Obrázky na stránke
PDF
ePub
[ocr errors]

pedig Kesznyétenen alól a' felett, 's tizen három faluTiszába foly.

kat nedvesít; mellyek innen III. Ozsva víze. Ered Sáros 13 Városoknak is neveztetVármegyebéli hegyekben, nek. Csány falunál foly HerÓ Falu , Turina, és Bátyok nad vízébe. faluktol nem meszsze, 's le VII. RONYVA víze. Ered foly az Ujvári mezore, 's a' Szalántzi's e' mellyéki hea, minekutánna mintegy két gyekben, a' honnan lefolymértfölnyire Bátyókon alól ván Ujváros alatt BARADLA napkeletre, Bôd, Györke, vizét fogadgya öblébe; azRégete Ruszka, Balogd, után pedig mintegy három Bogdány, Felsô Mislye , nap- mértföldnyire tartó kerennyugorra pedig, Nádaska , gós folyásával S. A. Ujhely Ozsva, Felső, és alsó Csáj felett egyesül Bozsva vizéfaluk mellett elfolyt, Alsó vel, 's végre a' Bodrogba Mislyén alol egyesül Hernád, foly bé. és Tartza folyó vízekkel. Tavai is vagynak Izra he

IV. Bódva víze. Ered a gyén, mellyek között a' felJászói hegyekben, 's meg- số kissebb, az alsó pedig dagadván a külömbféle apró tágasabb, és vízzel is gazpatakotskák, által Szepsi Vá- dagabb, kifolyása soha sem rosa mellett foly el, azután szárad ki, 's jó izů rákok, Bodoló, és Péder alatt, mint- és halak is vagynak benne. egy két mértföldnyi futása A’ több említett folyó vízek után foly által Torna Vár- pedig mind kölömbféle jó megyébe.

izû halakkal, mind pedig V. KANYAPTA víze. Ered rákokkal gazdagok. a' Hillói, majd Aranyitka A' természetnek külömbhegyeibol, azután pedig féle javai között, jó borok Kis Ida, Satza, Buzinka, és is teremnek e' VármegyéNagy Ida mellett folyván Ben, mellyek között legnesemlyékes motsárokat. for- vezetesebbek, a Szikszói, . mál, melly Kanyapta mel Hétzei, Gontzi , és Boldoglyékének neveztetik. Öszve köi borok; mellyek valóban szivárogván pedig ismét vi- jó asztali borok; közép szeze, Péder falunál egyesül rüek a' Kázsmárki , SzárazBódva vízével.

völgyi, és Csereháti borok, VI. Miszta víze. Ered a' leg gyengébbeknek, és saMiszlókai hegyekben Kassa vanyús ízűeknek tartarnak

ellens

A 3

ellenben, a' Jászói , 's más ( az ott lévő örizetnek egéapró szóló hegybéliek. Melly szen lett, megölettetésével külömbféle javakkal áldotta vette vala meg. Az Abdai meg a' természet e szép, hid ellen az elött panaszolgazdag, és egésséges leve-kodtak a' lakosok. Azért is gojů Vármegyét láthatni Is- 1659. az Országnak Rendtyánfinál a) és Vindischnek gyei közönséges megegyeb) 's több Íróknak munkái- zésböl, elrontatták. Már ma ban. Lakó helyei mind öszve e' helyen tsak kis adót fizet291.’s az Egri, és a' Rozsnyai nek a Győri Káptalannak. Püspöki Megyékhez tarto- Azt beszéllik e' helyről, hogy zik.

midôn 1702. esztendőben a) Libr. II. p. 18. 23; Úr napja előtt Rákorzit több b) Geographie des König- fogoly társaival erre vitték

reichs Ungarn , von Karl által, egy köz katuna itt ha-
Gottlieb yon Vindisch. lászván, valamelly nagy bar-
Presburg 1780. Zweiter tsát fogott, és Rákotzi jöve-
Theil Seite 67.

telét hallván, azt azonnal neABDA. Németül Brikkel. ki vitte ajándékba; elfogadá Magyar helység Gyõr Vár- Rákotzi az ajándékot, 's mást megyéb. földes Ura a' Györi adott helyette a' katonának, Káptalanbéli Uraság, lakosai mellyet annakutánna a' hídkatolikusok, fekszik Rába ví- rol illy kívánsággal vettetett zén lévő bidnál, hova a' vízen-Rabtza vízébe: » Bár tsak túl lévô sảntzoknak örízetére a' most raboskodó RákoGyõr Városábol küldettek , tyy, ki tégedet halat szahajdan örző katonák, Híre hadnak tészen, hamar a' síti MAKSZIMILIÁN Császár-, te követöd lehetvén, megnak e' helynél tett táborozá szabadulhatna!Melly sa 1616. esztendőben, mi- tsak ugyan úgy is lett, a' don Szoliman Sziget Várát Magyar Hazának e', vagy peestromlotta; és az a' temeté- dig önnön magának nagyobb si pompa, mellyet tettek, az kárával. Termésbéli tulaj. ide ajándékba küldettetett, donságai, e' helységnek meg. és Szigetnél elesett vitéz lehetosek, de mivel Rabtza, Zrínyi fejének; melly an- és Duna víze öbleikböl kidanakutánna Abdárol, Csáktor. gadván, mind vetéseikben, nyára küldettetett. E' helyet mind kivált kaszálójokban Rákotzy 1707. esztendőben, tetemes károkat okoznak, a'

második Osztályba tétette- épületre való fája ingyen, tett.

szóló hegye ugyan nintsen, Abdalórz Edlitz elegyes valamint piatzozás helyével is horvát falú Vas Vármegyé- szűkölködik, melly' okok ben, lakosai katolikusok, miatt a második Osztályba fekszik Monyorókerektöl számláltattatott. nem meszsze; határbéli föld ABONY. Mező Város Pest gye az említett helységéhez Várm. F. U. több Uraságok, hasonlító második Osztály- lakosai katolik. fekszik Szolbéli.

noktel nem meszsze, széless ABELOVA. Tót falu Nó- mezőségen, szántó földgyei grád Vármegyében, földes kiváltképen jók, legelője Ura Gróf Forgás, és Gróf nagy, hallal a Tisza mellett Zichy Uraságok, lakosai lévén bővelkedik, fája igen evangelikusok, fekszik Dé- szûken; de más javai lévén, ventöl egy ést. mértföldnyi- első Osztálybéli. re, nevezetesíti e' helyet, a’

ABONY. Sik Abony, mahíres volt hazánkbéli foldmé-gyar falu Poson Vármegyérônek Mikovinyinak, ittenben, lakosai katolikusok, lett születése, akinek né- fekszik Szerdahelyhez, mellymelly Vármegyékröl készí- nek filiája nem meszsze. Hatett föld képei mind a' Bel tárja jó, réttye, legelője elég, Mátyás munkáiban, mind fája mind a kétféle, eladásra azon kivül esméretesek, 's jó módgya, első osztálybéli. nyilvanitóji a’szerző volt je ABONY. Nagy Abony, les tehetségjének. Határbé- magyar falu Poson Vármeli földgye közép termékeny- gyébe, fekszik Csallóközségű, réttye, legelője, 's fá-ben Szerdahely mellett, laja elég; második Osztály- kosai katolikusok, Plébábeli.

nusok is vagyon. Határja az ABOD. Meglehetős falu előbbenihez hasonló, 's jaBorsod Vármegyében, földes vai is, első osztálybéli. Ura Gróf Csáky Uraság, lako ABONY. Zemplén Várme, sai katolikusok, Magyarok, gyebéli szabad puszta, melés Tótok; fekszik Szendrő- lyen nevezetes majorságok höz, mellynek filiája nem vagynak, földes Urai kümeszsze, határja közép sze- lömbféle Urak, határja a'

része jobbatska, szántásra , 's vetésre kiváltkélegelője elegendô, tůzre, és pen alkalmatos, leg inkább

A4

ned

nedves esztendônek alkalma ÁBRAHÁM. Szabad pasz.. tosságával.

ta Szabolts Vármegyében, ABOS. Obusovtze, tốt fa- fekszik Nyir Bátortol, mellylu Sáros Vármegyében, föl- nek filiája nem meszsze. des Urai külömbféle Urak, Ábrahám. Szabad pusztai lakosai katolikusok, fekszik szóló hegy Szala VármegyéHernád víze mentében, So-ben. moshoz, mellynek filiája nem ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámeszsze, határja kövér ter-movtze, tót falu Sáros Vármékenységů; de nehezen megyében, birtokosa Raszlamiveltetik, rétryei kétszer vitzky Uraság, lakosai katokaszállhatók, és tsak akkor likusok, fekszik Hanusfal. öntettetnek el, midôn már vátol egy és 4. mértföldnyia szomszéd völgyek vízzel re, e' helységnek ugyan

kemegteltek, erdeje, legelo- resetre módgya nintsen; de je, és szomszéd piatzozása is, mivel határja nem rosz,

és alkalmatos, mellyekhez ké- rétrye, legelője , 's tûzre való pest első Osztálbéli.

fája elég, második OsztályÁBRAHÁM. Szent Ábra- béli. hám, tót falu Poson Várme ÁBRAHÁMFALVA. Tót fagyében, birtokos Ura Gróf lu Turotz Vármegyében, tóEszterházy Uraság, lakosai túl Abrahamoya , földes Ura katolikusok, fekszik Dudvág a Királyi Kamára, lakosai ka· vízéhez közel, puszta Föde tolikusok, fekszik közel Sz. mestöl egy mértföldnyire, ha- Györgyhöz, mellynek filiátárja gazdag, réttye, legelője, ja, mezeje termékeny, erfája elég, itatója, eladásra va- deje kevés, lakosai a' káJó módgya alkalmatos, mel poszta termesztéséröl nevelyek szerént első Osztálybéli

. zetesek, mellyek mind nagyÁBRAHÁM, vagy, Abrany. ságokra, mind szépségekre Magyar helység Szabolts Vår- nézve, felül haladgyák a’ megyében, birtokosai kü. szomszédbelieket, középszelömbféle Nemes Urak, lako- rů vagyonnyai szerént másosai katolikusok, és reformá-dik Osztálybéli. tusok, határja közép termé ÁBRAHÁMFALVA. Åbra·kenységů, nem külömben hámszdorf, Abrahamaytze. rétrye 's legelője is, melly Igen régi helység. Szepes vagyonnyai szerént második Vármegyében, birtokosa DoOsztálybéli.

leviczényi Uraság, lakosai ka

tolikusok, határbéli földgye | de mivel legelőjök szoross, jó gabonát termo, rétrye, fájok keves, a' második Oszlegelője elég, és fája is, melly tályba tétettettek. jó tulajdonságaihoz képest Ábrány. Felsö Ábrány, első Osztálybéli .

jó magyar falu Bihar VármeÁBRAHÁNY. v. Abrahám-gyében , földes Urai külömbfalva , Abrahámoytze. Orosz féle Urak, lakosai ó hittek, falu Sáros Vármegyében, bir- és reformátusok, fekszik az tokosa a' Királyi Kamara, la- Érmellyéki járásban, határkosai katolikusok, fekszik béli földgye kiváltképen terSóvártol mellynek filiája, mékeny, 's nevezetes javaknem messze, minden napikal bövelkedik, első Oszkeresetre jó módgya Eper- tálybéli. jesen, 's Sóváron; legelő Ábrány. Vedres Ábrány je, és fája elegendő; de mi- de Squs?. Magyar, és oláh vel a' határbéli szántó föld falu Bihar Vármegyében, birgyei soványok, noha fája, tokosa Ditrichstein Uraság, rétrye, legelője elég, máso- lakosai ó hitûek, és reforma dik Osztálybéli.

tusok; határbéli földgye, mint ÁBRAHÁM. v. ÁBRÁNY. az elöbbeninek nevezetes terAlsó Abrány, és Felsö Ah-mékénységü, első Osztály rány, két egy más mellett béli. fekvő magyar helységek ABRAHÁMháza. Abrindz Borsod Vármegyében; aman- elegyes falú Bihar Vármenak birtokosa az Egri Kápta- | gyében, lan, e' pedig külömbféle ÁBRÁNKA. Kis Abranka, Urak birtokokban van, la- Kusnicza, Nagy Ahránka. kosai katolikusok, és refor- Négy orosz faluk, e' nevemátusok, fekszenek felül zet alatt Bereg Vármegyében, Nyárádon Sdly falutol lefo- mindeniknek földes Ura lyó parakotska mellett, ha- Gróf Schönborn Uraság, tárja hegyes, és völgyes; lakosai többnyire ó hitüek, dél felé apródonként na- ketteje fekszik N. Ábr. Logyobbra terjesztetett, szántó kotihoz, mellynek filiája földgyei termékenyek, Mis- Kis Abr. pedig "Kusniczához koltzon piatzozások két mért- nem meszsze, 's a' Munkáföldnyire, szöld hegyeik kö- tsi, és Szent Miklósi Uradazépszeri borokat teremnek, lomhoz tartoznak, más Kis, Királyi dézmát nem adnak; l és Nagy Ábránka pedig fek

« PredošláPokračovať »