gehalten werden möchte: értették hogy ez a' dolog igazságtalannak törvénytelennek)tartattni fog. Wisi sa ti bit Wec sprawedliwa, abich powesel? aequum tibi videtur, ut dicam? Plaut. ist es dir recht, wenn ichs sage: jóvá hagyod (tetszik é néked), ha mondom? fecci fa wisá we8et, omnes videntur scire, mir scheint es allen bekannt zu seyn, daß es allen bewußt sey: ezt mindnyáján tudni láttatnak. Tak fa mi wisi, videtur mihi, es scheint mir, úgy tetszik én nékem, Lepseg sa mu' wiselo, abi wesel: ei satius visum, ut intraret Liv. er hielt es für besser, hinein zu gehen : jobbnak tartotta (gondolta) bé-menni (hogy bé-mennyen. Wisi fa mi, ze ten Den wi8im ; wi8im fa ten Den widet: videre videor diem illum es scheint mir, daß ich den Tag fehe: úgy tetszik, mintha látnám azt a' napot. Wisi sa mi, Ze Rosici pribú! parentes videntur mihi esse venturi, eß scheint mir, daß die Eltern kom men werden: gondolom (vélem, úgy latszik), hogy az én szüléim el- jönnek. Tat fa mi widelo že sem bol blázňiwí: amens mihi fuisse visus sum Cic. ich schien mir närrisch zu feyn, úgy látszott, mintha esztelen (bolond) voltam volna. Wiselo sa mi, že fňím cho= 8ím, visus sum mihi cum illo ambulare Cic. es kam mir vor, als wenn ich mit ihm herumginge: úgy tetszett nékem, mint ha ó véle járnék. Tat (a mi wiselo že fem wogákow glas počula audire visa sum vocem militis (mihi) Ter. ich glaubte zu hören die Soldats stimme; mir war so als ob ich

die Soldatsstimme hörte úgy tetszett mintha a' katonák szovát halottam volna. Tebe sa wi8i, že newím (gakobich newesel. Wisim sa`ti neweSet: videor tibi nescire, dir scheint, als ob ichs nicht wisse: azt gondolod, hogy nem tudom. 4) videri, placere, libere: beschlossen werden, gut dünken, belieben, beliebig seyn, gefallen tetszeni. Syn. lúbiť fa, cheet fa. Usus. Bohu sa ináč wiselo (lúbilo), Deo non ita visum, Gott dem Herrn gefiel es anderst, nem úgy tetszett az Istennek. Wiselo sa mi odist, placebat mihi abire, mir gefiels weg (zugehen, nékem tetszett el-menni (hogy el mennyek.) Wiselo sa mi popisował (abích popisowal), visum est mihi conscribere Cic. ich habe es für gut befunben (beschlossen) zusammen zu fchreiben jónak találtam (állítottam) hogy öszsze írjám (öszsze irni.) Gestli sa ti wi8i, si tibi videtur (placet), wenns dir gefällt, ha te néked tetszik. Gestli sa ti bude wiset, tibi si videbitur Cic. wenn dirs belieben wird, ha néked tetszeni fog. Rteri nasle dugeme, toho sa každému wis 8i: qui imitamur, quos cuique visum est (scil. imitari, imitandos esse): wir folgen nach, denen uns beliebig ist: azokat követtyük, a' kik nékünk tetszenek.

wideti, 8el, Sím, imp. wiz, idem.

widežmowani, á, é, p. c. ex

tionem, decimas, decumas: den Zehnt ́endigen (vollenden ), abzehnten elvégezni a' dézmálást, végit vetni a' dézmálásnak. Syn. podežmował. * Widgečan, a, m. v. Wiséčan.

* widgečančin, a, o, adj. poss. v. wi8éčančin.

* Widgečanka, i, f. v. wisécanta.

* widgečanow, a, o, adj. poss, v. wíséčanow. *widgedi, á, é, adj. v. wi Séđí.

widgeční, á, é, adj. v. wie Séční. Widget, u, m, v. Wisék. *widgeraní, á, é, p. c. v. wiSirani.

* widgerať, al, ám, v. wisía rat.

* Widgeráwáňi, á, n. v. WiSíráwání.

*widgerawat, al, ám, v. wie Sirawat.

widichaní, á, é, p. c. exhalatus, exspiratus, a, um: aus geathmet, ki-leheltt, ki-leheltetett, Syn. widichnutí. Widichání, án. n. exhalatio, exspiratio, nis, f. Ausathmung, das Ausathmen: ki-lehelés. Syn. Widichnutí.

widichat, al, ám, V. P. imp. ag: exhalare, exspirare: ausathmen, ki - lehelni. Syn. wis didnút. boh. widcnúti. 2) v. wifúkať.

Midichávání, á, n. Nom. Verb. ex seq.

widichawat, al, ám, freq. ex widichat. widichnút, chnul (chel), chňem

V. P. imp. dni, de uno actu, V. widichat. 2) v. wifuknút. II. rec. widichnúť si (sebe), respirare, spiritum recipere: ausschnauben, wieder zu Athem kommen: lélekzetet venni, ki

fújni magát, pihenni, meg- 1 pihenni. Svn. odfuknúť (wifutnúť) si. boh. widchnúťí so

b'e.

widichnutí, é, é, p. c. v. wi

diani. 2) v. wifuknutí. Widichnutí, á, n. v. Widicháni, 2) respiratio, spiritus receptio, respirium: Ausschnaubung pihenés, meg-pihenés, lélekzet vévés, Syn. Os fu= tnuti. 3) v. mifuknuti. Widicowani, ά, n. idem. widichowat, chowal, chugem V. I. imp. dug, freq. ex widichnúť. wisici, á, é, part. praes. ex wiset, videns, sehend, látó, szemlélő. Syn. hledící patris cí. boh. widúci.

wisíčan, a, m. v. Wiséčan. misičanka, i, f. v. Wiséčan= ta.

wisíčňe - ní, -nost, v. wi8ećne, ni, nost. wisirani, á, é, p. c. v. widreni.

Wisírání, á, n. v. Widreňí. wisirat, al, ám, V. I. imp. ag, v. widret. Wišíráwání, à, n. Nom. Verb. ex seq.

widirawat, al, ám, freq. ex wisírať, v. widret. wisitedelne, adv. visibiliter, aspectabiliter sichtbar, szemláttára, szem- látomast, látható képen. Syn. patrne, wis Some, zretedelne boh. wisedl= ne, wisitedlňe. wiSitedelni, á, é, adj. visibi

lis, adspectabilis, e: sichtbar was man sehen kann: látható, látni való. Syn. patrní, zre= tedelní. boh. widedlní, wiSitedlní.

Wisitedelnost, i, f. visibilitas, adspectabilitas, tis, f. Sichte barkeit, látás, látható valóság. Syn. Patrnost', 3retedelnost.

boh.

boh. Wisedlnost, Wisitedl nost.

† wisitedlňe, ní, -nosť, v. wisitedelne, ni, nost. wisiwat sa, al sa, ám sa V. P. imp. wag fa, freq. ex widat sa. Wisiweni, á, n. admiratio, demiratio, nis, f. Verwundes rung, tsudálás, tsudálkozás, álmélkodás. Syn. Diweňí. wisiwit fa, il fa, im sa V. P. imp. wisiw fe: mirari, demirari, admirari: sich wundern, tsudálni, tsudálkozni, álmélkodai. Syn. Siwit fa. Usus. U od teho Času. Pawel wzal na seba ini Spófob, tak že zezúriwého milostiwi učinen gest (zostal); tak že sa tomu Lud wisiwit nemohel se. widlabaní, á é, p. c. alveatus, coelatus, excavatus, exsculptus, exscalptus, erutus, effossus, a, um ausgehöhlt, ki- vájatott, ki-vájott, kivesett. Syn. widlubaní. Widlabáňí, á, n. á, n. alveatio, coelatio, excavatio, exsculptio, exscalptio, eruitio, effossio, nis, f. Aushöhlung, ki - vágás, ki- vésés. Widlubáňí. widlabat, bal, bem V. P. imp. dlab: alveare, coelare, cavare, exsculpere, exscalpere, eruere, effodere: ki-vájni (ki - vájom ), ki-vésni (-sem). Syn. widlubat. Widlobowání, á, n. v. Widla bání. Syn. Widlubowáňí. widlabował, bowal, bugem, V. I. imp. bug, v. widlabať. Syn. widlubował. Wišla, i, f. usitat. in plur.

widli.

Syn.

ex

Widlár, a, m. furcarum confector, Gabelnmacher, vella (villa) tsináló. 2) furcifer occasione convectionis fru

gum: Gabler, vellás, villás vidlás.

widlárow, a, e, adj. poss, ex

praec. widlážení, á, é, p. c. tessellatus, tessellis expositus, a, um: mit viereckigen Stückchen oder Steinchen beseßt, ausge= legt: négy szegű táblákkal vagy kövekkel ki - rakott, padimentomozott. Usus. Widlažená podlaha, tessellatum pavimentum Suet. ausgelegter Fußboden, ki rakott padimentom. 2) stratus, ausge pflastert, kövel ki-rakott, p. o. út.

Widlážeňí, á, n. tessellatio, tessellis expositio: Befehung, Ausfegung mit viereckigen Stück chen, oder Steinchen: négy szegű táblákkal vagy kövekkel való kirakás, padimentomozás. 2) stratio, stratura, ae, f. Auspflasterung, kövel való ki-rakás. widlážiť, il, ím V. P. imp. widlaż, z Dlážku: tessellare, tessellis exponere: mit viereckigen Stückchen, oder Steinchen besehen, auslegen: négy szegű táblákkal, vagy kövekkel ki - rakni, padimentomozni. 2) Rameňamí: lapidibus sternere, auspflastern, z. B. den Weg: kövel kirakni, p. o. az úlat. Widlažowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq.

widlażował, zował, zugem, freq. ex widlážiť. Widlażowatel, a, m. tessellarius, i, m. Cod. Just. tessellator, is, m. Ausleger (Be feher) mit viereckigen Stückchen, oder Steinchen; der kleine viereckige Steinchen, oder Würfel chen einsest: ki rakó, padimentomozó. 2) strator, Auspflasterer, ki- rakó.

Widli, gen. del, f. plur. furca, ae, f. die Gabel zum Heu, Getreide, Mist oc: vella, et villa Par. Páp. vedla, vidla. Usus. Obilné (zbožné) Widli, merga, ae, f. Plaut. Colum. Getreidegabel, wodurch das abgemähte Getreide in Haufen gebracht wird: villa, mereklye. v. 5rable. gnogné widli, furca fimaria (stercoria), bidens (tridens) stercorarius Mistgabel, ganėj (trágya) hányó villa. Senné widli, furca (foenaria) Virg. Horat. furcilla, ae, f. Varr. Heugabel, széna hányó villa. Steliwé ( Stláňú) widli, furca stratoria, Streugabel, vető (vetni való) villa. Widlice, genit. Widlic, f. pl. furca fornacalis, Ofengabel, kályha villa.

Widlička, i, f. usitat. in pl.

Widlički.

Widličkár, a, m. fuscinularius,

i, m. Gabelschmied, Gabelmacher, Messerschinied,: vella (villa) tsináló. Syn. Nožár. widličkárow, a, e, adj. poss. ex praec.

widlički, genit. čeť, f.

plur. dem. furcilla Varr. Cic. furcula, ae, f Liv. das Gäbelchen, kis vella (villa). 2) na Geseňí: a.) dwogné, furca, ae, f. Virg. Horat. eine zweizackige Gabel zum Ess fen, enni való két ágú villa. b.) trogné: fuscina Čic. Juvenal. fuscinula, ae, f. vulg. die dreizackige Gabel, Dreizack: három ágú villa.

弊

† widmuti, dmul, dmu fụt. v. wifutat. 2) v. nadut 1 et 2 Nris. II. rec. widmút fe, v. naduť sa 1 et 2 Nris, wie duť sa.

widne, adv. lucide, hell, világossan. Syn. (wetle, widno.

widní, á, é, (abs. widno), um: hell adj. lucidus, a, flar; világos.Syn. (wetle. Usus

sče bolo widno, kes sm odtad odesli; zawidna sm la odtas odebrali: adhuc d luce inde discessimus, co wa noch hell, als wir davon weg gingen: még - világnál meu tünk - el onnan. 3a Widn de luce, beim hellen Tage nappal, világnál.

widno, v. widne et widní. wi8obaní, á,é, p. c. rostr

expunctus (excavatus), ef fossus, effrictus, a, um mit dem Schnabel ausgehöhlt · madár orral ki- vágott, ki kotrott, ki vájatott, ki-vag daltatott. Syn. wi8ubaní. 2 rostro collectus, mit dem Schne bel aufgeklaubt, madár orra felszedettetelt.

Wi8obáňí, á, n. rostro facti

effrictio, excavatio (expunetio), effossio: mit dem Schna bel gemachte Aushöhlung, ma dár orral való ki vájás, ki vagdolás, ki-kotrás. Syn. Wi Subání. 2) collectio rostr facta, das Aufklauben mit den Schnabel, madár orral val fel-szedés.

wi8obat, bal, bem, V. P. imp wi8ob rostro expungere (ex cavare), effodere, effricare mit dem Schnabel aushöhlen, madár orral ki-vájni (vagdal ni) ki-kotorni (-rom). Syn. wisubat. 2) rostro colligere, mit dem Schnabel aufflauben, madár orral fel - szedni, felszedegetni. II. rec. wisobat libefa, rostro se effodere, rare, exire: sich mit dem Schnas bel ausstechen, befreien, herauss tommen: ki-vájni magát. Us fa wi8obali z Wagec Ruten

Wisobáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wisobáwat, al, ám, freq. ex wisobat. II. rec. wi8obawat fe freq. ex wisobat sa. widobit, widobil, widobusem, V. P. imp. widobud, v. dos bit (dobusem.) widobiti, á, é, p. c. v. dobiti (ex dobusem.) Widobiti, á, n. v. Dobití (ex dobusem.)

Wisobowání, á, n. v. Wisobáňí.

wisobowat, bowal, bugem, freq. ex wi8obat. II rec. wisobawat sa, freq. ex wis Sobat fa.

widogení, á, é, p. c. emulsus, a, um: herausgemelkt, abgemelft: ki-fejtt, ki- fejett. Syn. podogeni.

Widogeni, á, n. emulsio, nis, f. Herausmelkung: Abmelkung: ki-fejés. Syn. Podogeňí. widogit, il, ím, V. P. imp. widog cum acc. Mléko, Rtawux: emulgere (- geo, - si, ctum et sum) Colum. heraus melken, abmelken: ki-fejni (jem.) Syn. podogít. Widogiwání, á, n. Nom. Verb. ex seq.

widogiwát, al, ám, freq. ex widogit.

Widogowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. widogowat, gowal, gugem, freq. ex widogit. widolowani, á, é, p. c. Wi. nohrad: traducibus (propaginibus, diductis vitibus) consitus, propagatis palmitibus provisus, a; um: mit Rebengesenken ausgefeßt, ausgepflanzt: bujtásokkal (döntésekkel) kiültetett. Syn. wifadení. widolowat, lowal, lugem V. P. imp. lug, Winohrad: traducibus (mergis propagibus

bus (propagatis palmitibus) instruere, providere: mit Grubenheimern (Ablegern, Senkern) aussehen, auspflanzen den Weingarten: ki-últetní a' szölöt. Syn. wifasit. widome adv. evidenter Cic. manifeste Apul. manifesto: fichtbar, fitchbarlich, deutlich, augenscheinlich, offenbar: nyilván, láthatóképen, világossan. Syn. zretedelne, boh. wisitedelne. widomí, á, é, adj. visu praeditus, a, um: fehend, látó. Syn. wisíci. 2) v. wisitedel ní. 3) evidens, tis Cic. manifestarius Plaut. Gell. manifestatus Cic. a, um: deutlich, fichtbar, augenscheinlich, handgreiflich, offenbar: nyilván való, világos, bizonyos. Widomi gloseg, manifestarius fur, offenbarer Dieb, Tagdieb: nyilván való lopó (tolvaj.) Widomé mordarstwi, manifesta caedes, offenbarer Todtschlag, nyilván való gyilkosság. Co gest widomegfé (fébo)? quid est evidentius? Cic. To bi bolo nagwidomegfé, evidentissimum id fuit Liv. 3) spectabilitas, evidens Hirt. Plin. H. N. ansehnlich, tekéntetés. Widomost, i, f. evidentia, ae, f. Cic. perspicuitas. tis, f. Au genscheinlichkeit, offenbare' Deutlichkeit: nyilván - valóság, világosság. 2) v. Wisitedělnost. widowáseti se, Sel, ¡Sím se fut. v. seq.

thlag,

widowádzať sa, al sa, ám sa V. P. imp. zag fa: satis lascivire, genug schökern, hüpfen, und springen: szilajkodni. boh. widowáseti se.

Widowedać, a, m. v. Dowe.

dać.

widowedaní, á, é, p. c. v. do. wedaní.