Westa, i, f. dem, pediculus j, m. das Lauschen, tetütske. Syn. malá Wes. 2) zákožná Westa, acarus, i, m. Linn. myrmecium, i, n. Cels. Retließ, die Miethe, Milbe: vaktetu, bör alatt viszkettetö serke. Usus. Westi ma Rusú na Dlani, (wrbí ma Dlań; manus mihi prurit, die Hand juckt mich, viszket a' tenyerem. Prov, má ten Westi wofe, est callidus (versutus); habet muscas in naribus: der ist pfiffig (listig), hat Mücken in der Nase; hamis (ravasz) kutya az, westeren, westera, westerg V. wsecet 2 Nro, ceļi, westi, á, é, adj, v. Șeșinsti, Weslát, a, m, remex, igis, nauta, ae, m. ein Ruderer, Ruderknecht, Segler, Segeler: evezo, hajó lapát vonó, hajos. Syn. Weslownik, Plawec, + Weslát, e, m. idem. weslárow, a, e, adj. poss. remigis, nautae: dem Ruderer gehörig, evező legényé, hajósé, Weslárstwi, á, n, ars remigandi, remigum (nautarum) conditio: die Ruderei, Ruders stand, Schifffnechtschaft: evezösség, evező állapot. Syn. Weslownictwí,

pelo, a, m. remus, i, m, gubernaculum, i, n, das Ru der, Steuerryder: hajó lapáttya, evező evező, evező lapát, kormány. Syn. Prawidlo, Usus. Ribarite Wesla, Bidlo, Bon. Wesla lámat, rozrážať, Fazit: detergere remos in navali pugna Liv, die Ruder brechen, zu Schanden machen: az evezőket el-rontani. Weslowání, á, n. remigium, navigium, i, n. remigatio,

navigatio, nis, f. das Rudern, das Ruderwerk, die Ruderung: evezés, hajózás, hajó-hajtás. Syn. Plaweni, Weslem, Tr. háňí.

weslowak, lowal, lugem V. I. imp. lug: remigare, segeln, rudern: evezni. Syn, plawit. Usus. Naspátek welowat; Weslami Los zastawił, zdr. sat navim remis inhibere, zurückrudern, das Schiff stille halten, megállítani a hajót. peslowi, á, é, adj. remum adtinens, das Ruder betreffend, evező lapátot illető. Weslownictwi, á, n. v, Weslár. stwi,

Weslownik, a, m. v, Weslár. † wesm'es adu. v. seq. wesmes, adv. promiscue, ohne Unterschied, elegyesleg, elegy, valogatás nélkül, közösleg, egyaránt, Syn. rúzno, bez Rozdely, do gromadi, boh. wesm'ef.

t Wesnice, f. v. Desina. wespolek, adv. invicem, ad in

viçem, mutuo, simul, inter se: einander, együtt, egyetemben. Syn. [polu, wgedno. wespust, adv. wespust Sweta, in universum mundum, in immensum.

weft, wedel, wesem V. I. fut.

powe8em, imp. we8 et powes, weste ef poweste (wes et weste adhibetur, dum motus a loquente fieri debet secus autem powes et powe8te): ducere, praeire; füh ren, voran gehen: vezetni, elö menni. Syn. Predkem ist, boh. westi, 2) ducere, praeesse: führen, anführen: vezetni (-tem), vezérleni (-lem). 3) ducere, comitari: führen, begleiten: vezetni, késérteni Syn. odprowadzať, odprowasit. 4) ducere, deducere;

füh

3

führen, führend wohin bringen, 3. B. Jemanden ins Haus, Irrthum, in den Garten; vezetni, el vezetni, vinni. Usus. Hetoho do Temnice west, ducere aliquem in carcerem, vincula, einen in das (ins) Gefängniß bringen: valakit tömlötzbe (rabságha) vinni. us ho wedú x. Tato Cesta tam (do Romarna) wes 8e, haec via fert, ducit eo (Comaromium): dieser Weg führt dahin (nach Komorn): ez az út oda (Komáromba) vezet. v. ift do. Cesta, která t Bráňe wedla: iter, quod ferebat ad portam ; der Weg, der dem Thore zugienge: az az út,melly igyenesen a' kapuhoz vezet vala. 5) ducere, ducatum praestare: führen, leiten z. B. Jes mand die Hand beim Schreiben, Waffer wohinn leiten: vezetni valakinek kezét az irásban. Wodu z ňegakého Mesta west, derivare aquam ab aliquo loco Plaut. das Wasser von einem Orte leiten, a' vizet valamelly helyről más - felé vinni. In Se potot west, avertere Auvium, das Wasser ableiten; den Lauf des Flukes anderst wohin leiten: a' vizet mas felé vinni; folyását más-felé fordítani, Slepého west, coecum ducere, einen Blinden führen, vakot vezetni. Boh swogich zázračne wese, Deus suos mirabiliter ducit Gott führt die Seis nen wunderlich, az Isten a'maga választottit tsudálatossan vezeti. 6) agere, pellere: füh ren, treiben: vezetni, hajtani. Syn. bnat. 7) 3iwot (stateč ni, pfotni) west: agere (vivere, degere) vitam honestam, miseram: ein chrbares, 'elendes Leben führen, zubringen:

betsületesen, szegényen élni;

betsületes, szegény életet viselni. 8) gerere, facere, administrare: führen, verrichten, thun: tenni, tselekedni, üzni. Usus. Rupectwi (Obchod) weft, mercaturam (quaestum) facere (tractare): mercari, mercimonium exercere: Handlung führen, Gewerb treiben (üben): kereskedni, kalmárságot üzni, nyerekedni, Prás cu weft, laborare, die Arbeit ausführen, verrichten: munkálkodni, mivelni, dolgozni. Prawo (Pru, Súd) west: agere causam, einen Pozek füh. ren, valakivel törvénykedni, pörlekedni. Remeslo west, opificium (artem aliquam) tractare, eine Kunst, Handthierung (ein Handwerk) treiben, üben: valami mesterséget üzni. Wog. nu west, bellum gerere (agere), Krieg führen, hadakozni, hadat indítani. 9) uti, adhibere: führen, Gebrauch von et was machen: véle élni. Syn. potrebował, Blowo west': a) verbis uti, verba adhibere : Worte führen, sich verlauten laffen szolni. b) loqui cómmuni nomine; esse interpretem aliorum: das Wort fühs ren, in Namen der übrigen res den: mások nevével szóllani, 10) impendere, insumere; dranwagen, Darauf wenden: reá költeni. Usus. Gá weliké útrati (welikich Útrat, Ná. kladkow) na to west nebu. Sem, nepowe8em. 14) regere, gubernare: führen, leiten: kórmányozni, igazgatni. Syn. risit, sprawowat. 12) múr, Prékopu west': ducere murum Virg. parietem Cic. fossam Liv. vallum Caes, führen, lang machen, ziehen, in die Länge ziehen, z. B. Gra. ben, Mauer se: vinni, húzni.

Wetchi Repeň, wetchá Plach

tax.

wetchnúť, chnul (cel), cňem, V. P. imp. dni, v. wetknúť. II. rec. wetchnúť sa, v. wet= knúť sa

Wetcost, i, f. raritas, tis, f. rara conditio: Schütterkeit, schüttere Beschaffenheit: ritkaság. Syn. Wettoft, Rédkost. Weter, tru, m. ventus, i, m. der Wind, der weht: szél. boh. Witt. Usus. Weter duge, fučí, wege: ventus flat, der Wind weht, geht: szél fúj. Wege Weter po Doline . v. wáť. Dobrí, odporni Weter: secundus, adversus ventus: guter, widriger Wind: jó, rosz (ellenkező) szél. Weter sa ftrhuge (robi), ventus exsurgit, oritur: der Wind erhebt sich, szél támad, ered. Weter proti mne duge, gest mi protiwni: ventus est mihi adversus, flat adversum me: der Wind geht mir entgegen, ellenem fúj a szél. Weter sa tisi, prestáwá: venti concidunt Hor. ventus quiescit, venti vis cadit: derWind legt sich, tsillapszik (szünik) a' szél; meg lassodnak a szelek. Weter ros bit, ventum (ventulum) facere, Wind machen, z. B. im Gehen mit dem Fächer, Schnupftuche: szellözni, szelet tsinálni. Poledňí (Poludňí), Weter, auster, notus, i, m. Südwind, Mittagwind: déli-szél. Polnočňí (od Polnoci) Weter, septentrio, boreas, ae, m. aquilo, ventus septentrionalis: Nordwind mitternächtiger Wind: éjtszaki szél. Wíchodňí (od Wíchodu) Weter, ventus orientalis (solanus, subsolanus), eurus, apheliotes: Oftwind, Morgenwind: nap keleti szél. Západňí (od západu) Weter,

zephyrus, favonius: Westwind, Abendwind: nap enyészti-szél. Weter medzi polednem a 3ápadem: austro africus, libonotus, i, m. Africus, Libs. Südwestwind, Südsüdwestwind : nap enyészti, és dél között való szél. Weter medzi Polednem a wíchodem: vulturnus, euronotus, i, m. Südostwind, nap keleti szél. Weter medzi Západem, a Polnocú: caurus, corus, i, m. papyx: Nordwestwind, nap-nyúgoti szél. Weter búrliwi z Dés8em; Weter fúkawi, v. wi= chor. Weter Mračná tahnucí, coecias, ein Wind, der das Gewölk an sich zicht: szél, melly a' felhöket magához húzza. O8 Wetru ge Pokog; Weter fa utifil, newege: silent venti Colum. die Winde find still; ist eine Windstille: az idö tsendes; a' a' szél szél meg-szüntt; nintsen szél. Pre ten Weter museli sme doma zostať, ventus nos domi tenuit, wegen des Windes haben wir zu Hau se bleiben müffen: a' szél miátt otthon kellett maradnunk várakoznunk. Rebi prigemní Weter wál, nesedeli (nezahálali) bi sme mi tu: si venti essent, hic non sederemus : wenn ein guter Wind vorhanden wäre, würden wir nicht da so lang fizend, und müssig bleiben: ha jól szelünk volna, itt nem mulatoznánk. Näd Weter rich. legsim bit, praevertere cursu ventos, ventis velociorem esse: geschwinder (schneller) feyn, als der Wind: sebessebben futni, mint sem a' szél fú; a' szélnél sebessebbnek lenni. Prov. Ram Weter, tam plást: et Gak Weter wege, tak plachti obrácagú: v. kam. Wetrem podsiti, vanus ventosus 2

Windbeutel, Schußbartel: szeles: fél bolond. Studeni i tepli weter z gedních úst wipús čat: callidum, et frigidum uno ore halare, flare: Kälte, und Wärme aus einem Munde lassen: hideget és meleget egy szájból fúni. Do Wetra (80 Sweta, stiri na tri) bucat (ttepak); frustra (in ventos, in ventum) loqui; dare verba ventis (in ventos); aërem verberare: in den Wind (vergeblich) reden, héjában (haszontalanúl) szóllani. Do We tra púsčať, negligere contemnere spernere: nicht ach ten, in den Wind schlagen: szélnek ereszteni, azzal nem gondólni. Podla Wetru (Wodi), secundo aestu Lucian. favorabiliter, prospere, secundis ventis Suidas. ex sententia. Legeden tuhi (ostri) Weter wistát, multa experiri, man ches ausstehen, sich manchen Isäuern Wind angenehm (unter die Nase gehen) laffen: sokat kiállani, szenvedni, tapasztalni. 2) flatus, us, m. flatulentia, ae, f. die Winde, Windgrimmen, Blähung: szél - kólika. Syn. Wetrow Trápení. Usus. Wetri ho trápá, flatibus laborat, die Winde plagen ihn, a' szelek bántyák ötet. 3) crepitus ventris, Wind hor barer Wind: szél, fing. We tri ze seba púsčať, bz8eť: flatum (crepitum) emmittere, mittere: Wind von sich gehen lassen, fingani. 4) tropice. ventus, nuntius: Wind, Nachricht: szél, hir. Syn. Chir, Towina. Usus. Weter do. stat, nuntium accipere, fieri certiorem: Wind bekommen, hírt hallani. Uni Trst sa bez Wetru netrase. 5) vanitas, Æind, nichts wirkliches, Eitel

keit, unwahrheit, Windmache rei: semmisség, haszontalanság, himisság, szelesség. Syn. márnost, Sastowání. Usus. Wetrem podsiti, mechem use. rení, i. e. Šaset: vanus ventosus, vesanus: Windbeutel, Schußbartel: szeles, félbolond. Wetti robit, a) vana dicere, mentiri; Wind machen, lügen: héjába valóságot beszélni, hazudni. b) thrasonem agere, iactare se, gloriari, fich rühmen, Wind ma chen: szeleskedni, ditsekedni, kérkedni. Mnoho sem gá takich Wetrow widel, complurium thriorum ego strepitum audivi, egyébkor - is láttam ágon tar-varjat.

weterni, á, é, (abs. weterno)
adj. ventosus, ventarius. pne-
umaticus, a, um: windig,
voller Wind: szeles. Syn. wes
trowi. bol. w'eteni. Usus.
Weterni mlin, mola pneu-
matica (ventaria), Windmüh-
le, szélmalom.
Weternik, u, m. os spiritale,
machina (fenestra) spirita-
lis, receptaculum venti: Wind-
fang, szél- rekeszték. vulg.
Rwaterta. boh. W'etrňík.
Weternost, i, f. ventus, i,
flatus, us, m. Wind, Blas
hung: szél, fúvás. boh. W'e
trnost.

Wetes, u, m. veteramentum,
i, n. der Schuhfleck, agg-fölt.
Syn. starí Slet.
Wetesnit, a, m. sutor vetera-

mentarius, i, m. Schuhflicker, fóldozó. Syn. stari Flekowkár (Sletownit), Prtár *80 staré Crewice fletuge. 2) v. Tarmačník.

w'etew, twe, f. v. Haluz. W'etew z grozni, v. 5rozen. 3bitečná, neužitečná W'etew na Rmení, v. Wiček.

wet