ben, mellynek oldalán hegyes, 's darabos kösziklákon rohan alá, 's Besztercze vizébe szakad. *BABSA. Középszerű helység Temes Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara. tatnak; ezen kivül legelője, | taracta. Hernavetz nevů vízréttyei jók, szőlő hegye, böl fakad, egy meredek hegymakkja, fája elég, Halmi Városában pedig vagyonnyainak eladására jó módgya, második Osztálybéli. BABOT. Magyar falu Györ Vármegyében, birtokos Urai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rába Szent Mihálynak szomszédságában. Györtöl Rába vize mellett három, Csornától pedig két mértföldnyire. Határja jó termékenységü, réttye, legelôje meglehetős, de mivel a' víz járja, második Osztálybéli. BABOT. Magyar falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kapuvárhoz nem meszsze. Határja jó termékenységu, dohánnya nem utolsó réttye gazdag, legelóje elég, első Osztálybéli. > BABOT. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Ugrócztol egy mértfölgnyire, papiros malmáról nevezetes. Határja jó termékenységű, fája mind a' kétféle, réttye, legelője elég, itatója alkalmatos, elsö Osztálybéli. BABOTA. Ugró patak. Ca BACZUK. Nem nagy falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura a' Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határja közép termékenységű, fája, réttye, legeloje elég van. BACZUKI FORRÁS. Zólyom Vármegyében, hasznos voltára nézve az egész Vármegyében elsônek tartatik; az benne különös, hogy a' juhokat gyakorti ptrüszentésre ingerli, és mindgyárt lagy széket okoz bennek, egy meredek kösziklából fakad, fövenye veres, vize pedig tisz ta ízü. Hont Vármegyének széle fe- dónak Érdemes kiadóji kelé. Legelôje jó nemů, föld-szíttettek 1795. Kivévén e gye, ha trágyáztatik, meglehetösen terem, fája tüzre való ingyen, de mivel épületre való nintsen, és víz dolgában is szűkölködnek, 's a' Selmetzi piatzok két mértföldnyire fekszik, második Osztálybéli. Vármegyének Pest Várm. Kis Kúnság, és Csongrád Vármegyék felől lévő részét, egy felöl Duna, más felôl pedig Tisza vize határozzák. Szép erdei vagynak a' Duna mellyékén, mellyek a' mezōknek kiessége, és az élô fáknak gyönyörködtetésére néz BÁCS VÁRMEGYE. Comitatus Bacshiensis. Batscher ve méltán kedvelhetõk. A' Gespanschaft. Nevezetét vet- meszsze terjedő egyenes térte e' Vármegyének hajdani ség magasan felemelkedett, híres Bács Városától, noha cserfákkal ékesíttetett, melnémellyek Bata helységtől is lyek nem olly régiek ugyan; akarják azt lehozni. Hajdan de a' föld termékeny voltáaz egész Megye, Bács, és tól tápláltatván kitetsző nagyBaja között vala határozva, ságra nevekedtek. Termô azután pedig Tételig terjedt, réttekkel, és mezökkel is bôvége szakadván MDCCXXI. velkedik. Folyó vizei egy a' hoszszas perlekedésnek, felöl a' Duna, más felöl peBács, és Bodrog Vármegye dig a' Tisza; amaz Bajánál egygyesíttettek; melly egye- kezdvén, nedvesíti Baratssülés elôtt tizen két mértföld- kát, Dantoyát, Szántovát, nyire terjedett e' Várme- Bereget, Kollátot, Köszegyének hoszszasága; öszve get, Monostor szeget, Kukaptsoltatván pedig huszon pusinát, Apatit, Bagojovát, négyet is felül haladt; szélessége Bél Mátyás szerént alig tett hat mértföldet; söt néhol, sokkal kevesebbet, az alsóbb része felé. Vindisch ellenben kevéssel állíttya hoszszabbnak e' Vármegyét, mint a' mennyire terjed szélessége. Valóságos képét lásd a' föld képen, (map-röl való részén pedig foly e' pa) mellyet a' Bécsi Hírmon- Vármegyének a' Tisza vize, F Karavukovát, Vaiszkát, Bogy.int, Playnát, Novoszellót, Bukint, Ó, és Új Palánkát, Keresztúrt, Begetset, Futakot, Péterváradot, Kátyot, Kovilt, 's Gardinovátzot. Mellyek a' Duna kiáradásakor mint még annyi szigeteknek látszatnak. Napkelet széles szélessen terjedve, 's tsen- italt szolgáltatnak, mind a' des folyással. Nevezetes Mar- tsordáknak; mind a' juhoksiglius ( Operis Danubiinak, és méneseknek; 's nem Tom. I. p. III. pag. 85.) vél-külömben több motsáros helekedése szerént, hogy a' lyei is vagynak külömbféle föld alatt Bácsnál a' Duna, és nevek alatt. Halászattyai neTisza vizének a' körül lévô vezetesek, 's a' külömbféle tavakban egyesülést állít, óltsó halakon kivül gödémellyet onnan tapasztalt va- nyekkel is bővelkedik. Lela az említett iró; mivel gelôje elég nagy, de közép1693. esztendőben a' Tisza szerü; termo földgye többhirtelen nagyra dagadván, nyire gazdag, és trágyázás tavai is egészen eltelve valá- nélkül is terem, kivévén nak, a' Duna pedig tavaival homokos részeit; gyümöltsekély vala, a' Tiszának ára- tse, cserhajú almája, 's gödásához képest, és ebbôl a' rög dinnyéje boven terem. nagy halak által költözének; Marhái szépek, és a' munkára 's a' víznek nagysága is válto- kiváltképen alkalmatosak. E' zó vala. III.Vize az a' tó, mel- Megyében hajdan, mineklyet Cserna Barának, vagy elôtte a' Török haborúk által Fekete motsárnak neveznek, nem sanyargattatott, nagy, már most az egész Vármegyé- és nevezetes Férfiak is vóltak; nek nagy hasznára a' Tisza, illyen vala a' Bácsi Gróf és Duna vizével folyóva té- Mogh, vagy Moch, Magyar tettetvén, FERENTZ tsator- Országnak 1588. esztendőnájának neveztetik, 's az béli III. BÉLA alatt vólt egész Vármegyén keresztül Nádor Ispánnya, és István foly. A' Tisza felöl való ré- ugyan a' Bácsi Grófok közzül szén több tavai is vagynak, II. ANDRÁS alatt MCCVI. úgymint Alimaska Bara, esztendőbéli Nádor Ispány, Csik Bara, Ostrova Bara, söt még más Bácsi Grófról is 'sa' t'. IV. A' Bács alatt Du-t. i. Lászlóról vagyon ugyan na áradásainak alkalmatossá- e' Király alatt emlékezet. gával folyó tó, mellyet Marsiglius Mosztunka Barának nevez, az az hidat viselhetö tónak, vagy motsárnak. V. A' réteken szerteszéjjel lévő tavak, mellyek a' térségeken | zik. ULászló alatt is ugyan e' tzimmel bírt Gara János. Mind öszve 164 lakó helyek vagynak benne, 's a' Kalotsai Érseki Megyéhez tartó vólt pedig egy nagy kö, BÁCS OMLADOZOTT VÁR. Bács Vármegyében. Bácshoz építtette ez erősséget Sz. ISTVAN Király, 's az után a' Bácsi Püspöknek ajándékozta, Bács. Városa Deákul Baa' mint a' régiek bizonyságai chia. Mezo Város Bács Várállittyák. Meszsze terjedő, megyében, földes Ura a' Ki's magos körakásain belől rályi Kamara, lakosai katokét templomai vóltak, egyi- likusok, fekszik Zombortól ke, és a nagyobb az köz öt mértföldnyire. Hajdan soknépnek Isteni tiszteletére, kal nagyobb, népesebb, és északról pedig másika a' kis- pompásabb vólt, Bonfinnak sebb, a' Püspöknek tulajdon írásai szerént. a) Fô papi laimádságaira; ez napkeletre kó hely is vala, és Magyar vala épülve közel a' Püspöki Országnak nevezetes Városa lakó helyhez; de már most vólt; térségen fekszik, 's hamind a' kettőnek tsak omla- tárja mindenféle barmoknak dozásait is alig láthatni, a' nevelésére igen alkalmatos, nagy régiséget mutató Vár- és jó lakó helyet szolgálmegye házával egyetemben. tat Német, Rátz, és egyéb, A' többi épülettyei a' Ma- lakosainak. Nagy hirt tulajgyarok által elégettetvén, 's donított e' Városnak II. LAelrontattatván porrá lettek, JOSNAK idejében MDXVIII. midőn Rákoczynak pártüté- esztendőben, tartatott Orse alkalmatosságával a' párt-szág Gyülése, és MDXIX. ütôk által több napi ostrom- esztendőbéli is, mellyböl képlások után megvétetett vala; kiket, midôn a' Németek ostrommal kivánának a' várbol kiküszöbölni, az egész várat elpusztították, erőssége árkokkal vétete körül, mellyekbe régi lakosai titkos folyással a' Dunát szokták vala béereszteni. A' sántznál vólt kapunál vagyon egy forrás kút, mellynek e' környékben leg jobb ízt, 's hívességâ vize van; az úton felül zelhetni, hogy e' Város haj- enyészett e' Város a' Törö- | lovasokat kiállíthatott a' Ki rálynak számára. Vidékje szép, és termo, 's külömbféle gyümöltsel, 's veres borral kedveskedik lakosainak; mindazáltal negyedrésze szántó földgyeinek középszerű termékenységgel bír, mezôjök marháihnak nevelésére elég, itatójok van, fája úgy épületre, mint tüzre, nádassa is elég van, az Uraságnak engedelme mellett, nem külömben makkoltatása is; vagyon tos módgya, és a' kereskedésnek előmozdítására is, elsô Osztálybéli. kök járma alatt, hogy ismét viszsza kerülvén, alig láthatta leg kissebb nyomát is az akkori Kalotsai nevezetes Érsek Szétsényi, vólt rendes épülettyeinek. A' kôfalak leromolva valának, az épûletek leroskadoztak, a' Templomok elbontattva, a' szőlő hegyek, és gyümöltsös kertek, vad ligetekké változtak. Rákoczy alatt sem keveset szenyvede ez a' Város; egyszer elégettetett, de több-nyainak eladására megleheször gyaszolá az ellenségnek dühösségét; most már ismét elég népes, házai ugyan tsekelyek a' benne lako Řátzoknak ínyeikhez képest alkalmaztatva. Temploma téglából építtetett, mellynek több Nemes Urak, lakosai nagysága a' Város népének katolikusok, fekszik a' Dusokaságához van alkalmaz-na mellett, Györtôl egy mérttatva, és az itt Isteni tisztele- földnyire. Határja jó termétet szolgáltató Franciskánu- kenységû, réttye, legelője sok számához. Ide szoktak a' jó, de sokszor a' Duna áraVármegyénex Rendgyei is dása miatt károkat szenyved, egybe gyülekezni, mind a' második Osztálybéli. közönséges ügyeknek elrendelésére, mind pedig a' hivatalbéli személyeknek megújjítására. Lakosai szorgalmatosak, Káptalan is vala itten hajdan, mellynek már a) Dec. I. Libro. I. p. 26. BACSA. Magyar falu Györ Vármegyében, birtokos Úrai BACSA. Magyar falu Szabólts Vármegyében, lakosai reformátusok, fekszik a' Dadai járásban. Határja közép termékenységü. BÁCS ARANYOs. Magyar ma tsak az emlekezete van falu Szabólts Vármegyében, fel, ambár olly nagy jövede- fekszik Kapots Apátinak lemmel bírt, hogy a' hadi szomszédságában, mellynek szükségnek idejekor, ötven filiája. BACSA |