Obrázky na stránke
PDF
ePub

ex seq.

ex

abbilden : a gyermekeket' em- Poorkat. 2 ) guttatim ebibere, berségre (alázatosságra) ta- exhaurire : tropfenweise austrins nitani. Il. rec. wicwičit sa , ken, ausleeren: tseppenként w Umeni : excolere se, ani- meg - ingi. Syn. wipit. 3) v. mos doctrina Cic. vitam (per wikapłat. artes) Virg. excoli: fich bilden Wicwrë áwání, é, n. Nom.Verb. in der Kunst: az elmét gyakorlani. tanúlni, életét me- wicwrkáwat ; al, ám freq. ex sterségekben gyakorlani, meg- wicwrkať. tanulni.

wicwrknúť, ťnul (kel ), tñem, Wicwicowání, á, n. v. Wicwis V. P. imp. tři de uno actu, čení.

v. wicwrfat. Syn. wiswrknut. wicwicowap, čowal, čugem V. wicwrknuti, á, é, p. c. v. wis

I. imp. cug, v. wicwičit. cwrkaní. Syn. wiswrknutí. wicwokani, &, é, p. c. v. wis Wicwrknuti, á, n. v. Wicwrs pití.

táni. Syn. Wilwork nuti. wicwokání, á, n. v. Wipiti. Wicwrk owání, i, n. v. wiwicwokat, al, ám V. P. imp. cwrkáni. tag, v. wipit.

wicwrkowat, Kowal, kugem V. Wicwotáwáni, á, n. 1. Wipis I. imp, kug, freq. ex wicwr. gáří.

nút, v. micpttt. wicwokáwat, al, ám freq. ex wi8 2) per, sing. wiste 2) pers.

wicwokat, v. wipigat. plur. imper. ex wifet : nonwicwrtani, á, é, p. c. gutta- ne ? gelt? úgy- é? Svn. ble,

tim efl'usus (evacuatus , tatli. y. widet. haustus ), a, um: tropfen idei- wid, a, m. anonymus, i, m. fe ausgegossen, ausgeschopft, aus. Plin. H. N, ohne Namen, der geleert: tseppenként ki - önte- keinen Namen hat: nevetlen , tett, ki-üresittetett. Syn.wi- kinek neve nintsen. Prov. foortani. 2) guttatimebibi- na swatébo wida, čo nebu. tus, exhaustus: tropfenweise se nikda : v. Koritnačka (tes ausgetrunken, tseppenként meg koritnačka Zagáca prebebňe). ivott. Syn. wipiti. 3) v. wis Widag, i, m. de feministantaptaní.

tum : nuptiae , arum, f. pl. Witwrkání, á, D. per guttas matrimonium , coniugium, i,

effusio; evacuatio, exhaustio : n. die Heirath, férjhez-meAusgiefung, Ausschöpfung, Augs més. Syn. widání, Wisáwás leerung tropfenweise : tseppen

ñi, Widawki, boh. W Sawki, ként való ki - öntés, ki - üre- Sňatek , Usus. 17a Widag, sítés. Syn. Wismrkání. 2) V. widagní. per guttas ebibitio, exhaus widágani, á, é, p. c. V. wido. stio : Austrinfung tropfenweise geni. tseppenként való meg - ivás. widágání, á, n. v. widoge: Syn: wipiii. 3) wikaptání.

ni. wicwrtat, al, ám V. P. imp. widágat, al, ám, V. I. imp. ag: guttatim effundere, ex

ag, v. widogiť. haurire, evacuare : tropfenwei- widagni, á, é, adj. nubilis, e: Te qusgießen, ausleeren, aus. mannbar, tüchtig einen Mann schopfen: tseppenként, ki- ön- zu nehmen, heirathmäßig : férj

teni, ki - üresíteni. Syn. wis hez adható (menendö), elTom. V. A 11

adó.

ben :

con

adó. Usus, Widagná (na Wi. diweni. 6) erogatio, nis , fo dag, widagu Púca) D'éws impensa, ae, f. sumtus, us, ta, panna: nubilis filia Cic.

m. Ausgabe, Ausgebung, j.B. puella, Virgo : mannbare Tochs des Geldes; was ausgegeben wird,

ter, Jungfer: el - adó leány. Aufwand, Kosten: költség. Syn. widanek, nku, m. v. Widant átlad, nákladeť, widas 6 Nro.

net, wisaweť. 7) maritatio, widani, á, é, p.c. datus, red- elocatio filiae: Ausbeirathung,

ditus (vulg. extradatus), a, Berheiratung, Vercheligung der um : herausgegeben, zurückgege- Tochter : férjhez adás. 8) v.

ki ( viszsza ) adatott. Widag. 9) Wisání seba na boh, sodani. 2) datus, prae- ñečo, publicatio , enuntiatio , stitus, redditus : gegeben, adott, professio:Bekanntınachung, Auss adatott. 3) emissus, dimis

gebung für etwas: valaminek sus : ausgeliefert, herausgeges maga tartása, állítása, kiben, entlassen : -bi - botsáttatott hirdetése. (eresztetett), ki - adattatott. widaní, á, é, p. c. v. wideni. Syn. wipustení. 4) editus, widání rá,.n. v. Wiseñi. publicae luci dalus, impressus : widareni, á, é, p. c. prospeaus (heraus) gegeben, gedruckt : re, cedens, proveniens, tis: közre botsáttatott, ki- adatta

gut gerathen, jól, szerentsetott. 5) wen widani, v. wis sen ki - esett. Syn. wisčaste. Sáwení. 6) erogatus,

ni. sumtus, insumtus, impensus : widareni , á, n. felix provenausgegeben, ausgezahlt : el-köl

tus , successus, m. das Wohla tött, el - köllelelt. Syn. nas

gerathen, jó, és szerentsés kiložení, strowení. 7) eloca- esés , ki-menetel, valaminek tus, emaritatus: ausgeheiras jó vége. Syn. wifčast'eni. thet, verheirathet: férjhez ada- widarit sa, il sa, im fa, V. P. tott. Syn. widati. 8) za nečo, imp. wisar fa: provenire, enuntiatus, publicatus: aus.

prospere cedere, succedere, gegeben , bekannt geinadit : álla

respondere, spei: - gerathen tott, ki - mondattatott, ki- gut von Statten gehen , der Hoffhirdettetett.

nung entsprechen, glücken, z. B. widáni, á, n. datio, redditio, von Kindern: jól, és szeren

vulg. extradatio : Herausges tsésen esni, ki-esni. Syn. pobung, das Herausgeben: ki (visz- dariť sa, wisčastit ra. Usus. sza ) adás. boh. Dodáni. 2) Widaril ra Chléb, successit datio, redditio, praestatio: pistura panis, provenit panis : das Geben , adás. počtow wi- Das Brod ist gut gerathen : jól dání, ratiocinii praestatio : ki - sültt a kenyér. Widarili Rechenschaftgebung , szám - adás. ra mu D'eti, proles respon3) emissio, dimissio : Augges derunt spei eius, die Kinder bung, Entlassung, Auslieferung: find ihm gerathen , helyes gyerki-adás, ki-eresztés, ki-bo- mekei vannak. Gle fa mu wis tsátás. Syn. Wipustení. 4) darili Deti non responderunt Rřihi wisáñí, editio libri', spei eius (spem destituere ) Ausgabe eines Buchs, könyv- proles : die Stinder find ihm übel nek közre botsátása, ki-adá

gerathen, roszszak a gyermesa. 5) Wen widání, v. Wis

+ wis

kei.

+ widaćiti Te, il, im re fut. ausliefern, ki-bolsátani a' tolidem.

vajt. 4) Rřihu (Rřižku) wi. widarowani, á, é, p. c. do- dač: edere (vulgare) librum,

pando exhaustus, a, um: vers ein Buch herausgeben, im Druck fchenft, durch Schenken ausges ausgehen lassen : könyvet kileert, ausgeschöpft: el (ki) adni. 5) Wen widat, v. wi. ajándékoztalolt. Syn. rozda. dáwit. Wredo ze sebe wen towani. 2) dono distributus, widal (widáwil, wíwracal, verschenft, an verschiedene gem wiwrátil), totum evomuit, fdenft: el - osztogatott, el- egessit : alles hat er von sich ajándékozlatott. Syn. poda. herausgegeben, mindent magából

towani, poroz$áwani. ki-adolt, ki-okádott. 6) eroWidarování, å, n. exbaustio gare pecuniam in rem, ex

per donationem, Berschenkung, pendere, impendere : ausge. el (ki) ajándékozás. Syn. Roze ben, auszahlen z. B. Geld: kidarowání. 2) donatio, Bers adni, el-költeni a' pénzt. Syn. schenkung, s. B. der Bücher utrowit, winaložit , witro. el - ajándékozás, el- osztoga- wit. Usus. ur rem w secko wi. tás, el-osztás. Syn. Poda- dal, čo sem mal: omnia erorowání, porozdáwání. gavi, quae habui. 7) maritawidarowat ; towal, tugem re, elocare, matrimonio jun

V. I. imp. rug: donatione ex- gere, nuptui dare (tradere) haurire, evacuare : verschens

alicui filiam: an den Mann fen, el-ajándékozni. Syn. roz. bringen, ausheirathen, verheira, Sarowat. 2) dilargiri, dono then, verehelichen, von Weibe. distribuere: verschenken an vers Personen : férjhez adni. Usus. stidene schenken: el-ajándékoz- Céru (wu za Untoňa widal, ni, el-osztani, el-osztogatni. commisit filiam suam uxorem Syn. podarować, porozdá. Antonio Ter. er hat seine Todha wat.

ter dem Antonius auégeheirathet, widat , al, ám, V.P. imp. wi. an den Antonius gebracht: ma

dag: reddere vulg. exīrada- ga leányát az Antalhoz adta re: herausgeben, außerdem ges férjhez. II, rec. widać ra, ben: ki (viszsza ) adni. boh. nubere, se matrimonio jundodati. Usus. niui mu žla. gere alicui ; matrimonium'inití miSat

unum florenum re cum aliquo; enubere inilli reddere debes, du inuft

nubere Liv. sich verheirathen, ihn einen Gulden herausgeben, verehelichen i férjhez menni. egy forintot kell nékie visz- Syn. widáwat ra. boh, woát sza adnod. 2) dare, reddere, ra. Usus. Ble ra widala, mapraestare: geben, adni. Syn. le nupsit, fie hat mißgeheiras dat. Usus. Počet wisat, ra- thet, roszál (szerentsétlenül) Lionem dare (reddere), Res mentt férjhez.. 3. urogenébó chenschaft geben, számot adni. (ze zemanského) Stawu biwa 3) emittere, dimittere : auss fi ( pánskeg Erwi, pochádzaí. geben, herausgeben, entlassen, ce) za obecného tloweka (34 ausliefern : ki-adoi, ki-eresz- Sedláta) ja widala: e nobiteni, ki-botsátani. Syn. wipu. libus (é patriciis ) enupsit; ftit. Usus. zlodega wisat : qua nobilis persona plebeio furem dimittere ,' den Dieb nupsit: von hohen, uralten A 11 *

Adel

Adel abstammend, hat sie einem jeßt (diese Zeit, in diesen Wets gemeinen (unadlichen ) Manne ter) auf die Reise machest, bis geheirathet: nemes vérböl szár

gebeft : éppen semmi okod mazván (fo

és méltóságos nintsen, hogy ebben az üdönemböl lévén) közönséges (pa- ben útra indúlly; útra adraszt) emberhez menit férj- gyad magadat. :) 09. Webezhez. 2) za nečo sa widać, pečenstwa la wisat, periculo gerere se pro aliqua re, pro- (diserimini) se committere fiteri se aliquid, publicare , (objicere), periculum adire: dicere, euuatiare : fich ausges sich in Gefahr begeben, veszeben für etwas bekannt machen: delembe ejteni magát. valaminek tartani, mondogál- widač, al, ám, V. I. imp. Sag, ni, állítani, állatni, ki - hir- freq. ex wi8ef : solere videre, detni magát. Syn. áržať. U- pflegen zu sehen, látni. Usus. sus. Za Mudrca, 3a getára ewidali Chlapa! dréiní Člo. (Doktora) ra wisat : gerere wek! non des mihi virum ! se pro Philosopho, Medico, du bist mir ein schdner Hecht ! Philosophum, Medicum se éppen bizony derék ember! profiteri : fich für einen Welta wisati; és é, p. C. nuptus, weisen, für einen Arßt ausge. marilatus, a, um: verheiras ben: magát böltsnek, orvos- thet; verehelicht: házas, férj, nak állatni, tartani , mondo- hez mentt, adatott. Usus. us gálni, ki-hirdetni. 3a Teprá. ge wisatá, jam est nupta, tela gebo sa wibal, držal! maritata , viro juncta : sie ist gessit se pro ejus inimico, er schon verheirathet, fie hat schon trug wider ihn eine Feindschaft, einen Mann : már férjnél vawar ihm Feind, wollte ihm übel : gyon. 2) v. widani. az ö ellenségének allította ma- wisawač, a, m. a) Rňişi, gát; nyilván való ellenkezést editor libri; Uusgeber eines tarlott ellene. 3) 6 Peňazi Buchs, könyv-ki-botsáló, kira widač, omnes pecunias adó, közönségessé tévö. 2) consumere (impendere), nu- promus, promus condus, i, dare se omni aere (pecunia), m. vulg. dispensator, claviexhauriri : fich ganz ausgeben, ger: Ausgeber in der Wittha minden pénzét ki-adui, el- schaft, sáfar, kultsár. Syn. költeni ; minden költségéből Rlučár. 3) elocator, Ausbeis ki-fogyni. Syn. witrowić ra. rather , férjhez adó, nász. 4) na Cestu ra wisat (wis Syn. Widáwatel. brat ), iter suscipere, se da- widawačow, a, e, adj. poss. re in viam, committere (ac- ex praec. Syn. widáwatelow. cingere) se itineri: fich auf die Widáwání, á, n. Nom. Verb. Reise machen, begeben : útra in- ex widáwat. dúlni, útra adni magát. Usus. widáwať, al, m, freg: ex Zasneg, docela Pričini neři widat. II. rec. widáwat Ta, (nemát), abi si fa wčil (tens freq. ex widać ra. Usus. 'ad to tal, tehoto Casu) na Imum. Rasabi sa widáwala, Cestu widal (60 Cefti win led abi len muža mala. bral): in viam, quod te des widawat, al, ám, freq. ex hoc tempore, nihil est ; du wibat. hast gar keine Ursache, daß du dich

Wis

n.

Verb. ex seg.

Wisáwatel, A, m. v. Wiðas Widawki gen. weť, f. plur. v. wač.

Widag. widáwatelow, a,1, adj. poss. Widawowáni, , Nom.

ex praec. Syn. widawačow. Widawek, wku, m. v.. widání widáwowat , wowal, wugem ,

6. Nro. 2) redditum, i, n. V. I. imp. wug, freq. ex wiquod redditur, supra datur : Sawit. was herausgegeben (außerdem + widchnúti , wischl, widonu gegeben) wird : ki (viszsza ) - fut. v. wifukat. 2) v. widis adatek, 3) vomitium, i, n. dat. II. rec. widonúť robe Mart. Cap. vomitio , nis, f. (ii) v. wididnút li. Plin. H.‘N. was man wegs wiséćan, a, m. districtualis, bricht : oķádék, ki - okádék. condistrictualis, territorialis Syn. čo (lowek ze seba wen conterritorialis, popularis, is, widá,

m. aus einem Districte (Gebies widáweni, á, é, p. c. evomi- te) Landsmann, Districtsmann,

tus, egestus, a, um : ausge- Gebietsmann : vidéki, járásbéfoft, hervorgekoft, weggebros li, kerületbéli, egy kerületchen, ausgeworfen, ausgespien, béli, egy járásból (kerülelherausgegeben durch Erbrechen : böl) való, földi. Syn. Rra. ki-okádttatott, ki-okádott gán, noiSiễan. Plur. ni8%. ki-hántt. Syn. wíwracani, čani, gen. now: i. e. Rras

wen widani, wiribani. gańí : populares, Landsleute, Widoweni, á, n. evomitio, Landsmannschaft: földiek. 2)

egestio , nis, f. evoiitus, us, exoticus, exterus , extraneus, m. Herausspeiung, Auskofung, ex alia vicinia, auterminus , Ausspriung, das Brechen, Auss i, m. ein Ausmärtiger, Aus. geben, Auswerfen, Wegbrechen: wertiger: vidéki , Plur. nom. kj-okádás, ki-hányás. Syn. widěčani , gen. now : Wiwracáni, Wen widání, termini, extranei: die Auß, Wiribáñi.

wärtigen, vidékjek. widáwić, il, im, V. P. imp. wiséčančin, a, e, adj. poss, ex

widaw: evomere Cic. ege- seq. v. wisicančin. rere : qusfifen, ausspeien, aus, Wisečanka, i, f. condistrictuageben, brechen, herausgeben, lis

. (popularis) fem. Gebietss berausspeien, durch Erbrechen manninn, Landsmanninn: egy (spriend) von fich geben, auss kerületből való (földi) aszwerfen, wegbrechen, ki-okád- szony, személy. Syn. Wisi. pi, hi-hányni, ki-adni. Syn. čanka. 2) exotica, extera, exwiribat, wiwracať, wen wi- extranea, autermina ; eine Aus. dat. Il. rec. widáwit ra: sa- wärtige , vidéki személy. tis vomere, rich genug erbrechen wiséćanow, a, e, adj. poss. (übergeben), zur Genüge fpeien : ex wiséčan. eleget okádni, ki-okádni (ki- widechli, á, é, adj. v, wikas okadozni) magát. Syn. wiri- paní. þat ra, wiwracat rã. 2) de- wideonúť, onul (el), dřem, sinere vomere, aufhören zu V. P. imp. dni: v. wikapat. féfen (zu speien), meg-szünni wibednutí, á, é, p. 1. v. wis okádoi.

tapani, Wisecnuti, á, n. v. Wikapání.

miSéc:

an

« PredošláPokračovať »