Obrázky na stránke
PDF
ePub

mae: Entflammung, Servorbres hető, meg-víható. Syn. win chung des Feuers : láng-vetés , bogowatedelni. 2) expugnalángolás, Jángnak, ki-ütése, torius Tertull. expugnax, cis : ki-rohanása. Syn. Wiblkání, besiegend, bezwingend, erobernd: Wibleování.

vívó. Wib.gownegrå Zelina, Wibltowání, á, n. idem. expugnacior herba Ovid. wirfwiblkowat, Kowal, fugem, freg sameros Siraut, nagyobb erejű ex wiblknút.

fü. t wibodnúti, dl, onu fut. v. Wibogownik, a, m. expugnawipichnút.

tor Cic. occupator, is, m. Wibog&, m, v. útok.

Wiberwinder, Besieger, Eroberer, * Wibog, l, m, idem.

Einnehmer : hatalommal megwibogowani, á, é, p. C. de- vévö, el-foglaló.

bellatus, armis victus, a, um: Wibor, u, m. selectus, us, m. besiegt, überwunden : meg-gyó Auswahl, das Ausklauben: kizettetett. Syn. premožení, preo választás, meg-hányás, vetés, wiseni, zwitazení. 2) expug válogatás. Syn. Wiberáni , natus, occupatus, captus : ero Wibráni. 2. Nro. Usus. pia bert, eingenommen: el-foglal Wibor , ad selectum , zum

tatott, meg-vétetett, vitatott. Ausflauben, válogatva. Zálob Wibogowání, á, n. debellatio, na Wibor, hypotheca sele

nis, f. Besiegung, meg - gyö- . ctiva. zés. Syn. Premožení, premis † wiboření, á, é, p. c. y. zbús seni , Zvítazeni, 2) occupa- tani. tio, captio, expugnatio : Eros * wiborgowani, á, é, p. c. v. berung , Uiberwältigung, Bestür: wipožičani. 2) v. wiwereni , mung, Einnehmung : el-fogla na Weru daní, zwereni. las, viadallal, meg-vétel, meg- * Wiborgowání, 6, n. v. Wir vivas. Syn. Dobiti, widobis požičáří. 2) v. Wiwereří, na ti, 3ducati.

Weru Dání, zwereni. wibogowat, gowal, gugem , * wiborğowat, gowal, jugem,

V. P. imp. gug: debellare, ar V. P. imp. qug, v, wipožicat. mis vincere : besiegen, bezwins 2) v. wiwerit, na Weru dat, gen, überwältigen, befriigen: zwerit.. haddal meg-gyözni. Syn. pre: t wibočiti, il, im, fut. v. moct, prewisič, zwitažit. 2) zbúrat. capere, occupare , potiri, ex- wiborne adv. bene, optime, pugnare : erobern, einnehmen, egregie, eximie, praestanter, erzwingen, erfechten, z. B. Stadt: insigniter, excellenter, magel-foglalni, el-venni, vidal. nifice : vortrefflich, gut, wohl :

lal meg-venni (meg-vészem), jelessen , derekassan, helyes· meg-vívom. Syn. Sobit, 'wis sen, ditséretessen. Syn. wznea

Sobiť, zaugat. wibogowatedelni, á, é, adj. wiborní, á, é, adj. eximius, v. wibogowni.

egregius , magnificus, a, um; Wibogowatel, a , 'm. v. Wibo. insignis, e, praestans, praegownik.

cellens , excellens, tis : vors. wibogowní, á, é, adj, expug trefflich, ausbündig, ungemein :

nabilis , e Liv. überwindlich, jeles , derekas, helyes, ditsebezwinglich: könnyen meg. ve- retes. Syn. wzneseni.

reñe.

Wibornost, i, f. praestantia, darakat a fészekből. Usus.

excellentia , ae, f. Vortreffs Sadlo s ňebo wibrali, za sto.

lichkeit, jelesség. Syn. Wzne. Zlatíd predali. 2) eligere, de· renost. boh. tačka.

ligere, seligere, ausflauben , wibraní, á, é, p. c. exceptus, auswählen, auslesen, auserles

exemtus, a, um: ausgenoms Ten, ausnehmen, sich aussuchen: men , herausgenommen : ki-ré ki- válogatni, ki - választani. tetett, kivett, ki-szedett. 2) Syn. wiberať. Usus. Wiber sí, electus, delectus, seleclus : čo chcer (pozorug, čo si ocef ausgeflaubt, ausgesucht , s tisto Swid Weci wibrat): ausgenommen, ausgewählt: poslucalti, čili (ned) Bitku ki - válogatott, ki - vá- ostat? vide , utrum vis molasztott. Syn, wiberni. Wis rem gerere , an plagas auferbraní gud, selecti viri, augo · re? Ter. fieh wohl, was du dir geklaubte Mannschaft, válasz ausflaubst; entweder zu gehorsas tott sereg. 3) exaetus , exce men, oder tüchtige Schläge ptus, vulg. incassatus: einges · (Stolie) davon zu tragen? te nommen, eingefordert, einfassirt : lássad, mit választasz; akarszbe-szedett. 1) direptus, ex- é szót fogadni, vagy meg-vespoliatus, expilatus, spolia- rettelni. 3) exigere, excipere, tus: ausgeplündert, ausgeraubt : vulg. incassare : einnehmen, meg-lopott, meg - fosztatott. einfordern, einfassiren : bé-szedSyn. wirabowani, wikras. ni. 4) diripere, depopulari,

nutí, okrašeni, okradnuti. depraedari, exspoliare, expiWibrání, é, m. exceptio, ex lare, spoliare ; ausplündern

emtio, nis, f. Xusnehmung, ausrauben, z. B. Haus, Stadt: Herausnehmung : ki- vétel, ki meg-lopni, ki-rablani, ki-ravévés, ki-szedés. 2) electio, bolni, fel- verni, fel - törni, delectio, selectio, delectus, fel-dúlni, meg fosztani, kiselectus, us, m. Ausklaubung, pusztítani a házat, a' várost. Ausnehmung, Aussuchung, Auss Syn. okradnút, otraft, wis wählung: ki-válogatás, ki-vá rabowat, wikrasńút, wikrast'. lasztás. Syn. Wiberání, Wie Usus. Teg noci (tuto Woc) bor. 3) exactio, exceptio, vulg. ho wibrali, hac nocte ipsum incassatio: Einnehmung, Eins expilarunt, diese Nacht ist er forderung, das Einkassiren: bé ausgeplündert worden; haben sie szedés. 4) direptio , depopu ihn ausgeraubt: ezen az ejtszalatio , depraedatio , exspolia kán meg lopták (fel verték) tio, expilatio, spoliatio : Auss ötet. II. rec. wibrat ra na plünderung, Ausraubung: meg Ceftu, accingere se itineri, lopás, ki-rablás, ki-rabolás, iter suscipere, viae (inviam) fel-verés, meg-fosztás. Syn. se dare : fich auf die Reise (reife Wikradnutí, Wirabowání, fertig) machen, útra adni maOkradnutí, Qfraseñi.

gát, útra indúlni, készülni. wibrat, wibral, wiberem (boh. Syn, na Cestu Fa wisat. 2)

wiberu), V. P. imp. wiber: V. zachopit sa. excipere, eximere : ausneha wibráwání, á, n, Nom.Verb, men; herausnehmen, z. B. Eier, ex seq.

Bigel aus dem Neste: ki-ven- wibráwat, al, ám, freq. ex ini, ki-szedni e' tojást, a'ma

wibrat,

wibrat. II. rec. wibraw at ra, P. imp. Eug; reiicere, elusfreq. ex wibrat ra.

trare : ausmärzen, ausmustern: wibrázseni, á, é, p. C. exsul meg - hányni, vetni, a' töbcatus, a, um: ausgefurcht, ki

bi közül ki, hányni. vulg. barázdaltt.

wimustrowat. Wibrázseni, á, n. exsulcatio, wibruseni, á, é, p. C. exacu

nis, f. das Ausfurchen, ki-ba endo demtus, a, um : ausges rázdálás.

wegt, herausgewekt: kı - köszöwibrázsit , il, im, V. P. imp. rültetett. 2) aculus, acrefac

38i: exsulcere, ausfurchen, ki tus: geschliffen, ausgeschliffen, barázdáloi.

ausgewert: meg - élesíttetett, wibronút, anul (del), dnem meg - fenettetett.

V. P. imp. Sni : evadare, wibrúsit, il, im, V. P. imp. auswaden, ki-lábbolni.

wibrus : exacuendo demere, Wibrdnutí, k, n. evadatio, nis, ausweßen, herauswegen :

f. Auswadung, ki-lábbolás. tsorbulást ki- köszörülni. 2) wibreptani, k, é, p. c. v. wibl. acuere, exacuere , acrefacere : blani. 2) v. wisčekani.

weken, ausweken, ausschleifen: wibreptání, á, 8. v. Wiblblás meg - élesíteni, meg - fenoi: ñi. 2) v. Wirčekání.

ki - köszörülni. wibreptat, al, ám et cem, V. P. Wibrusowání, á n. Nom.

imp. tag, et wibrepi, v. Verb. ex seq.

wiblblat. 2) v. wirčekat. wibrusowat, Towal, sugem, wibro seni, á, é, p. c. prolu- freg ex wibrúsiť.

tus, satis lotus, a, um: ges wibubnowani, á, é, p. c. tymnug geschweinmit, meg (elegel) pani sono publicatus, signifiúsztatott.

catus, a, um: ausgetrommelt, wibrosit, il, im, V. P. imp. ki - doboltatott, dob - szóval

wibros: proluere, satis la ki - hirdettetett. . Fare : ausschwemmen, genug Wibubnowání, á, n. publicafdwemmen z. B. Pferde, Schas tio (significatio) tympano facfe: meg (eleget), úsztatni, ta, das Austroinmeln, ki-do

p. 0. a' lovat, a juhot. bolás, dob szóval meg- jelenwibrotowani, á, é, p. c. reiec- tés, ki - hírdetés.

taneus Cic. reiiculus, reiec- wibubnowat, nowal, nugem, tus, elustratus, a, um: ausa V. P. imp. nug: tympano gemarit, ausgemustert, vers (tympani sono)publicare,signiwerflich : meg - hánytt, velett, ficare , vulg. extympanisare : a' többi közül ki - hánytt. austroinmeln, mit Trommels vulg. wimustrowani. Wibros fchlag befannt machen : ki - dokowané wce, oves reiiculae bolni, dob szóval meg - jeVarr. Märzíchafe, meg-hánytt leoteni, ki - hírdetni. juhok.

wibudani et wibúdaní, á, é, Wibrotowání, é, n. reiectio, P. c. pugno caesus (percusus),

elustratio, nis, f. Ausmårs å, um : abgepufft, mit der Faust jung, Ausmusterung : meg- geschlagen : ököllel meg – verehányás, vetés, a többi kö rett (üttetett ), meg - oklözzül ki- hányás. vulý. Wimu. tetett. 2) v. wibudnuti. strowani.

Wibudání et Wibúdání, á, wibrokowat , towal, kugem V. n. pugno facta caesio (per

CUS-,

cussio), Abpuffung: ököllel ni , Witwokání, vulg. Wis

való meg - verés, meg-öklő táráři. - zés. 2) •. Wibudnuti. Wibuchowání, á, n. idem. wibuchat et wibri chat, al, ám, wibupowat, chowal, dugem,

V. P. imp. dag : pugno cae- V. I. imp. dug, freq. ex wis dere (percutere ), abpuffen, budnút. mit der Faust schlagen : ököllel wibudowani, á, é, p. c. . meg - verni, meg-öklözni. 2) zbudowani. v. wibudnút.

Wibudowańí, á, n. v. Zbudos wibudnut et wibúdnúť, donul wání.

(del), chňem, V. P. imp. wibudowat , dowal, dugem , dni : effulire , eblaterare, V. P. imp. dug, v. zbudou enuntiare : ausschmaßen, aus, wat. klatschen, ausplappern, ausplaus + wibůsti, wibost, wibodu fut. dern : ki-fetsegoi, ki-petyeg- v. wipidnúť, wiklat. ni, ki- tsevegni, ki-tsátsog wic, wiceg (boh. etiam wice. ni, ki - mondani, ki - beszéll gi), comp. ex mnoho: plus, ni. Syn. wiblblat, wiblaw. inchr, több, többet. Syn. wác, kat , wibucať, wifrfrat , wia wáce, wáceg. Usus. Wic pes bubowat, wiklebetat , wikles ñazi, plus, pecuniae, niehr betit , wikoskodákač,; wis Geld : több pénz. wic wogás twokat, wiplúzniť, wisčebo kow, plures milites, mehr tat, wirčeřat, vulg. wítás Soldaten, több katonák. Mám rať', boh: probleľnúti, wibles wíc, než ti: plus habeo, Knúti, wiblekotačí, wibrep quam tu : ich habe mehr, als tači. Usus. To merčan, neb du: több jószágom vagyon, Sused wibuonul : hoc muni mint néked. Wic rem widel, ceps, aut vicinus nuntiavit čítal : plura vidi, legi: ich Cic.

habe inehr gesehen, gelesen: töb. wibudnutí et wibúchnutí, á, é, bet láttam, olvastam. Pečo

p. c. effutitus, eblateratus, wic, paulo plus, ein wenig enuntiatus, a, um: ausges mehr, valamivel több. Wic, schwußt, ausgeflatscht, ausges neb méñeg : plus minus (miplaudert, ausgeplappert : ki nusve ), mehr, oder weniger , fetsegtetett, ki- pelyegett , i. e. ungefähr : több, vagy ki-mondott. Syn. wiblblani, kevesebb. Wić wíc nestogi, · wiblawťani , wibubowani, nihilo pluris constal, c8 fostet wiklebetaní, wiklebetení, wia nicht mehr, nem ér többet. pluzření, wikoskodáťani, O nič wic, nihilo plus, um

wikwokani , vulg. witáraní. nichts inehr, semmivel többel. Wibuconutí et Wibúchnutí, á, Mám o gesen Prst wit (než

n. effutitio, eblateratio, enun druzi ), habeo uno digito tiatio : Ausídywaßung, Auss plus, ich habe einen Finger mehr plauderung, Ausflatschung, Auss (als andre ), egy újjal több plapperung: ki- fetsegés, ki vagyon én nékem. Dáwám o tsátsogás, ki - petyegés, ki tri Grose wic, do tribus grosmondás. Syn. Wiblbláří, sis plus : ich gebe drei Grosden wiblawkáni, Wibuchání, mehr, három garassal többet Wichubowání, wiklebečení, adok. 2) amplius , praeterea : Wipluzneni, wikodkodálás mehr, Grüber : több, felett.

'Usus.

Usus. čo efíe wic gest, amplius triennio (tres annos) quod amplius est, und was hic morabatur, mehr als drei noch mehr ist, a' mi több. ur Sahre war er da, tovább há-'. nić wiceg? to esče From tos rom esztendőnél itt vala. un bo? numquid praeterea ? Ter. wíc nežigt, non amplius vivit sonst nichts mehr ? was noch drüs er lebt nicht mehr, már nem ber? semmi más egyebet nem ? él. mňe Slunce i mesíc, ne. wic, nežbi kdo trúfat mos bude (witit wic; neb us skoro bel : supra spem, über Koffe zbñigem w temto Srobe ležíc: nung, reménység (varako mihi sol et luna non ultra zás ) felett. mam wíc, než lucescet ; quia meum corpus Sefat Rřižek: babeo amplius hic iam computrescet : die (plus decem libros. ich habe Sonne , und der Mond wird mir mehr, ale zehn Bücher : tiznél nicht mehr scheinen; weil mein több könyveim vannak. Wic Körper wird da bald zu Asche žádal, nežli slusno bolo: werden : (denn mein Störper wird plus, atque par erat) postu- hier im Grabe verwesen): néjabat; er verlangte ( begehrte) kem a nap, és hold tovább mehr, als es billig (recht) war : ( többé) nem világít; mert többet kértt, hogy sem illen- már az én testem por s' hadö vala. 3) magis, plus : mehr, muvá válik.. jobban, inkább, többet. Usus. wičadreni, á, é, p. c. v. wi. Wic ma miluge, než teba: čarowani. magis me diligit quam te: Wičachreñí,., n. v. Wičarování. er licbt mich mehr, als dich: witacrit, il, im, V. P. imp. ö jobban szeret engem, hogy dri: v. wičarowat. sein téged. Wic a wic i ma- Wičabrowání, á, n. v. Wičas gis magisque, magis, ac ma- drení. gis: mchr und mehr, inkább- wičadrowat, rowal, tugem, inkább. wíc než mnoho, ni- V. P. imp. drug, v. wićada, mium, mehr als zu viel, igen rit. sok. Wíc než welki (mali), * wičaťani, á, é, p. C. v.wi. nimis magnus (parvus), mehr čekaní. ale ju groß ( zu klein ) igen * wičakat, al, ám, V. P. imp. nagy (kitsiny.) Wic, než ag: v. wičekat. isti: certissimus, mehr als zu wicápaní, á, é, p. c. V. wibits gewiß, i. e. sehr gewiß : igen 1 Nro. bizonyos. Wic, než welmi : wicápat, pal, pem et pám V. ; nimiopere, nimis : mehr als P. imp. pag, v. Wibit 1 Nro. zu sehr, igen felelte. 0 wic wičapkani, á, é, p. c. per conwest' , magous multo magis,' spersioném humore privatus, um mehr, größer, sokkal na a, um: ausgesprüßt, ki-hingyobb. to wic mislim, quan tetelt. to magisque cogito, Tacit. wičapkať, al, ám, V. P. imp. jemehr ich denke, mennél to- ag: per conspersionem humovább gondolkodom. 4) de tem re privare, aussprüßen, durch pore : amplius, mehr, länger, Besprühen der Feuchtigfeit bes weiter, ferner : tovább. 'Syn. rauben: ki-binleni, wegdáleg. Usus. Wic než tri Ro. hintéssel ki- ürésíteni. ti(wise trod Rokov) tu bol,

wis

« PredošláPokračovať »