Füger Miksa de Rechtborn tdr., Erdélyországi cs. k. fötörvényszéki alelnök, cs. k. Leopold-rendi lovag sa t. D I. Rész: Az öröködés- és végrendelkezésjog. PRINTED IN PUNGARY Nagy-Szeben, 1860. Átalános rendszabályok az öröködési jogot illetőleg. 16. §. I. Öröködési képesség 17. S. II. Öröködési képtelenség 18-21. SS. 1. Feltétlen öröködési képtelenség 22. §. 2. Viszonyos öröködési képtelenség 23- 27. SS. A. Kirekesztés minden öröködésrendből 34-39. §§. III. Öröködési képtelenség az öröködésrendből kirekesztettnek 69. SS. 70-75. SS. 76— 80. §§. III. Czikk. A. Az örökösök jogai és kötelezései I. Az örökség elvállalása. II. Az örökség elvállalásának következményei III. A feltételes és feltétlen örökössényilatkozásnak hatása Lap 1 6 7 10 15 17 18 21 26 31 32 V. Az örökhagyónak jogai és kötelezései, mellyek az örökösre VI. Terhek, mellyek az örököst az örökhagyó akaratjánál vagy B. Több örökösök kezeskedése az örökségi hitelezők és hagyo- C. Jogai és kötelezései az örökösutódoknak, és azon szemé- D. A végrendeletes, a helyettes örökösöknek, a hagyományo- 99-101. SS. E. A hagyatéki hitelezők jogai Második szakas z. A rendelkezésjogról. L. Czikk. A rendelkezésjog átalános szabályai. I. A végakaratu intézkedés érvényességének kellékei 112. S. A. A rendelkezésjog 113-117. SS. 1. Végrendelkezhetőség 118-123. SS. 2. Megszoritott végrendelkezhetőség 124. §. B. A végső nyilatkozás érvényességéhez megkivántatott teljes Lap 116 117 122 eszmélet 129 125. §. C. Az örökhagyó akaratának meghatározottnak eröltetés és 130 126-127. SS. D. Az örökhagyó maga tartozik örökösét kinevezni 131 135 129. §. F. Az intézkedés érvénytelensége annak feltételeit tekintve S. G. Az intézkedés érvénytelensége a meghagyásokra nézve 136 137 138 lensége 132. S. I. Módszerességek hiánya végetti érvénytelenség 137. S. II. Kölcsönös végrendeletek 138-139. §§. III Közönséges és hitrebizotti helyettesités 143. S. B. Alapelv a hitrebizásnáli jogtartók és a birtokolónak kivált- 140 142 143 144 154-159. SS. C. A hagyományosnak jogai és kötelezései 160. S. D. Az özvegytartásnak (vidualitium) hagyománya 149 150 163-168. §§. VI. Örökségszerződések . 151 Első Szakasz. ~ Az öröködési jogról. I. Czikk. Átalános előfogalmak. 1. S. Hátrahagyott vagyonnak mondatik valamelly meghalt személy *) jogainak és kötelezéseinek foglalatja, mennyiben ezek nem csupán személyes viszonyokon **) alapulnak. (531. §.) *) Hátrahagyott vagyonnak tekintetik annak vagyona is, kinek holttá nyilatkoztatása jogereüvé vált. (1854 augusztus 9. nyiltparancs 20 és 278 S.). Ellenben a jogtalanul kiköltözöttnek és a szökött katonának vagyona (1832 márczius 24. nyiltparancs 11. §., 1842 márczins 4 8. $.) csak birói zár alá tétetik, és a hagyományi tárgyalás csak a természetes halál után történik meg. A szerzetes papuak vagyona, ki ennek szabad kezelhetési jogával nem bir, ha a szerzetesi eskü letétele elött arról nem rendelkezett, csak halála után száll a törvényes örökösökre. In contumaciam halálra elitélt gonosztevő ugyan nem rendelkezhetik vagyonáról, ez mindazonáltal hátrahagyott vagyonkép csak annak phisikai halála után vagy holttá nyilatkoztatásával száll az elitélés előtt kinevezett, vagy a törvényes örökösökre. **) A személyjogok, s azon jogokkal és kötelezésekkel, mellyek a megholtnak egyedül személyes cselekvényeire vonatkoztak, megszünnek a halállal azon jogok és kötelezések is, mellyek törvény vagy szerződés által csak életfogytáig voltak adva vagy felvállalva (p. t. 1448 §.) 529, 955, 1022, 1070, 1071, 1074, 1206, 1207 SS. |