zawsecit fa, wsek učinit, vulg. w8ačit fa. wSecliwe, adv. v. w8ečne. wSecliwi, á, é, adj. v.wdeení. Wsecliwost, i, f. v. Wsečnost. wdečne adv. grate, grato animo (gratanter ): dankbar, dankbarlich: hálá adással, hálá - adatossan. vulg. w8aćňe. 2) libenter, iucunde, suaviter: gern, mit Vergnügen, angenehm, gütig örömest, szivessen. Usus. W8ečne pregímat, aequo animo accipere, für gut annehmen, szivessen venni, és jóra magyarázni. Wsečne to prigmi, to z Lafki k tebe pochádza: aequi, bonique id consule, utpote e meo erga te amore profectum: nimm es gütig an, was von meinem dir geneigtem Herzen herrühret: szivessen vegyed. és jóra magyarázzad, a mi hozzád való szeretetből árad. Welmi w8ečňe (rád), animo lubeati, libentissime: sehr gern, von Herzen gern, ganz gern, igen örömest. wsečni, á, é, (abs. wsecen) adj. gratus, a, um: dankbar, hálá-adó. Syn. powSeční. vulg. Sační. Usus. roseč. ním bit, referre gratiam, gratum se praestare: dankbar seyn, sich dankbar beweisen: megköszönni, meg-szolgálni. BuSem w8eini, non ero ingratus, gratum me praestabo: ich werde mich dankbar beweisen: nem leszek hálá - adatlan. Wsečná misel ze sebú donáfá, temu nagwic cheet zawazaním bit, kterému sme uf pred- tim neco dlužní boli : ingenui animi est, cui multum debeas, eidem plurimum velle debere: es ist ein Kenn zeichen eines rechtschaffenen Gemüths, demjenigen von neuem a wollen dankbar (verpflichtet) seyn, dem man schon voran viel schuldig ist nemes természet, vagy bizonyos erköltsnek jele, ha ához újonnan, és többel akarja valaki köteleztetni magát, a' kitől már sok jó téteményt vett, és a' kinek már, igen sokkal tartozik. 2) gratus, acceptus, jucundus, suavis, placens: angenehm, ge. fällig, gefallend: kellemetes kedves. Usus. Ge mu welmi wdeční, est illi nimis (valde) acceptus; valde charus; valde illi placet: er ist ihm sehr gefällig, er gilt viel bei ihm: igen kedves elötte; szereti. ötet. To mi ge w8ečné, hoc mihi placet, amo hoc: das habe ich gern; das gefällt mir : azt én szeretem; az nékem tetszik. Wsečnost', i, f. gratitude, inis, f. gratus animus: Dankbarkeit, dankbares Gemüth: hálá - adatosság háladatosság. Syn. Powšečnost', w8ečňá Misel, w8ečné Srdce. vulg. W8ačnost. Usus. Zawázaní sit Wsečnosti, gratitudine tene-. ris, du bist zur Dankbarkeit verpflichtet, köteles vagy a' háláadatosságra. 2) gratia, gratiae. grates, gratiarum actio: Dankbarkeit, Danf: hálá-adás. Prov. Za obsáhnuté DobroSeni W8ečnost', gest Prosba nowa odruhu milest': gratiarum actio, est novi beneficii petitio die Dankbarkeit für eine Wohlthat ist die Bitte um eine neue Gnade: az egy jó téleményért-való háládatosság kér, és vár új kegyelmet 's jó téteményt. w8ek, u, m. res grata, gratum, i, n. der Gefallen, Gefälligkeit: kedves dolog. Syn. whod. vulg. w8ak. Usus. Wsek učiňit, v. w8ečit sa. W8ek (Whod) sem učiňil newSečnému, ingrato capiti benefeci Senec. ich habe einem undankbaren Menschen gutes ges than (erwiesen), jót tettem a' rosz (hála-adatlan) emberrel. Urobil mi w8et, fecit mihi gratum; officium mihi praestitit er that mir einen Gefal len, kedves dolgot tselekedett nékem; jót telt vélem. Urobil mi welki Wsek, fecit mihi gratissimum; officium magnum mihi praestitit: er that mir einen großen Gefallen, nagy jót tett vélem. Urobil mi wet fi wset, fecit mihi gratius et majus officium: er that mir einen größeren Gefallen, nagyobb jót, és kedvesebb dolgot tselekedett vélem. wdichaní, á, é, p c. v. wdich. nutí. w8icháňí, á, n. v. Wsichnutí. wdichat, al, ám, v. sequ. wdichnuť, chnul (chel), chňem, V. P. imp. dni: inflare, inspirare, intro flare hinein wehen, blasen: belé-fúni. Syn. wefutnút. boh. čisětí. wdichnutí, á, n. inflatus, us, m. inflatio, inspiratio, nis, £ das Hineinblasen, Hineinwehen: belé-füvás. Syn. Wefu tání. bol. Cifeňí, wsech. nutí. Wdowa, i, f. vidua, ae, f. Wittwe, Wittfrau, Wittib: özvegy aszszony. Syn. woo Šcetki požićá, a wsowca sám čeje: viduae nonnunquam,vidui semper ornare se solent, wdowčí, á, é, adj. v. wdowecki. wdowec, wca, m. viduus, i, wdowedí, á, é, adj. viduus, Wdowica, i, f. v. Wdowa. wsowička, í, f. dem. ex Wdo. wa. w8owski adv. vidue, viduate, vidualiter, more viduali (viduae): witwisch, wittwisch: özvegyen, özvegyül, özvegy asszony módgyára. Syn. po= dowiti. 2) v. wdowecki. wdowski, á, é, adj. viduus, viduatus, a, um; vidualis, e: witwisch, wittwisch, die Witt= we betreffend: özvegy, özvegyi, özvegy aszszonyokat illető. Usus. Wdowiti Plat, wdow wica. Po nebohém Ganowisté Wiziweňí: pecunia viduapozostala Wdowa, vidua lis (alendae viduae), Witwer Joannis relicta, des Johannis gehalt, geld: özvegy aszszony verlassene Wittwe, Istenben fizetése (tartása). Wdowiti boldogúltt Jánosnak meg-maradott özvegye. Wdowi 30stat; 80 Wdowstwć prist': fieri viduam, in Wittwenstand Fommen, öszvegyül maradni. Prov. woowe nekesi Cert Pribítet, sedes viduae, Wit= wenfig, özvegy aszszony lakása, lakó helye). Wdowiti Rot, annus viduitatis, das Witwenjahr, özvegységnek esztendeje. Woowsti, Staw, v. wdow= Woowstwi. Woowská Rassa, Pokladnica: aerarium alendis viduabus, Witwencasse, özvegy aszszonyok kintse. woowská pomoc, collatio viduabus alendis, Witwensteuer, özvegy aszszonyoknak élelmére öszve szedett segétség. 2) v. wdowecki. Wdowstwi, á, n. viduitas, status vidualis, conditio viduae : Wittstand, özvegység, özvegyi állapot. Usus. Do Wdowstá prist, wdowú zostať: v. Wdowa. Do wdowstwá pri west'; Wdowú učinit: facere viduam, Witwe machen, in Witwenstand versehen: özvegyen hagyni. 2) vi wdowect. wi. wducani, á, é, p. c. v. wdicha nutí. Wducáňí, á, n. v. Wdichnutí. wduchał, al, ám V. P. imp. dag: v. wdichnúť. Wducháwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wducháwat, al, ám, freq. ex wduchat. We praep. v. 1. webrat¡ sâ, webral sa, wberem fe, V. P. imp. wber fa: intro rumpere, irrumpere, irruere hineindringen: bé-ütni, bé (rea) rohanni, bé-tolni magát. Syn. weist, wtist. núť sa, wetret sa. bec, i, f. res, rei, f. die Sa che, das Ding: dolog. vulg. one, ono, onehocí, onocí. boh. W'ec. Usus. Deci ne. podobné k Wire, nesposobné absona, absurda: unge räumte Dinge: hitelre képtelen dolgok. Wer welmi Siwná, neslíchaná, a newimluwná: res mira, inaudita, enarrabilis, inessabilis; wunderbare, unerhörte, unaussprech liche Sache: tsudálatos, hal in 2 latlan, ki-mondhatatlan dolog. Wfecté Weci, omnia, omnes res: alle Sachen (Dinge), mindenek. Mnohe Weci, multa, multae res viele Sachen, sok dolgok. málo Weci, pauca, paucae res: wenige Sachen, kevés dolog. Teto (one) Weci, haec (illa), hae (illae) res: diefe (jene) Sachen, ezek (amazok) a' dolgok. Dobru Wec mat, w dobrem Mest'e bit in tuto esse, gute Sache haben, geborgen seyn: jó helyen lenni. Prov. Raždá Wec za swim Pánem kričí. Wec cud3át pánu swému wolá: aliena res post dominum clamat, fremde Sache schreiet (ruffet) nach ihrem Herrn, minden jószág maga ura után kiált. 2) res, negotium: Sache, Geschäft: dolog, munka, foglalatosság. Syn. práca. Usus. Swogu Wec dobre, zle konat (robik): rem (negotium) bene, male gerere; seine Sache gut, schlecht machen: dolgát jól, roszszúl folytatni. Tanec (tancował ) není moga Wec, saltare non est meum, Tanzen ist nicht mei ne Sache, a' tántz nem az én dolgom. To ge pre mňa Wec: a) placet mihi, das ist eine Sache für mich, i. e. ge fällt mir ez az én dolgom ; ez nékem tetszik. b) decet me, convenit mihi, dignum me est geziemt mir, schickt sich für mich: ez nékem illik. LuSi wisméwat neňí žádná (pe= kná) Wec: non decet irridere alios, Leute auslachen ist keine Sache, i. e. geziemt sich nicht: másokat ki-nevetni nem szép dolog. Twoga Wec, tu videris, das ist deine Sache (Sor ge), dein Geschäft: a' te dolgod; te lássadd. 3) causa objectum Angelegenheit, oder Sa che, che, die betrieben, wovon geredet, disputirt sc. wird: dolog, ok, tzél. Syn. Cil. O gateg Weci howorite? Sprawedliwá Wec, justa causa, gerechte Sache (Ursache), igaz (valóságos) dolog. 4) causalis: Proces: pör. Syn. Prá wo, Pra. Usus. Wec wiriSená, negotium gestum, ver richtete Sache, der Handel: véghez vitt dolog. Wec prawem rozeznaná, res judicata, ci ne mit Recht erkannte Sache, törvényessen el - igazittatott dolog. Wec prisńdená, i. e. Rozsudek. boh. Resoluci: iudicatum, deliberatum, res indicata das durch die Richter erkannt ist: bírák itélete. 5) res, effectus. der Ausgang, die That, Wirklichkeit: dolog, ki - menetel, foganat. Sama Wec to uči, res ipsa docet, die Sache lehrts: maga a' dolog taníttya, bizonyíttya. 6) res, profectus, emolumentum: Vortheil, haszon. Syn. Prospech. 7) Wec préčná, trížowá: vena transversa, der Zwerggang in Bergwerke: kereszt-ér a bányákban. weč (pro wčo, boh. wço): quo, inquid, inquam rem worinn, in was: hová, mibe, mire. Wečer, a, m. vesper, is, vesperus, i, m. vespera, ae, f. tem pus vespertinum: der Abend, die Abendzeit: etsve. Usus. Dobri Wečer! bonus vesper! bonam vesperam! guten Abend! jó estvét. Wečer, na Wečer, 3 Wecera (boh. u Wečír): vespere, vesperi: Abends, am Abend estve. R Wečeru, okolo Wečera, pod Wečer: ad vesperam (rum), sub vesperum: gegen Abend: estve felé. Scedri Wečer, vigilia nativitatis Domini, der heilige Weinachtsabend, karátsony böjtye. Sami Wećer, sub ipsum vesperum. zuspät Abends, késön estve. Na Dunagi se= Sí Ráčer, a to bolo fami Wečec . Prov. Lewis, čo Wečer ze sebú donese: incertum est, quid vesper ferat: man weiß nicht, was Abends ge. schicht: nem tudgya az enber, mi történek estve, fée nepresel wseckich Dňí Wećer; esce Slunce na Weki nezapadlo: nondum omnium dierum sol occidit, es ist noch nicht aller Tage Abend, még ez nem utolsó estve. Wečera, i, f. coena, ae, f. sumtio (refectio) vespertina: das Abendessen, Nachtessen, die Nachtmahl, die Abendmahlzeit-: vatsora. boh. Wečeře. Usus. Chatrná Wećera, coena hecates, schlechte Mahlzeit, szegény vatsora. Nákladná Wečera (boh. flawni Panket): coena opipara, köstliches Maal, nagy (gazdag, bö) vendégség. Wečera pána (boh. páňe): coena Domini, Abendmahl Chrifti, Ur vatsorája. Ketoho r Wečeri powolat, condicere ad coenam Plaut. condicere (indicere) alicui coenam Suet. Jemand zur Nachtmahl rufen, einladen: valakit vatsorára hívni, bivatni. Pri Wečeri, ad coenam, bei der Nachtmahl, vatsoránál. ekomu sa k Wes čeri slúbiť, prislúbit: promittere alicui ad coenam' Plin. Jemanden sich zu der Nachtmahi versprechen, valakinek magát vatsorához igérni. D'etugem za Wečeru, de, coena facio gratiam, ich danke höflichst für die Nachtmahl, köszönöm a’jó tartást. Prov. Wečera skwostná, ge Bruchu skodná. Rde cbce mat oc lahku, nech má Wečeru krátku. Rdo dce spat labr labro, nech wečerá krátko: ex magna coena stomacho fit maxima poena. Ut sis nocte levis, sit tibi coena brevis : dem Magen viel Plagen macht, viel Essen auf die Nacht: a' hoszszas vatsora testet veti nagy nyavalyára. A' hoszszas vatsora ártalmas a' gyomornak. Wećeradlo, a, n. coenaculum, triclinium. i, n. der Speise faal, vatsorálo-szoba. Syn. Ge dárňa boh. Wečetadlo. Wećeráňí, á, n. coenatio, nis, f. das Nachtessen, Abendessen : vatsorálás. Syn. Wećera, wes terné Geseňí. Usus. Pri Wečerání, super coenam Curt. Plin. unter (bei) dem Nacht effen, vatsora között; vatsorálás izben. wećerat, al, ám, V. P. imp. tag: coenare. ju Abend (Nacht) effen, Abendmahl essen, abends mahlen: vatsorálni, vatsorát enni. boh. wečečeti. Usus. We ierat budem, a potom (na to posledne) spať pog8em: coenabo, post (demum) decumbam, ibo cubitum: ich will zu Nacht effen, und dann fchlaffen gehen: elöbb vatsorálok, azután feküdni megyek, feküdni fogok menni. Tím lepseg. wećerat buseme, licebit coenare rectius Plaut. de sto besser können wir zu Abend effen, annál jobban vatsorálhatunk (fogunk vatsorálni). Wećeráwání, á, n. Nom.Verb. ex seq. wećerawat, al, ám freq. ex wee cerat. † Wećeče, f. v. Wećera. Wećerek, rku, m. dem. ex Wes ter. Usus. Samim Wečerkem, sub ipsum, vesperum, just am Abend, már későn estve. † wećečetí, tel, tím, v: weče. rat. Wečerňa, i, f. vesperae, arum, f. die Besper, Nachmittagsgottesdienst: vetsernye, dellesti Isteni szolgálat. Syn. Nespor. t wečerní adj. omn. gen. v. seq. wečerňí, ¿, é, adj. vespertinus, a, um: Abend, was Abends geschicht: estvéli. Usus. Wečerni Caf, tempus vespertinum, Abendzeit, estvéli idő. Wečer. ní mrat (boh. Súmrak), mrtání: crepusculum, Abend dämmerung, alkonyodási homályos világosság. Wečerňá Práca, labor vespertinus, Abendarbeit, estvéli munka (dolog, foglalatosság). + w'echet, ctu, m. v. seq. Wechet, Htu, m. stramentum, peniculus stramineus, fasciculus stramineus tortus, cesticillus, cesticulus, i, m. der Strohwisch, szalma tekerts, szalma-tsutak. boh. W'ecet. Wechetek, tku, m. dem. ex praec. v. Wechtit. † W'ech'tet, tku, m. dem. v. Wechtit. Wechkiček, čku, m. exiguus pe niculus stramineus, ein kleiner Strohwisch, kis szalma tekerts, tsutakotska. boh. W’echitek, wiser. Wechtisko, a, n. contemt. ex exagger. ex Wechet: turpis peniculus stramineus, ein gar ftiger trobmi, rút (tsúnya) szalma-tsutak. † w'echtowi, n. collect. v. seq. Wechłowi, á, n. collect. peniculi straminei, die Strohwische ; ingleichen der Katzenzagel, oder das Schaftheu, wenn es zum Scheuern gebracht wird: szalmatekertsek, tsutakok.boh. W'echtowi. wečite adv. perenne Colum. Pallad. perenniter August. perennaliter, in perpetuum, per |