schöferig, scherzhaft: tréfásan nevetségesen. Syn. fmésňe. Usus. To bi bolo wesele! o rem lepidam! das wäre lustig! ' szép tréfa volna! weseleni, á, é, p. c. hilaratus exhilaratus, a, um aufgehei=

tert, erfreut, fröhlich (aufge= räumt) gemacht: vigasztaltatott, vídamíttatott, örvendeztett, meg-orültt. Syn. rozwe= seleni, rozweselowání. Usus. Zem widela sa bit 3 ebem weselená (potesená), terra cum coelo hilarata videtur, der Himmel sowohl, als die Erde schien fröhlich zu seyn: mind az ég, mind' a' föld örülni látszott.

Weselé, ého, n. w Orawe D'e

Sina: Laeto - villa, GaudiiVilla: Freudendorf, vég-falu, öröm-falu. Weselení, á, n. hilaratio, exhilaratio, nis, f. Aufheiterung, Aufräumung, Erfreuung: vígasztalás, vídámítás, örvendeztetés, mulatás. Syn. Roz. weseleni, Rozweselowání. 2) exsultantia, ae, f. exsultatio, ovatio, tripudiatio: das Froh locken, vígadozás, örülés, örvendezés, vígadás, tombolás. Syn. Radost, Weselost'. weseli, á, é, abs. wesel, wefela, weselo), adj. Comp. we felsi, superl. nagwefelst: laetus, laetabundus Gell. exsultabundus, hilarus et hilarulus Cic. hilaris, e; laetans tis: lustig, fröhlich, aufgeräumt, voller Lust, munter, lebhaft, freudig, vergnügt, feurig: víg; vídám, örvendetes. Syn. ta= dostní. Usus. Weseli Člowek, laetus homo Cic. laetus animi Vellej. ein lustiger Mensch, vég ember. Weseli glas, hilaris Vox Quintil. fröhliche Stimm, víg szó. Wefeli Rrik,

laetus clamor Virg. fröhliches Geschrei, víg kiáltás. Weselí Porog, laeta pax Liv. fröh licher Friede, örvendetes békesség. Wefeli Žiwot, hilara vita, convivis hilaris Cic. Iustiges Leben, víg élet. Wefelá Rázeň, laeta oratio Cic. lustige Rede, víg predikátzio. Wesela misel, Powaha, Običag: laeta indoles, lustige fröh liche Beschaffenhtit: jó indúlat. Weselá Twár, laetus vultus Cic. lustiges Gesicht, víg ábrázat, tekéntet. Weseleg Twári bit, esse vultu hilari, atque laeto Cic. Weselé Srdce, hilaris animus Cic. lustiges Herz, jó kedve az embernek. Bu8 wefeli, fac te hilarem, sey Lustig, légyen jó kedved. Preto bisme neboli weseli Hebesa sú nafé: cur non simus laeti, dum nostri sunt coeli : warum sollten wir nicht lustig feyn, der Himmel der ist unser: hogy ne lehetne jó kedvünk, mikor a' meny-ország a' mi jusunk. Welmi ge weseli, laetus est leetitiis omnibus. er ist sehr lustig, igen örül. Kitdi tak weseli nebol, laetus est, ut nunquam magis: nie= mals war er so lustig, soha sem vólt olly víg, mint most. Len buste dnes wefelt, facite hunc diem hilarem, heute sollt ihr recht luftig seyn, tsak vígan legyetek ma. 2) exsultabundus, a, um; exsultans, laetans, ovans, tripudians, tis: froh lockend, vigadozó, örvendező, örvendő tomboló, Weselá` Rasoft' exsultans laetitia, frohlockende Freude, nagy tombolo öröm. 3) laetus, laetificus Cic. Lucret. laetabilis, e et laetifiçans, tis Cic. erfreu lich, fröhlich, freudig, ergöglich, angenehm, erfreuend, fröhlich

machend, Freude verursachend: vig, örvendetes, vidámító, vigasság szerző, jó, kedves. Syn. mili, radostní, wžácní. Usus. Weselá Cowina, laetum nuncium, fröhliche Nachricht, örvendetes újság. Wsedo bolo weselse, omnia erant laetiora Cic. 4) laetus, amoenus, voluptarius, jucundus, a, um; oblectans, delectans, tis, oblectabilis Auson. Iustig, angenehm, ergößlich, pläsant, schön anzusehen, anmuthig, einen fröh lichen Anblick habend, fröhlich (leb haft, schön) aussehend: szép, gyönyörű, gyönyörködtető, gyönyörűségés. Syn. petní, rozkos ni,roztomileni, utefeňí. Usus. Wesel (gasni) Den, dies laetus, hilaris diei Colum. ein fröhlicher, heutrer, schöner Tag: tiszta (szép) nap. Weseli Rrag, jucunda regio, lustige Gegend gyönyörű vidék (táj). Weselá Sarba laetus color Plin. H. N. lustige Farbe, víg szín. Weselá Lichwa, weseli Statet, laeLa armenta Virg. schönes Bich, szép barom nyájak. Wese= lá Zahrada, i. e. Rozkosni ca: hortus voluptarius, fuftis ger Garten, Lustgarten: gyönyörű (mulatságos, mulatni való) kert. Wefelé Sáčí, Ob. fátí: laeta seges Virg. laetae segetes, laeta sata: schöne Saaten, kövér gabonák. Wes felé Cast, laeta tempora Virg. lustige (fröhliche) Zeiten, víg idok. Od wiňiča čo gest we felfebo? rite quid est laetius Cic. 5) jocosus, ridiculus, jocularis, e: lustig, schokerig scherzhaft zum Lachen: tréfás, nevetséges. Syn. fméini. Usus. Wejeli Clower, ridiculus homo, luftiger Mensch, tréfás ember. Wesela 5ta, i. e. Romedia: comoedia, Lustspiel,

Komödie: komédia. 6) lepidu artig, angenehm, fein, Ïustig ékes, kedves, jeles, embe hez való, jó beszédü. Defe Pesnička, cantio lepida, I ftiger Lied, jeles (tréfás) éne Weselá žena, conjunx lep dissima, lustige Frau, embe hez-való, jó beszédü aszszon] Weselí Šuhagci, lepidi puer lustige Burschen, ékes beszéd legények.

Weselí, á, n. hilaria (scil. so lennia) orum. n. pl. opis Freudenfest, Freundentag: vi (örvendetes) nap, vígassá (öröm) napja. Syn. radostn Deň. 2) v. Swa8ba. 3) Weselost'.

weselit, it, im, V. I. imp wesel, nekoho: hilarare (avi atum) aliquem Cic. laetihica re Lucan. exhilarare, redder hilarem (jucundum, laetum) distrahere: Jemanden lufti (fröhlich, aufgeräumt) machen. erfreuen, aufheitern: vidámíta ni (tom), vigasztalni (lom valakit. Syn. tozweseliť, roz weselowat. Usus. Twár, 3mi fel weseli: hilarat vultum Plin H. N. sensum Cic. Tím f každí Zmisel weseli, sensu eo hilarantur, damit werden alle Sinnen ergöht, erquickt attól minden érzékenység meg. újúl. Srdce weselit, weselin bit hilarare animum, ta Herz erfreuen, jó kedvet venni. 3em Trusem weselit, laetificare agrum fimo injecto Cic. den Acker fruchtbar machen, düngen: a' szántó földet megganéjozni, trágyázni. Slunce wefeli 3em, sol laetificat terram Cic. ekobo welmi we felit, laetitia aliquem efferre Cic. Jemanden sehr erfreuen, valakit nagyon meg-vidámítani. 2) in laetitiam conjicere

aliquem Terent. laetitiam alicui adferre (dare, facere) Cic. offerre (objicere) Ter. laetitia aliquem adficere Cic. laetitiae esse: erfreuen, Freude machen ( verursachen), in Freude versehen: örömet (vigasságot, szerezni örömre lenni. Syn. tefit. Usus. Chwala ho wefeli (tesi), gloria laetificat illum, er freut fich, wenn er gelobt wird: örül, mikor ditsérik (ditsértetik). To ma wefeli (tefi), res mihi est laetitiae Nep. laetitia est mihi Sallust. es ist mir eine Freude, azon örülök (örvendek); az az én örömem. 3) oblectare (avi, atum Cic. delectare, reficere: cr= gößen, amüsiren, auf angeneh me Art passiren, oder zubringen: gyönyörködtetni (tem), kiesen el-tölteni, Starost' ́weselit, oblectare senectutem Cic. Smútní Čas učeňím weseliť, tempus lachrymabile studio oblectare Ovid. traurige Zeit mit dem Lernen paffiren, zubringen: a' szomorú időt tanulásban tölteni. II.rec. wefelik fa, laetari laetitia perfrui, et laetitiam percipere (capere) ex re Cic. laetiscere (a laetisco) Sisenn. hilarescere Varr. laetificari Plaut. iucundari: fich freuen fich erfreuen, fröhlich (erfreut) werden, Freude, Fröhlichkeit genießen vigadni (dok), örvendezni, örvendem (-dek), örülni (lök), örömmel teli lenni. Syn. radował sa, tefit fa. Welmi sa weselit, laetitia efferri Cic. sich sehr erfreuen, igen örülni. S celého Srdca sa weseliť, laetari toto pectore, fich herzlich erfreu en, szivesen vigadai. Rasseg fa máme weselit, nežli tru

lit: laetandum magis, quam

dolendum: wir sollen lieber lu ftig, als traurig seyn: inkább kell örülni, mint sem szomorkodni. Welmi sa weseli. mé (tesíme), siz: magna nobis laetitia (est), cum Sallust. es ist uns eine große Freu de, went igen nagyon örülünk, hogy ha (midön, mikor). Nedlubo sa budú we felit, non relinquetur ipsis diutina laetitia, fie werden fich nicht lange freuen, sokáig nem fognak örülni. Weseliť sa ňe. čím, nad ňečím, pre ňečo, w nečem, w tem, že, 3 ne čeho, 3 nečím: laetari re (de re), in re, in hoc, quod Cic. fich freuen wegen etwas, bei etwas, darüber, daß: valaminek, valamin örülni. Pofogem (Potoga, pre Pofog w pokogi) sa weselit (tefit): laetari pace, de (in) pace: fich wegen den Frieden freuen: a' békességnek örülni. Druzi sa nad mim Nie= sčastim weselá, alii meo malo lactificantur, andere freuen fich über mein Unglück, mások az én nyavalyámon (szerentsétlenségemen, bajomon) örülnek. Weseli sa pre swú milu, laetus est de amica Ter. wegen seiner Geliebten ist er fröhlich, lustig: a' mátkája miatt igen vig. 3 druhého Nesčast'á sa weselit, exsultare in ruinis alicuius Cic. über das fremde Unglück sich er freuen, örülni valaki romlásán. 3 Radost'ú Prátelow nasich sa weselime, laetamur amicorum laetitia, wir erfreus en uns bei der Freude unserer Freunde, barátink öröminek örülünk. Wi8ím, že s teho weselit (tefit) sa musím: illud laetandum mihi esse video Cic. ich sehe es, daß ich

mich daß ich mich darüber erfreuen folle látom, hogy azon kell örülnöm. 3 obidwogého sa weselim (tefim), laetor utrumque, ich erfreue mich we gen beides mind a kettőn örülök. Wseligat sem sa wes felil, incessi omnibus laetitiis Cic. ich habe mich auf als Jerlei Art erfreut, mindenféle örömmel teli voltam. 2) distrahere se, explere animum obsequi animo, frui voluptate, iucundari, oblectare se Cic. fih Tuftig machen, feine Lust büßen, sich ̈ergößen," sich amüsiren, Bergnügen woran fins den: kedvét tölteni. gyönyörködni. 3 netim sa weselit a.) oblectari (frui voluptate) cum aliquo, oblectare se cum (in) aliquo Cic. fich mit Je manden luftig machen, i. e. in seiner Gesellschaft; fich an Ies mand ergogen (amüfiren); valakivel kedvét tölteni, gyönyörködui (-döm) valakiben. b.) ludere, deridere", irridere aliquem, illudere alicui: Jemanden zum Besten haben, fich mit ihm lustig machen: valakivel bolondoskodni, tréfálódni, kedvét tölteni. 3 ne cim fa wefelit, oblectari aliqua re Cic. laetari re Suet. fich mit etwas ergogen, valamiben gyönyörködni. 3) exsulLare (gaudio), ovare, triumphare: frohlocken, örömében tombolni (örömömben tombolok), örvendezni, vigadozni. Po mlásenski sa wese Lit iuveniliter exsultare, nach Art der Jünglinge frohlocfen, ifjú módon (ifjak módgyára) tombolni. W teg Wes çi sa Reč weseli, oratio exsultat eo Cic. die Rede frohlocket in diesem Stoffe: ugyan örvend a' beszéd (a' stilus)

weselnici adv. v. swadebnicki. wefelnicí, á, é, adj. v. fwaSebnicí.

wefeloft, i. f. hilaritas Cic, jucunditas, tis, laetitia, exsultantia, ae, hilaritudo Plaut. laetitudo Acc. laetatio Caes nis, f. gaudium, į, n. Fröhlichkeit, Lustigkeit, aufgeräumtes Wesen, z. B. eines Menschen, Freude vigasság, vígság, vigadás, vígadozás, vidámság jó kedy, örvendezés, örülés öröm, tombolás. Syn. Radost, Dereteni. Usus. Gatu fte preukázali (predstawili ) Wefelost? quam prae vobis tulistis laetitiam: was für eine Freude habt ihr gezeigt? mitsoda örömet mutattatok? 50t tá moga Weselost! us ge preč wseca mogą weseloft; hilaritatem omnem amisi alle meine Freude ist verschwunpen, oda van minden kedvem. 2) v. Weseleňí 2 Nro. 3) hilaritas, oblectatio Cic. delectatio, voluptuatio, delectamentum, delicium, oblectamentum Cic. delectamen, oblectamen Quid. iucunditas, festivitas, voluptas, amoenitas, deliciae : Luftbarkeit, Er= geßlichkeit, was einen ergöht, Ergohung: gyönyörködés, gyönyörködtetés, gyönyörűség, vígadás.

w'eseti, sèl, sím, v. wesat, Wes