ják, 's katolikusok, feksze- Határbéli földgyei nehéz minek Szegesvártól nem mesz-velésűek, mint hogy földgye sze. Határjainak egy része jó termékenységů, más részei fövényesek, legelőjök elég, és réttyeik is jók; de szőlős kertyeik nem lévén, második Osztálybéliek. BAJOM. Nagy Bajom. Mezo Város Bihar Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai magyarok, és reformátusok, fekszik a' Sárréti járásban, Berettyó vize mellett, Békes Vármegyének határja szélén, termo földgyei ugyan középszerűek; de más fogyatkozásaiért, harmadik Ösztálybéli. hegyes; mind azon által középszerűen terem, ha jól miveltetik, réttye, jó, legelője elég, fája tüzre, piatzozásátol sints meszsze. Második Osztálybéli. BAJOR VÁGÁS. Bajerovtze tót falu Sáros Vármegyben, birtokos Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palotsától egy mértföldnyire. Határja a hegyeken sovány, de réttyeik jók, és legelőjök hasznos, 's marha kereskedéssel élnek, mind a' két féle fája elég, harmadik. Osztálybéli. BAJÓT. Magyar, és tót faBAJOM. Kis Bajom. Ma- lu Esztergom Vármegyében, gyar fau Bihar Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érbirtokos Ura Hertzeg Eszter- sekség, lakosai katolikusok, házy Uraság, lakosai katoli- fekszik Nyerges Újfalutól, kusok, fekszik az elöbbeni- egy mérdföldnyire. A' falu töl nem meszsze; határja közepén lévő völgyben van Nagy Bajoméhoz hasonlíto, egy kevesé felemelkedett he's ez is harmadik Osztálybéli. [lyen a' magyarok TemploBBJONTA. Elegyes falu Bi-ma. Szántó földgyei a' helyhar Vármegyében. BAJOR. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Bajor Urak, lakosai katolikusok, fekszik a hegyek között, Szedlitzének szomszédságában, mellynek filiája Eperjestöl egy mértföldnyire, é szakra a Szepességi útban Gölnitz, és Szomolnok felé. nek, hegyes, és erdős fekvése miatt kevés vala; de lakasai nagy irtványokat tisztítottak, mellynek nagyobb részét szántó földeknek, más részét pedig szőlő hegyeknek fordították. Legelője elég, fája tüzre és épülerre, meglehetos szôlei, földgyei középszerüek, eladásra alkalmatos helye BAK. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokos Ura Gróf Szetsényi Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok fekszik a' Kapornaki járásban, Csatár mellett, melly földgye elég, de középszerû, helye a' Duuán, és Eszter-gyonnyaihoz képest, elsöOsz◄ gomban, ambár termo föld- tálybéli. gyeit a víz mosások soványittyák, 's erdos, és nehéz úttyai vannak, mind az által első Osztálybéli. BAJSA. Rátz falu Bács Vármegyében, birtokosai Zako, és Vojnits Urak, lakosai ka-nek filiája. Határja nagy, tolikusok és rátzok, fekszik Kulától egy, és mértföld- réttye hasonlóképen, borai nyire. Szántó földgyei jók, és minden féle gabonát bôven termenek, de a' földgye kemény, és sikeres, réttye is jó, de kevés; két száraz malmai is vagynak, fogyatkozásai, hogy földgyei kevesek, legelője szoross, határjának kitsinsége miatt, gyakran béhajtatnak marháik a' szomszédoktól. Eladás végett Bajára, Szegedre, Ujvidékré hordgyák gabonájokat: erdeje, és nádassa nintsen, 's mind épületre, mind tûzre való fát, ritkán szerezhetnek; a' Dunán lévô malmoktol öt, és hat mértföldnyire vannak, melly fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli. meglehetősek, legelője elég, szomszéd szőlő hegyei termök, 's gyümöltsökkel gazdagok, erdeje minnenféle szükségjekre bôvséges, kivált a' hozzá tartozandó Nénaji Pusztával együtt vévén. Helyben malma, mivel Valitzka vize elszokta önteni réttyeit, 's a' Záporok is sok helyeken károkat okoznak, második Osztálybéli. BAKA. Magyar falu Szabolts Vármegyében, birtokos Urai Báro Döry, és Czobel Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik kis Várdától mellynek filiája fél, Bátortól pedig két mértföldnyire. Három nyomásbéli földgyeik BAJTA. Tótfalu Hont Vár- négy marhával szántatnak megyében, földes Ura az Esz- mellyekben szép búza, és jó tergomi Érsekség, lakosai ka- rozs terem, réttyei jók, letolikusok, fekszik a' Báti já-gelője elég, fája tűzre, és rásban. Határja termékeny. kissebb szükségbéli épületlegelője elég, fája tüzre, és re, kender földgyeik a' traépületre, szőlő hegyei jó bo-gyáztatást megkivánnyák, elrokat teremnek, jeles va-so Osztálybéli. * BAKA. *BAKA. Elegyes falu Arad | hegyekböl ered, és a' GaVármegyében. ram vizének egy ágába szaBAKA. Alsó tót Baka. Un- kad, 's nevét is elváltoztat terprandorf. Tót falu Hont tya, és Szikintzének hivattaVármegyében, birtokos Ura tík, áradásai sok kárt okozHertzeg Eszterházy Uraság, nak a' mezőkön, és az útalakosai evangelikusok, fek-kat járhatatlanokká teszik. szik Pukantztól nem meszsze. BAKABANYA ORVOSI víz. Határja termékeny, réttyeit Hont Vármegyében, olly tuértzes vizek follyák, de rit- lajdonsággal bír, hogy a' sokán ártanak, legelôje tágas, káig véle élőknek gelyvájó's mind a' kétféle fája elég, kat eloszlattya, melly erőt az szőlő hegyei jók, első Osz-értz köveknek tulajdonítyák tálybéli. az Orvosok. BAKA. Felsö tót Baka. BAKA. Alsó Baka. Elegyes Oberbraudorf. Elegyes lako-lakosú falu Poson Vármegyésú tót falu Hont Vármegyé- ben, birtokosai több Urasáben, birtokos Urai Hertzeg gok, lakosai katolikusok, Eszterházy Uraság, és Báró fekszik Böstöl nem meszsze Hellenbach, az itt való Bá- Tsilíz patak ja mellett, hasznyáknak miveltetője, lakosai nos malmai vagynak a' Duna evangelikusok, fekszik Báth vizén. Határja középszerů, mellett, mellynek filiája, Pu- vagyonnyainak eladására jó kantztól sem meszsze, neve- alkalmatossága,második Oszzetes e' hely a' birke bárá- tálybéli. nyoknak jó neveléséről, és BAKA. Felsö Baka. Elebányáirol, mellyböl a' lako-gyes magyar falu Poson Vársok szép hasznot vesznek bé, megyében, birtokosai kü folyó vizében kiváltképen jó ízű rákok vannak, határbéli réttyeit az értzes vizek soványíttyák ugyan; de ritkán, és tsak egy kis részének ártanak, legelője elég, fája mind a' ké fèle, szôleji nevezetesek, első Osztálybéli. BAKABANYA VIZE. Hont béli. Vármegyében, nem nagy fo lömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az elôbbeninek szomszédságában,helyben fürész, és száraz malma van, vízi pedig a' Dunán jó távól; határja tzín mosó fúvel bővelkedik, réttye, legelôje jó, második Osztály BAKA. Magyar, és tót falu lyó víz, melly a' szomszéd Nógrád Vármegyében, bir G toko tokosai külömbféle Urak, ja hegyes, mellynek némelly lakosai katolikusok, és évan részét a' vizek szokták kimosgelikusok. Határja közép ter-ni, és néhol soványas is, szômékenységû. BAKAN, Bavkein, Bukán. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok. BAKÓ. Magyar falu Nógrád Vármegyében. lô hegye középszerű, eladásra módgya a' távolabb való helységekben, harmadik Osztálybéli. BAKONAK. Magyar falu Szala Vármegyében, birtoBAKK. Szabad puszta Tólna kos Ura a' Királyi Kamara Vármegyében, fekszik Sza- lakosai katolikusok, fekszik kátsnak szomszédságában, az elöbbeninek szomszédsámellynek filiája. Határbéli gában. Határbéli földgye, ha földgye jó termékenységů. szorgalmatosan miveltetik BAKÓTZA. Magyar falu Ba- középszerű, legelôje elég,szôranya Vármegyében, birto-lô hegye, erdeje, gyümölkosa Meltzer Uraság, lako-tsös kertyei, gesztenyésse, és sai katolikusok, fekszik a szilvássa is lévén, második Hegyközi járásban. Határja a' természetnek tsak nem minden javaival bir, első Osztálybéli. BAKO. Elegyes tót falu Nyitra Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja közép termékenységű. BAKOD. Szabad puszta Pest Vármegyében. Osztálybéli. BAKONY. Nevezetes erdő Veszprém Vármegyében, hoszsza mint egy 12. mértföld, szélessége pedig néhol kettő, néhol három, néhol pedig öt mértföld; külömbféle szép élő fáiról, vadgyairól, és a' sertéseknek alkalmatos hízlaltatásáról híres. Nem külömben a' Bakonybéli Apáturságról. Irtogattatván pedig kebele némelly helyeken, sok külömbféle ide szállított lakosoknak termékeny földet szolgáltat. BAKÓFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja középszerű. BAKONAK. Elegyes lakosú horvát falu Szala Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai BAKONYA.Magyar falu Bakatolikusok, fekszik a' kis- ranya Vármegyében, birtosebb Kopornaki járásban, kosa a' Pétsi Káptalan, lakoBagonyának szomszédságá- sai katolikusok, fekszik a' ban, mellynek filiája. Határ- Pétsi járásban. Határbéli föld gye gye külömbféle természeti tásban élt vala, 's majd Püsjavakkal megáldattatván, el-pökségre emeltetvén, jó idős so Osztálybéli. korában, tsuda tételekkel is II. BAKONYBEL. Magyar falu fénylve megölettetett. Veszprém Vármegyében, bir- LAJOSNAK Mohársnál lett tokosa a' Religyiói Kintstár, fekszik épen a Bakonynak közepén, a' honnét Bakony veszedelme után, szabadon nyargalván az Ozmanok e vidéken Apáturai elszélled Atyák rabságra 's inségre jutottak, a' hely pedig mindenektöl elhagyattatott. Vid bél nevezetét is vette. Ge- tek, a' benne lévő Szerzetes rentz, vagy Gerezna nevű folyó patakotskája is van a' völgyben, melly völgyi térség nap keletröl Advas ko-lintzi Ferentz neva Apátúr, nek, délról Kertes könek, lakosokat is szállított oda, északrol pedig Gál hegynek kiknek a' Templom elött élelneveztetik. Kösziklás magas mekre való földnek erdőt erdos hegyek között van fek- engedett irtani. Meghalálozvése; a' völgybéli hegyeskôi ván pedig a' jó Apátúr 1730. hegynek tövénél felemelke- esztendöben, az utánna ködet kó szikla mint egy határ vetkezô Apátúraknak hagyjel, 's Borostyán könek ne- ta a' klaftromnak gyarapíveztetik. Ennek tetôjén szer- tását, a' mint hogy virágjára zett vala magának remetei is hozatott mig II. JóSEF Tsálakást Gunther Magyar Or- szárnak uralkodása alatt e' szági elsõ Remete,SZENT IST- Szerzetnek vége nem szaVANNAK attyafia, 's ugyan kasztatott. Határja megleheott építtetett kápolnát is a' B. tôs, sûrû erdei vagynak,legeSzüz MÁRIA menybe emel- loje elég, fáján, és malmán kitetésének tiszteletére, a' hol vül semmi java nem lévén, is kegyes, és jámbor élete u- harmadik Osztálybéli. tán e' világból boldogúl kimúlt vala. Ennek halála után SZENT IMRE Hertzegnek nevelője Sz. Gellért Püspöknek is tetszett ugyan e' völgységben, de az elöbbitől napkeletre távolabb, más remetei la-rettyó vize fertővé válván, kó helyet készíttetni; a' hol széjjel foly, rákokkal, 's tehét esztendeig testi sanyarga- kenôs békával kövelkedik ; G 2 BAKONYSZEG. Magyar falu Bihar Vármegyében, birtokos Ura Rédey Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Belényestôl nem messze, a’ sárréti kerületben, a' hol Be mellyet |