Obrázky na stránke
PDF
ePub
[ocr errors]

ja jó termékenységû, 's kü- eladásával, mind kézi munlömbféle vagyonnyaihoz ké kával pénzt kereshetnek, tûpest első Osztálybéli. zi fája ingyen, épületre való

ARANYADKA. Zlata Abaúj pedig az Uraságnak engedelVármegyében.

mével, szóló hegyei középAranyág. Oláh falu Arad szerük, malma egy órányira Vármegyében, birtokosa a'yan, első Osztalybéli

. Királyi Kamara lakosai ARANYITKA. Élegyes laoroszok, fekszik Agristól kosú tót falu Abaúj Vármenem meszsze, határbéli föld- gyében, földes Ura Kassa gye termékeny, fája's makk- Várossa, lakosai katolikusok, ja elég, külömbféle fa edé nevezetét vette hajdani Arany nyeket készítenek, 's árúl- bányáinak bóvségétöl. Hiregatnak lakosai, meszet is é sek valának, Arany szálas getnek, mivel pedig határját hegyei , mellyek a' faluhoz a víz néha háborgattya, má- nem neszsze feküdtek; amsodik Osztálybéli.

bár az aranynak ásattatásától, Arany. Nagy,és kis Arany. 's fel keresésétöl már régen Szabad puszták Nógrád Vár- elállottak a' Kassaiak, mostamegyében, birtokosa Madru- ni lakosai juhok tenyésztetétsány Oraság, határja közép sével foglalatoskodnak. Hatermékenységú, fája mind a tárja kitsiny, és sovány, szánkét féle elegendő. Egyenlo tó földgyei, 's réttyei hasontulajdonsággal bírnak, fekvé- lóképen, melly a' hegyektöl sek a' Karants hegye alatt származik, harmadik Oszvagyon, Lossotzhoz i, mért tálybéli. földnyire.

Aranyos. Elegyes falu BaARANYAS, Vagy Aranyos, ranya Vármegyében, birtomagyar, és tót falu Borsod kosa Czindery Uraság, lakoVármegyében, birtokosa Mo- sai katolikusok, fekszik a' tsáry Uraság, lakosai kato-Pétsi járásban. Határja kölikusok, és reformátusok ,zépszerű, javai között leg nefekszik Mályi puszta, és Hár- vezetesebb, hogy a' Pétsi piasány között, Határja hegyes, tzon mindenét el árúlhattya, völgyes, erdője sok is , szán- első Osztálybéli. tó földgyei, ha trágyáztatnak ARANYOS. Alsó, és Felső termékenyek, piatzozása egy Aranyos,

Aranyos, két magyar falu mértföldnyire Miskoltzon, a' Komárom Vármegyében, hol mind' vagyonoknak jól birtokosai több Uraságuk, la

kosai

[ocr errors]

D4

a

kosai reformátusok, fekszik | Uraság, lakosai 6 hitüek, fekKomráromtól más fél mért-szik a' Krasznaközi kerület földnyire. Határjai közép- ben, szántó földgyei középszerů termékenységgel bír-szerű termékenységgel bírmak, réttyek, 's legelőjök nak, rétryei jók, és tele a' viz nagy, más javaik is lévén áradástól mente, 's hasznos második Osztálybéliek. szénát is teremnek, piatzozása

Aranyos. Magyar falu He- kettő, Nagy Bányán egy mértves, és külsö Szolnok Vár- földnyire , Mijorfalván egy megyében, lakosai katoliku- óra járásnyira, vagyonyait sok, fekszik Bátorhoz, melly- minden héti vásárokon eladnek filiája nem messe. Ver- hatrya, legelője jó, tizedet peléttöl egy mértföldnyire. nem adnak, Mistórfalvai BáVidékje termékeny, réttye, nyák közel vannak hozzá; legelője elég, malma hely- malmai alkalmatosak ben , második Osztálybéli. szomszéd helységben, szántó

Aranyos. Bats Aranyos. földgyeinek harmadrészét ala Magyar falu Szabolts Várme- kalmasint elönti az árvíz, gyében, földes Ura Gróf Gyu- harmadik Osztálybéli. lay Uraság, lakosai reformá ARANYOS MEDGYES. Zlaty tusok, fekszik a' Kis Várdai medyes. Elegyes lakosú mekerületben, partos helyen, zô város, Szatmár Vármegyéés a' Tiszának áradása kevés ben, lakosai ó hitüek, és reártalmára van; kertyei a' Ti- formátusok, fekszik Szatmársza mellett kiváltképen ter- tól két mértföldnyire, lapámékenyek, földgye három lyos helyen, a' hegyek tövényomásbéli, szélmalma is ben, nem meszsze Szamos van, búzája, főzelékje, len vize partyától

. Eléggé meg nye, dohánnya elég terem; erössített hely vala; ambár méhe, és jó réttyei vagynak, Károly Värához, sem széppiatzozása nyoltz mértföldségére, sem épületeire nem nyire Debretzenben, tüzi fá- hasonló; az elött voltak itt ja , legelője nintsen, malma több Tábor helyek, és Vámás fél órányira , szállakkal rak, ugy mint Porbély, nem is kereskednek, első Osztály- meszsze Kaplánytól, Pete, béli

's nap keletre Pokért, a' mint ARANYOS. Arges. Orofa , vólt kerítéseinek sok jelei bia és oláh falu Szatmár Várme- zonyittyák, 's Lónyai nagy gyében, birtokosa Kornis Nemzetségnek régi kastéllya

val díszesíttetett, szántó föld- sen a' gyapju mivelést annyigye elegendô van, délre fek- ra gyakorollyák, hogy a külvó földgyei termékenyebbek földiekhez közel hasonlító jó a' többinél; réttyei jók, pia- posztót szőnek, hét országos tzozása egy órányira megle- vásár szokott benne esni, hetós úton, legelője elég, fája mellyek elég népesek, rémind épületre, mind tüzre genten a'Gyimesi Uradalomszabados a' határban, szöleji | hoz tartozott, néhai Paluskai is vagynak, és saját erdeik- György vette meg magának, ben makkoltatások,úgy a'ha- a' hozza tartozó egész uradatárban, mint szomszédság-lommal együtt, ki is e' Vában, mellyet Berentze és rosnak ékesítésére, 's népesía Görbed helységekkel, bír- tésére

különös gondgyát nak. Határjának egy részets- függesztvén, Aranyos nevet kéjét számos vize

mossa,

el is ada e? Városnak; kétség kiső Osztálybéli .

vül, hogy más hasonló nevű ARANYOS Marót. Gülden helységektöl meg külömbözMarot. Maroytze. Régi né- tesse. Bécsi Érsek, Migázzr pes mezô Város Bars Várme- Kardinális is, sokat költött gyében, földes Ura Gróf e' kedves múlattságos lakóMigazzy Uraság, lakosai ka- helyének felékesítetésére: tolikusok, fekszik Kis Ta- nevezetesen a Templom', poltsánhoz egy kis mért- Plébánia', 's Kastélya épületföldnyire, Gyimes, és Sz. Be- tyeire. Bovelkedik szölökkel nedek között, szép épületek is, mellyek gyümöltsös fákkal kel, 's katsélyokkal ékesítte- gazdagok, legelője elég, földtett. Nevezetes vala az előtt gyei, és réttyei jók, malma benne, a' volt Paluskai Ura- helyben , Szent Benedeken is ságnak élet tárja(Granarium) piatza, kereskedésre, 's a' a’ Város piatzán építtetve, szomszédságban vagyonnyaimelly tágas, és magos épület, nak eladására jó módgya; de az alsó részében kalmár ból- mivel fája nintsen elég,a' matok vagynak, a felső részei sodik Osztályba tétettetett. ' pedig búza tartásra rendeltet ARANYOS PATAK. Középtek; határja termékeny, ki-szerű magyar falı Zemplén vált a' búza termesztésrc, má- Vármegyében, lakosai katosok felett alkalmatos, lakosai likusok, és reformátusok.. leginkább mesteremberek, és Határja három nyomásbéli szorgalmatosak, 's nevezete- de nem igen termékeny, és

köve

[ocr errors]

követses ; szénája meglehe- na Maros vizével egyesült, tos, legelője elég, fája mind egyenesen a Tiszába szakad. a' kétféle, malma a szom ARASZ TEMPLOM. Araszszédságban, itatója jó, pia-kirchen. Elegyes német falu tzozása Eperjesen, Varan- a' Banátban, lakosai katolinón, harmadik Osztálybéli. kusok, fekszik Rátz Betse , ARANY PATAKA. Zlato. és Beodra között

. Határja jó Tót falu Sáros Vármegyében, termékenységû. földes Ura Bártfa Városa, la Aratás. Középszerű elekosai katolikusok, fekszik gyes falu a' Bánátban, lakoGaboltóhoz közel, mellynek sai katolikusok, fekszik a' filiája, Zborovtól egy mért- Tiszának motsáros szélein , földnyire , ambár réttye , le- határja jó termékenységů. gelője, és erdeje is van; de ARBAVETZA. Alsó, és Felmivel határja valamivel sová- sở Arbavetza. Tót falú Vas nyabb mint kellene, piatzo- Vármegyében, lakosai katozása ugyan nem meszsze, har- likusok, határjai középszemadik Osztálybéli.

rűek, 's hasonlítanak, Alsó * Arány. Magyar falú He-Slavetzához, második Oszves, és külsö Szolnok Vár-tálybéliek. megyében, lakosai katoliku ARDA. Szabad puszta Veszsok, fekszik Gyöngyöshöz prém Vármegyében. nem messze, földgyei, és rét Árdánháza. Ardanova. tyei jók, piatzozása Egerben, Orosz falu Bereg Vármegyéés Gyöngyösön, legelője e- ben, birtokosa Gróf Schönlég, itató helye alkalmatos born Uráság, lakosai ó hiszilvássai jók, kertyei hasz- tüek, fekszik a'Munkátsi kenosak, keresetre is jó mód- růletben, Munkáts Városától gya, malmai közel ; fája a' hol mindenét eladhattya helyben nincs, sem makkja, két mértföldnyire. Határjásem nádassa, második Osz-ban legelője , 's fája mind tálybéli.

tüzre, mind épületre elég, ARANKA VIZE. Neveze- mnakkoltatása is; de szántó tes folyó víz Temes Várme- földgyei soványak, réciyei gyében, Temes, és Tisza sem igen jók, 's alkalmatos vize között; eredetét veszi itatásra való helye sintsen, a' Arad mellyéken, 's az után harmadik Osztályba tétettemotsáros, és pusványos he- tett. lyeken folyván, minek után-) ARDANÓcz, Tótfalu Nyitra

Vármegyében, birtokosa a' sok, lakosai katolikusok, fekNyitrai Káptalan, lakosai ka- szik Szebentől fél mértföldtolikusok, fekszik Galgótz- nyire. Szántó földgyei jók tól egy, és mértföldnyire. réttyei kétszer kaszáltatnak, Határja meglehetős, fája mind legelője szükségére elég, a' kétféle elegendő, szőlő erdeje alkalmatos; sok tsehegyei termékenyek, ezen resnyét termesztenek, melkivül abrontsokat készítenek lyet más helyeken haszonnal lakosai, meszet is égetnek; elszoktak adni , Szebeni pialegelője elegendő, réttyei el- tzozása sem meszsze, melly so Osetályběliek, piatzozása jó tulajdonságaiért, első Oszközel, a' Radosnai malom- tálybéli. ban alkalmatos örlések, első Ardó. Fekete Ardó. MaOsztálybéli.

gyar, és tót falu Ugotsa VárARDÓ. Beregszáz vég Ar- megyében, birtokosa Báró dó, Magyar falu Bereg Vár-Berényi Uraság, lakosai oromegyében, birtokosai több szokból egyesälte katolikuUraságok, lakosai reformá- sok, és reformátusok, fektusok, fekszik Beregszásztól szik Királyházához közel , nem messze, nevezetes Szipa mellynek filiája, kies hefolyó vizének eredetéről. Ha- lyen, Bátor, és Tisza között. tárja közép termékenységû. Határja nagy, és termékeny

Ardó. Pelsőtz Ardó. Ma- térségû az út mellett, melly gyar falu Gömör Vármegyé- Halmi Várossától

nagy

Szö. ben, birtokosai több Nemeslösre vezet, legelője, 's rétUrak, lakosai reformátusok, tye elég, fája mind a kétféle, fekszik Pelsőtztöl nem mesz- második Osztálybéli. sze, földgye homokos, de ARDÓ. Szölós vég Ardó, közép termékenységü, rét- Elegyes magyar falu Ugotsa tyeit az áradások járják, le- Vármegyében birtokosai geloje elég, fája mind a két- több Uraságok, lakosai

egye féle, piatzozása kettő, egy sültt katolikusok, és reformáegy mértföldnyire, Vas há- tusok, fekszik NagySzölöshöz morjai közel, mellyek mel- nem meszsze. Határbéli szánlett jó módgyok a' keresetre, tó földgye, többnyire köveharmadik Osztálybéli.

tses; de jó terméså, réttye keArdó, Nyars Ardó. Tót vés, földgyeinek egy része falu Sáros Vármegyében, bir- tiszta búzát , rozsot 's más vetokosa Semsey Uraság, 's má- tést is középszerûen hoz, lea,

gelője,

« PredošláPokračovať »