Obrázky na stránke
PDF
ePub

határja homokos, fája, legelôje van, de szôlôje keves, melly miatt harmadik Osztálybéli.

[ségektől neveztettek, mellyek között leg magossabb Kladova hegye, fekszik észak felé Sólymos hegyének ellenében, mellyhez nagyságára nézve majd hasonló, 's régi Váráról nevezetes. Ezek után következnek Barzov, Utoni, és Roschi hegyek, 's valamint Erdély Ország felül szüntelen való hegyek választyák határját, úgy Zaránd Várme

ARATS. Horvát falu Somogy Vármegyében, földes UraVég Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a' Szigeti járásban, Baboltsához közel, mellynek filiája, határja közép termékenységû, réttye, legelője elég, vagyonnyai külömbfélek, második Osz-gye felôl is hegyekkel kerittálybéli.

tetik. Maros vizének partyá-
tól fogva pedig a' Tisza felé
egészen puszta, és erdõség
nélkül való, térségböl áll.
a) Decad. 1. Libr. 1. p. 26.

19. Conf. P. Ranzani Epi-
tome Rer. Hungaricarum
p. 208.34.

[ocr errors]

ARAD VÁRMEGYE, Comitatus Aradienfis, Arader Gespanschaft, Aradszke Sztolitze. Nevezetét vette Arad Várától, melly hajdan Orodnak hívattatott; lásd Bonfint felôle a). Hajdan Békes Vármegyének nagy részét Folyó vize Maros, melly magában foglalta. Felallittat- e' Vármegyébe Petrichnél ván pedig a Bánát, melly- szakad, honnan napnyugot hez a' Maroson túl való rész felé lefolyván e' helységeket kaptsoltatott, nagyon meg-mossa: ugymint Szelestye kitsinyíttetett; napkelet felül Illy yo, Tok, Ohaba, SzarCsanád Varmegyétöl terjed vasin, Vinyesd, Tótvárad, Erdély Országnak széléig, Gyulicza, Kovasdia; Kaprumintegy nyoltz mértföldnyi- cza, Konop, Odvas Sólymos, re, dél felé Maros, és Teme- és Radna Városának széleit. si Bánát mellett. Szélessége Minekutánna pedig a' hemintegy másfél mértföldet gyek közzül kifolyt, Paulis, tesz. Erdély Ország szélén Monderlak, Csitser, Szompedig vele határos faluk. Pe- bathely, Orod, Glogovecz, trisch, Roschia, Csanád, Arad, és Bodrog mellett Békes felől pedig, Peske Si- foly el, az után pedig Csanád mánd, Komlós, Fejéregyház. Vármegyét választya el TeHegyei,az alattok fekvő hely-mestöl; öble boységes, mi

vel a' hegyekböl lefolyó pa- megyének határja mind bútakokkal szaporíttatik, 's ez zával, mind borral eléggé az oka, hogy az essözések meg áldattatott; gyümöltse után, olly szélesen terjed, 's kevesebb mint természthetnéhol külömbbféle folyások-ne, hamvas almája neveze ra szakadozván, kies fzigete- tes; de még jobbak kedves ket formál; vize nagyon egés- ízü dinnyéi, barmai kitsinyek séges, és Erdély Országban ugyan; de mind hasznokra aranyos is a' fövénnye, mel- mind húsokra nézve, mind lyet az Erdélyiek, vagy egé- pedig a' munkára alkalmatoszen ki merítenek belöle, sak lévén kedvesek. Lovai is vagy e' szélen lévő Hazánk- kisdedek, de ferény futók, és béliek vele foglalatoskodni frissek, vadászattya kiváltkénem akarnak, halai kivált-pen való, mind a repülô maképen dítséretesek, pontyai darakra mind pedig más még a tiszabélieket is felül külömb féle vadakra nézve: haladgyák, 's szinekre nézve Az egész Vármegyében mindis külömbözök, mert a' ti- öszve 226. Lakóhelyek vagyszabéliek barnák, ezek pedig nak, és a Csanádi 's Aradi fejérellők; húsok is kemé- Püspöki megyékez tartozik. nyebb, mint a' tiszabélieké. ÁRAD. Ó Arad építtetett Egyéb féle nevezetes halak- a' közönséges véllekedés szekal is bôvelkedik. Vidékje rént Arad, vagy Orod Vezér az egész Vármegyének termé- által, a' kitöl vette nevezekeny, ki vévén némelly he- tét is. Igen régi vár vala gyes helyeket, hol a' lakosok ez, a' Maros vize partyán; kivált képen oláhok, 's leg nevezetesítette hajdan az itt inkább kukoritzát termesz volt Káptalan, a) és Ildik tenek; mások felett terméke- BÉLA Királynak itten tarta= nyek pedig Kovátsintz, és tott Ország gyülése. b) MellyKubin. Határjai, 's borai is ben HELENA Királyné, Férkülömbfélék, közöttök né-jének szeme világátol lett mellyek középszerüek; di- megfosztatásáért olly hathatséretesek ellenben a' Méne-tósan beszéllet vala az Orsiek mellyek után következ-szágnak Rendgyei elött nek a' Kovátsìntzi és Gyoro-hogy a vétkesek azonnal ki borok; ezek után a Rad- hatvanan megölettettek. Sajnai, 's majd a' Solymosi és nálta e kemény büntetést Paulisi borok; holott •* Vár= \ BÉLA}_ de a' felgyúlladott

[ocr errors]

soka=

a) In ritu explorandæ ve

ritatis L. Q. 2.

b) Bonfin. Lib. VI. Dec. II. p. 255. 8.

c) Istvanfi Libr. XXIX. p. 669.26.

sokaságnak haragját nem en- szárnak hatalma alá hódolt gesztelhette. Eltöröltetett an- vala. Az idötöl olta fzüntenakutánna a' Tartárok ál-len közelít végső elenyészétal, de ismét még sokkal in-séhez; mert már ma alig lekább megerősíttetett. Meg- het omladékain kivül belőle gyözetetvén pedig a' Keresz- valamit szemlélni. Leg intények Temesvár alatt, nem kább nevezetesíti e' helyet sok idő alatt Arad is jármok IIdik BÉLA Királynak itten alá jutott; de a' mieinktől lett eltemettetése; noha már ismét viszsza vétettetett c). annyira eltsekélyedett, hogy Minekutánna pedig Magyar inkább vélnéd azt valami faOrszágnak Királyai, és a' Tö-lunak, mint hajdani neverökök által felingerlett Er-zetes erôsségü Városnak. dély Országnak Fejedelmei között a' versengezések uralkodtak volna, felsegíttetvén Bátori Gábor az Ozmanoktól, az Erdélyieknek hatalmokba jutott, élvén azonban a' jó alkalmatossággal a' Törökök ismét jármok alá keritették, és az alatt nyöge ARAD. Új Arad, fekszik egész 1686. esztendőig, mig Ó Aradtól majd egy mértMertz, és Hajszter Tsászári földnyire ugyan azon a' parVezérek, nagy számú Oz- ton, mellyen Ó Arad fekmanoknak megölettetése, és szik, napnyugot felé, a' Váhárom száz Törököknek el- radtól, Temesvárra vezető úfogattatásával szerentsésen ton. Némellyek azt állíttyák, vissza nyerék (lásd felöle d) hogy Ó Arad az Ozmanok Istvánfit) nevezetes nyere- által e' helyre tétete által, séggel. E' nem véltt nagy hogy a' Kerezstények által nyereséggel megelégedvén történhetó ellenséges megtáa' Keresztények, ôrízet nél- madásnak fedezésére lehetkül hagyák a' Várat, és így nének, mint hogy a' Töröa' Törökök ismét viszsza fog- kök Maros Vizetol Komlós lalták, 's hatalmok alatt is falu felé, egész a' nagy hemaradott, míg 1688. eszten- gyekig széless sántzokat ásdoben Lippåt elfoglalván, tak, az Erdélyieknek ajánKaraffa által, ismét a' Tsá-lott minden lehetö segede

d) Istvánfi Libr. XLVI. p. 599. 6.

lem

[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]

lemnek, 's oltalomnak szol- modott, és általok fel is segáltatása végett. Sôt a' hol gíttetett. A' Várnak két kamost Új Arad fekszik oda pui vagynak, egyik dél feegy Kastélyt építtettek, ne- lé, melly a' Bánáti Temesi vezetes erősséggel körül vé- útra vezet, másik észák fevén azt, 's hathatósan oltal- lé a' Városba. Levegoje megmazák, és hatalmok alatt is lehetős vize pedig mint tartották egész a' Szentesi hogy Maros vizével élnek hartzig. Megvervén pedig egésséges. A' Váron kivül itten EUGENIUS Hertzeg az fekszik a' Ratz Város, melly Ozmanokat, vissza térésekor Rákótzi hada elôtt meglehee' helyet fekvésére nézve, tösen fel vala épülve; de nevezetes, és erősségnek e- ezek által háromszor hamulég alkalmatos vidéknek ta- vá tétettetett. Megújjíttalálván, a' megujjításra mél- tott annakutánna a' németek tónak ítélte, 's hogy mosta- által, és innen német Váni épülete szerént ujjítassék, rosnak neveztetett, ambár egyszer❜smind meg is paran- elég rátzok, és magyarok is tsolá. Az új erősség négy sze- lakják. Szépen épült az 1763. gelet formán van építve, 's esztendőben kezdetett mód olly fzeless föld sántzokkal mutatás szerént. Mellyben a' körül vétettetve, hogy két SZENT FERENTZ szerzetebéli kotsi, üregében, egy más Attyáknak Klastroma van, 's mellet bátorságosan járhat; Templomjok 1781. szenteloldalai ko fal helyett, han-tetett fel. Jeles épület az emlí tokkal erössítettek. Nevezetett szerzetes Atyáké után, a’ tesen oltalmazá e' várat Rẻ- Város Fö Kapitánnyának há kotzi serege ellen Löffelholtz za, az Örálló ház, a' fer ház, akkori Arad Várának Fo Ka- és némelly kereskedôk2, 's pitánnya, olly erövel, és vi- nem külömben Lovász Uratézséggel álván ellent a' Rá- ságnak házai. Különös kekótziak ellen, minémût fe- gyelmessége vala O Felségélôle nem is véllhettek volna.nek, hogy a' kik az új városMert mindenfelöl körül vé-ban, a' ki mértt mód szerént tettetvén, 's élelmek sem lévén a'Várbélieknek, drágább vagyonnyát, és ezüstyeit öszve szedé, 's a' szomszéd Tcmesvári Törökökhöz folya

építének, és itt letelepedének, minden hazánkbéli szabadságoknak megnyerésével, ötven esztendeig szabadok az adónak fizetésétöl, sôt még D 3 épű

pusz

ARADVÁNY. Szabad
ta Szabólts Vármegyében.

ARAJ Elegyes oláh falu a' Bánátban, fekszik a' Betskereki kerületben Beodra, és Malnitz között. Határja jó termékenységű.

épületi szükséges eszközök is | Csöpröm, 's Davodihoz nem adattattak számokra. Lakosai messze. dohánnyal, 's más külömbféle hazai termésekkel kereskednek; mások pedig kézi mesterségekkel. Határja kiváltképen termékeny,de igen fzoross, úgy hogy, ha szölös kertyei külön választatnak, alig marad valamire való kis földetskéje. Melly valóban nagyobb volna, hogy ha hajdan Ó Arad e' helyen lett volna; vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, 's piatza van; országos vásárjai nevezetesek, 's ambár a' víz áradások néha kárára vannak, mint hogy miatta az útakat, 's hídakat is újjítani kéntelenek, mind az által elsõ Osz-na, hogy ha a' Dunának ki tálybéli.

ARAK. Arakhen magyar és német falu Sopron Vármegyében, birtokos Ura Viczay, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Soprontól egy mért földnyire. Határja szoross ugyan, 's földgye sovány, és nehezen termo, réttyei nem külömben sovány szénát teremnek; de legelője még is elegendő vol

öntéfe réttyeit nem károsítaná, kereskedésre nints módgyok, harmadik Osztálybéli.

ARAK. Elegyes falu Arad Vármegyében, földes Ura Petö, és Magótsy Urak.

ARAD. Tót falu Esztergom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Újfaluval által ellenben, a' Duna partyán, Bátorkeszitől egy mértföldnyire. Határja közép *ARAKSON. Elegyes német termékenységi, réttye, le- falu Sopron Vármegyében, gelôje is meglehetős, lakosai katolikusok, határja ARAD Szabad puszta Esz-középszerů, valamint va tergom Vármegyében, fek- gyonnyai is, mellyekhez ké szik Német Szölgyénhez kö- pest második Osztálybéli. zel, mellynek filiája. ARANYAD. Magyar falu ARADATZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtoTorontal Vármegyében, bir-kosai Szegedi, és más Urasátokosa Iság, és Kis Uraság. ARADI. Szabad puszta Somogy Vármegyében, fekszik

gok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Grót M. Városnak szomszédságában, határ

ja

« PredošláPokračovať »