Lexicon slavicum bohemico-latino-germanico-ungaricum

ante plures consonantes we, praep. I cum accus. ad quaestionem quorsum (kam, wohin, hová)? in, in, bé. Usus. 3efli sa w gedno, convenerunt in unum, fie sind. zusammen gekommen, öszve jöttek. Webezpečenstwi uwest', in discrimen adducere, in die Gefahr sehen (bringen), veszedelembe ejteni. W podezrení, w zlu Powest' (do zlich Gazitow) uwesením bit: in suspicionem, famam (sermonem) adduci: in Argwohn, in die Mauler und böses Geschrei gerathen gyanuságba, rosz hírbe esni. 2) De tempore ad quaestionem quando (kedi, wann, wenn, mikor)? et dum instrumentum notat, apud Latinos ablativum absolutum redditur: an, bei, in; kor, on, ön etc. Usus. D Nedelu, die Dominico, am Sonntage, vasárnap, vasárnapon. We Stwrter, die Jovis, am Donnerstage, tsötörtökön. W Tídni, intra hebdomadam, in der Woche, hétközbe. W úteret, die Martis, am Dienstage, am Irrtage: kedden. W Zatwi, tempore tempore messis, jur Zeit der Schnitte, aratáskor. w Čas pokoga, Wogni: tempore pacis, belli: beim Frieden, im Kriege:

per

békességnek, háborúnak idején. W Rarti sa hrať, foliis ludere, Karten spielen, kártyára játszaní, kártyázni. II Čum Locali ad quaestionem ubi (E8e, wo, worinn, hol)? in: in, ben. boh. u. Usus. W Dome, in domo, im Hau fe, a' házban. W mest'e, in civitate, intra urbem: innerhalb (in) der Stadt, bent a' városban. Rostele, in ecclesia (templo), in der Kirche, a' templomban. We wose, in aqua, im Wasser, a' vízben. We D'ne, de die, beim Tage, nappal. W oci, nocturno tempore, noctu : bei der Nacht, éjjel, éjjeli időben. 2) Ad quaestionem quando, si solitarium substantivum Caf adjunctum habeat, latine per ablativum absolutum effertur: bei, ben. Usus. W temto Casi (tento čas), hoe tempore, bei dieser Zeit, ebben az időben. 3) inter, bei, unter, während közben, között. Syn. me8zi, wprostred. Usus. W Rritu, w Lárme: inter tumultum, beim Lärmen, a' kiáltás között (közben). III. In Compositione w (we) significat Latinorum in, ein, her. ein, hinein; bé; dum indicatur locus ad intra, ut: weist'

3562

intrare, wlezt penetrare, subire, etc. wábcow, a, e, adj. poss. ex seq. v. wábičow. Wábec, bca, m. v. Wábíč. wábení, á, é, p. c. allectus, um: gelockt,

alléctatus, a,
angelockt, hergelockt, gereizt, ge-
ruffen: tsalogatott, tsábítta-
tott, ketsegetett, ketsegtetett,
édesgetett. Syn. Lúsení.
alle-
Wábeňí, á, n. allectio,
ctatio, nis, f. das Locken, die
Lockung, Anlockung: tsaloga-
tás, tsabítás, ketsegetés, édes-
getés. Syn. Lúdeňí.
wábič, a, m. allector, alle-
ctator, is, m. Locker, Anto-
cfer: tsalogató, tsábító, ke-
tsegető, édesgetö. Syn. Lú8ec,
Lusitel, Wábec, Wábitel,
wábnít.

wábiččín, a, e, adj. poss. ex
seq. v. lusiččín.
wábička, i, f. v. Lúsica.
wábicow, a, e, adj. poss. alle-
ctoris, dem Locker gehörig, tsa-
logatóé. Syn. lúscow, lú8i-
telow, wábcow, wábítelow,
wábňíkow.

wábiť, il, ím, V. P. imp. wab:
allicere, allectare: locken, an=
locken, herzulocken, anreizen,
herzureizen, ruhen: ketsegetni,
ketsegtetni, tsalogatni, tsá-
bítani, édesgetni. Syn. túsít.
Wábitel, a, m. v. Wábič.
wábitelčin, a, e, adj. poss. v.
lusiččin.

Wábitelka, i, f. v. Lúsica.
wábitelow, a, e, adj. poss. v.
wábičow.
wábne adv. allectatorie, alli-
ciendo: lockend, lockhaft: ke-
tsegtetve, tsálogatva, tsábítva,
édesgetve. Syn. lúdne.
wábní, d, é, adj. allectato-
rius, a, um: lockend, lockhaft:
ketsegtető, tsalogató, tsábító,
hitegető, édesgetö. Syn. lúd-

ni. Usus. Wábní Pták, alle
(illex), Lockvogel, tsalogato
madár, tsalóka. Wábná Pif
čala, fistula illex, Lockpfeipf-
chen, madarász-síp. Wábn
Oči, illices oculi, Lockaugen
tsalogató (húnyorgató) sze-
mek.

wábní, adj. omn. gen. idem wábnica, i, f. v. Lúsica. wábňiččin, a, e, adj. poss. Wábnička, v. lúsiččin. wábničin, a, e, adj. poss. ex Wábnica, v. túsičin. Wábnička, í, f. v. Lúsica. wabnici, adv. more allectato

rum, lockermäßig, tsalogatók módgyára. Syn. powábnici. wábňidí, á, é, adj. allectatores, adtinens, die Locker betref= fend, tsalogatókat illető. wábňít, a, m. v. Wábič. wábnítow, a, e, adj. poss. V wábicow.

wác, wáceg, v. wic.
Wačeček, čta, m. dem. saccu-
lus, saccellus, das Handsäck-
chen, Kleidersäcklein, Fäschchen:
zsebetske, vulg. Reseňka, boh.
Rapsička.

† Wacek, da, m. cognomen
bohemicum, ein böhmischer
Zuname, tseh vezeték név.
Waček, čka, m. saccus in ve-
stibus, sacculus, i, m.
Handsack, Kleidersack, die Tasche:
zseb. vulg.Reseňa, boh. Rap-
sa. 2) v. mesec. 3) boh. dem.
ex Wat, v. Rapsiččka, Ta-
ňisterka, Wisáček.
† Wachtmiste, a, m. v. Stražni
magster.
Wačkár, a, m. v. Mesečňík.
v. Rapjár
† Wačkář, e, m.
3. Nro.
wačkárčin, a, e, adj. poss. v.
mesečňičin.

† wackáččin, a, o, adj. poss
v. tapfárčín 2. Nro.

Waclaw, a, m. Wenceslaus, i, m. Wenzel, Ventzel. boh. etiam Wasek. Wáclawček, a, m. parvus Wenceslaus, der kleine Wenzel, kis Ventzel. boh. Wasiček. wáclawow, a, e, adj. poss. Wenceslai, dem Wenzel gehdrig, ventzelé. wáclawski, á, é, adj. Wenceslaicus, a, um: den Wenzel betreffend, ventzeli. Wacow, a, m. mesto uherské Vatcia, ae, f. Vatzium, i, n. Civitas Hungariae: die Waisen, königliche freie Stadt in Ungarn: Vátz, magyar vá

ros.

Wacowian, a, m. Vatziensis homo, ein Waißer, vátzifi, vátzi ember.

wacowćančín, a, e, adj. poss. vatziensis feminae, der Wai herinn gehörig, vátzi aszszonyé, személyé. Wacowianka, í, f. vatziensis femina, Waiterinn, vátzi aszszony, személy. wacowianow, a,.e, adj. poss. vatziensis hominis, dem Waiher gehörig, vátzi emberé. wacowiti adv. more vatziensi, waizerisch, vátzi módon. Syn. powacowski. wacowski, á, é, adj. vatziensis, e: waiter, waikerisch: vátzi. Wacowski Biskup, Vatziensis Episcopus Waizer Bischof, Vátzi Püspök. Wada, i, f. vitium, mendum, i, n. defectus, us, naevus,

i, m. der Fehler, das Gebrechen: gánts, hiba, fogyatkozás. Syn. Chiba, úhona. Usus. Prirodená (prirodná) Wada, defectus naturalis naevus: das Leibmaal, natürli» cher Fehler, természet szerént való (természetes) hiba, vélünk született bélyeg. 2) v. Wadeňí.

† wáda, i, f. v. Wa8eňí. wasba, i, f. v. seq.. wasení, á n. vitilitigatio, contentio, jurgatio, disceptatio, altercatio, nis, lis, tis, rixa, controversia ae, f. jurgium, litigium, i, n. der Banf, das muthwillige Zanken: pörölés, pörlödés, pörlekedés, vetekedés, kötekedés, patvarkodás, zsémbelödés. Syn. Wasba, Zwada. boh. Rincowání Wáda.

Wasič, a, m, vitiligator Plin. H. N. rixator, jurgator, is, m, rixosus, jurgiosus, i, m. muthwilliger Zänker, der gern janft: veszekedő, pör-patvaros, garázdás. Syn. čo sa rád wasi, wadliwec, Zwadli= wec. boh. Wasil. wasičín, a, e, adj. poss. ex

[merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small]

brechen habe ich nicht, az a' hi-
ba nints bennem. To mu wa-
Sí, že ge kriwi: quod clau-
dus sit, hunc defectum (nae-
vum) habet: den Fehler hat er,
daß er krumm seye: az a' hiba
benne, hogy sánta. II. rec.
wasit sa z nekim, vitilitigare
3
(go). Cato apud Plin. H. N.
litigare, jurgari, rixari, con-
tendere, disceptare, altercari
cum aliquo: muthwillig zanken,
ftreiten mit Jemand, uneins
fyn: valakivel pörölni, pör-
lekedni, vetekedni, veszeked-
ni (dem), kötekedni, zsém-
belödni, perlödni (-dem), pat-
varkodni (-dom), viszszál-
kodni. Syn. dohadował (há-
dat) (a, 3wadi mat, boh.
rincowat se. Usus. Len sa
wadá, nebigú fa; len Slow-
mi, a ne paft'mi na seba
idu: verbis inter se, non pug-
nis, eontendunt: fie zanken
nur, fie schlagen sich nicht (fie
raufen nicht); fie streiten nur
mit Worten, nicht mit Strei-
chen: szóval, nem ököllel, ve-
szekednek.

Wadka, i, f. dem. ex wada.
7 wádka, i, f. idem.
wásti, gen. Wader, f. plur.

v. Uwod..

Syn.

wadlí, á, é, adj. flaccidus Co-
lum. flaccus Varr. marcidus,
a, um: welk schlapp, verwelkt :
fonnyadtt, hervadtt.
zwadlí, zwadnutí.
Wadlost', i, f. flacciditas, mar-
ciditas, tis, f. marcor, is, m.
Berwelkung, fonnyadás, fon-
nyasztás, hervadás, fonnyatt-
ság, hervadttság. Syn. 3wa8.
Lost'.
wadne adv. defectuose, vitio-
se: mangelhaftig, mangelhaft:
hibásan, meg fogyatkozva.
Syn. chibne.
wadni, á, é, adj. defectuosus,

vitiosus, a, um: mangelhaft Gebrechen oder Fehler habend: hibás, meg-fogyatkozó, megfogyatkozott, félszeg. Syn. chibni, Wadu (úbonu) ma gící.

wadnúť, dnul, (del) dňem, V.I. imp. dni: flaccere, flac

cescere •

marcere, marcescere, marcerescere: verwelken

welk werden (feyn): fonnyadni (-dok), hervadni. boh. cřadnúti.

Wadnuťí, á, n. flaccescentia,
marcescentia, ae, f. das Ber-
welken, Welkwerden: fonnya-
dás, hervadás. boh. Chĩa-
dnutí.

Wádzka, i, f. v. Úwod.
Wagčák, a, m. admissarius

Colum, emissarius: i, m. equus non castratus: der Hengst, unverschnittenes Pferd zum Be fpringen: mén - ló. Syn. nerezaní (pre plemeno) Roń. adwagčáłow, a, e, adj. poss. missarii, dem Hengsten gehörig, mén - lóé.

Wagčár, a, m. negotiator (quaestor) ovorum, ovarius, i, m. Eihändler, tojás áros (áruló.) wagčárčin, a, e, adj. poss. negotiatricis ovariae, der Eier händlerinn gehörig: tojás - áros

néé.

agčárka, i, f. negotiatrix ovaria (ovorum), Eihändlerinn, tojás - árosné (áruloné.) wagčárow, a, e, adj. poss. negotiatoris ovarii, dem Eihändler gehörig, tojás - árosé (árulóé.) wagčatí, á, é, adj. v. wageć. ní 2 Nro. 2) testiculatus, testicolosus, testiculis (testibus) instructus, a, um mit Hoden versehen, tökös, monyas.Syn.wageční, boh.múdňí. Wagce, a, n. ovum, i, n. bas

« Predošlá Pokračovať »

Knihy