Obrázky na stránke
PDF
ePub

pedig Kesznyétenen alól a' felett, 's tizen három faluTiszába foly. kat nedvesít; mellyek innen III. OzSVA víze. Ered Sáros 13 Városoknak is neveztetVármegyebéli hegyekben,nek. Csány falunál foly HerÓ Falu, Turina, és Bátyok nád vízébe.

faluktol nem meszsze, 's le- VII. RONYVA víze. Ered foly az Ujvári mezôre, 'sa' Szalántzi's e' mellyéki heminekutánna mintegy két gyekben, a' honnan lefoly- mértfölnyire Bátyókon alól ván Ujváros alatt BARADLA napkeletre, Bôd, Györke, vízét fogadgya öblébe, azRégete Ruszka, Balogd, után pedig mintegy három Bogdány, Felső Mislye, nap-mértföldnyire tartó kerennyugotra pedig Nádaska, gos folyásával S. A. Ujhely Ozsva, Felső, és alsó Csáj felett egyesül Bozsva vízéfaluk mellett elfolyt, Alsó vel, 's végre a' Bodrogba Mislyén alol egyesül Hernád, foly bé. és Tartza folyó vízekkel.

IV. BÓDVA víze. Ered a' Jászói hegyekben, 's megdagadván a' külömbféle apró patakotskák által Szepsi Városa mellett foly el, azután Bodoló, és Péder alatt, mintegy két mértföldnyi futása után foly által Torna Vármegyébe.

Tavai is vagynak Izra hegyén, mellyek között a' felso kissebb, az alsó pedig tágasabb, és vízzel is gazdagabb, kifolyása soha sem szárad ki, 's jó izů rákok, és halak is vagynak benne. A' több említett folyó vízek pedig mind kölömbféle jó izü halakkal, mind pedig rákokkal gazdagok.

V. KANYAPTA víze. Ered a' Hillói, majd Aranyitka A' természetnek külömbhegyeiböl, azután pedig féle javai között, jó borok Kis Ida, Satza, Buzinka, és is teremnek e' VármegyéNagy Ida mellett folyván ben, mellyek között legnesemlyékes motsárokat for- vezetesebbek, a' Szikszói, mál, melly Kanyapta_mel- Hétzei, Gontzi, és Boldoglyékének neveztetik. Öszve köz borok; mellyek valóban szivárogván pedig ismét ví- jó asztali borok; közép szeze, Péder falunál egyesülrüek a' Kázsmárki, SzárazBódva vízével. völgyi, és Cserehati borok, VI. MISZLA víze. Ered a' leg gyengébbeknek, és saMiszlókai hegyekben Kassavanyús zueknek tartatnak

A 3

[ocr errors]

ellen

ellenben, a' Jászói, 's más az ott lévő ôrizetnek egé apró szőlő hegybéliek. Melly szen lett, megölettetésével külömbfěle javakkal áldotta vette vala meg. Az Abdai meg a' természet e' szép, hid ellen az előtt panaszolgazdag, és egésséges leve- kodtak a' lakosok. Azért is gojů Vármegyét láthatni Is- 1659. az Országnak Rendtvánfinál a) és Vindischnek gyei közönséges megegyeb) 's több íróknak munkái-zésből, elrontatták. Már ma ban. Lakó helyei mind öszve e' helyen tsak kis adót fizet291. 's az Egri, és a' Rozsnyai nek a' Györi Káptalannak. Püspöki Megyékhez tarto Azt beszéllik e' helyről, hogy zik. midon 1702. esztendőben

a) Libr. II. p. 18.23. Úr napja elött Rakotzit több b) Geographie des König-fogoly társaival erre vitték reichs Ungarn, von Karl Gottlieb von Vindisch. Presburg 1780. Zweiter Theil Seite 67. ABDA. Németül Brikkel. Magyar helység Gyor Vármegyéb. földes Ura a' Györi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rába vízén lévő bidnál, hova a' vízen-Rabtza vízébe: " Bár tsak túl lévő sántzoknak örízetére

által, egy köz katuna itt halászván, valamelly nagy hartsát fogott, és Rákotzi jövetelét hallván, azt azonnal neki vitte ajándékba; elfogadá Rákotzi az ajándékot, 's mást adott helyette a' katonának, mellyet annakutánna a' hídrol illy kívánsággal vettetett

[ocr errors]
[ocr errors]

a' most raboskodó Ráko

tay, ki tégedet halat szahadnak tészen, hamar að te követőd lehetvén, megszabadulhatna!" Melly tsak ugyan úgy is lett, a' Magyar Hazának e', vagy pedig önnön magának nagyobb kárával. Termésbéli túlajdonságai, e' helységnek meglehetösek, de mivel Rabtza, és Duna vize öbleikböl kidagadván, mind vetéseikben, mind kivált kaszálójokban tetemes károkat okoznak, a’

Györ Városábol küldettek »
hajdan örző katonák. Hire-
síti MAKSZIMILIÁN Császár-
nak e' helynél tett táborozá-,,
sa 1616. esztendõben, mi-
don SzoLIMAN Sziget Várát
estromlotta; és az a' temeté-
si pompa, mellyet tettek, az
ide ajándékba küldettetett,
és Szigetnél elesett vitéz
ZRÍNYI fejének; melly an-
nakutánna Abdárol, Csáktor-
nyára küldettetett. E' helyet
Rákotzy 1707. esztendőben,

t

második Osztályba tétette

tett.

épületre való fája ingyen, szoló hegye ugyan nintsen, valamint piatzozás helyével is szűkölködik, melly okok

ABDALÓTZ Edlitz elegyes horvát falú Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, miatt a' második Ösztályba

fekszik
nem meszsze; határbéli föld-
gye az említett helységéhez
hasonlító második Osztály-
béli.

Monyorókerektöl

számláltattatott.

ABONY. Mezo Város Pest Várm. F. U. több Uraságok, lakosai katolik. fekszik. Szolnoktel nem meszsze, széless ABELOVA. Tót falu Nó- mezôségen, szántó földgyei grád Vármegyében, földes kiváltképen jók, legelője Ura Gróf Forgáts, és Gróf nagy, hallal a' Tisza mellett Zichy Uraságok, lakosai lévén bővelkedik, fája igen evangelikusok, fekszik Dé-szüken; de más javai lévén, ventöl egy és 4. mértföldnyi- első Osztálybéli. re, nevezetesíti e' helyet, a' híres vólt hazánkbéli földmérônek Mikovinyinak, itten lett születése, a kinek némelly Vármegyékről készített föld képei mind a Bél Mátyás munkáiban, mind azon kivül esméretesek, 's nyilvanitóji a' szerzô vólt jeles tehetségjének. Határbéli földgye közép termékeny-gyébe, fekszik Csallóközségû, réttye, legelôje, 's fája elég; második Osztálybéli.

ABOD. Meglehetős falu Borsod Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, Magyarok, és Tótok; fekszik Szendrohöz, mellynek filiája nem meszsze, határja közép szeru; de egy része jobbatska, legelője elegendő, tüzre, és

ABONY. Sik Abony, ma gyar falu Poson Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelyhez,mellynek filiája nem meszsze. Határja jó, réttye, legelője elég, fája mind a kétféle, eladásra jó módgya, első osztálybéli.

ABONY. Nagy Abony, magyar falu Poson Várme

ben Szerdahely mellett, lakosai katolikusok, Plébánusok is vagyon. Határja az elöbbenihez hasonló, 's javai is, első osztálybéli.

ABONY. Zemplén Várme gyebéli szabad puszta, mellyen nevezetes majorságok vagynak, földes Úrai külömbféle Urak, határja a szántásra, 's vetésre kiváltképen alkalmatos, leg inkább A 4

ned

nedves esztendönek alkalma- ABRAHAM. Szabad pusztosságával. ta Szabolts Vármegyében, ABOS. Obusovtze, tót fa- fekszik Nyír Bátortol, mellylu Sáros Vármegyében, föl-nek filiája nem meszsze. des Urai külömbféle Urak, ABRAHAM. Szabad pusztai lakosai katolikusok, fekszik szoló hegy Szala VármegyéHernád víze mentében, So-ben. moshoz, mellynek filiája nem meszsze, határja kövér termékenységü; de nehezen miveltetik, réttyei kétszer kaszállhatók, és tsak akkor öntettetnek el, midôn már a' szomszéd völgyek vízzel megteltek, erdeje, legeloje, és szomszéd piatzozása is alkalmatos, mellyekhez ké-réttye, legelôje, 's tüzre való pest első Osztálbéli.

ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámovtze, tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Raszlavitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvátol egy és mértföldnyire, e' helységnek ugyan keresetre módgya nintsen; de mivel határja nem rosz, és

fája elég, második Osztálybéli.

ÁBRAHÁM. Szent Abrahám, tót falu Poson Várme- ÁBRAHÁMFALVA. Tót fagyében, birtokos Ura Gróf lu Turotz Vármegyében, tóEszterházy Uraság, lakosai túl Abrahamova, földes Ura katolikusok, fekszik Dudvág a' Királyi Kamára, lakosai kavízéhez közel, puszta Föde-tolikusok, fekszik közel Sz. mestöl egy mértföldnyire, ha- Györgyhöz, mellynek filiátárja gazdag, réttye, legelôje, ja, mezeje termékeny, erfája elég, itatója, eladásra va- deje kevés, lakosai a' ká16 módgya alkalmatos, mel- poszta termesztéséről nevelyek szerént elso Osztálybéli. zetesek, mellyek mind nagyÁBRAHÁM, vagy Ábrány. ságokra, mind szépségekre Magyar helység Szabolts Vár- nézve, felül haladgyák a' megyében, birtokosai kü- szomszédbelieket, középszelömbféle Nemes Urak, lako-rü vagyonnyai szerént másosai katolikusok, és reformá- dik Osztálybéli.

tusok, határja közép termé- ÁBRAHÁMFALVA. Abrakenységű, nem külömben hámszdorf, Ábrahámovtze. réttye 's legelője is, melly Igen régi helység Szepes vagyonnyai szerént második Vármegyében, birtokosa DoOsztálybéli. leviczényi Uraság, lakosai ka

tolikusok, határbéli földgye | de mivel legelőjök szoross, jó gabonát termo, réttye, fájok keves, a' második Oszlegelője elég, és fája is, melly tályba tétettettek.

jó tulajdonságaihoz képest ÁBRÁNY. Felsö Abrány, első Osztálybéli. jó magyar falu Bihar VármeÁBRAHÁNY. V. Ábrahám-gyében, földes Urai külömbfalva, Ábrahámovtze. Orosz féle Urak, lakosai ó hittek, falu Sáros Vármegyében, bir- és reformátusok, fekszik az tokosa a' Királyi Kamara, la- Érmellyéki járásban, határkosai katolikusok, fekszik béli földgye kiváltképen terSóvártol mellynek filiája, mékeny, 's nevezetes javaknem meszsze, minden napi kal bővelkedik, első Oszkeresetre jó módgya Eper- tálybéli. jesen, 's Sóváron; legelője, és fája elegendo; de mivel a' határbéli szántó földgyei soványok, noha fája, réttye, legelôje elég, második Osztálybéli.

ÁBRÁNY. Vedres Ábrány de Szusz. Magyar, és oláh falu Bihar Vármegyében, birtokosa Ditrichstein Uraság, lakosai ó hituek, és reformátusok; határbéli földgye, mint az elöbbeninek nevezetes ter

ABRAHÁMHÁZA. Abriház elegyes falú Bihar Vármegyében.

ABRAHAM. V. ÁBRÁNY. Alsó Abrány, és Felsö Ab-mékénységű, első Osztályrány, két egy más mellett béli. fekvo magyar helységek Borsod Vármegyében; amannak birtokosa az Egri Káptalan, e' pedig külömbféle Urak birtokokban van, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek felül Nyárádon Sály falutol lefolyó patakotska mellett, határja hegyes, és völgyes; dél felé apródonként nagyobbra terjesztetett, szántó földgyei termékenyek, Miskoltzon piatzozások két mértföldnyire, szoló hegyeik középszerű borokat teremnek, Királyi dézmát nem adnak;

ÁBRÁNKA. Kis Abránka, Kusnicza, Nagy Ábránka. Négy orosz faluk, e' nevezet alatt Bereg Vármegyében, mindeniknek földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai többnyire ó hitüek, ketteje fekszik N. Ábr. Lokotihoz, mellynek filiája Kis Ábr. pedig Kusniczához nem meszsze, 's a' Munkátsi, és Szent Miklósi Uradalomhoz tartoznak, más Kis, és Nagy Ábránka pedig fek

« PredošláPokračovať »