nak jeles voltára nézve a' jálkodást; vagyonnyaikat Debretzeni szék só is, melnem ruhára, 's hivalkodás- lyel készíteni szokták. Valamint Gg 2 lamint a szép Nem, úgy a' sa, hogy jó vize nincsen Férfiak is kimutattyák ter- mellyet a' Városon kivülről metségjeket; ugyan is, a' hordanak bé; egyéb aránt kik itten a' gazdáskodás kö- a' Városnak jó rendtartásai rül szorgalmatosan foglala- a' Vásárosokra nézve nevetoskodnak, tehetős vóltok zetesek. Száraz malmain kibizonyíttya, hogy annak vůl vízi malma is van, mellyférfiasan megfelelnek, mert nek vize egy tóba szaporítsok együgyűleg öltözött De- tatik. Tzímere e' Királyi nebretzeni gazdák, számos se- vezetes Városnak egy Zászlyembe, bíborba, 's bár- lót tartó bárány. Nevezetesonyba öltözött kivül tele ara- sebb épületei a' Szentegyhányozott Urakat, tsak a' fél zakon, és Oskolákon kivül, zsebjekböl is, minden felhéj-a' Városháza, az Árvákháza, jázó pompás vagyonnyai- mellyre megditsôült MÁRIA ból kifizethetnék. Némelly köz, és Mester emberek is kimutatták tehetségjeiket, mert az egész Országban nevezetessétették a' Debretzeni szalonnát, pípát, 's a' t'. 's mind a szarvas marháknak szaporításában, mind pedig a' juhok, és sertések körül való bánásban igazán szorgalmatosak, valamint a' külömb-vala, a' mint Óláh Miklós féle kézé mesterségekben is. Könyv nyomtató háza is van, mellyben számos jó magyar, és másféle oskolai könyvek nyomtattattak. TEREZIA 30000. forintokot ajándékozott vala, és e' summának hasznát a' só háznál szokták felvenni. Határja igen nagy, és gazdagon termo, 's a' marháknak legeltetésekre kiváltképen alkalmatos. Sok marháik is vannak a' Debretzenieknek, 's hajdan is sok emlékezik felöle, hogy tudniillik az o idejekor egy Bíró Gáspár nevezetů gazdának több vala tíz ezer darab marhájánál. Bor is elég Négy igen nevezetes Or- terem Debretzenben a' külső szágos Vásárjaik lévén, jó szőlős kertekben, de nem módgyok van mindenféle tartó, és gyenge ízü; a' nevagyonnyaiknak eladására, vezetesebb gazdák Diószea' kereskedésre, és a' kézi gen, 's más Érmellyéki hemesterségeknek jó haszon-gyeken tartanak szőlős kernal való folytatására: de szá- teket. Fogyatkozása ellen-razságok idején fogyatkozá-ben, hogy fája szûken van, 's a' 'sa' szép kenyereket sokan, szalmával fütött keméntzékben sütögetik. DEBRETE. Viszló Debrete. Magyar falu Borsod Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Szent Jakabnak szomszédságában, mellynek filiája, legelôje elég, fája tüzre, és épületre, fogyatkozásai, hogy szántó földgyei igen soványak, piatza távol, szölö hegye tsekély, malma is távol lévén, harmadik Osztálybéli. DÉcs. Kis falu Nyitra Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Récsérnek szomszédságában, mellyhez hasonlító, 's ennek filiája. Décs. Kis, és nagy Décs. Két szabad puszták Békés Vármegyében. DEBRO. Alsó, vagy Német Debro, Felsö, vagy Magyar Debrő, két egy- Décs. Magyar falu Tolna máshoz közel lévő faluk He- Vármegyében, földes Ura a' ves Vármegyében, földes Királyi Kamara, lakosai kaUia Hertzeg Grasalkovich tolikusok, és reformátusok, Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Várdombnak szominnen vette a' Debrôi Ura- szédságában, mellynek fidalom is nevezetét, melly-liája, a' Duna mellett, Baben ezek a' helységek vagy- taszéktöl mintegy mértföldnak: Kompot, Kalász, De- nyire, határja gazdag, turetske, S. Domonkos, Bal-lajdonságai szépek, 's ha la. Fekszenek Egertöl há- sonló Alsónyékhez, elsö Osz◄ tom órányira, tót Újfalu- tálybéli. nak szomszédságában, az Ország úttyában, határjai gazdag termékenységűek, dohányok még a' Hazán ki vül is nevezetes, fájok, réttyei, legelőjök elég, 's szép vagyonnyaikhoz képest, elso Osztálybéliek. DÉCSHÁZA. Szabad puszta Veszprém Vármegyében. DECSI. vagy Decsö, Dzakov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hituek, fekszik Héthárshoz nem meszGg3 sze, |