Obrázky na stránke
PDF
ePub

wićárani, á, é, p. c. v.wizna. Witarowání, i, n. 5. Wići ćeni.

ni. Wičarani, á, d. v. Wiznačení. witásowat ra, freq. ex wić wičárač, al, ám, V. P. imp. 1a. eg, v. wizračit.

Wičastowani, á, é, p. ci con wićarowani, á, é, p. c. V. com- tio exceptus, a, um: traf

mutalus, permutatus, a, um: mit einem Santausc beiðirt ausgetauscht, auêgewechselt: el- jól tartott, meg - vendége váltott, tsérélit, (el meg) telt. Syn. best'eni, ucte tseréltt. Syn. wičadreni, wis wictent. čadrowani, wimeňení, frag. Wičastowání., å, convi močení. 2) v. wiznačení. exceptio: Trafrirung, Ber Wičarowáni, á, n. commuta- thung mit einem Somause:

tio , permutatio , nis, f. Aus. tartás, meg-vendégelés. tauschung, Auswechselung: el Soft'eni, ucteni, Wicten (fel- meg - tserélés, váltás. wičastowat, towal, tugem Syn. Wičadrení , Wičddhrys P. imp. tug : excipere o wáni, Wifragmočení, Wimes vivio, trafriren, mit eil není. 2) v. Wiznačeni.

Echmiauft bewirthen : wegay wičarowat, towal, rugem, V. dégelni. Syn, hoftit , ut

P. imp. rug: commutare, wictit. permutare, per commulatio- wice, v. wic. nem accipere : auswechseln * wicecani, á, é, p. C. Voll austauschen : el (meg, fel) tse- cicaní. rélni, el - váltani. Sin. wis * wicccat, al, ám, v. wicie čagrit , wičadrowat, wime- wicedení, á, é, p. c. excolat nif , wifragmədit. boh. wis percolatus, a, um: ausgesel m'eniti, wim'eñowači. 2) v. meg-szürtt. wiznačit.

Wicedení, á, n. excolatio, p witasení, á, é, p. c. sereria- colatio, nis, f. das Ausscit

tus, sudus, a, um: ausgea die Ausseihung: meg-szürés heitert, meg - tisztúltt, ki-de- wicesit, il, im, v. P. imp. rültt, tiszta idöre fordúltt.

ces : excolare, percolare :: Syn. wigarňeni.

scihen, meg-szüroi (szűrő Wičaseni, á, n. serenatio, Aus. 2) exsorbere, e bibere, evac heiterung, meg - tisztulás, ki

re : aussdlürfen, einsaug derülés. Syn. Wigarñení. austrinken, ausleeren : ki-sz wičasit ra, filo ra, rira, V. P. tsölni (-löm), utolsó tsep

imp. nec ra wičasí : serena- meg-inni, ki - üresíteni. 3 ri, serenum fieri: fich ausheis

wipit , wipráznit. tern, ki - derülni, tisztúlni. Wicedzowani, ., . Nom.Ve .Syn. Wičasilo (wigasnilo ) rá, coelum factum est sere- wicedzowat, zowal, zugel num, der Himmel hat sich auss freq. ex wicesit. heitert, szépen ki- derültt, wiceg, v. wic. tiszta időre fordultt. Wičasi wičekani, é, é, p. c. praesta fa; dá sa na tar: tempestas

tione (longa mora) obtent pulchra sequetur. der Himmel

a, um: ausgewartet, durch 4 wird sich ausheitern, szép ido ten bekommen: hosszas vå Jészen.

kozással neg-nyerlt. 2), us

ex seq.

fiue

finem exspectalus, ausgewars latni (-lom). 2) Ranu: clantet, meg-vártt, váratott, meg dere, conglutinare vulnus

várattatott. Syn. wickani. Plin. H. N. zuheilen act. meg Wičekání, á, n. per longam (bé, öszsze) forrasztani. II. moram consequatio ( adse rec. wicelit sa, redintegrari , quutio, obtentio), Auswar redintegrare se, redintegrastung, Erlangung durch Warten : cere, integrascere : fich ergänhoszszas várakozással el (meg) zen, wieder ergänzt werden : enyerés, el-érés. 2) exspecta gészítetni, helyre jönni, megtio finis rei, Auswartung, épülni. 2) claudi sanando, co

meg-várás. Syn. Wičkání. ire, incrustari , crustam (ciwićekat, al, ám V. P. imp. ag : catricem ) ducere : zuheilen

longa mora obtinere (adsequi, (neutr.), verharfchen, megconsequi, auswarten, durch forrni. Usus. Kana sa wiceWarten erlangen: várakozás- lila, cicatrix coivit , vulnus sal meg (el) nyerni, el-érni. est clausum, vulnus cicatri2) wićet at ñečo, kázeň : ex- cem (crustam ), duxit : die spectare finem rei, orationis : Wunde ist zugeheilt : a' seb meg auswarten etwas, eine Rede: (bé, öszsze) forroit.

meg-várni. Syn. wickat. Wicelowani, á, n. v. Wiceles Wičekávání, , n. Nom.Verb. ñi. es séq.

witelowač, lowal , lugem V. I. wičekáwat, al, ám, freq. ex imp. lug, v. wicelit. Usus. wićekat.

ad 2-dum Wiñičowé Listi wiceleni, á, é, p. c. redinteger, Rani wicelugu , vulnus con

ra, rum; redintegratus, exple- glutinant folia vitis , von den tus, suppletus, a, um: er: Weinblättern verharschen dieWungänzt, wieder ergänzt: helyre de, meg (öszsze, bé) forraszállatott, egészíttetett. 2) sa tyák a' sebeket a szőlő leves nando clausus, incrustatus, lek. II. rec. wicelowat ra, conglutinatus: meg (öszve bé) freq. ex wieelit ra. Usus. ad forrt. Wicelená Rana, cica- 2-dum Wiceluge ja Rana, trix, verharschte Wunde, vak- cicatrix coit, die Wunde era seb.

harfdt, meg-forr a' seh. Wiceleni, á, ni redintegratio, wičepčení, á, é, p. c. v. wibiti

expletio, nis, f. supplemen- 1. Nro. tum, i, n. Ergänzung, Wies wičepčít , il, ím, V. P. imp. berherstellung: elyre állatás, pći, v. wibit 1. Nro. egészítés. 2) Wiceleňi Rani : wičepeni, ó, é, poc. v. wičepo. a) conglutinatio, clausio yul- wani. neris : Zuheilen act. meg (bé) Wičepeří, á, n. v. Wičepová. forrasztás. b) clausio , incru- ñí. statio : das Zuheiten, Berhar: wicepit , il, im, V. P. imp. wie hen, Zuhiilung, Berharschung: čep, v. wičepo wat. meg, (öszsze bé) forrás. wičepowani, á, é; p. c. e dowicelit, il, im, V. P. imp. wis lio promtus ( extractus ), a.

cel : redintegrare Caes. ex- um: ausgezapfi , herausgezapft : plere, supplere : ergänzen, wie- kin tsa poltatott, a' tsapon leder ergänzen, ganz wieder hera húzatott, le-húzattatott. 2) e stellen: egészíteni, helyre ál- dolio venditus, ausgczapft, Tom. V

tsap

2 10

tsapra-ütve el-adattatott, ki- wičerpani, á, é, p. C. V. Wičtes

mérettelett, ki-tsapoltatott. ní. Wičepowání, á, ni extractio wičerpat, pal, pem et pám V.

(exemtio ) e dolio, Unsjus P. imp. pag, v, wičret. pfung, Berauszapfung: ki-tsa- Wičertování, å, n. y. Wibres polás, tsapon lehúzás. 2) ven- señí. . . . ditio e dolio, Auszapfung, wičectowat, towal, tugem V. Verkaufung durch Auszapfen : P. imp. tug v. wihrefit. tsapra-ätve el-adás, ki - mé- wičesaní pá, é, p. c. pexus, rés, ki-tsapolás.

expexus, depexus, a, um : wićepowat, powal, pugem, V. ausgefämmt: ki - fésültt. Syn.

P. imp. pug : e dolio prome- očesaní 2) v. česaní 2. Nro. re (eximere, extrahere, de- 3) v. wibiti 1. Nro. wistabas trahere), auszapfen, herausza. ni. pfen: ki - tsapolni, a' tsa pon Wičesání, á, O. pexio, expele-húzni, 2) e dolio vendere, xio, depexio , nis, f. Ausfám. auszapfen, vom Faße verkaufen : men , Audfämmung: ki - fésű. tsa pra ütve el-adni, ki - tsa lés. Syn. Očesani. 2) v. Če polni, ki-mérni.

rani 2. Nro. 3) v. Wibití 1. wicéráni, á, é, p. c. v. wicereo Nro. Wislabání. ní.

wičesat, fal, Tem V. P. imp. Wicéráni, é, n. v. Wicerení. wičes: pectere, expectere, 'wicérat, al, ám, V.I. imp. ag, depectere : ausfämmen: ki-fé

v. wicerit. Syn. wiscérat. sülni. Syn. očesat. 2) v. čes wicerení, á, é, p. c. nudatus, rat 2. Nro. 3) v. wibiť 1. Nro.

essertus, a, um: gefletscht: wislabat. ki-mutatolt, vigyorított. Syn. Wičesávání, á, n. Nom.Verb. wistereni, wifkerení, oftea ex seq. teni, wisklebeni.

wićesawat, al, ám, freq. ex Wicereñi, á, n. nudatio (exe wičesať.

sertio dentium, das Fletschen Wičesek , · sku, m, usit. in plur. der Bühne, a' fogakoak ki-vi Wičesti, gen. skow 1)(Roňa, gyoritása, ki-mutatása. Syn. v. tefanina. 2) 3 genu ( Ros Wisčereří, Wiskerení, Ole nopi, v. Počerki. 3) wíčesti kereñi , wirklebení.

3 Wini, deterior a carminatiowicerit , il, im, V.P. imp. wie ne reliqua lana , faeces lanae :

cer, Zubi: dentes nudare (ex- , die fchlechtere gehechelte Bolle, héserere), ringi: die Zähne Flets heltt gyapjúnak gazza. Prov. schen, ki-mutatni, ki-vigyo winobo witelkow, málo Wini: sítapi fogait. Syn. wisčerit , multum clamoris, parum lanae: wisterit, ofterit, wiskles viel Gefchrei, wenig Arbeit: nagy bit.

a szája, tsekély a munkája. Wicerowani, á, n. Nom.Verb. v. mnoho prát, málo wés

ex seg. Syn. wisčerowás fat. ni sc.

Wičesowáñí, á, n. Nom. Verb. wicerowat, towal, rugem, V. ex seq.

I. imp. rug, freq. ex wicerit. wičesowat rowal, sugem freq. Usus. wždi Zubi wiceruge, ex wičesat. constanter exserit dentes. Syn. Wida, i, f. hedera (edera), ae, wifterowat sc.

f. Virg. corona vinaria, index, icis, m. signum (vini venalis), mégyen. Wichádza z kosi, i, n. der Weinfrang, das Weins exit de pavi, er geht (f8mmt) geichen : tzégér, szent Péter sza- - aus dem Schiffe hinaus (heraus, kalla. Prov. Dobré Wino i bez ki megy (jön) a' hajóból. Tia widi wipigú, vino vendibili Role wichádzá, ad agros enon opus est hedera. Bonum greditur , exire consvevit: er vioum se ipsum laudat : gut lobt geht auf das Feld hinaus, a' fico felbst, tzegér nélkül- is el s zántó földekre szokott ki-járkél a' jó bor. A' jó bornak nem ni, ki-menni. Prov.Widádzać kell tzégér. Wiou wistrčil naň na staré Chodnički, v. (bo. bo, prodidit (propalavit, diffa dníček. 2) éxire , finiri, termavit) illum, er hat ihn ausges minari : laufen, hinauslaufen, schrien , verrathen : ki-kiáltotta fich endigen : ki-menni, végeölet.-widu mu wistrčili, cie zödni. Syn. dotonat ra. Ucerunt ( extruserunt ) ipsum, sus. Ka Smuteť, in luctum, man hat ihn ausgestoffen, ki-ve auf ein Traurrn, szomorúságtették eb-rúdgyán; ki telték a' gal végződni. To na gedno szörét.

wichádzá, nihil differt, das Widászáni, á, n. v. Widos. läuft auf eins hinaus, az egyre

boh. Widázeni. 2) prociden megy-ki. 3) venire, provetia , ae, f. der Ausgang, das nire, prodire, enasci, existeServorfallen, Hervortreten, die re: fommen, aufgehen, hervor Hervortretung, j. B. eines Glies kommen, wachsen, hervor wach. des, des Leibes, das hervor tritt, fon : tsírázni, ki jönni. Usus.' oder fältt: le esés , le - járás. us Gačmeň wichádzé, horUsus. Widádzaní Oka, pro- deum jam prodit, die Gerste cidentia oculi Plin. H. N. Wir kommt schon herauf, az árpa dádzání Crew, procidentia tsirazik már. 4) oriri, exointestinorum, Ausgang der Ges riri : aufgehen, sichtbar werden därme, a' bélnek le-járása. Wi. z. B. Sonne, Sterne : fel-tetdádzaní zadného (rowného) szeni. Usus. towá 5wézda Crewa, procidentia sedis (a wichádza , nova stella exorini, intestini recti) Plin. H.N. tur, ein neuer Stern geht auf, új. Ausgang des Afterdarmes, vég tsillag támad, tetszik-fel. us hurkanak le-esése , le-járása. Slunce wicádza, jam sol Widádzáni matki, proci oritur, die Sonne geht schon dentia uteri, das Hervortreten auf, fel-kél immár a' pap. des Mutterleibes (der Gebärmute Tropice wiit mi teprw Swets ter), méhe le-esése. Syn. Wis lo widádza, nunc perspicio stupowani. . .

(intelligo) rem, nun geht mir widászat, al, ám, V. I. imp. ein Licht auf: nun gehen mir

zag : egredi, exire : auskom die Augen auf: most látom; men, ausgehen, hinaus (heraus) most vészem észre a' dolgot. gehen; fommen: ki-jönni, ki- 5) aperiri, patescere: sich offmenni. Syn. widogit , wist, nen, aufgehen: fel (ki) nyiwistupit. boh. wicházeti. U tódni, nyílni. 6) ferivenlesce. sus. 3 gebo Domu ( ofta8 ) « re, effervescere : aufgehen zu widádiá, ab eo egreditur, B. der Teig : fel-menni, meger geht aus seinen Hause his kelni. Syn. natisnuit. 7) ahnaus, aunak a' házából ki- sumi, consumi: aufgchen, vers

Z 10 *

ichrt

ex seq.

zehrt (verbraucht) merden: el- percrebrescere, innotesc költetni. Usus. mnoho mu Ovid., fich verbreiten, befa wichádzé, mullum impendit, werden: el - híresedni, consumit: er verzehrt viel, hat híresedni. wiφίτίίο η große Unfosten: sokat költ. 8)

fama percrebuit Cic. inc procidere, hervorfallen, oder bruit fama Liv. sermo ni treten : le-esni, le- járni.

nullorum Cic. das Gerücht † wicházení, n. v. wichádzáří. sich verbreitet : 'ki - híresed i wicházeti, zel, zim, v. wi. nagy hire vagyon. Ta Po dádzať.

tadlo sa widírilo, prover + Wicher, dru, m. v. Widor. increbruit Liv. ist zum Spr widírení, á, é. p. c. diditus, worte geworden , példa besz

enuntiatus, edictatus, vulga- dé (közmondássa) lett. tus , divulgatus , proclama- Wichirowani, , n. Nom. Ve tus, promulgatus, propalatus, publicatus, diffamatus, wichirowat, rowal, rugem, fi a, um: ausgebreitet, verbreitet, ex wichirič. II. rec. wicht öffentlich bekannt gemacht, auss wat fa freq. ex withirit geschrien, ausgeposaunt: ki-hir- Usus. Viviruge (divi),

dettetett, ki-híresíttetett. fama diditur Virg. increbi Wichireří, á, n. enuntiatio, di- scit: es geht das Gerücht,

vulgatio, proclamatio,' pro- hírlelik, az a' híre. mulgatio, propulatio, publi- wichirne adv. v. dírečne. catio, diffamatio, nis, f. Ause wichirni, á, é, adj. t. i breitung, Verbreitung, offentli- ćni. che Bekanntmachung, Aus- Wicirnost, i, f. v. Chir schreiung, Ausposaunung: ki- nost.

hirdetés, ki-híresítés. wichistani, á, é, p. c. v. 1 wichiriť, il, im, V. P. imp. strogeni.

withir, ñekoho, ñečo : dide- Wicistání, á, n. v. win re (a dido, dididi, itum) geni. Cic. enuntiare, cdicere , edi- wichistať, al, ám ,, V. P. i ctare, ebuccinare, vulgare,

ag, v. wistrogit. II. divulgare, evulgare, procla- wicistať ra, v. wistrogit mare, promulgare, propala- Wichistáwání, á, n. Nom. V re, publicare, diffamare aliquem Tacit. aliquid Ovid. widistáwač, al, ám , freg. ausbreiten, verbreiten, unter die widiftat, v, wistrogiwet. Leute bringen', bekannt machen, rec. wichistáwat ra, freq. ausschreien, auspofauen: ki-hir

withistat ra, v. wistrogi detni (tem), ki - hírešíteni fa. (tem). II. rec. wichícit ra : widhiteni, é, é, p. c. capt se proclamare (propalare), sich exhaustus, exceptus, erep ausschreien, ki-híresíleni ma

captus, a, um weggefang gát. Sám si sa wichiril, te ki-fogott, ki-fogdostat ipsum propalasti, du hast dich

Syn. wilapani. 2) v. 'wi felbst ausgeschrien, te magad tení. híresítetted 'ki - magadat. III wichitaří , á, n. per captui passive impers. '

widhírič ra:

exhaustio, exceptio, erep! increbescere, iúcrebrescere,

Wegfangung, ki-fogás, kit

ex sey.

du

« PredošláPokračovať »