Obrázky na stránke
PDF
ePub

wiséđí, á, é, adj. districtųa- ager, i, m. ein District,

lis, territorialis, condistri- biet, Landesstrich, Erdstrich : ctualis, conterritorialis, po- rás, vidék. vulg. Widget pularis, e : landsmännisch, lands- v. Stolica 3. Nro. mannschaftlich: földi, egy ke- t widelaní, á, é, p. Co v. rületból való, járásbéli. Syn. robeni 4. et 5. Nris. wißeční, Fraganití. 2) v. sto: † wideláří, n, v. Wirobeň liční, 1. Nro.

et 6. Nris. wißéčne adv. peregre, auswärs † wißelati, al, dm fut. v.

tig, außer Länder : vidéken. robit 4 et 5. Nris. wiséčni, á, é, adj. wi8éđí. 2) + WiSeláwání, n. v, Wir:

exoticus Plaut. exterus, ex- ñí, Wirobímání. ternus , extraneus, peregri- † wi8elawati, al, m, v. nus, guterminus, a, um;

rábať, wirobiwat. qui (quae, quod) est ex alia wise[eť, lku, m. pars dis vicinia : ausländisch, auswärtig,

huta, distributio, nis, f. quswertig: vidéki, kül-földi. Ausgetheilte, Bertheilte :(

Syn, wentagsi, mišićni, tály · fel-osztott rész. 2 wißéčnost, i, f. popularitas, wiseleňi, '3) boh. v. W lis, f. Landsmannschaft, egy

bet, kerületből valóság. Syn. Rrae wişeleni, &, é ; p. c. dispe ganstwi , wisičnost'.

tus, divisus, distributus wišesení, å, é, p. c. exheres, um : vertheilt, ausgetheilt: edis Cic. exheredatus, exhe- (ki) osztott, osztatott

. S reditatus, a, um: enterbt roz8elení: 2) resolutus, örökségböl ki - tagadott, ki- placidatus , constitutus , rekeszletett, ki - zártt. Syn, terminatus: resolwirt, au wibiti, wißeðili, Dedictwá worfen, zugesagt': ki - szub 3baweni.

ki - rendeltt. Syn. uriş WifeSeñí, á, 'n. exheredatio

vulg. rezolwowani. Colum, exhereditatio, nis, f. Wisečení, á, 7. distribu Enterbung: örokségből való divisio, partitio , nis, f.! ki-tagadás, ki-rekesztés, ki- theilung, Vertheilung : fel zárás. Syn. Wibiti, wisesis ki) osztás. Syn. Å szel

Loft, DeSictwa 36awení. 2) resolutio , applacida wi8e8ili, á, é, adj. v, wise constitutio, determinatio, Seni.

f. Resolution, das Auswer wiseðiloft , i, f. v. Wi8e8ení, die Zufagung : ki - szabás, wi$edit, il, im, V. P. imp. wi. rendelés. Syn. UriSenl. e

$18: exheredare Cic. exhere- Rezolwowani.
ditare Salv. exheredem scri- piselič , & , m. distributor,
bere (facere): enterben : örök- visor, is ,

m. Austheiler
ségböl ki-tagadni, ki-rekesz- (el-ki) osztó. Syn. Belić,
teni, ki - zárni. Syn, wibit, Selować.
De$ictwa zbawiť.

wiSelit, il, im, V. P. imp. + widedIní, , é, adj. v, wisi.

Sel : dispertire , distribue tedelní.

partiri, dividere : quather Wisék, u, m. distriotus, tra- vertheilen : fel (el, ki) ctus, us, m. vicinia,

parve

ni. Syn. roz$e'it. 2) resol cia, ae, f. territoriuni, i, 0.

re, applacidare , coustilue

de

[ocr errors]

determinare : refolviren, aus. 3rozné wiseni, v. Strasis. merfen, zusagen: ki - szabni, 10. Obawné (pearedé, pats ki-rendelni. Syn. uridit. vulg. né), Wiseñi: turpia visa Pelić, widelować.

Prov. We Snach wideni, Widelowač, a, m. v. WiSelič. visa Virg. visa somniorum Wigelowání, á, n. v. Wideles Cic. Erscheinung im Traume ñí.

álomban való látás. widelowai , lowal, lugem, V. widenski adv. more Viennen si

1. imp. lug, freq. ex wifelir. wienerisch, bétsi módon (mowisen, dňa (boh. dne), m. dra, szokás szerént). Syn.

meito rakúste : Vienna, Vin- powiSeniti.
dobona (austriaca), ae, f. wisenski, á, é, adj. vindobonen-
Wien, in Desterreich eine Stadt, sis, Viennensis, e: wienerisch
Kaiserresidenz : Béts. Usus. Pri

bétsi.
wisni ležání založil, apud wisérani, á, é, f. c. v. widra.
Viennam castra posuit (mela- ni.
tus est), bei Wien hat er sein wisérání, á, n. v. Wiðrání.
Lager auf geschlagen , Béts mel- wisérat, al, ám, V. I. imp.
lett szállította meg - a' tábort.

ag v. widrat. Prov. 3 we wisni-sú Luga wiséráwání, á, n. Nom. Verb. biðní , paupertas nulli loco ex seq. alligata , vor dem Bettelstabe ist wisérawat, al, ám, freg. ex niemand sicher, szegényt mio- wisérat. deoütt találsz.

+ wi8esiti, il, im, fut. v. $e. widenčan , a, m, Viennensis, fit, 38efit.

Vindobonensis, is, m. Mies widet , Sel, Sím, V. P. imp. ner, in (aus) Wier: bétsi (béts- wi8 : videre, sehen mit den Au. ból való ) ember.

gen kraft zu sehen haben : láto misenćančin, a, e, adj. poss. ni. Bistre ( ostre ) widet, bir ex seq.

stri (ostri) Zrať mat : oculis wiSenćanta, i, f. Viennensis acriter videre Cic. oculos lynfem. Wienerinn, bélsi (béts- ceos habere : fcharf sehen, ein

ból való) aszszony, személy. scharfes Geficht haben: szemei-wisenčanow, a, e, adj. poss. vel élessen látni, élessen láre ex wisenčan.

tó szemekkel birni. Dob wiseni, á, é, p. c. visus, spe- wi8ef, dobré Oli mat : ben

clatus, conspectus, a, um: oculis videre, Cic. gut sehen gesehen : látolt, láltatott, szem- gute Augen haben : jól latni, léltt.

jó látással birni. Tiedobre, Wiseni, á, n. visus , conspe- zle : non bene, male : nicht

ctus, intuitus, us, m. visio, gut, nicht recht: nem jól roszspectatio, conspectio, nis, f. szul. Daleko wifet, longe das Sehen, látás, tekéntet, videre Cic. weit sehen, mesztekéntés, nézés. 2) visum, i, eze látni. ani newißim, ani n. visio, species : Anblick, was neslisim: nec oculis, nec auman mit dein Augen sieht; Ers ribus consto: mir vergeht Sis scheinung, was erscheint, oder hen, und Hören: se nem láfich sehen läßt, die Gestalt im tok, se nem hallok, Zle wis Traume in der Pfantasie : látás, 8i, caécutit, debili oculo est : jelenés, ábrázat, forma. Usus.

er fieht übel : roszszúl lát,

Prov. Pre Oči newi$i ; 5 Pes
dá Roña, a na řem Tedi :
v. Roń. 2) cum acc. ñečo,
ñekoho : videre, cernere, con-
spicere : etwas sehen, erblicken,
wahrnehmen, wohin fehen : lát-
ni. Syn. (patrit, uzret., 393;
tet. Bekobo nemoct wiset
(wistáť ), aliquem videre non
posse Cic. Jemanden nicht vor
Augen sehen ( nicht ausstehen)
können: valakire nem nézhet-
ni, valakit nem szenvedhet-
ni: Bemožem teho Čloweť a
widet ic. Techcel' sem wiSet ;
opust’il ma Zrať : mir verging
das Schen; ich mochte nicht fes
hen: nem akartam látni, Wi-
Seli ma, visus sum Ter. man
hat mich gesehen, láttattam va-
la. Beñi 'bo'nikse wiset,
nusquam adparet Ter, man
fieht ihn nirgends; er ist nirgends
zu finden: otel sehol sem lát-
hattya (talalhattya ) az em-
ber. Wisir(newidis) po:
in conspectu est , fiehlt ihn
(nicht), elölted vagyon. Wi-
dir? a) atat! videu ? fiehlt es ?
láė, látdé ? b) vide, en, en
ecce : fich einmal, ihol, ihon,
ime , imhol, ne, nesze (ana
tique me, mesze), wißis ma,
tu rem : vide me, ecce me,
en! adsum: da sieh einmal mith,
sich da bin ich : imhol vagyok.
Wewisis ma, quin tu me vi-
des Cic. da sich mich an; i. e,
fieh ob ichs nicht besser mache:
láss engem. Wisil, čili (38ás
liž) ne: vide , si non Ter.
fieh çinmal, 06 nicht: látod,
hogy. Wisite, videte, en,
ecce : seht einmal, imhol láttya-
tok. Dat wißet, conspiciendung
dare, sehen lassen, mutatni. Dat
Ta widet: a) se conspiciendum
dare, in conspectum se dare,
prodire : fich sehen lassen:
szem eleibe jönni, magát mu-

tatni. b.) i. e. Hore Pa Srzať,
bore fi wert : magnificum es-
se , fich sehen lassen, frangen;
prahlen: meg-mutatni (nagyra
tartani) magát, Wisel sem bo
pisat, vidi eum scribere (scri-
bentem), ich sahe ihn schreiben,
lóttam iroi' ötet, hogy ír.
wisel sem, križ (te$ ), bo
malowali : pidi eum depingi,
ich fahe ihn abmalen, láttam
ötet le - irattatni. Odisel, ani
mø ñewißel : er gieng fort oh
ne mich gesehen zu haben, el-
mentt; nem is látott engem.
18 ( odeg8i), ned ta newi-
Sím, abi mihi e conspectu ,
geh fort vor meinen Augen,
menny-el szemem elöl. 3?
fráški čar Fa" zaf wisim,
propediem te videbo, ich sche
dich bald wieder, rövid nap
meg - ļátogatlak' Par., Páp.
wisel bil, mohelbi tlomet
wiset : videres Liv. man
fonnte da fonnte man) sehen,
lehetne látni, Játhatná az em-
ber. 3) w Ducu, w misli
wiset : animo videre Cic. vi-
dere , cernere, intelligere,
animadvertere, perspicere :
mit der Seele (im Geiste) sea
hen, bemerken, wahrnehmen,
befinden, einsehen: által látni,
elöre látni, Syn. wirozumet,
Usus. Kiekoho umisel wiset,
videre alicuius sententiam ,
Jemandes Urtheil wissen, einses
hen; valaki értelmét meg-tud-
ni. T7ič newi8eč, ollas lippi-
re Lucian. crassi iudicii es-
se, vehementer caecutire et
turpiter errare: nichts cinses
hen, semmit által nem látni,
igen vakoskodni. Welmi más
lo wisis, cucurbitas lippis
Socrat caecutis, stupidus es;
da fichst wenig ein: igen keve-
set látasz által, vakoskodol
mindenben, ostoba vagy. Da:

les

[ocr errors]
[ocr errors]

leko wiset, mullum videre Cic. weit sehen, Flug (vorsich. rig) fenn : okosnak lenni, meszsze látni. Dáleg widet, plas videre Cic. weiter sehen, flüger feyn : tovább látni, okossabbnak lenni. Widím, & wim to: oculis et animo id percipio ( accipio ; ich sehe, und verstehe es : én látom, és értem azt, wat u ale wčil ponewáč wi8il, že re Wec ináč Sege : nunc vero cum videas rem secus habere: nun aber da du fiehlt, daß die Sag de ganz anderst gehe: most pedig miyel látod, hogy másképen van a' dolog. widel, že t welikému Tebezpečenstwú slúžit buse: vidit se 'magno fore pericolo Nep. er fab, daß er sehr gåfährlich feyn wera pe: látá, hogy igen veszedelmes lészen. Sen wi&et, i. e. spat: somnum videre Cic. dormire: schlafen, alunoi. We Snad wiset; Sen (Sni) mat : videre somnia Cic. im Traume fehen, Träume haben ; álmot látni, álmodozni. 4) videre, sapervivere : sehen, erleben, ausstehen, bekommen, genießen: látni, éloi, el-élni, el - érni. Syn. sožit. Usus, Dobré Dří, protu wi8eč: videre bonos dies miseriam , Ter. gute Tage, Elend (Ura muth ) fehen : jó napokat, szegénységet látni, érni. 5) videre, considerare : fchen, jus sehen, überlegen, überdenken: látni, meg - fontolni, meggondolni. Syn. rozmisleč i To nagprw wi8me, id primam videamus Cic. Wčil to wisme, čo; nunc ea videamus, quae Cic. Wi8, čo robis : vide, quid agas Ter, 6 ) videre, curare : zusehen, fehen, sich um etwas bekümmern,

sorgen für etwas, beforgen, verschaffen, bestellen: szorgalmútoskodni, gondolkodni, gondolni ( lok) véle, gondgyát viselni (lem), valamire gondot viselni. Syn. starat ra, nećebo bleset. Usus. wis, abir 208 dostal, mal : ut navem habeas, videbis Cic. Ti wis; twoga wec: videris

Cic, vide sis, videsis Pers. : Da magst du zusehen, sorgen,

i. e. das geht mich nichts ar : te lássad; a' te dolgot; semmi közöm hozzá. Ved on

pisi; geho Wec : ipse vide: rit Cic. viderit Ovid, meinets

wegen mag geschehen, was da will: mich befümmert es nicht: ä lássa. To potom widet bus Sem (uwißim), de hoc videro , dafür werde ich sorgen : erre gondom lészen. 17ec o tom (to) wi8á Mudrci, videring sapientes, das geht die Gelehrten an, a tudósok dolga. 7) tractare , videre : von etwas sehen, handeln, reden, ansehen, durch rehen, untersus chen: elő venni

folytatni, visgálni, szóllni valamiről. Syn. gednat, mluwit. Usus. To, čo sme začali, widme : illud, quod caepimus, videamus Cic To potom budeme wi8eč (uwißime), illud deinde videbimus, davon wollen wir hernach schen, arról azután szóllunk, Ø nagwirfim Dobrem unes buseme wiset, de summo bono mox videbimus, von dem höchsten Gute bald werden wir reden, majd szállunk a' fö jóról. 8) vide

intelligere : schließen a fehen: látni, itélni, érteni, Syn, rozumet, súdit. Usus. 3 oči wiset, intelligere ex oculis, an den Augen schen, szeméböl érteni, ki

néz

re,

iudicare,

[ocr errors]

nézni. 9) experiri, videre :
versuchen sehen : meg - látni,
tapasztalni. Syn. stúrie. Usus.
wfak budem wi8et; wrak
uwisim: videbo, videro Cic.
ich werde schon sehen: majd meg-
látom. 10) Rád wiset: a.)
i. e. winsowat, zá8at : vel-
le, cupere : gern sehen, wüns
fchen: örömest lútoi, kívánni,
akarni. Rádbid to wisel
(mal), abi: cuperem, ut:
ich fehete gern, daß kívánnám,
hogy b.) rád mat, milowat :
amare, gern haben, szeretni.
To gá rád wisim , hoc pla-
cet mihi, amo hoc : das rehe
ich gern, azt szivessen látom.
Welice bo rád wisi, dele-
ctatur eo (eius) convictu , er
fieht ihn gar gern, igen örö-
mest láttya ötet. Ferád wis
Set nekterich, fugere conspe-
ctum aliquorum, Jemanden
nicht gern sehen, másokkal
nem örömest lenni szemben.
Verás sem to wisel, aegre
(moleste ) tuli, ich sah es nicht
gern, ich habe es nicht gern geo
schen : nehezen szenvedtem
( nem örömest láttam ) azt.
II. rec. wiset ra, se videre,
sich sehen, látni magát. Wisin
fa?' vides te ? fiebst du dich,
játod e' magadat? Radi sa
wi8i, amant se , sie sehen sich
gern, örömest láttyák egy-
mást. Lušá gim zawisá, ze
Ta rasi wisa. Ill. passive
omnes, quas active signifi-
cationes habet, et quidem
personaliter partim, par-
lim impersonaliter, vi g.
1) videri , gesehen werden,
láttatni. wisi ra, videtur
Cic. man ficht, láttatik, lát-
szik. Pre Tenkort a newidi,
wiset' nemože: prae tenuitate
in conspectum non cadit, wes
gen seiner Dinne fann man es

nicht sehen, vékonysága miatt nem látszik.

w tom twa udatnost (3mužilort, tt. nost ) wi&et sa dá, in hoc exstabit tua virtus, in diesem wird sich deine Tapferfeit sehen lassen, ebben fogod magadat einbernek mutatni; ebben (ebből) fog ki - tolszeni a' te nagy voltód, vitézséged. 2) videri, intelligi, perspici: beinerft (wahrgenommen, gesehen) werden : értelödni, ki - tetszeni. Odtas (1 tobo) sa wiset dá, wirozumet mos že : hinc videre (intelligere ) licet Horat. hieraus (daraus ) fann man schen, vernehmen: innen láthatoi (tapasztalhattya, meg - értheti az ember). 3) cum instrum. vel nominat. aut coniunct. že, vel abi: videri , apparere: schei. nen, den Shein haben, dünfen, passiren, gehalten werden für etwas, glauben, dafür halten, der Meinung seyn : látszatni, tetszeni, vélni, gondolni, tartani. Usus. Ule w redo toto ničim fa bit widelo , haec omnia visa sunt pro nihilo, dieß aber alles hielt man für nichts, de ezeket semminek tartoliák, Bekterim ra wisím bit mús drim , quibusdam sapiens videor (esse) Cic. mandhe hal. ten mich für gelehrt, némellyek böltsnek (okosnak) allianak, tartanak, gondolnak, Cobi la užitecné wiselo, quod utile videretur (esse) Cic. was nüße bar Dünfen founte, a' mi hasznosnak látszalna lenni. Rterá sa wi$í bit

quae videtur die (deint, a' melly lás tszik. Rozumeli že wec 30 neprawegíú. wideč Ta bude ; rem iniquiorem visum iriintelligebant Cic. Fie sahen, daß dieses für etwas sehr ungerechtes

ges

esse ,

« PredošláPokračovať »