Obrázky na stránke
PDF
ePub

opus, etwas verfertigen, vala- † wikletiti, il, im fut. V. Wis melly munkát el – végezni. klesňit. 2) v. wimiskować. Falei witlepat, procudere do- Wiklest'owani, á, 'n. Nom. Yos 'Plaut. Ranfe ( Caballe) Verb. ex seq. schmieden, tsalárdságot fúrni, wiklest'owat, towal, tugem, faragni, ki – koholni. 3) v. freg. ex wiklest'it. wikrerat. 4) excudere, pro- wiklet, wiklel, wiklegem V. P. cudere, elaborare : hervorbrin- imp. wikleg : pullulare Virg. gen , fúrni , faragni, végezni, Colum, propullulare: hervors ki - munkálódni, ki - kohol sprossen, ausgeschlagen: ki-tsini. Syn. sprawit, wisat. 5) rázni (-zom.) Adhibetur de v. witlopat.

seminibus frugum, plantaWiklepáwání, é, n. Nom.Verb. rum, herbarum; de arboriex seq.

bus autem wipučat, wihnat, wiklepawat, al, ám, freq. ex wie wikleti, á, é, p. c. qui, quae, klepat.

quod pullulavit: hervorgespross wiklesnení, å, é, p. c. puta- fen: ki - tsirázott.

tus, a, um: ausgeschnitten, Wikletí, é, n. pullulatio, probeschnitten, der Baum : nyesett, pullulatio, nis, f. Hervorspross meg-nyesett, tisztitott, meg- fung, ki - tsirázás. lisztogatott, p. 0. fa. Syn. † wikliditi, il, im, fut. y. wi. wiťleft'eni, oklerñení, kler: Flusit. není.

4 wiklinúti, nul, nu fut. E. Witlesňení, á, n. putatio, nis, wiklat. .

f. Ausschneidung, Beschneidung wiklopaní, á, é, p. c. pulsandes Baumes : nyesés, meg do anotus , excusus, a, um: nyesés, meg - tisztítás, meg ausgeklopft : ki – veretletelt. 2) tisztogatás. Syn. Witlesteñi; pulsando purgatus , ausge.

Ollesňení , Klerñení., Flopft, durch das Klopfen gereis wiklesnit , il, im, V. P. imp. nigt: ki- vereltetett, veréssel

fái, Stromi : putare arbores: ' meg-tisztítatott. Syn. Wiprá. ausschneiden, beschneiden die Bäu. reñi, wiklepani, wiclopaní. me : nyesni, meg - tisztogat- wiklopani, á, n. excussjo, polo ni a fákat. Syn. wiklest'it , sando facta amotio : Ausflos oklesniť, klesnit.

pfung, ki - verés. 2) purgatio Dittenopshi , , nQ Non pulsando facta , Ausflopfung, Verb. ex seq...

Reinigung durch das Klopfen: wiklerňowat, nowal, nugem, veréssel - való meg - tisztítás, freq. ex witlefrit.

ki verés p.o. a' porból. Syn. willeft'eni, á, é, p. C. V. Wir Wiprásení. Elesneni.

wiklopat, pal, pem et pám V. Wiklest'eñí, á, n. v. Wikleľňes I. imp. wiklop et wiklopag : ñi.

excutere, pulsando amovere + wiklesteni , á, é, p.c. V. wi (eximere ) : ausklopfen: durd

klesneni. 2) v. wimiskowani. das Klopfen herausbringen, z. B. + wiklerčení, n. v. Wiklernes den Staub : ki - verni, vesz

h. 2) v. Dimitomoni. szövel a' port. 2) pulsando purwikleftit, il, im, V. P. imp. gare, durch Klopfen reinigen, wiflesti : v. wikleróit.

ausflopfen: veréssel meg-tisztítani, ki - verni, p.o. a' ru

hát

hát a' porból. Syn. widlopat, tés. Syn. Wipráznení. 3) purwiklepat, wiprásit.

gatio, perpurgatio , mundawiklopení, á, é, p.c. effusus, tio : Aufräumung, Reinigung:

a, um : ausgestürzt, el (ki) meg (ki) tisztítás. Syn. Wi. dönött, döntetett. Syn. wie čisteni. boh. Wiklizeňi , Wis točení.

tamowani. Witlopení, á, A. effusio, nis, witlusit, il, im V. P. imp. wi,

f. Ausstürzung, el (ki) dön klu8: amovere, emovere, ef-, tés. Syn. Wikoteni.

ferre , tollere: ausräumen, wiklopit, il, im, V. P. imp. wegschaffen : ki (el) takaríta

lop: effundere', subvertere : ni , ki-viuni. Syn. wipratat. ausstürzen und ausschütten: el 2) evacuare, vacuefacere , (ki) dönteni. Syn. wikotit, exinanire : ausräumen, leer wiwratit.

machen, z. B. ein Zimmer : kiWiklopewani, i, n. v. Wiklo. üresíleni, takarítani a' szopení.

bát. Syn. wipráznit. 3) purwillopowat, powal, pugem V. gare, perpurgare, mundare :

P. imp. pug: freq. ex wi. ausräumen, reinigen : nieg (ki) Elopit.

tisztítani. Syn, wičistiti. boh. wiklučowani, á, é, p. C. v. klue wikliðiti , wiramowati. covaní.

* Wikluózeńí, á, . . Wit Wiklučowání, á, n. . Rlučos klušení. wani.

wikluzení, á, é, p. c. ex wis wiklučowat, čowal, čugem , V. klúzč, v. wikluznutí. .

P. imp. cug, v. klučowat. Wikluzení, á, n. v. WikluzWiklučováwání, á, n. Nom. nutí. Verb. ex seq.

i wiklúznúť, znul ( 3el ), z řem pitutopápet, at, ám freq. ex V. P. imp. Nhi: clabi, eilluwiklułowat.

ere: entschlüpfen : ki – tszúszni. wikluseni, á, é, p. c. emotus, Syn. wismiknúť ra. 2) eflu

amotus, elatus, a, um : aus. gere, se subducere, elabi : geräumt, weggeschafft: el - ta entwischen : el - szaladni, elkaríttatott, ki - vitetett. Syn. illantani. Syn, zmiznúť, wiwipratani. 2) evacuatus, va smiknút ra. boh. wiklúznúti. cuefactus, exinanitus: ausges witlúznutí, á, é, p. c. effluräumt, leer gemacht: ki - üre ens, elapsus, a, um: entsitletett. Syn. wiprázñeni. 3) schlüpft ,' ki – tsúszólt. Syn. purgatus , perpurgatus, ex wismiknutí. 2) elapsus, qui purgatus; mundatus ; gereis se subduxit: entwischt : elnigt r ausgeräumt: meg (ki) illuntott. Syn. zmizli , zmis tisztíttatott. Syn. wičistení, znutí.

boh. wiklizení, wiramowani. Wiklúznuti, á, n. elapsio , efWiklušení, á, n. elatio , emo fluxio, nis, f. Entschlüpfung :

tio, amotio , nis, f. Ausräus ki - tsúszás. Syn. Wifmiknya. mung, Wegschaffung : el - taka tí. 2) evasio, elupsio, subrítás, ki- vivás. Syn. Wipra- ductió: Entwischung: el-illantáni. 2) evacuatio, exinani tás. Syn Zmiznuti. tio, vacuefactio: Leerinachung, † wiklúznúti, lúzl, lúznu fut. Aufräumung, f. B. einer Kam. v. wiflúznút. mer, des Bimmers : ki - üresi

wi:

Verb. ex seq.

wiklúzt, witlúzel, wikluzem der Dedel, fo B: eineb

V. P. imp. wikluz: v. wie einer Schachtel: fedő, fe klúznúť. Úsus. Z Ruk wiklúzt, valami edényen. Syn. w e manibus elabi, aus der Hins 2) Studnićne wito, pu den entwischen, entrunnen, ke- . alis, u. der Dedel cincs 2 zéből ki-szabadulni, ki-sza- nens, kút-fedél. ladai.

wikoskodáčení, á, é, po wikmeňení, á, é; p. c. V. wi. wikoskodátani. Flucowani,

wikodkodáčení, á, n. v. Wikmeňení, å, n. v. Wiklučo, koskodáfani. wání,

wit odkodáčiť, il, im, wikmenit, il, im, V. P. imp. imp, wikodkodáč : V, w kmeň, v. willúčować.

kolákat. wikmenopání, á, n. Nom. wikoskodátaní, á, é, y

budnuti. 2) v. witcičaní witmenowat, nowal, nugem,

wolani. 3) v. widrántan freq, ex wikmeniť.

Wikoskodátání, á, n. v. wiťmiñení, á, é, p. C, V, wie budnutí, 2) v. Wiktid (ubani,

Wiwolání. 3) v. wit Wiťmíření, é, n. v. Wiluhá. tání. ກໍi.

wik Skogakat, kal, ćem wikmiñiť, il, im, V. P. imp. kám V. P. imp. tag: de vikmiň, v, wilubat,

re glocire (glocitare), wikmotrit, il, im, V. P. imp. hören zu glucken, többé

tri : desinere esse patrinum, kodátsolni ( - lok ), koty aufhdren ein Path zu seyn, meg- (- lok. 2) v. wibudnút. szünnia’komaságtól, nem len- wikričať, wiwotat. 4) . ni komának.

Srántat. witřihárit, il, im, V. P. imp. wikoltani, á, é, P. C.F.

har: desinere bibliopolam, tworeni.
bibliopegam , vel typogra- wikoltání, á, n. ve wi
phum esse: aufhören ein Buchs teni,
Handler , Buchbinder oder Buch: wikolkař, al, ám V. P.
drucker zu fiyn: könyv - árulás- v. witworit.
tol, könyv - kötéstől, vagy wikonač, a, m. v. Wilon
könyv - nyomtatástól mega wikonaní, a, é, p. c. ab:
szünni.

consummatus , wikńísaní, ás é, p. c. wití. peractus, adimplelus, es wani,

tioni datus, factus, effe witñísání, å, n. v. Wikiwani.

perfectus, confectus, a, witńisat, rat, rem ,,V. P. imp. verrichtet, ausgerichtet, witnil ve witiwat. II. rec.

führt, vollgezogen, bewirkt : witnífat ra, V. witiwač ra, hez-vitt, el-végeztelett, et wifetit 8.

lyesíttetett, el végzett, wiknirowani, á

hez- mentt, meg - lett,

tett, meg - tselekedett. witnifowat, lowal, sugem freg. učiñení, wibaweni, wi

ex witnirat. II. rec. witni, ní, dokonani, wiprat

sowat ra, freq. ex witnírač sa. boh. pogeonani, Usus. mito, , A. operculum, i, n.

up zúplňa Službi Bozic

tus,

al

[ocr errors]
[ocr errors]

Verb. ex seq.

1

tonané boli ; Po witonanio nac, Witonewać, Witonå. Službád Bozkid, perpetra- wač, witonáwátel, Wiplňi. tis sacris Liv. da der Gottege' tel. dienst ( das Opfer ) vollgezogen wiťonatelow, a, b, adj. poss. (aus ) ware! rendesen véghez ex praed. Syn, wiťonačow, menvén az Isteni szolgálat. wiťonáwáčow, witonáwate. Wikonání, á, n. absolutio, low. ..

adimpletio , consummatio , wikonawač, B, m. v. Wikona. actio, peractio, effectio, con- tel. fectio , perfectio, executio, wikonáwáčom, á, é, adj. poss. nis, f. Ausführung, Ausriche ex praec. tung, Berrichtung, Pollziehung, Witonáwání, é, n. Nom. Verb. Brwirkung: el-végezés, végben ex seq. , (véghez) vévés, bé-teliye- wikonawat, al, ám, freq. ex sítés. Syn. učineni, Wibas witonat. wení, wiplňení, wipraweni. Wikonámadel, A, m. v. Wir boh. Pogednání.

konatel. witonat, al, im V. P. imp. 'witončeni, á, é, p. c. cuspiag: absolvere, consummere, datus, acuminatus, acutus, exsequi , agere, peragere , a, um: gespißt, spib geinacht: facere , efficere , conficere, meg-hegyesítietett. vulg. win perficere, patrure, perpetra- fpicowani, wispitatení. re: ausführen, verrichten, auss Wikončeni, á, n. cuspidatio : richten ; vollziehen, bewirken, acuminatio, nis, f. Spißung, ju Stande (zur Wirklichkeit, zu Spikmadung : meg - hegyesiEnde) bringen : el – végezni, tés, meg-hegyzés. vulg. Wis végbé (véghez) vinni, bé fpicowani, wis picateni. tellyesíteni, végére hajtani, witončit, il, im, V. P. imp. tekélleteségre hozni, meg-tse ći : cuspidare, acuminare, lekedni. Šyn. wibawit, wie acuere : spißen, fpiß machen, prawit, wirisit. boh. poges schneidende oder stechende Werf, onati, v. dokonat. Usus. zeuge: meg-hegyesiteni(-tem), Pozdraweni witonat, nun meg - hegyzeni (zem.) vulg. ciare, nuncium exsequi: auss wispicowat, wispicatit. richten sinen Gruß, a köszön- witopaní, á, é, p. c. effossus, tetést véghezvinni. boh. 3813 erutus, egestus, a, um: aud. ti. Witonám gá to, abis to gegraben , herausgegraben, durch Miesto obdržat mobel: effici- Graben hohl gemacht, ausgeschart: am, ut locum illum obtinere ki-ásott, Usus, pitopaná possis : ich will es bewirken, Studňa, puteus, fons; der pamit du diese Stelle erhältst : chopfbrunn : ásott kút. véghez viszem, hogy azt a' Witopáni, án n. effossio, eruitio,

helyet meg - nyerhessed. egestio, nis, f. die Ausgraa Witonatel, a, m. factor, con bung, Herausgrabung: ki-ásás.

feclar, perfector, adimple- wikopat, pal. pem et pám, tor, absolutor, executor, is, V. P. imp. wikop, et wikos m. Ausrichter, Verrichter , Volte pag: effodere, eruere , egebringer, Bollzieher, Bewirfer : rere : ausgraben , herausgraben véghez révö tellyesítő, meg Ž. B. einen Baum; durch Grau tsináló, Syn. tinitel, Wikos en qushdhlen, oder machen

ex seq.

ex seq.

3. B. einen Teich : 'ki-ásni. ki-pusztítás. Syn. Wihub Usus. Kost'i ze Zeme wito- Witazení. boh. Witoren pat, ossa ruere, educere Virg. wikorenit, il, im, V. P. die Gebeine aus der Erden auss ceń: eradicare, exstirp graben, a' (sontokat ki-ásní, radicitus evellere : ausrol ki-szedni. Rois umrem, a w mit der Wurzel ausreißen: Zemi ležat bušem, cel bir irtani , gyökerestöl ki-s ma wikopat, bir ma mohei gatai, gyomlálni. Syn. widet 9. 2) I8 preč! načím Flučowat, witrbat. U ho len wikopat: foras ésto- Mrcha Zélina ne tak te te profani.

wikoreñit sa dá, mala h Wikopáwáni, é, n. Nom:Verb. non tam facile exstirpa

das Infraut fäßt fich nich wik opámač, al ám, freq. ex Teicht ausrotten : rosz fü wiłopat.

olly könnyen vész-el. 2) wikopení, á, é, p. c. v. topení. -cidere, exscindere, del Witopení, á, n. v. Ropení.

ausrotten, zu Grunde rich wikopit , il, im, V. P. imp. Dinge, Geschopfe : ki-törf witop: v. topit.

el-pusztítani. Syn.wipleme Wikopowani, á, n. Nom. Verb. wiplenit, wihubit, wita

+ wiťočeñiti, il, im, fut

. id wikopowat, powal, pugem, freq. Wikoreňopáni, á, 1. v. ex witopit.

koreñeni. wikorbačowani, é, é, p. c. v. wikoreňowat, nowal, ñug Korbačowani.

freq. ex wikoreniť. wikorbacowání, é, n. v. Ror. + witočenowati, owal, ugi ( bačowani.

idem. wikorbačowat, cowal, čugem ; witorbelowač, lowal, lug

V. P. imp. čug, V. Korbas V. P. imp. (ug: ab excess čowat.

potu cessare, aufhören zu witorenení, á, é, p. c. eradi

fen : a' fellettébb való-ivá catus, exstirpatus, radicitus, magát tartóztatni, meg-szü evulsus, a, um: ausgerotten, wiťoristowani, á é, p. c.pl mit der Wurzel ausgerissen: ki- dis (rapinis) exhaustus, irtatott, gyökerestöl, ki-szag- cuatus, a,ʻum: ausgebeu gatott. Syn. wiklučowani, durch Beuten ausgeleert: witrbani. 2) excisus, dele prédáltatott, prédálással tus: ausgerotten, zu Grunde üresíttetett. Syn. wirabow gerichtet : ki - törültetett, el- 2) v. skoristowani. pusztíttatott. Syn. wibubení, Witoristowání, á, n. per wikazení, boh, wikoteñeni.

pinas (pruedas) exhaus Wiforenení, á, n. eradicatio, evacuatio: Ausbeutung, radicitus evulsio, exstirpatio :

leerung durch Beuten : KiAusrottung, mit der Wurzel

dálás, prédálással ki-üresi Ausreißung : ki-irtás, gyöke- Syn. Wirabowání. 2) v. restől-valo ki-szaggatás. Syn.

tistomání. Wiklučowání , witrhání. 2) wikoristować, towal, tuge excisio , deletio : Audrottung,

V. P. imp. tug : praedis Bugrunderidhtung : ki- törlés, pinis) evacuare,

audbeuten, durch Beuten a

exhauri

« PredošláPokračovať »