Obrázky na stránke
PDF
ePub

Bás. Szabad puszta Heves los legelője is szoross lévén, Vármegyében.

negyedik Osztálybéli. · BÁBA. Magyar falu Borsod BÁBAFALVA. Babits. Tót Vármegyében, birtokosai falu Sáros Vámegyében, bir .. Bikk, és Bay Urak, lakosai tokos Ura Mélt. Semsey Urakatolikusok, és reformátu- ság, lakosai katolikusok, és sok, fekszik Hejő vizének evangelikusok, fekszik a' he. túlsó ré zén. Határbéli szántó gyek között Karátson mezoföldgyei termékenyek, 's va- nek szomszédságában, melly gyonyaikat a’ Miskoltzi pia- nek filiája, 's Tapoly fotzon két órányira jól eladhat- lyó vizétöl sem meszsze ;

ko tyák, legelője elég, fája épî- bányájáról nevezetes. Határletre, és tűzre az Uraságnak béli földgye középszerû, fáengedelméböl: nadgya ele- ja, és legelője van, piatzagendő, K. dézmát nem ád, zásától sints meszsze; de mimalma egy órányira, szóló vel réttyei kevesek, második hegye nintsen, 's néha a' Hejő Osztálybéli. vize károkat okoz

. réttyeiben, BABAGURANA. Zacsinkova. második Osztálybéli.

Magos erdós hegy Árva VárBÁBA. Beits. Elegyes ma- megyében, fekszik Rabsiczágyar falu Vas Vármegyében, hoz közel. birtokosa Györfi, és másUrak, BABALUSKA. Babintz. Tót lakosai katolikusok, és evan-falu Gömör Vármegyében, gélikusok. Határbéli földgyei birtokosai több Uraságok középszerû termékenységgel lakosai katolikusok, fekszik bírnak, 's vizenyős határja Liptó Vármegye szélénél. Ha.. lévén, második Osztálybéli. tárbéli földgye, ha trágyáz

Bába. Kıs Bába. Szabad tatik közép termékenységi puszta Somogy Vármegyé- legelője elég, 's mind a két ben, fekszik Gámasnak szom- féle fája van, piatzozása a' szédságában.

szomszédságban, egyéb eránt BABFALVA. Babje. Ba- tserép, és fa edények készíbitsi. Orosz falu Bereg Vár- téséböl is pénz keresnek, megyében, birtokos Ura második Osztálybéli. Gróf Schönborn Uraság lako BABANYISTIE. Bánátbéli sai ó hitůck , fekszik a mun- falu, lakosai katolikusok kátsi uradalomban. Határbéli és ó hitüek, fekszik Pántsoa, szántó földgyei soványak, he- vától nem meszsze. gyes, völgyes, és homokos,

BABAR

BABARTZA Szóllös. Az Sz. BABINA. Szabad puszta Szebetüben.

pes Vármegyében, fekszik BaBartz, Elegyes lakosú Márkusfalvához nem messze. falu Baranya Vármegyében, BABINDAL. Középszerű tór birtokos Ura a’ Királyi Ka- falu Nyitra Vármegyében, mara lakosai katolikusok hajdan virágzott Babindal és evangélikusok, fekszik a' Uraságnak életekor, akié Baranyai járásban, határja vala; most külömbféle Uraktermékeny, és külömbféle tu- nak birtokokban van, lakosai lajdonságaihoz képest, első katolikusok, fekszik NyitráOsztálybéli.

tól egy jó mértföldnyire. HaBábaszék. Totill Babina, tárja középszerű termékenyTót falu Zólyom Vármegyé-ségů, fája mind a' két féle, ben, birtokos Ura Abda Ura- réttye legelője elég, másoság, - lakosai katolikusok; dik Osztálybéli. fekszik a' Zólyomi uradalom BABKOV. Tótfalu Trens ban, Korponától egy mért- tsén Vármegyében, birtokos földnyire, kies helyen, föld- Urai Gróf Balassa, és más gye termékeny, Temploma Uraságok, lakosai katolikus erősség formára van építve, sok, fekszik Lyetavának a' mint hogy belső had ide- szomszédságában, mellynek jén, katonai örízet is vala filiája. Ambár legelője, és fábenne, ambár mind azokkal ja böven van; de mivel földa tulajdonságokkal bővel gye középszerű, második kedik, mellyekkel a többi Osztálybéli. mező Városok; de mivel vi BABLYUK. Baluk. Orosz ze nincsen, második Osz- falu Bereg Vármegyében, birtálybéli.

tokos Ura Gróf Schönborn Babi. Szabad puszta Nó- Urasag, lakosai 6 hitúek, fekgrád Vármegyében, fekszik szik a' Versovi kerületben, Rappnak szomszédságában. mivel e' helységnek alkal

Babin. Tót falu Árva Vár- matos legelőjén, és tüzi fámegyében, birtokosa a' Ki-ján kivül, más tulajdonságai rályi Kamara , lakosai katoli- nintsenek, szántó földgyei kusok, fekszik a' Lokczeni hegyes, követses helyen lé. keriletben. Határja közép- ven soványak , piatzozása szeri, réttye jó, legelője hasz- nintsen, negyedikOsztálybéli. nos, és nagy, fája mind a két

BABOCZA. Szabad puszta féle', 'második Osztálybéli. Békes Vármegyében.

BABOD.

!

puszta So

BABOD. Elegyes lakosú fa. Ispánnya, a Magyaroknak lu Sopron Vármegyében, bir- nagy munkában lett kerületokos Ura Hertzeg Eszterházy sével; mert Achomatnak e' Uraság, lakosai katolikusok, Vár akkori Fő Igazgatójáfekszik Kapuvártól, nem nak segedelmére küldettetett. meszsze, jó gabonát termo Alys Eunuchus Ozman Vea földgye, és szép gyümöltsös-zér, ki is nem kevés munkát se van, 's egyéb középsze- adott sok népével a mieinkrå tulajdonságaihoz képest, nek; de végre tsak ugyan második Osztálybéli. nagy erejeket megtörvén, BABOD. Szabad

viszsza tolatcattak; bé men

vén a katonák az üres Vármogy Vármegyében, fekszik Szent Andrásnak szomszédsá- ba, azt vélték vala, hogy gában.

már bátorságos helyben van

nak, azonban puska por álBABOLCSA vagy BABOTSA tal szerentsétlenül felvettetVára. Somogy Vármegyé- tettek. Illy állapotban maraben, hajdan nevezetes eros, da egész Ferdinánd Tsászárség, ma pedig omladékja alá nak idejéig, míg azt Bátori temettetett, puszta Vár he- András meg nem erőssítetlye.

és örző katonákkal jó álElső ostromlója vala e' haj- lapotban hagyá, de sokkal dani nevezetes Várnak Toi- nagyobb erővel nyomattata gon Ozman Vezér, a' ki is az Ozmariok által Sziget azt alig kezdett ostromlásá- Várának meg vétele alkalval igen szerentsésen hatalma matosságával, 's el is foglalalá hajtotta, az akkor örzo tatott az ellenségtöl, lásd feMagyaroknak figyelmetlen-lole ). Ismét viszszá vétetett ségek miatt. Lásd felöle a) vala e' Vár Zrínyi Györgytsak hamar kikergették in- nek vitézsége által, aki is nen ellenségeiket a Magya. kedves édes Attyának halá

ok, valamint ezeket is szün- lát, az Ozmánokon megbosztelen való bosszontásaik u- szülni akárván. Hebert stain tán, az Ozmanok. Második János Zsigmondot, és Heiin ostromoltatásának alkalma- Kristóf Vitézeker düldötte , tosságával viszsza szerzette ez Babotsa Várának ostromlásáerősséget a' Keresztényeknek ra , a' kiknek vélletlen meg. Nádasdy Tamds, Magyar érkezéseken, az Ozmanok Országnak akkori Nädor megtélenledvén, felgyújták

a' Várat: a' mieink podig jó és evangélikusok fekszik reménységgel belé mené- Dráva vizétől jobb felől nem nek, 's az elrejtett puska meszsze. Épiít e' Város még pornak fellobbanása által e a' Várnak virágzásabéli idejeVárnak gyászos omladékjai kor. Minekutánna külömbféközzé temettetének. Ismét ha- le szerentsétlenségei után inmar felépíttetett ez urán Ba- nen a' Törökök kiveréitettek botsa Vára, 's orízetekkel is akkori, Tót, Rátz, és Horvát megerőssítetett, Fő Kapitány- lakosai megépítéséhez fognak ide rendeltetvén a' Ma- tak; de igen lassú előmenegyarok közzal Horvát Mi- tellel, mivel tsak egynehány KLÓS, a' Németek közzol pe- házatskák allíttattak fel, a dig Ulrmitter Fô Tiszt. Igye Vár helyének oldalán, most keztek ezeknek idejekor az sokkal népesebb, és lakosai Ozmanok e' Várat, a' Ke- is tehetösebbek, 's a' tolvaresztények keze közzül ki tsa- jok által sem ostromoltatnak varni, de haszontalan; nem mint az előtt. Hidgya is van külömben MDLXVI. eszten- folyó vizén készítve. Az döben a' Szigeti Várnak meg- elött a’ Sz. Benedek Szerzevérele után is,szerentsésebbek tén lévő Apáturságnak lakó valának ellenben MDC, mi- helye vala. Szántó földgyci don azt mintegy harmad napi középszerűek, réttyeit Dráva ostromlások után, megho- vize elszokta önteni, szőlő doltatták 's birtokokban is hegyei tsekélyesek, fája el: vala, míg 1664. Zrinyi Mi- lenben, és legelője is cleklós által onnan ki nem ker- gendo , 's vagyonnyainak elgettettek. Már ma, hajdani adására jó módgya, másoerőss épületeinek tsak elpusz- dik Osztálybéli. túltt omladozásai szemléltet

Bábolna. Elegyes magyar hetnek.

falu Komárom Vármegyéa) Istvánfit Libr. 29. pag. ben, birtokosa Gróf Szapáry 357. 38.

Uraság, lakosai katolikusok, 6) Istvánfit Libr. 23. pag. fekszik az Ország útryában, 493.48. Libr. 29. pag. Komáromhoz két mértföld

nyire, az Uraságnak szép kaBabotsa. Eleges lakosú stéllyával díszesíttetik. `HaMező Város Somogy Várme- tárja közép termékenységi gyében, földes Ura Végh réttye, legelője elég, vaVraság, lakosai katolikusok, Igyonnyainak eladására

módgya ,

606. 13

módgya, második Osztály- szóló hegyei számosák, és béli.

nagyok, mellyek középszerű Kış BÁBOLNA. Szabad pusz- bort teremnek, malnai szomta Komárom Vármegyében, szégságban, K. dézmát nem fekszik az elöbbenitöl nem adnak. Mint hogy pedig vameszszę.

gyonnyaikat a' Miskólizi piaBáborna. Valk Bábolna. tzon jól eladhattyák,

elsa Magyar falu Borsod Várme- Osztálybéli. gyeben, birtokos Ura az Egri

Bábony. Szabad puszta a' Káptalanbéli Uraság, lako- Kis Kúnságban, fekszik Kún sai reformátusok, fekszik E- Szent Miklóshoz nem meszgertöl három mértföldnyire. sze. Határjában legelője elég, Bábony. Magyar falu Somalma közel, halászattya az mogy Vármegében, birtokoUraságnak engedelméböl; sa Lengyel Uraság; lakosai fogyatkozása , hogy szántó evangélikusok, és reformáföldgyei többnyire soványak, tusok, fekszik Vámosnak fája nints

, melly hellyett nád- szomszédságában, mellynek dal tüzelnek, szõleje sints, 's filiája Koppanhoz más fél mivel a' Tisza áradásai határ- mértföldgyire. Határja minjának nagy károkat okoznak, den javakkal 's szolókkel is harmadik Osztálybéli. kövelkedik, első Osztálybéli.

Bábony. Magyar falu Bor BáBONY. Babina. Babisod Vármegyében, birtokos necz. Elegyes magyar falu Ura a’ Királyi Kamara, la- Ugotsa Vármegyében; birtokosai katolikusok, és refor- kosa Gróf Haller Uraság, lamátusok, fekszik hegyek kö- kosai katolikusok, és refora zött Miskolcztól egy mért-mátusok, fekszik Halmitól földnyire, szántó földgyei kö- nap keletre fél mértföldnyizépszerûek, malma határjá- re, Túr Terebesnek szomban nintsen, 's a' Záporok szégságában, mellynek filiámiatt gyakorta károkat szeny- ja. Ambár szántó földgyei vednek lakosai, mind rér-megkivánnyák a' trágyáztam tyeiben, mind pedig termotást, mellyeknek nagyobb réföldgyeiben, sốt néha a' bel- szét, és réttyeit is Tur víze só kertekben is ; szárazság szokra elönteni, 's néha Eger idején pedig vízre vagyon vize is károkat tesz; de mi. szükségjek, legelője elég, vel szántó földgyei gazdafája cüzre, és épiletre ingyen, I gon teremnek, ha trágyáz

fatnak;

« PredošláPokračovať »