Obrázky na stránke
PDF
ePub

határja homokos, fája, le-ségektöl neveztettek, mel. gelője van, de szóloje keves, lyek között leg magossabb melly miatt harmadik Osz- Kladova hegye, fekszik észak tálybéli.

felé Sólymos hegyének elleArats. Horvát falu So- nében, mellyhez nagyságára mogy Vármegyében, földes nézve majd hasonló, 's régi UraVég Uraság, lakosai ka- Váráról nevezetes. Ezek ucản tolikusok, fekszik a' Szigeti következnek Barzoy, Utoni, járásban, Baboltsához közel, és Roschi hegyek, 's valamellynek filiája, határja kö- mint Erdély Ország felül szünzép termékenységü, réceye, telen való hegyek választyák legelője elég, vagyonnyai határját, úgy Zaránd Vármekülömbfélek, második Osz

gye felől is hegyekkel kerittálybéli.

tetik, Maros vizének partyáARAD VÁRMEGYE, Comi- tól fogva pedig a' Tisza felé tatus Aradienfis, Arader Ge- egészen puszta, és erdőség spanschaft, Aradszke Szto- nélkül való, térségböl áll. litze. Nevezetét vette Arad a) Decad. 1. Libr. 1. p. 26. Várától, melly hajdan Orod 19. Conf. P. Ranzani Epinak hívattatott; lásd Bon tome Rer. Hungaricarum fint felöle a). Hajdan Békes p. 208. 34. Vármegyének nagy részét Folyó vize Muros, melly magában foglalta. Felallíttat- e' Vármegyébe Petrichnél ván pedig a' Banát, melly- szakad, honnan napnyugot hez a Maroson túl való rész felé lefolyván e' helységeket kaptsoltatott, nagyon meg: mossa: ugymint Szelestye, kitsinyíttetett; napkelet felál Illyryo, Tok, Ohaba, SzarCsanád Varmegyétöl terjed vasin, Vinyesd, Túryarad, Erdély Országnak széléig, Gyulicza, Kovasdia; Kaprumintegy nyoltz mértföldnyi- cza, Konop, Odyas Sólymos, re, dél felé Maros, és Teme- és Radna Városának széleit. si Bánát mellett. Szélessége Minekutánna pedig a' hemintegy másfél mértföldet gyek közzal kifolyt, Paulis, tesz. Erdély Ország szélén Monderlak, Csitser, Szompedig vele határos faluk. Pe- bathely, Orod, Glogoveca, trisch, Roschia, Csanád, Arad, és Bodrog mellett Békes felől pedig , Peske Si- folyel, az után pedig Csanád mand, Komlós, Fejéregyház. Vár.negyét választya el Te. Hegyei,az alatçok fekvő helyal mestöl; öble bövséges, mi.

vel a' hegyekböl lefolyó pa-| megyének határja mind búa takokkal szaporíttatik, 's ez zával, mind borral eléggé az oka, hogy az essõzések meg áldattatott; gyümöltse után, olly szélesen terjed, 's kevesebb mint természthet, néhol külömbbféle folyások- ne, hamvas almája neveze ra szakadozván, kies szigete- tes; de még jobbak kedves ket formál; vize nagyon egés- izû dinnyéi,

barmai kitsínyek sé;es, és Erdély Országhan ugyan; de mind hasznokra, aranyos is a' fövénnye, mel- mind húsokra nézve, mind lyet az Erdélyiek, vagy egé- pedig a munkára alkalmatoszen ki merítenek belőle, sak lévén kedvesek. Lovai iš vagy e' szélen lévő Hazánk- kisdedek, de serény futók, és béliek vele foglalatoskodni frissek, vadászattya kiváltkénem akarnak, halai kivált-pen való, mind a' repülô maképen dítséretesek, pontyai darakra mind pedig más még a' tiszabélieket is felül külömb féle vadakra nézve: haladgyák, 's szinekre nézve Az egész Vármegyében mindis külömbözök, mert a' ti-l öszve 226. Lakóhelyek vagy: szabéliek barnák, ezek pedig nak, és a' Csanádi 's Aradi fejérellsk; húsok is kemé- Püspöki megyékez tartozik. nyebb, mint a' tiszabélieké. ARAD. O Arad építtetett Egyéb féle nevezetes halak- a közönséges véllekedés szekal is bővelkedik. Vidékje rént Arad, vagy Orod Vezéć az egész Vármegyének termé- által, a' kitöl" vette neveze: keny, ki vévén némelly he-tét is. Igen régi vář vala gyes helyeket, hol a' lakosok eż, a' Maros vize partyán; kivált képen oláhok, 's leg nevezetesítette hajdan az itt inkább kukoritzát termesz- volt Káptalan; a) és Ildik tenek; mások felett terméke- BÉLA Királynak itten tartaa nyek pedig Kovátsintz; éstort Ország gyülése. b) MellyKuhin. Határjai, 's borai is ben HELENA Királyné, Férkülömbfélék közöttök né- jének szeme világátol lett mellyek középszerűek; di- | 'megfosztatásáért olly hathatséretesek ellenben a' Mine-tósan beszéllet vala az Ora siek mellyek után következ- szágnak Rendgyei elött nek a' Koy at sintzi és Gyoro- hogy a vérkesek azonnal ki borok; ezek után a Rad- hatvanan megölettettek. Sajnai , 's majd a' Solymosi és nálta e kemény büntetést

[ocr errors]

Paulisi boroký holott o* Váš= |Bécaj de a felgyobbed

sokaságnak haragját nem en-szárnak hatalma alá hódolt gesztelhette. Eltöröltetett an- vala. Az időtöl olta szüntenakutánna a' Tartárok ál- len közelít végső elenyészétal, de ismét még sokkal in- séhez; mert már ma alig lekább megerősíttetett. Meg- het omladékain kivül belőle győzetetvén pedig a' Keresz- valamit szemlélni. Leg intények Temesvár alatt, nem kább nevezetesíti e' helyet sok idő alatt Arad is jármok Ildik Béla Királynak itten alá jutott ; de a mieinkröl lett eltemettetése; noha nár ismét viszsza vétettetett c), annyira eltsekélyedett, hogy Minekutánna pedig Magyar inkább vélnéd azt valami faOrszágnak Királyai, és a Tö- lunak, mint hajdani neverökök által felingerlett Er- zetes erôsségů Városnak. dély Országnak Fejedelmei a) In ritu explorandæ veközött a versengezések ural. ritatis L. Q. 2. kodtak volna, felsegittetvén 6) Bonfin. Lib. VI. Dec. Bátori Gábor az Ozmanok

II. p. 255. 8. tól, az Erdélyieknek hatal

c) Istvanfi Libr. XXIX. p. mokba jutott; élvén azonban 669. 26. a' jó alkalmatossággal a' Tö d) Istvánfi Libr. XLVI. p. rökök ismét jármok alá keritették, és az alatt nyöge Arad. Új Arad , fekszik , egész 1686. esztendőig, míg

Ó Aradtól majd egy mértMertz, és Hajszter Tsászári földnyire ugyan azon a parVezérek, nagy számú Oz- ton, mellyen ó Arad fekmanoknak megölettetése, és szik, napnyugot felé, a' Váhárom száz Törököknek el-radtól, Temesvárra vezető úfogattatásával szerentsésen ton. Némellyek azt állíttyák, vissza nyerék (lásd felöle d) hogy 6 Arad az Ozmanok Ifyánfit) nevezetes nyere- által e helyretétete által séggel. E' nem vélte nagy hogy a' Kerezstények által nyereséggel megelégedvén történhetó ellenséges megtáa' Keresztények, örízet nél- madásnak fedezésére lehetkül hagyák a Várat, és így nének, mint hogy a' Törös a' Törökök ismét viszsza fog- kök Matos Vizétöl Komlós lalták, 's hatalmok alatt is falu felé, egész a' nagy hemaradott, míg 1688. eszten- gyekig széless sántzokat ásdöben Lippåt elfoglalván, tak

tak, az Erdélyieknek ajánKaraffa által, ismét a' Tsá-lott minden lehető segede

lem

599. 6.

lemnek, 's oltalomnak szol-modott, és általok fel is segáltatása végett. Sot a’ hol gittetett. A' Várnak két kamost Új Arad fekszik oda pui vagynak, egyik dél feegy Kastélyt építtettek, ne-lé, melly a' Bánáti Temesi vezetes erősséggel körül vé- útra vezet, másik észák fevén azt, 's hathatósan oltal-lé a' Városba. Levegője megmazák, és hatalmok alatt is lehetos vize pedig mint tartották: egész a Szentesi hogy Maros vizével élnek hartzig. Megvervén pedig egésségeş. A' Váron kivül itten EUGENIUS Hertzeg az fekszik a' Ratz Város , melly Ozmanokat, vissza térésekor Rákótzi hada elött meglehee helyet fekvésére nézve, tösen fel vala épülve; de nevezetes , és erősségnek e- ezek által háromszor hamulég alkalmatos vidéknek ta- vá tétettetett. Megújjíttalálván, a' megujjításra mél- tott annakutánna a németek tónak ítélte, 's hogy mosta- által, és innen német Váni épülete szerént ujjítassék, rosnak neveztetett, ambár egyszer'smind meg is paran- elég rátzok, és magyarok is tsolá. Az új erősség négy sze- lakják. Szépen épült az 1763. gelet formán van építve, 's esztendőben kezdetett mód olly fzeless föld sántzokkal mutarás szerént. Mellyben a' körül vétettetve, hogy két Szent FERENTZ szerzetebéli kotsi, üregében, egy más Attyáknak Klastroma van, 's mellet bátorságosan járhat; Templomjok 1781. szenteloldalai kö fal helyett, han- tetett fel. Jeles épület az emlírokkal erőssítettek. Nevezetett szerzetes Atyáké után, a' tesen oltalmazá e' várat Ro- Város Fő Kapitánnyának hár korzi serege ellen Löffelholtz za, az Örálló ház, a ser ház, akkori Arad Várának Fo Ka- és némelly kereskedok?, 's pitánnya, olly erovel, és vi- nem különben Lovasz Uratézséggel álván ellent a' Rá- ságnak házai. Különös kekótziak ellen, minémůc fe- gyelmessége vala 0 Felségélöle nem is véllhettek volna. (nek, hogy akik az új városMert mindenfelöl körül véban, a' ki mértt módszerént tettetvén, 's élelmek sem lé- építének, és itt letelepedévén a’Várbélieknek, drágább nek, minden hazánkbéli szavagyonnyát, és ezüstyeit ösz- badságoknak megnyerésével, ve szedé, 's a' szomszéd Tc- örven esztendeig szabadok mesvári Törökökhöz folya-l az adónak fizetésétöl, sőt még

épü

D 3

[ocr errors]

épületi szükséges eszközök is. Csöpröm, 's Davodihoz nema adattattak számokra. Lakosai messze. dohánnyal, 's más külömb

ARADVÁNY. Szabad puszféle hazai termésekkel keres-'ta Szabólts Vármegyében. kednek; mások pedig kézi ARAJ, Elegyes oláh falu a' mesterségekkel. Határja ki- Bánátban, fekszik a'Berske, váltképen termékeny,de igen, reki kerületben Beodra, és szoross, úgy hogy, ha szölös Malnitz között. Határja jó terskertyei külön választatnak, mékenységű, alig marad valamire való kis

ARAK. Arakhen magyar földetskéje. Melly valóban és német falu Sopron Vármenagyobb volna, hogy ha gyében, birtokos Ura Viczay, hajdan 0 Arad e' helyen lett és Nagy Uraságok, lakosai volna; vagyonnyainak eladá- katolikusok, fekszik Sopronsára jó alkalmatosága, 's pia- tól egy mért földnyire. Hatza van; országos vásárjai tárja szoross ugyan, 's föld, nevezetesek, 's ambár a' víz gye sovány, és nehezen ter , áradások néha kárára vannak, mô, réttyei nem külömben mint hogy miatta az útakat, sovány szénát teremnek; de 's hídakat is újjítani kéntele- legelője még is elegendő vola nek, mind az által első Osz- na, hogy ha a' Dunának ki tálybéli.

öntése réttyeit nem károsítaARAD. Tót falu Esztergom ná, kereskedésre nints módVármegyében, lakosai kato- gyok , harmadik Osztálybéli, likusok, fekszik Kis Újfalu ARAK. Elegyes falu Arad val által ellenben, a Duna Vármegyében, földes Urą partyán, Bátorkeszitől egy Petö, és Magótsy Urak. mériföldnyire. Határja közép ARAKSON. Elegyes német termékenységủ, réttye, le- falu Sopron Vármegyében, gelője is meglehetős.

lakosai katolikusok, határja ARAD Szabad puszta Esz- középszerů, valamint vatergom Vármegyében, fek- gyonnyai is, mellyekhez kés szik Német Szölgyénhez kö- pest második Osztálybéli. zel, mellynek. filiája. ARANYAD. Magyar falu

Aradarz. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtoTorontal Vármegyében, bir- kosai Szegedi, és más Urasátokosa Iság, és Kis Uraság. gok, lakosai katolikusok,

ARADI. Szabad puszta Šo- fekszik Szent Grót M. Városhogy Vármegyében, fekszik nak szomszédságában, határ

ja

« PredošláPokračovať »