lakosai katolikusok, fekszik Prentsfalvátol, mellynek filiája nem meszsze. Nevezetesíti e' helyet Valaszki Pál Úrnak itten lett születése, a' ki a' Magyar Litteraturáról tett jeles munkájával magának szép hírt,és érdemet szerzett; termo földgye soványas: de fája mind a' két féle elég, nem külömben legelője is, szőlő hegye nintsen, de e' fogyatkozását helyre hozza Selmetzhez való szomszédsága, melly töle ugyan távolka fekszik; de vagyonnyait ottan jól eladhattyák, melly okból második Osztálybéli. nek; malma helyben, piatzozása három mértföldnyire, a' második Osztályba tétettetett. *BAGYOSZLÓ. Elegyes falu Sopron Vármegében, lakosai katolikusok, kiváltképen való szép tulajdonságaihoz képest, elsö Osztálybéli. BÁHONY. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai Gróf Brunczvik, és több Nemes Urak, lakosai katoliku-, sok, az Uraságnak szép kastéljával ékesíttetik, fekszik Nagy Szombattol egy, és miértföldnyire, Modortól pedig egy, és mértföldnyire. Kies és termékeny határja van, 's mind borral, mind búzával, és sok nyúlakkal is bôvelkedik; levegője, 's vize sokkal jobbak a szomszédbélieknél, első Osztálybéli. BÁGYÓK. BAGYOGO. Elegyes magyar falu Sopron Vármegyében, birtokos Ura a' Györi Púspökség, lakosai katolikusok, fekszik Tsornához mértföldnyire, a' Kónyi tóhoz közel. Határbéli földgyeinek, 's vagyonnyainak középszerü minémusé- Királyi Kamara, lakosai kageihez képest, második Osz-tolikusok, és ó hittek, fektálybéli. BAGYON. Bagyonka. Tót falu Nógrád Vármegyében, bittokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik kies helyen Bujáknak, 's Palotásnak is szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termékenységű, fája, legelöje elég, réttyeik kétszer kaszáltatnak, és jó szénát terem BAHORB. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a' szik hegyek között. Határjában többek a' fenyvesek, mint sem a' szántó földek, az előtt itten örömest tanyáztak a tolvajok most szorgalmatos lakosai által gyarapodik. BAJ. Magyar falu Bihar Vármegyében, birtokos Ura Redey Uraság, lakosai reformátusok, fekszik a' Szalontai járásban. Határjának ki váltképen való termékeny- mô földgye soványas, köszikségéhez képest, méltán első lás hegyek között lévén, fáOsztálybéli. ja, makkja szabad, de piatsozó helye tsekélyes, második Osztálybéli. BAJA. Mezö Város Báts Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Grasalkovits Uraság,, lakosai magyarok, németek, rátzok, és zsidók; a' kiknek Zinagógájok is vagyon itten, Bái. Elegyes lakosú falu Komárom Vármegyében,birtokos Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tatától, mellynek filiája nem neszsze. Vidékje középszerű, legelôje, és réttye tsak magok szüksékgére elég, piatzozása közel, szo-leg nevezetessebb épület benleji elegendők; de középsze- ne, a' Hertzegi Kastély négy ru borokat teremnek, mint- szegelet formára méltoságohogy legelőjének nagyobb san építetve, melly lakó herésze homokos, és ritka fu- lyül szolgál a' földes Uraság vet hoz, második Osztálybéli. tisztyeinek; ezen kivül neBAJ. Magyar falu Szabolts vezetes épület a' Város háza, Vármegyében, birtokos Ura és Latinovits Uraságnak szaPatay Uraság, lakosai refor- bad udvara, nem hülömben mátusok, fekszik Tardosnak a' Vármegye háza, a' Kaszomszédságában, Tokajtól szárnya, és a' Só ház, Szent két mértföldnyire. Határbéli egyházai közt szebb a' Város földgye két nyomásbéli jó, temploma; a' szent Ferentz réttye gazdag, keresetre jó szerzetebéli Atyákénál, a' módgya, legelôje elég, faja kiknek klastomjok is nevetüzre, és épületre az Ura-zetes, és tágas épület. Lakoságnak engedelméből, kirá- sai e' Városnak kölömbféle lyi dézmát nem adnak; zöld- kézi mesterségekböl is ugyan, sége, dinnyéje, és gyümöl- de leg inkább búzával, és tse sok, ezen kivül a' köz- egyéb Hazánkbéli termésekségnek vagyon 12. kaszás alá kel való kereskedésből élvaló réttye, és száraz malma nek, vásárjai nevezetesek. helyben, első Osztálybéli. Szép felebaráti érzékenységjeket, bizonyították meg a' Bajai lakosok 1784. esztendôben, felsegélvén egy bizo BAJA. Tót, és oláh falu Arad Vármegyében, birtokos Ura Kaszonyi Uraság, lakosai egyesült oroszok, fek-nyos Nagy nevezetů Komászik az Aradi járásban. Ter- romi kereskedônek itten tör téntt BAJCS. Szabad puszta Komárom, és Nyitra Vármegyének széleinél, földes Ura Ïer Érsek Ujvárhoz. órányira. Vidékje az elött haszontalan vala a' posványságok miatt míg H. Eminentziája 1788. folyóvá nem tétette, 's itten szép tsinált útat is készíttetetett; sôt jeles nyári mulató tentt terheltt hajójának elsüllyedése miatt vallott nagy kárát. Vásárja mind a' három nevezetes, és nem kevés hasz-tzeg Battyáni Uraság, fekszik not hajt, dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földgyeinek egy része hol homokos, hoi pedig kemény, kaszállójok bô időben elég, de szárazságban, az igás lovak számára is kéntelenek a' lako-házat is építtete itten 1786. sok venni, első Osztálybéli. Bajánháza. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokos Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Gálócznak szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgyei termékenyek, legelôje nagy, fája elég, réttye is, első Osztálybéli. BAJANHÁZA Bonyestye. Elegyes lakosú falu Ungvár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik nap kelet felé Pálótzhoz egy mértföldnyire. Szán tó földgyei termékenyek, 's szép javai is vagynak, második Osztálybéli. BAJCS. Kis Bajts, és nagy Bajts. Magyar faluk Györ Vármegyéb., fekszenek Györ Városához egy mértföldnyire lakosai katolikusok, határjai középszerűek, második Osztálybéliek. Határja külömbféle javakkal bôvelkedik. BAJCSA. Német falu Szala Vármegyében, földes Ura kosai katolikusok, fekszik Gróf Battyáni Uraság, lamellynek filiája. Határja hoSepetnek szomszédságában, mokos, legelője, erdeje meglehetős,malma helyben, harmadik Osztálybéli. BAJFALU. Bonten, Benyesztyi. Elegyes lakosú falu Szatmár Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik felso Bányának szomszédságában, mellynek filiaja, Nagy Bányától két mértföldnyire, Kapnik, és Kékes folyó vizek között. Határja meglehetős, réttye jó, piatzozásai a' szomszédságban, fája az Uraságnak engedelmével szabad, és nem meszszéröl hordgyák, az arany, és ezüst ezüst bányák is tsak egy mért- | földnyire vannak tôle; szenet égetnek, és a' Bányákban eladgyák, réttye néhol tsekély, és ritka füvet terem, legelője is köves, és sovány, harmadik Osztálybéli. BAJKA. Magyar falu Bars Vármegyében, birtokosa Peli; 's NagyUraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Lévától egy, és mértföldnyire. Határbéli földgye termékeny, réttye jó, fája is vagyon, legelője alkalmatos, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága; de mivel szóló hegyei nintsenek, második Osztálybéli, BAJMAK. Elegyes falu Bács Vármegyében, birtokosa Szabatka, vagy Szent Marja Városa lakosai katolikusok, határja közép termékenységû, rétye, és legelője elég, második Osztálybéli. BAJMÓTZ. Veinitz, Bojni tze. Tót Mezô Város Nyitra Vármegyében, földes Ura 1637. esztendötöl fogva Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turócz Vármegyének határja szélén: Vára arról nevezetes, mivel 365. ablakjai lévén, az esztendőnek napjaihoz intéztettek. Onofrid Gróf Apaturságot fundált itten 1479. esztendőben. Ambár szőlő hegye nintsen; de termo földgye jó, fája sintsen, vásárbéli jövedelme meglehetős, kendert áztató víze alkalmatos, réttyei jók, legelője elegendő, malma helyben, piatzozása közel, else Osztálybéli. BAJMÓTZI FÖRDÖ. Nyitra Vármegyében, neveztetik e' fördő Bajmótz Városától, 's jeles tulajdonságaiért elsőnek tartatik, mind jóságára, mind pedig a' vendégek számára készült alkalmatosságokra nézve. Valami kövé váltt pénzeket is mutogatnak itten, mellyek felöl a köz nép olly hiszemben van, hogy azok egy igen fösvény fördösé lettek vólna, ki is minekutánna jó tsomó kintset öszve gyûj BAJMOTSKA. Bojnitska. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokos Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Udvarnoknak szomszédságában, mellynek filiája, Vág víze mellet, malmairól, mellyeknek víze soha bé nem fagy nevezetes.töt, hamissan keresett pénzéHatárja középszerű, termés- böl, büntetésül kövé váltak. béli tulajdonságaira nézve hasonló Csornok falujáéhoz, második Osztálybéli. BAJNA. Népes Mezo Város Nyitra Vurmegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, la kosai katolikusok, fekszik | lyát a helységgel együtt az BAJNA VIZE. Nyitra Vármegyében, kis folyó Víz forrása hasonló nevú helyben van, melly Bajna Városa mellett elfolyván, Nyitra Szerdahely mellett, Nyitra Vizével egyesül. BAJNA. Elegyes lakosú magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura Gróf Sándor Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sáp falunak szomszédságában, 's az Uraságnak szép kastéllyával, 's jeles vadas kertyeivel ékesittetik. Nevezetesíti szép vidékjét JóSEF F. K. Fo Her-jomnak lakosai Rátzok, nagy tzegnek az idén itten tett víg Bajomnak pedig Magyarok, vadászattya. Régi vólt katsel- és többnyire nemesek lak BAJOM. Kis Bajom, és Nagy Bajom. Két elegyes lakosú faluk Somogy Vármegyében, birtokosai külömbféle Uraságok, Kis Ba ják, |