Obrázky na stránke
PDF
ePub

tye, le

tatnak; ezen kivül legelője, staracta. Hernavetz nevi yiza réttyei jók, szóló hegye, bölfakad, egy meredek hegy , makkja, fája elég, Halmi ben, mellynek oldalán heVárosában pedig vagyon- gyes, 's darabos kösziklányainak eladására jó mód- kon rohan alá, 's Besztercze gya, második Osztálybéli. vizébe szakad.

Babor. Magyar falu Györ * Babsa. Középszerű helyVármegyében, birtokos Uraiség Temes Vármegyében, több Nemes Urak, lakosai birtokosa a' Királyi Kamara, katolikusok, fekszik. Rába Baczuk. Nem nagy falu Szent Mihálynak szomszéd- Zólyom Vármegyében, birságában. Györtöl Rába vize tokos Ura a' Bányászi Királyi mellett három, Csornától pe-Kamara, lakosai katolikudig két mértföldnyire. Határ- sok. Határja közép terméja jó termékenységů, réttye, kenységû, fája, legelője meglehetős, de mi- gelője elég van. vel a viz járja, második Osz BACZUKI Forrás. Zólyom tálybéli.

Vármegyében, hasznos vol* Babot. Magyar falu So-tára nézve az egész Vármepron Vármegyében, földes gyében elsõnek tartatik; az Vra Hertzeg, Eszterházy Ura- benne különös, hogy a juság, lakosai katolikusok, fek- hokat gyakorti pţrüszentésre szik Kapuvárhoz nem mesz- ingerli, és mindgyári lagy sze. Határja jó termékenysé- széket okoz bennek, egy megû, dohánnya nem utolsó , redek kösziklából fakad, för rétrye gazdag, legelóje elég, venye veres, vize pedig tiszelső Osztálybéli.

Babor. Tót falu Trentsen Baczuk. Igen magus hegy, Vármegyében, földes Ura Liptó Vármegyében, sót háGrófIllésházy Uraság, lako- rom Vármegyének a határsai katolikusok, fekszik he-I jáig terjed, úgymint Liptó, gyek között Ugrócztol egy Zólyom, és Gömör Vármemértfölgnyire, papiros mal- gyének határjok széléig. máról nevezetes. Határja jó

Baczúr. Baczuru, Baczutermékenységû, fája mind a rova. Tót falu Zólyom Várkértéle, rétrye, legelője elég, megyében, birtokosai több itatója alkalmatos, első Osz- Uraságok, lakosai katolikutálybéli.

sok, fekszik Selymierz BáBABOTA. Ugró patak. Ca- nyához másfél mériföldnyires

Hont

ta ízü. '

Hont Vármegyének széle fe- dónak Érdemes kiadóji kes lé. Legelője jó nemů, föld szíttettek 1795. Kivévén e gye, ha trágyáztatik, megle- Vármegyének Pest Várm. Kis hetösen terem, fája tûzre va- Kúnság, és Csongrád Várló ingyen; de mivel épület- megyék felől lévó részét, egy re való nintsen, és víz dol- felöl Duna, más felől pedig gában is szûkölködnek, 's a' Tisza vize határozzák. Szép Selmetzi piatzok két mért- erdei vagynak a Duna melföldnyire tekszik, második lyékén, mellyek a mezőkOsztálybéli.

nek kiessége, és az élő fákBáčs VÁRMEGYB. Comi- nak gyönyörködtetésére néztatus Bacshiensis. Batscher ve méltán kedvelhetők. A' Gespanschaft. Nevezetét vet- meszsze terjedő egyenes térte é Vármegyének hajdani ség magasan felemelkedett, híres Bács Városától, noha cserfákkal ékesíttetett, mel. némellyek Bata helységtöl is lyek nem olly régiek ugyan; akarják azt lehozni. Hajdan de a' föld termékeny voltáaz egész Megye, Bács, és tól tápláltatván kitetsző nagyBaja között vala határozva, ságra nevekedtek. Termo azután pedig Tételig terjedt, réttekkel, és mezőkkel is bővége szakadván MDCCXXI. velkedik. Folyó vizei egy a' hoszszas perlekedésnek, felöl a' Duna, más felöl peBács, és Bodrog Vármegye dig a' Tisza; amaz Bajánál egygyesíttettek; melly egye- kezdvén, nedvesíti Baratssülés előtt tizen két mértföld kát, Dantoydt, Szántoyat, nyire terjedette' Varme- Bereget, Kollútot, Köszegyének hoszszasága; öszve get, Monostorszeget, Kus kaptsoltatyán pedig huszon pusinát, Apatit, Bagojovát, négyet is felül haladt; szé- Karavukoyát, Vaiszkát, Bolessége Bél Mátyás szerént gy.int,fPlaynat, Novoszellót, alig tett hat mértföldet; sốt Bukint, ó, és Új Palànkát, néhol, sokkal kevesebbet, Keresztúrt, Beget set, Futaaz alsóbb része felé. Vin-kot, Péterváradot, Karyot, disch ellenben kevéssel állít- Kovilt, 's Gardinoydtzot. tya hosszabbnak e' Várme- Mellyek a' Duna kiáradásagyét, mint a' mennyire ter- kor mint még annyi szigejed szélessége. Valóságos ké-teknek látszatnak. Napkeletpét lásd a' föld képen, (map- röl való részén pedig foly e' pa) mellyet a'Bécsi Hírmon. Vármegyének a Tisza vize,

F

széles

[ocr errors][ocr errors]

szélessen terjedve, 's tsen-italt szolgáltatnak, mind a' des folyással. Nevezetes Mar- tsordáknak; mind a' juboksiglius ( Operis Danubii nak, és méneseknek; 's nem Tom. I. p. III. pag. 85.) vél- külömben több motsáros helekedése szerént, hogy a lyei is vagynak külömbféle föld alatt Bácsnál a' Duna, és nevek alatt. Halászattyai neTisza vizének a köriil lévő vezetesek, 's a' külömbféle tavakban egyesülést állít, óltsó halakon kivil godemellyet onnan tapasztalt va-nyekkel is bővelkedik. Lela az említett író; mivel gelője elég nagy, de közép1693. esztendőben a' Tisza szerü; termô földgye többhirtelen nagyra dagadván, nyire gazdag, és trágyázás tavai is egészen eltelve valá- nélkül is terem , kivéven nak, a' Duna pedig tavaival homokos részeit ; gyümöltsekély vala, a’ Tiszának ára- tse, cserhajú almája, 's gödásához képest, és ebbôl a' rög dinnyéje boven terem. nagy

halak által költözének; Marhái szépek, és a' munkára 's a víznek nagysága is válto- kiváltképen alkalmatosak. E' zó vala. III. Vize az a' tó, mel. Megyében hajdan, mineklyet Cserna Bardnak, vagy előtte a' Török haborúk által Fekete motsarnak neveznek, nem sanyargattatott, nagy, már most az egész Vármegyé- és nevezetes Férfiak is voltak; nek nagy hasznára a' Tisza, illyen vala a' Bácsi Gróf és Duna vizével folyóva té- Mogh, vagy Moch, Magyar tettetvén, FERENTZ tsator- Országnak 1588. esztendőnaj inak neveztetik, 's az béli lII. Béla alatt volt egész. Vármegyén keresztül Nádor Ispánnya, és István foly. A’ Tisza felöl való ré- ugyan a' Bácsi Grófok közzül szén több tavai is vagynak, II. András alatt MCCVI. úgymint Alimaska Bara, esztendőbéli Nádor Ispány, Csik Bara, Ostroya Bara, sőt még más Bácsi Grófról is 'ga' t. IV. A' Bács alatt Du- t. i. Lászlóról vagyon ugyan na áradásainak alkalmatossá- e' Király alatt emlékezet. gával folyó tó, mellyet Mar- Ulászló alatt is ugyan e' siglius Mosztunka Barának tzimmel bírt Gara János. nevez, az az hidat viselhető Mind öszve 164 lakó helyek tónak, vagy motsárnak. V. vagynak benne, 's a Kalo. A’ réteken szerteszéjjel lévő tsai Érseki Megyéhez tartótavak, mellyek a' térségeken zik.

Bács

Bács OMLADOZOTT vár., volt pedig egy nagy kö, Bács Vármegyében. Bácshoz mellyre Szent Pál Apostolépíttette ez erősséget Sz. Ist- nak képe, kardgyát kezében ván Király, 's az után a' Bá- tartva vala kivágattatva. csi Püspöknek ajándékozta , Bács. Városa Deákul Baa'mint a régick bizonyságai chia. Mező Város Bács Várállittyák. Meszsze terjedő, megyében, földes Ura a' Ki's magos körakásain belől rályi Kamara, lakosai katokét templomai voltak, egyi- likusok, fekszik Zombortól ke, és a' nagyobb az köz öt mértföldnyire. Hajdan soknépnek Isteni tiszteletére, kal nagyobb, népesebb, és északról pedig másika a'kis- pompásabb volt, Bonfinnak sebb, a' Püspöknek tulajdon írásai szerént. a) Fo papi laimádságaira; ez napkeletre kó hely is vala, és Magyar vala épülve közel a' Püspöki Országnak nevezetes Városa lakó helyhez; de már most volt; térségen fekszik , 's hamind a' kertonek tsak omla- tárja mindenféle barmoknak dozásait is alig láthatni, a' nevelésére igen alkalmatos, nagy régiséget mutató Vár- és jó lakó helyet szolgálmegye házával egyetemben. tat Német, Rátz, és egyéb A’ többi épülettyei a' Ma- lakosainak. Nagy hírt tulajsyarok által elégettetvén, 's donított e' Városnak II. LAelrontattatván porrá lettek, JOSNAK idejében MDXVIII. midón Rákoczynak pártüté- esztendôben, tartatott Orse alkalmatosságával a párt-szág Gyülése, és MDXIX. ütók által több napi ostrom- esztendőbéli is, mellyböl képlások után megvétetett vala; zelhetni, hogy e' Város hajkiket, midón a' Németek dan, mind a' Királynak, mind ostrommal kivánának a' vár- pedig az Ország Nagyainak, bol kiküszöbölni, az egész méltó, és illendő szállást várat elpusztították, erőssé- ada. Mihelyt pedig a' siral

árkokkal vétete körül, mas Moháts alatt Hazánk Lamellyekbe régi lakosai titkos vosától megfosztatott

, Bács folyással a'Dunát szokták va- Városa is szemlátomást hala béereszteni. A' sántznál nyatlani kezde. Elvesztvén volt kapunál vagyon egy for- Fở Papját Tomori Palt a' rás kút, mellynek e' környék- Törökök rabságába esett, és ben leg jobb ízü, 's hívessé- annak igája alatt elég sokáig gå vize yan; az úton felül sínyledezett; sőt annyira els

enye

ge

[ocr errors]

enyészett e' Város a' Törö- | lovasokat kiállíthatott a' Ki-
kök járma alatt, hogy ismét rálynak számára. Vidékje
viszsza kerülvén, alig lát- szép, és termo, 's külömb-
hatta leg kissebb nyomát is féle gyümöltsel, 's veres bor-
az akkori Kalocsai nevezetes ral kedveskedik lakosainak;
Érsek Szétsényi, vólt rendes mindazáltal negyedrésze szán-
épülettyeinek. A' kófalak tó földgyeinek középszerű
leromolva valának, az épů- termékenységgel bír, mező-
letek leroskadoztak, a' Tem- | jök marháihnak nevelésére
plomok elbontattva, a' szóló elég, itatójok van, fája úgy
hegyek, és gyümölcsös ker- épületre, mint tûzre, nádassa is
tek, vad ligetekké változ- elég van, az Uraságnak enge-
tak. Rákoczy alatt sem ke- delme mellett, nem külöm-
veset szenyvede ez a' Város; ben makkoltatása is; vagyon-
egyszer elégettetett, de több- nyainak eladására meglehe-
ször gyaszolá az ellenségnek tốs módgya, és a kereske-
dühösségét; most már ismét désnek elômozdítására is, el-
elég népes, házai ugyan tse- sô Osztálybéli.
kelyek a benne lako Rátzok a) Dec. I. Libro. I. p. 26.
nak ínyeikhez képest alkal Bacsa. Magyar falu Györ
maztatva. Temploma téglá- Vármegyében, birtokos Úrai
ból építtetett, mellynek több Nemes Urak, lakosai
nagysága a' Város népének katolikusok, fekszik a' Du-
sokaságához van alkalmaz- na mellett, Győrtől egy mért-
tatva, és az itt Isteni tisztele- földnyire. Határja jó termé-
tet szolgáltató Franciskánu- kenységü, 'réttye, legelője
sok számához. Ide szoktak a' jó, de sokszor a Duna ára-
Vármegyének Rendgyei is dása miatt károkat szenyved,
egybe gyülekezni, mind a második Osztálybéli.
közönséges ügyeknek elren Bacs4. Magyar falu Sza-
delésére, mind pedig a' hi- bólts Vármegyében, lakosai
vatalbéli személyeknek meg. reformátusok, fekszik a'Da-
újjítására. Lakosai szorgal- dai járásban. Határja közép
matosak, Káptalan is vala termékenységů.
itten hajdan, mellynek már Bács ARANYOS. Magyar
ma tsak az emlekezete van falu Szabólts Vármegyében,
fel, ambár olly nagy jövede- fekszik Kapots Apátinak
lemmel bírt, hogy a hadi szomszédságában, mellynek
szükségnek idejekor, ötven filiája.

BACSA

[ocr errors]
« PredošláPokračovať »