ftitum eft, exhibeat, adjectis fortalitiis: quorum nominis originem quantum erui poteft, eorum initia, et historiam rerum ibi actarum, succincte enumerat.

Spectando porro operis qualitatem, hanc, Planum, quod in eo perficiendo adhibuit, ipsumque idioma, quo utitur non agrefte, sed cultum, praeterea interessentiae conscientia, adeo absolvunt, ut nuspiam Lectori difficile fuerit, quid quid voluerit, Arcem, Urbem, Pa gum, Dominium, Desertum, fluvium, lacum memorabi lem, montem, sylvam, suis cum adjunctis, et proprie. tatibus illico reperire. Quod Authoris quidem Planum et id commendabit, quod is ad singulos Comitatus, Arces, urbesque notabiliores Mappas, et cupra adjicere meditetur, quam fieri poteft accurata, recensendo Familias Nobiles cujusvis Comitatus, bona praesertim possidentes. Utitur ad haec sua hac in elucubratione scriptoribus Patriae probatae fidei, praesertim Mathia Belio, ea sinceritate, ut nulli quidquam e laude, quam ut veri studiosus promeruit, detractum esse velit. Sermonis autem ea eft indoles, ut vitatis quibusvis verborum lenociniis, is planus, et cujus vis captui perquam accomodus sit.

Quod ad operis utilitatem attinet, ea quamvis cuivis illico rerum patriarum studioso occurrere poterit, inde tamen magis elucescit, quod accuratius loca omnia habitata hoc opere exhibeantur, quam hactenus ab aliquo factum sit, dum montes quoque, fluvii, lacus, aliaque complura, quae passim in aliis Lexicis desiderentur, adjiciuntur, denique totius Regni notitiam, in eo quo actu eft Geographico. Politico-Oeconomico ftatu, qui caeteroquin a priore, quem alii antea exhibuerunt, per subsecutas mutationes non poteft non discrepare, ob ocu los sistere Author conatur.

Quae

Quae cum ita sint, clarum eft, praenotatum opus non utile modo Patriae, et honorificum futurum, verum ipsum Authorem, poftquam idem opus limatum, et ad majorem perfectionem deductum absolverit, ob laborem adeo improbum non minus ac sumptuosum, publicam omnino mereri attentionem, omniumque favores, quibus res Patriae cordi sunt, excitare debere. Ex quo igitur eundcm dignum profecto censuimus, quem Gratiis, et omnium favoribus impense commendemus. Datum ex Consessu noftro Academico Die 9na Junii 1795. Pestini celebrato.

STEPHANUS SCHÖNVISNER. m. pr. h. t. Rector.

Mint a' kaszátol megkapott, 's szörnyű sebet
Vett, szép virág szál lankad, és tsüggő fejét
Földig lebotsátván, már halálát várja. Te
Is életednek még tavaszában, reád

Esvén az öszve gyültt betegség, és erőd'
Mind elfogyasztván, a' koporsóhoz közel
Jársz vala, Barátid a' midön hírét vevék

Nyavalyádnak, hogyan epedtek; hogy könyörög vala
A' kegyes Egekbe kiki felépülésedért!

Ez így kesergett: VALYI! bútsúzol? nem is
Láthatd' gyümöltsit sok verítékednek; Óh.

Hazád

Hazádnak áldozattya! nem szántad magaď,
Tsak hasznot hajthass néki! hozzá lángoló
Tüzednek ez vólt bére; meghalsz! Amaz
Isméri VÁLYIT a' Budára gyültt egész:
Országnak Eleje: tudva van, mit tett Magyar
Nyelvünk' virágzására, rend szerént való
Tudományi karba, hogy felhágott, ö vala
Eggyik föbbik eszköz: az ő könyörgö, 's hathatós
Levelére lett meg a' jeles Törvény: soha
El nem felejti Nemzetünk ezt; élni fog
Emlékezetében pártfogójának neve.

Így szólltak ök, mind egyre rettegvén, ne hogy
Hóltt híred' hallyák. Már öröm könnyek lepik
Artzájok'. Élsz, jársz, ép vagy, helyre jött
Színed, 's eröd, és tiszted ismét folytatod
Magyar Tanító, 's a' Magyar Lelket, tüzet,
Beléjek öntöd a' Magyar Nyelvel jeles
Tanítványidba. Nyújtsdki hasznos életed'
Öszültt időkre, 's a' mihez fogtál minap

Hajtsd végre, Mire van a' szabott Törvény, ha nints
Az Óskolákban sürgetője? jobb vala

Nem hozni, mint által ugrásit tovább
Elnézni. Téged arra tartott fel az Ég,
Hogy újra felfedezzed Honnyunknak sebét.

VIRTEN. Mindszent havának 9dik napján.

BARÓTI SZABÓ DÁVID.

Királyi Prefesszor.

ELE

Ad Lexicon Clariss. Domini Andreae Vályi.

Quae, Sacra Pestana colitis pe

¡ Quae,

Sacra Pestana colitis penetralia Musae,

Quive sedet mediâ Delius Urbe Deus;
Dicite, cur tantum sero genuiftis Alumnum,

Forsitan et Superûm pectora Liyor habet?
Fallor! at aetatem cumulare Volumine noftram

Hoc ftatuêre suum Tempore ferre Virum!
Nec locus invidiae; Linguas, quibus indiget usus,
Fregerat externo Pannonis Ora sono;
Nunc operae pretium eft, mites decerpere fructus,
Impleat his Calathos Patria Lingua suos!
Hoc, Arethusa, tuô manat de fonte Volumen,
Quod parvo magnas gurgite fecit aquas,

Tanta papyrifero subsunt Myfteria Nilo;

O salubres cursus Nile jocose tuos!

Sed tamen et Nilus, pariterque Arethusa dehiscit;
Nulla tuum VÁLYI sorbet arena decus;

Ut fluvii rivis, augetur flumine pontus,

Donec in immensum confluat unda maris:
Lexica sic currunt adjectis nomina rebus;

Dum peragit numeros aucta sibilla suos.
Magnum opus; unius complecti munere libri,

Tot loca, tot fluvios, tot juga celsa, Viros;
Per speciem rerum, per apricos aethere saltus,
Nomina florilegae colligis inftar apis;
More ferae toties opus immortale relambis, *)

Et ftruit Hungaricos haec tua cura favos;

Condere

*) Exemplo Ursi plantam saepius relambentis.

Condere nonnullos, hilaris modulamina Phaebi

Demus, in undenos verba coacta pedes; Mittimus, Herois, quosdamve sonare cothurnis, Hiftoriisque alios invigilare suis;

Álter amet Themiden, sit nauta, aut caelifer Atlas,
Vel tonet Urbano verba diserta foro:

Sed tuus, his cunctis, praebet liber indice certo
Pabula propositis, materiamque suis.
Lumine perfundes multorum scripta Virorum :
Magnus eris serae pofteritatis honos.
I, modo camporum, consignes nomina rerum,
Et fer olympiacas per tua Regna rotas;
Perfice, VALYI, tuos Patriâ precor auspice Libros
Ilias Hungaricis vivat ut ista plagis!

Dum juga Carpathii, Dominae dum Maenia Budae,
Pisce, Tibisce, frequens navibus, Ister, eris;
Dum Segetis, Pecorum, Tokaensis plena Falerni

Jure sub Auftriadum Patria noftra manet; Dum Sale, dum ferro, variis tumeatque metallis; Chrysius auriferas dum cumulabit aquas; Semper eris Patriae charus; tum nomina rerum Semper erunt operis nomine juncta Tui,

Die 30ma Martii 1796. cecinit

LADISLAUS NAGY

- Ord. Notarius.