Obrázky na stránke
PDF
ePub
[ocr errors]

ja jó termékenységû, 's kü- eladásával, mind kézi munlömbféle vagyonnyaihoz kékával pénzt kereshetnek, tûpest első Osztálybéli. zi fája ingyen, épületre való ARANYADKA. Zlata Abaúj pedig az Uraságnak engedelVármegyében. mével, szôlô hegyei középARANYAG. Oláh falu Aradszerük, malma egy órányira Vármegyében, birtokosa a' yan, első Osztalybéli. Királyi Kamara lakosai ARANYITKA. Elegyes laoroszok, fekszik Agristól kosú tót falu Abaúj Vármenem meszsze, határbéli föld-gyében, földes Ura Kassa gye termékeny, fája's makk- Várossa, lakosai katolikusok, ja elég, külömbféle fa edé- nevezetét vette hajdani Arany nyeket készítenek, 's árúl- bányáinak bôvségétöl. Hiregatnak lakosai, meszet is é-sek valának, Arany szálas getnek; mivel pedig határját hegyei, mellyek a faluhoz a' víz néha háborgattya, má- nem neszsze feküdtek; amsodik Osztálybéli. bár az aranynak ásattatásától, ARANY. Nagy, és kis Arany.'s fel keresésétől már régen Szabad puszták Nógrád Vár- elállottak a' Kassaiak, mostamegyében, birtokosa Madru ni lakosai juhok tenyésztetétsány Uraság, határja közép sével foglalatoskodnak. Hatermékenységů, fája mind a' tárja kitsiny, és sovány, szánkét féle elegendo. Egyenlő tó földgyei, 's réttyei hasontulajdonsággal bírnak, fekvé- lóképen, melly a' hegyektől sek a' Karants hegye alatt származik, harmadik Osz-. vagyon, Lossotzhoz 14 mért- tálybéli. földnyire.

ARANYOS. Elegyes falu Baranya Vármegyében, birtokosa Czindery Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a' Pétsi járásban. Határja középszerű, javai között leg ne

ARANYAS. Vagy Aranyos, magyar, és tót falu Borsod Vármegyében, birtokosa Motsáry Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mályi puszta, és Hár-vezetesebb, hogy a' Pétsi piasány között, Határja hegyes, völgyes, erdője sok is, szántó földgyei, ha trágyáztatnak termékenyek, piatzozása egy mértföldnyire Miskoltzon, a' hol mind vagyonoknak jól

tzon mindenét el árúlhattya, első Osztálybéli.

ARANYOS. Alsó, és Felsö Aranyos, két magyar falu Komárom Vármegyében, birtokosai több Uraságok, laD 4 kosai

kosai reformátusok, fekszik | Uraság, lakosai ó hitüek, fek¬ Komráromtól más fél mért- szik a' Krasznaközi kerületföldnyire. Határjai középszerü termékenységgel bírnak, réttyek, 's legelőjök nagy, más javaik is lévén második Osztálybéliek.

[ocr errors]

a'

ben, szántó földgyei középszerû termékenységgel bírnak, réttyei jók, és fele a' víz áradástól mentt, 's hasznos szénát is teremnek, piatzozása ARANYOS. Magyar falu He- kettö,Nagy Bányán egy mértves, és külső Szolnok Vár- földnyire, Miftorfalván egy megyében, lakosai katoliku- óra járásnyira, vagyonyait sok, fekszik Bátorhoz, melly-minden héti vásárokon eladnek filiája nem meffe. Ver- hattya, legelője jó, tizedet peléttöl egy mértföldnyire. nem adnak, Mistorfalvai BáVidékje termékeny, réttye, nyák közel vannak hozzá; legelője elég, malma hely- malmai alkalmatosak ben, második Osztálybéli. szomszéd helységben, szántó ARANYOS. Bats Aranyos. földgyeinek harmadrészét alMagyar falu Szabolts Várme- kalmasint elönti az árvíz, gyében, földes Ura Gróf Gyu- harmadik Osztálybéli. lay Uraság, lakofai reformá- ARANYOS MEDGYES. Zlaty tusok, fekszik a' Kis Várdai medyes. Elegyes lakosú mekerületben, partos helyen, zo város, Szatmár Vármegyéés a Tiszának áradása kevés ben, lakosai ó hitüek, és reártalmára van; kertyei a' Ti- formátusok, fekszik Szatmársza mellett kiváltképen ter- tól két mértföldnyire, lapá mékenyek, földgye három lyos helyen, a' hegyek tövényomásbéli, szél malma is ben, nem meszsze Szamos van, búzája, főzelékje, len- vize partyától. Eléggé meg nye, dohánnya elég terem; erössített hely vala; ambár méhe, és jó réttyei vagynak, Károly Varához, sem széppiatzozása nyoltz mértföld-ségére, sem épületeire nem nyire Debretzenben, tüzi fá- hasonló; az elôtt voltak itt ja, legelője nintsen, malma több Tábor helyek, és Vámás fél órányira, szállakkalrak, ugy mint Porbély, nem is kereskednek, elsö Osztály-meszsze Kaplánytól, Pete, béli

ARANYOS. Arges. Orofz, és oláh falu Szatmár Vármegyében, birtokofa Kornis

's nap keletre Pokárt, a' mint vólt kerítéseinek sok jelei bin zonyíttyák, 's Lónyai nagy Nemzetségnek régi kastéllyá

val díszesíttetett, szántó föld- sen a' gyapju mivelést annyigye elegendő van, délre fek-ra gyakorollyák, hogy a' külvo földgyei termékenyebbek a' többinél; réttyei jók, piatzozása egy órányira meglehetős úton, legelője elég, fája mind épületre, mind tüzre szabados a' határban, szöleji is vagynak, és saját erdeikben makkoltatások,úgy a' határban, mint szomszédságban, mellyet Berentze és Görbed helységekkel, bírnak. Határjának egy részetskéjét számos vize mossa, elso Osztálybéli.

ARANYOS MARÓT. Gülden Marot. Marovtze. Régi népes mező Város Bars Vármegyében, földes Ura Gróf Migázzy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Tapoltsánhoz egy kis mértföldnyire, Gyimes, és Sz. Benedek között, szép épületekkel, 's katsélyokkal ékesíttetett. Nevezetes vala az elôtt benne, a' volt Paluskai Uraságnak élet tárja(Granarium) a' Város piatzán építtetve, melly tágas, és magos épület, az alsó részében kalmár bóltok vagynak, a' felső részei pedig búza tartásra rendeltettek; határja termékeny, kivált a' búza termesztésrc, mások felett alkalmatos, lakosai leginkább mesteremberek, és szorgalmatosak, 's nevezete

földiekhez közel hasonlító jó posztót szônek, hét országos vásár szokott benne esni, mellyek elég népesek, régenten a' Gyimesi Uradalomhoz tartozott, néhai Pałuskai György vette meg magának, a' hozza tartozó egész uradalommal együtt, ki is e' Városnak ékesítésére, 's népesítésére különös gondgyát függesztvén, Aranyos nevet is ada e' Városnak; kétség kivül, hogy más hasonló nevů helységektől meg külömböztesse. Bétsi Érsek, MIGÁZZI Kardinális is, sokat költött e' kedves múlattságos lakó helyének felékesítetésére: nevezetesen a' Templom', Plébánia', 's Kastélya épülettyeire. Bövelkedik szölökkel is, mellyek gyümöltsös fákkal gazdagok, legelője elég,földgyei, és réttyei jók, malma helyben, Szent Benedeken is piatza, kereskedésre, 's a' szomszédságban vagyonnyainak eladására jó módgya; de mivel fája nintsen elég,a' második Osztályba tétettetett.

ARANYOS PATAK. Középszerů magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja három nyomásbéli, de nem igen termékeny, és

követses; szénája meglehe- na Maros vizével egyesült, tos, legelője elég, fája mind egyenesen a' Tiszába szakad. a' kétféle, malma a' szomARASZ TEMPLOM. Araszszédságban, itatója jó, pia-kirchen. Elegyes német falu tzozása Eperjesen, Varan- a' Banátban, lakosai katolinón, harmadik Osztálybéli. kusok, fekszik Rátz Betse és Beodra között. Határja jó termékenységű.

ARATÁS. Középszerű elegyes falu a' Bánátban, lakosai katolikusok, fekszik a’ Tiszának motsáros szélein, határja jó termékenységű.

ARANY PATAKA. Zlato. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Gaboltóhoz közel, mellynek filiája, Zborovtól egy mértföldnyire, ambár réttye, legelője, és erdeje is van; de mivel határja valamivel soványabb mint kellene, piatzozása ugyan nem meszsze, har-likusok, határjai középszemadik Osztálybéli. ruek, 's hasonlítanak, ́Alsó Slavetzához, második Osztálybéliek.

ARBAVETZA. Alsó, és Felsö Arbavetza. Tót falú Vas Vármegyében, lakosai kato

ARDA. Szabad puszta Veszprém Vármegyében.

* ARÁNY. Magyar falú Heves, és külsö Szólnok Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Gyöngyöshöz nem messze, földgyei, és rét- ÁRDÁNHÁZA. Ardanova. tyei jók, piatzozása Egerben, Orosz falu Bereg Vármegyéés Gyöngyösön, legelője e- ben, birtokosa Gróf Schönlég, itató helye alkalmatos, born Uráság, lakosai ó hiszilvássai jók, kertyei hasz- tüek, fekszik a' Munkátsi kenosak, keresetre is jó mód-rületben, Munkáts Városától gya, malmai közel; fája a' hol mindenét eladhattya helyben nints, sem makkja, két mértföldnyire. Határjásem nádassa, második Osz- ban legelője, 's fája mind tálybéli.

ARANKA VIZE. Nevezetes folyó víz Temes Vármegyében, Temes, és Tisza vize között; eredetét veszi Arad mellyeken, 's az után motsáros, és posványos helyeken folyván, minek után

tüzre, mind épületre elég, makkoltatása is; de szántó földgyei soványak, réttyei sem igen jók, 's alkalmatos itatásra való helye sintsen, a' harmadik Osztályba tétettetett.

ARDANÓCZ. Tótfalu Nyitra

Vármegyében, birtokosa a' sok, lakosai katolikusok, fekNyitrai Káptalan, lakosai ka- szik Szebentől fél mértföldtolikusok, fekszik Galgótz-nyire. Szántó földgyei jók, tól egy, és mértföldnyire. Határja meglehetos, fája mind a' kétféle elegendő, szoló hegyei termékenyek, ezen kivül abrontsokat készítenek lakosai, meszet is égetnek; legelője elegendő, réttyei elso Osztálybéliek, piatzozása közel, a' Radosnai malomban alkalmatos örlések, elsö Osztálybéli.

ARDÓ. Beregszáz vég Ardo. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Beregszásztól nem messze, nevezetes Szipa folyó vizének eredetéröl. Határja közép termékenységü. ARDÓ. Pelsötz Ardó. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Pelsötztől nem meszsze, földgye homokos, de közép termékenységi, réttyeit az áradások járják, legelője elég, fája mind a' kétféle, piatzozása kettő, egy egy mértföldnyire, Vas hámorjai közel, mellyek mellett jó módgyok a' keresetre, harmadik Ösztálybéli.

ARDÓ, Nyárs Ardó. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Semsey Uraság, 's má

réttyei kétszer kaszáltatnak legelője szükségére elég, erdeje alkalmatos; sok tseresnyét termesztenek, mellyet más helyeken haszonnal elszoktak adni, Szebeni piatzozása sem meszsze, melly jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.

ARDÓ. Fekete Ardó, Magyar, és tót falu Ugotsa Vármegyében, birtokosa Báró Berényi Uraság, lakosai oroszokból egyesültt katolikusok, és reformátusok, fekszik Királyházához közel, mellynek filiája, kies helyen, Bátor, és Tisza között. Határja nagy, és termékeny térségü az út mellett, melly Halmi Várossától nagy Szölôsre vezet, legelôje, 's réttye elég, fája mind a' kétféle, második Osztálybéli.

[ocr errors]

ARDÓ. Szőlős vég Ardó, Elegyes magyar falu Ugotsa Vármegyében birtokosai több Uraságok, lakosai egyesültt katolikusok, és reformátusok, fekszik Nagy Szölöshöz nem meszsze. Határbéli szántó földgye, többnyire követses; de jó termésă, réttye kevés, földgyeinek egy része tiszta búzát, rozsot 's más vetéft is középszerüen hoz, le-, gelője,

« PredošláPokračovať »