Obrázky na stránke
PDF
ePub

Verb. ex seq.

wibrat. II. rec. wibraw at sa, P. imp. kug; reiicere, elusfreq. ex wibrat fa.

trare : ausmärzen, ausmustern : wibrázseni, á, é, p. c. exsul- meg - hányni, vetni, a' töb

catus, a, um: ausgefurcht, ki- bi közül "ki - hányni. vulg. barázdaltt.

wimustrowat. Wibrázení, á, n. exsulcatio, wibruseni, á, é, p. c. exacu

nis, f. das Ausfurchen, ki-ba- endo demtus, a, um: audges rázdálás.

weßt, herausgewekt: ki- köszöwibrázsit, il, im, V. P. imp. rültetett. 2) aculus,

acrefac38i: exsulcere, aubfurden, ki- tus: geschliffen, ausgeschliffen, barázdálni.

ausgewebt: meg - élesíltetett, wibrënút, onul (del), Sńcm, meg - fenettetett.

V. P. imp. dňi : evadare, wibrusit, il, im, V. P. imp. auswaden , ki-lábbolni.

wibrus : exacuendo demere, Wibodnutí, é, n. evadatio, nis, ausweßen, herausweßen : a'

f. Auswadung, ki-lábbolás. tsorbulást ki- köszörülni. 2) wibreptani, á, é, p. c. v. wibl. acuere, exacuere , acrefacere : blani, 2) v. wifčetani.

weßen, auswegen, ausschleifen: wibreptání, á, n. v. Wiblblá. meg- élesíteni, meg - fendi : Ři. 2) s. wisčekání.

ki - köszörülni. wibreptat, al, ám et cem, V. P. Wibrusowání, á, n. Nom.

imp. tag , et wibrepei, v. wiblolat. 2) v. wisčekat. wibrusowat , Towal, sugem, wibro Sení, á, é, p. c. prolu- freg ex wibrúsit.

tus, satis lotus, a, um: ges wibubnowani, á, é, p. c. tymnug geschweinmt, meg (elegel) pani sono publicatus, signifiúsztatott.

catus , a, um: ausgetrommelt, wibrosit, il, im, V. P. imp. ki - doboltatott, dob - szóval

wibros: proluere, satis la- ki - hirdettelett. Fare : ausschwemmen, genug Wibubnowání, é, n. publicaschwemmen z. B. Pferde, Sdas tio (significatio) tympano facfe: meg, (eleget), úsztatai, ta, das Austroinmeln, ki-dop. 0. a' lovat, a juhot.

bolás, dob szóval meg- jelenwibrotowani, á, é,'p. c. reiec- tés, ki - hírdetés. taneus Cicí rejiculus, reiec- wibubnowač, nowal, nugem, tus, elustratus, a, um: auss

V. P. imp. nug: tympano gemarjt, ausgemustert, vers (tympani sono)publicare,signiwerftich : meg - hánytt, velett, ficare, vulg. extympanisare : a többi közül ki - hánytt. austroinmeln, mit Trommels vulg. wimustrowani. Wibros schlag befannt machen : ki-dotowané Owce, oves reliculae bolni, dobszóval meg - jeVarr. Märzschafe, meg-hánytt

lepteni, ki - hírdetni. juhok.

wibudani et wibúdani, á, é, Wibrotowání, é, n. reiectio, po co pugno caesus (percusus)

elustratio, nis, f. Ausmärs a, um: abgepufft, mit der Faust jung, Ausmusterung : meg- geschlagen : ököllel meg -verehányás, vetés, a többi kö- reti (üttetett ), meg - oklözzül ki - hányás. vul;;. Wimus tetett. 2) v. wibudnutí. strowani.

Wibuchání et Wibúdání, á, wibrokowat, towal, kugem V. n. pugno facta caesio (per

CUS-,

cussio), Abpuffung: ököllel- ni, Wifwokání, vulg. való meg - verés, mrg-üklö- tárání.

zés. 2) v. Wibuchnutí. Wibuchowání, á, n. idem. wibupat et wiblichat, al, ám, wibuchowat, dowal, dug V. P. imp. Dag: pugno cae

V. I. imp. qug, freq. ex dere (percutere ); abpuffen, budnút. mit der Faust schlagen : ököllel wibudowani, á, é, p. c. meg - veroi , meg-öklözni. 2) zbudowani. v. wibudnút.

wibudowáří, á, n. v. Zbu wibudnut et wibúdnút, anul wání.

(del), chắem, V. P. imp. wibudowat, sowal, Suge oni : effutire, eblaterare V. P. imp. Oug, v. 3bu enuntiare : ausschwagen, aus. wat. klatschen, ausplappern, ausplaus + wibůsti, wibost, wiboduj dern: ki-fetsegoi, ki-petyeg- v. wipinút, wiklat. ni, ki- tsevegni, ki - Esátsog. Wic, wiceg (boh, etiam w ni, ki – mondani, ki - beszéll- gi), comp. ex mnoho: pl ni. Syn, wiblblat, wiblaw. inchr, több, többet. Syn.w kat , wibuchař, wifţfrač , wis wace., wáceg. Usus. Wich bubować, wiklebetač, wikle. ñazi, plus, pecuniae, m betit wikoskodákat wis

Geld: több pénz. Wic wag kwokat, wiplúzňič, wisčebo: kow , plures milites, me tat, wifiečač, vulg. 'witá. Soldaten, több katonák

.. raf', boh. probleľnúti, wible. wic, než ti: plus habet Knúti, wiblefotati, wibreps quam tu: ich habe mehr, a tati. Usus. To mercan, neb du: több jószágom vagyor Sured wibuchnul : hoc muni- mint néked. wíc sem wide ceps, aut vicinus nuntiavit čítal: plura vidi, legi: Cic.

habe mehr gesehen, gelesen: to wibudnuti et wibúchnutí, á, é, bet láttam, olvastam. He

p. c. elfutitus, eblateratus, wíc, paulo plus ein wen enuntiatus,

a, mm: ausges mehr, valamivel több. wi schwußt ; ausgeklatscht, ausges neb méñeg : plus minus (11 plaudert, ausgeplappert : ki- nusve), mehr, oder wenige fetsegtelett, ki-petyegett , i. e. ungefähr : több, va ki-mondolt. Syn. wiblblani kevesebb. Tič wíc nestog wiblawkani , wibubowani, nihilo pluris constat, co for wiklebetaní, wiklebeteni, wis nicht mehr, pluznení wikoskodátani Onić wic, nihilo plus, y

wifwokani , vulg. witárani. nichts mehr, semmivel több Wibudnutí et Wibúchnutí, á, mám o gesen Prst wic (1)

n. effutitio, eblateratio, enun- druzi ), habeo tiatio : Ausschwabung. Auß- plus, ich habe einen Finger 1x plauderung, Ausflatschung, Auss (als andre ), egy jjal to plapperung : ki- fetseges, ki

vagyon én nékem. D'awam tsátsogis, ki - petyegés, ki- tri Grose wic, do tribus gro mondás. Syn. Wiblblání , sis plus : ich gebe drei Grosd Wiblawráni Wibuchání

mehr, három garassal több Wichubowání, Wiklebetení adok. 2) amplius , praeterea Wipluzneni, Wikodkodulás

mchr, drüber : több, felel

Usus.

nem ér több

uno digi

Usus. A čo efíe wic gest, amplius triennio (tres annos) quod amplius est, und was hic morabatur, mehr als drei noch mehr ist, a' mi több, u Jahre war er da, tovább ház: nić wiceg? to es če from to rom esztendőnél itt vala. us bo? numquid praeterea? Ter. wíc nežigt, non amplius vivit sonst nichts mehr? was noch drüs er lebt nicht mehr, már nem ber? semmi más egyebet nem? él. mne Slunce i mejic, ne. Wic, nežbi kdo trúfať mos bude swit it wic; neb us skoro bel: supra spem, über Soff- 3b ñigem w temto 5robe ležíc : nung, reménység (varako- mihi sol et luna non ultra zás) felett. Mám wic, než lucescet; quia meum corpus Sesat Rřižeť: habeo amplius hic iam computrescet : die (plus) decem libros. ich habe Sonne, und der Mond wird mir mehr, ale zehn Bücher: tiznél nicht mehr scheinen; weil mein több könyveim vanpak. Wic Storper wird da bald zu Asche žádal, nežli slusno bolo: werden : (denn mein Störper wird plus, atque par erat) postu- hier im Grabe verwesen ): néjabat : er verlangte (begehrte) kem a' nap, és hold tovább mehr, als es billig (recht) war : (többé) nem világít; mert többet kértt, hogy sem illen- már az én testem por s’ hadő vala. 3) magis, plus : mehr, muvá válik. jobban, iúkább, többet. Usus. wičachreni, á, é, p. c. v. wi. Wic ma miluge, než teba: čarowani. magis me diligit quam te: Wičadrení,á, n. v. Wičarowani. er liebt mich mehr, als dich : wičacrit , il, im, V. P. imp. ö jobban szeret engem, hogy dri: v. wičarowat. sein téged. Wic a wic i ma- Wičabrowání, á, n. v. Wičas gis magisque, magis, ac ma- drení. gis : mehr und mehr, inkább- wičaorowat, rowal, rugem, inkább. wíc než mnoho, ni- V. P. imp. drug, v. wićada, mium, mehr als zu viel, igen rit. sok. Wíc než welkí (mati), * wičakani, á, é, p. c. v.wi. nimis magnus (parvus), mehr čekani. ale zu groß ( zu klein ) igen * wičaťat, al, ám, V. P. imp. nagy (kitsiny.) wic, než ag: v. wičeťať. isti: certissimus, mehr als zu wicapani, á, é, p. c. V. wibité. gewiß, i. e. sehr gewiß: igen. 1 Nro. bizonyos. Wic, než welmi : wicápat , pal, pem et pám V. nimiopere, nimnis : mehr als P. imp. pag, v. bibit 1 Nro. zu sehr', igen felelte. Ø wic wičapkani , á, é, p. c. per conwest' , magnus multo magis , spersionem humore privatus, um mehr großer, sokkal na

a, um: ausgesprüft, ki - hingyobb. To wic mislim, quan- tetett. to magisque cogito, Tacit. wičapkať, al, ám, V. P. imp. jemehr ich denke, mennél to

ag: per conspersionem humovább gondolkodom. 4) de lem- re privare, aussprüßen, durch pore: amplius, mehr, länger, Besprüßen der Feuchtigkeit bes weiter, ferner: tovább. 'Syn. rauben: ki - binleni,

megdáleg. Usus. Wic než tri Ro. hintéssel ki- ürésíteni. ti(wise trod Rokov) tu bol,

wis

[ocr errors]

um:

vivio,

wićáraní, , é, p. c. v.wizna. Wičarowání, a, n. v. Wičare: čení.

ni. witáraní, á, n. v. Wiznačení. witásowat ra, freq. es wičasīt wičárat, al, ám, V. P. imp. fa. ag, v. wizračit.

Wičastowani, á, é p. Ci conviwičarowani, á, é, p. c. v. com- vio exceptus, a, um: traftirt, wutalus, permutatus, a,

mit einem Schmause berbirthet: ausgetauscht, ausgewechselt : el- jól tartott, meg - vendégelteváltott, sérélit, (el meg) telt. Syn. best'eni, ucteni, tseréltt. Syn. wičadrení, wi- wicteni. čadrowani, wimeñení, Frag. Wičastowání., &, no convivio močení. 2) v. wiznaćeni. exceptio : Traktirung, Bewir. Wičarowání, á, n. commouta- thung mit einem Schmause: jó

tio , permutatio, nis, f. Aus. tartás, meg-vendégelés. Syn. tauschung, Auswechselung : el Soft'eni, ucteni , Wicteni. (fel - meg - tserélés

váltás. wičastowat, towal, tugem V. Syn. Wičadreří, Wičddrs. P. imp. tug : excipere conwani, Wifragmočení, Wimes

trafriren, mit einem není. 2) v. Wiznačení.

Coniaufe bewirthen: meg-venwičarowat, towal, tugeit,

V. dégelni. Syn, hoftit , uctiť , P. imp. rug: commutare, wictit. permutare, per commutatio- wice, v. wic. nem accipere : auswechseln

* wicecani, á, é, p. c. V. wis austauschen : el (meg, fel) tse- cicani. rélni, el - váltani. Syn. wis * wicecat, al, ám, v. ricicat. čachrit , wičaďrowat, wime: wicedení, á, é, p. c. excolatus, nit , wifragmačit. boh. wis

percolatus, a, um: ausgeseiht, m'eñiti, wim'eñowači. 2) v. meg-szürtt. wiznačit.

Wicešení, å, n. excolatio, perwičajeni , á, é, p. c. serenia

colatio, nis , f. das Ausseihen, tus, sudus, a, um: ausges die Ausseihung: meg-szürés. heitert, meg - tisztúltt, ki-de- wicesit, il, im, V. P. imp. wirüllt, tiszta idöre fordúltt.

ce8: excolare, percolare : auss Syn. wigas neni.

seihen, meg-szürai (szüröm). Wičarení, á, n. serenatio, Aus.

2) exsorbere, ebibere, evacuaheiterung, meg - tisztulás, ki

re : ausschlürfen, einfaugen, derülés. Syn. Wigasňení. austrinken, ausleeren : ki-szürwičasit ra, filo fa, fira, V. P.

tsölni (-löm), utolsó tseppig imp. nec ra wičasi : serena- meg-inni, ki - üresíteni. Syn. ri, serenum fieri: fich ausheis

wipit , wipráznit. ki - derülni, tisztúlnı. Wicedzowani, «, 0. Nom.Verb. .Syn. Wičasilo (wigasnilo fă, coelum factum est sere- wicedzowat, 3owal , zugem , num, der Şimmel hat sich augs freq. ex wicesit. heitert, szépen ki- derültt, wiceg, v. víc. tiszta idöre fordultt. Wičari wičetani, á, é, p. c. praestolafa; dá sa na čas: tempestas tione (longa mora) obtentus, pulchra sequetur, der Himmel a, um : ausgewartet, durch Wars wird sich ausheitern, szép idő ten befommen: hoszszas váralészen.

kozással neg-nyertt. 2) usque

fiuem

tern,

ex seq.

hnem exspectalus, ausgewars latni (-tom). 2) Ranu: clautet, meg-vártt, váratott, meg- dere, conglutinare vulnus Váraltatott. Syn. wičkani. Plin. H. N. zuheilen act. meg Wićetání, á, n. per longam (hé, öszsze ) forrasztani. 11. moram consequatio (adse- rec. wicelit Ta, redintegrari, quatio, obtentio), Auswar- redintegrare se, redintegrasrung, Erlangung durch Warten : cere, integrascere : fich ergänhosszas várakozással el (meg) zen, wieder ergänzt werden : enyerés, el-érés. 2) exspecta- gészítetni, helyre jönni, megtio finis rei, Auswartung, épülni. 2) claudi sanando, comeg-várás. Syn. Wičkání. ire, incrustari , crustam (ciwiietat, al, ám V. P. imp. ag : catricem ) ducere :

ducere: zuhçilen longa mora obtinere (adsequi, (neutr.), verharschen , megconsequi), qušmarten, durch

forrni. Usus. Rana la wices Barten erlangen: várakozása lila, cicatrix coivit, vulnus sal meg (el) nyerni, el-érni. est clausum, vulnus cicatri2) wiletat neco, kázeň : ex- cem (crustam ), duxit : die spectare finem rei, orationis : 28unde ist zugeheilt : a' seb meg cuswarten etwas, eine Rede : (bé, öszsze) forrolt.

meg-várni. Syn. wickat. Wicelowání, á, n. v. Wicele. Wiietávani, á 1. Nom.Verb.

ñi. es séq.

witelowač, lowal, lugem V. I. ristigat , c, ám, freq ex

imp. lug, v. wicelit. Usus. wilekat.

ad 2-dum Winičowé Lifti biuleni, á, é, p. c. redinteger,

Rani wicelugú, vulnus conra, rum ; redintegratus, exple

glutinant folia vitis , von den tos, suppletus, a, um: er

Weinblättern verharschen die2uns gånzt, wieder ergänzt: helyre

de, meg (öszsze, bé) forraszállatott, egészíttetett. 2) sa

tyák a sebeket a szölö leveDando clausus, incrustatus, lek. II. rec. wicetowat ra, conglatinatus: meg (öszve bé) freq. ex wicelič ra. Usus. ad forrt. Wicelená Rana, cica

2-Jum Wiceluge ja Rana , trix, sctharíchte Wunde, vak- cicatrix coit, die Wunde era seb.

harscht, meg-forr a' seb. Wieleni, é, n. redintegratio, wicepčení, á, é, p. c. v. wibiti expletio, nis, f. supplemen

1. Nro. lam, i, n. Ergänzung, Wie- wicepčít, il, im, V. P. imp. terherstellung: helyreállatás, pći, v. wibit 1. Nro. egészités. 2) Wiceleni Rani i wicepeni, á, é, p.c. v. wicepo. a) couglatinatio, clausio vul- wani, neris : Zuheilen act. meg (bé) Wičepeří, á, n. v. Wičepová forrasztás. b) clausio , incru- ní. statio: das Zuheilen, Berhar: wicepit , il, im, V. P. imp. wie fbxa, Quhilung, Verharschung:

čep, v. wičepowat. tez (osesze bé) forrás. wičepowani, á, é, p. c. e dobuelit, il, im, V. P. imp. wi

lio promlus ( extractus ), a , : redintegrare Caes. ex

um: ausgezapft, herausgezapft : plere, supplere: ergänzen, wies ki-tsapoltatott, a' tsapon leder itgingen, ganz wieder hera húzatott, le-húzattatoit. 2) e When: egészíteni, helyre ál

dolio venditus , ausgezapft, 2 10

tsap

[ocr errors]
« PredošláPokračovať »