V. P. imp. ģlug: v. wiwaltował. wimárňení, á, é, p. c. v. pomárňení, zmárňení. Wimárňeňí, á, n. v. Pomárňeňí, 3márňeňí. wimárnit, il, im, V. P. imp. tni: v. pomárňiť, zmárňiť. wimastrčení, d, é, p. c. ex seq. = wimastetik, il, ím V. P. imp. ftrt: ligurriendo absumere consumere): durch Naschen verzehren, torkoskodással végére járni, el– költeni, kiüresiteni. Syn. wichlastat. wimást, wimátel, wimatem, V. P. imp. wimat: expedire, solvere, explicare: entwickeln, auswickeln : kifejteni, ki bontani, ki- oldani. II. rec. wimást sa, se expedire, fich entwickeln, meg - menekedni. III. passive. expediri, solvi. explicari: entwickelt wer den, sich entwickeln: ki-fejtődni. wimast'ení, á, é, p. c. inunctus, perunctus, delibutus, a, um beschmiert, besalbt, ausgeschmiert: meg-kentt, megkenettetett. 2) pinquefactione (ungendo) absumtus, exhaustus: ausgeschmiert, durch Salben, oder Schmalzen verzehrt (verbraucht); fel- kentt, kenéssel vagy zsirozással ki-üresített, meg- emésztetett. Wimast'eni, á, n. inunctio, perunctio, delibutio, nis, f, Besalbung, Bestreichung mit eis ner Salbe, Ausschmierung. Syn. Namast'ení, pomast'eňí. 2) evacuatio (absumtio, exhaustio) per unctionem, aut pinquefactionem: Aufschmierung, Berschmierung Berbrauchung durch Salben oder Schmalzen: fel-kenés, kenéssel vagy zsi rozással ki - üresítés, el- fogyasztás, meg - emésztés. twímást'i, wimátl, wimatu fut. v. wimást. II. rec. wi mást fe, v. wimást sa. wimast'it, il, ím, V. P. imp. ft'i: inungere, perungere, delibuo (ui, utum) Solin, be schmieren, besalben, bestreichen, mit einer Salbe, aufschmieren: meg-kenni (meg - kenem), meg-zsírozni. Syn. nemast'it, pomast'it. 2) pinquefaciendo (ungendo) evacuare (absumere, exhaurire, vacuum facere) : durch Salben oder Schmalzen verzehren (verbrauchen), aufschmieren, verschmicren, verschmalzen, ausschmalzen: fel-kenni, kenéssel vagy zsírozással meg (el) emészteni, ki - üresíteni. Wimast'owáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wimast'owak, "towal, tugem, freq. ex wimast’it.' wimatani, á, é, p. c. adtrectando deprehensus (delectus, repertus), a, um: durch Be tasten gefunden (ausgesucht, entdeckt): motozással fel - fedeztetett, megtaláltatott. Syn. wimacaní. Wimatáňí, á, n. deprehensio (repertio) per adtrectationem (contrectationem): Entdeckung, Aussuchung durch das Betasten: motozással fel-fedezés; megtalálás. Syn. Wimacáňí. wimatak, al, ám, V. P. imp. tag: tactu (contrectatione, adtrectatione) deprehendere, reperire, detegere: durch Greifen (Angreifen, Berühren, Be tasten) aussuchen, entdecken: motozással fel-fedezni, meg. találni valamit. Syn. wimacat. 2) desinere contrectare (adtrectare), aufhören zu betasten, meg - szünni motozni. wimatèní, á, é, p. c. ex wimáft: expedítus, solutus, evolutus, explicatus, a, um: entwickelt, ki- fejtetett, kibontatott. 2) expeditus, enodatus, liberatus: ausgewickelt, meg-menekedett. Wimateňí, á, n. expeditio, solutio, evolutio, explicatio, nis, f. Entwickelung: ki-fejtés, ki-bontás, ki-oldás. 2) expeditio, liberatio, enodatio; Auswickelung, meg-menekedés. wimazani, á, é, p. c. illitus, linendo obductus 9 a, um: ausgeschmiert, bé - kentt, bémázoltatott, bé (ki) tapasztatott. 2) illinendo consumtus (absumtus, exhaustus, vacuefactus) ausgeschmiert, verschmiert fel-kentt, felmázoltatott, fel- tapasztatott, kenéssel (mázolással, tapasztással) meg - emésztetett, kiüresittetett. 3) deletus, exstinctus ausgeläscht, wegge= wischt: el- törültetett. Wimazání, á, n. illitio, illitus, : us, m. Ausschmierung: bé-kenés, bé - mázolás, ki (bé) tapasztás. 2) absumtio (consumtio) per illitum, Ausschmierung, Verschmierung: felkenés, fel - mázolás, fel-tapasztás, kenéssel (mázolással, tapasztással) ki - üresítés megemésztés. 3) deletio, exstinctio Auslöschung, Wegwischungel (ki) törlés. wimazat, zal, žem V. P. imp. maž: rimas (v. g. fornacis, ollae etc) illinire, inducere, obducere ausschmieren, z. B. einen Ofen, Topf: bé - kenni, bé-mázolni, bé- tapasztani, p. o. keméntzének, fazék nak hasadékját. 2) illinendo absumere (consumere, exhaurire, vacuefacere): ausschmieren, verschmieren: fel - kenni, fel-mázolni, fel - tapasztani, kenéssel (mázolással, tapasztással) meg - emészteni, kiüresíteni. 3) delere, exstinquere: auslöschen, wegwischen, 3. B. etwas Geschriebenes: ki(el) törleni. Syn. wipijat, witret, zetrek. Usus. Wimazat, to na Tabuli pisano bolo, vertere stilum (delere scriptum) in tabula: wegwischen, auslöschen, was auf der Tafel geschrieben war: ki-törülni, a' mi a' táblára vóltt felírva. Písmo ( List) swími Slzami wimazat, delere lachrymis scripturam epistolam), die Schrift (den Brief) mit seinen Zähren auslöschen, a' levélben a szókat könyhulatásival ki- törülni. Wimazowáňí, á, n. Nom. Verb. 曲 ex seq.. wimazował, zował, zugem, freq. ex wimazat. † Wim'e, genit. Wemene, v. Wimeno. wimedzení, á, é, p. c. definitus, determinatus, limitibus circumscriptus, a, um: begränzt, bestimmt, meg - határoztatott, ki - szabott, ki (meg) megyeztetett. Wìmedzeni, d, n. n. limitibus circumscriptio, definitio, determinatio, nis, f. Begrän zung, Bestimmung: meg-határozás, ki- szabás, ki (meg) megyezés. wimedzit, il, im, V. P. imp. wimed: limitibus circumscribere, definire, determinare: begränzen, bestimmen : meghatározni, ki-szabai, ki (meg) megyezni. bol. wimeziti. Wimedzowání, á, n. Num. Verb. ex seq. wimedzował, z9wal, zugem, freq. wimedzit, Wimelek, lku, m. molitoris rata ( commodum): Mahlmeße, molnár része, haszna. 2) emolumentum, Vortheil: haszony. Syn. Ofoh. Usus. To gest mog Wimelet, hoc lucrifacio, dies ist mein Profit, ez az én nyerességem. wimelení, ά, é, p. c. v. wi. krusení. Wimelęňí, á, n. v. Wikrúseňí. wimelit, il, im V. P. imp. wimel v. witrúsiť. wimelňení, á, é, p. c. v. wikrúsení. Wimelnení, á, n. v. Wikrúseňí. Wimelňisto, a, n. excavatio Wiméňáňí, Wimenta. 2) v. † Wimenice, f. v. Wímiňica. nec. wimenit, il, im V. P. imp. wimen: redimere, pecunia liberare: auslösen, loskaufen, durch Geld befreien, z. B. Gefangene, ein Pfand: ki- váltani. Syn. wiméňať. boh. wis gednati. 2, v. wičarował, II. rec. wimeniť sa, se redimere, sich auslösen: váltani magát. Syn. wiméňať sa. Wimeñitel, a, m. redemtor, is, m. Auslöser, ki-váltó. Syn. Wiméňač. wićarował. Wimenta, i, f. v. Wimeňeňí. Wimeno, a, n. uber, is, m. das Eiter, tölgy, emlő, tsets. Syn. Wima. boh. Wemeno, Wim'e. Usus. Swinské Wimeno, Cici: sumen, inis, n. das Schweineiter, szoptató disznó hasa. per torrentes, vel pluviaswim'eniti, il, im, fut. v. facta: Aushöhlung, durch Regenbach: esőmosás, viz-mosás, a' sebes eső vagy kiáradtt víz által, tett ki-vájás. wimelńit, il, ím, V. P. imp. Ini: v. witrúfit. II. passiv. wimelniť sa, v wikrúsiť sa. Wimena, i, f. v. Wimeňeňí. Wimeňać, a, m. v. Wimenitel. wiménani, á, é, p. c. v. wimeñení. Wiméňáňí, á, n. v. Wime. wimenowani, á, é, p. c. ordine nominatus, a um: be= nennt, nach der Reihe genennt : rendről rendre nevezett, neveztetett. Wimenowáňí, á, n. nominatio ex ordine, Benennung, Nennung nach der Reihe: rendröl rendre nevezés. boh.Wig. meňowání. wimenował, nowal, nugem V. P. imp. nug: ordine (ex ordine) nominare, benennen, nennen nach der Reihe: rendről rendre nevezni. boh. wigmenowati. † wim'eňowati, owal, ugi (u), freq. ex wim'eniti, v. wičarował, carowawat. 2) freq. ex wiminiti, v. wiminowati. Wimenowńit, a, m. v. Menowatel. Wimerač, a, m. dimensor, emensor, is, m. Ausmesser: ki (meg) mérő. Syn. Wime ratel, Wimeráwać, Wimerás watel. wimeračow, a, e, adj. poss. dimensoris, dem Ausmesser gehörig, ki-méröé. Syn. wimeratelow ɔ. wimeraní, á, é, p. c. dimensus, emensus, a, um: ausgemessen, ki (meg) mértt, méretett, mérettetett. boh. wim'ečení. Syn. odmeraní, premeraní. Wimeráni, á, n. dimensio (demensio), emensio, nis, f. Ausmeffung, ki (meg, el) mérés. Syn. Odmerání, Preme ráňí. boh. Wim'ečeňí. wimerat, al, ám, V. P. imp. tag: metiri, emetiri, dimetiri, demetiri; ausmessen, ki (meg, el) mérni. Syn. odme tat, premerat. boh. wim'e titi. Wimeratel, a, m. v. Wimerač. wimeratelow, a, e, adj. poss. v. wimeračow. Wimeráwać, a, m. v. Wime rač. wimeráwałow, a, e, adj. poss. v. wímeračow. Wimeráwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wimerawat, al, ám, freq ex wimerat. boh. wi'merowati. Wimeráwatel, a, m. v. Wime= ταί. † wim'ečení, á, é, p. c. v. wis meraní. † Wim'ečeňí, n. v. Wimeráňí. † wim'ečiti, il, ím, fut. v. wimerat. + wim'etowati, owal, ugi (u), v. wimerawat. wimésení, á, é, p. c. satis depstus, a, um ausgeknetet, ki (meg) gyúrit, dagasztatott, Syn. wimifeni, Wiméfeňi, á, n. sufficiens depstio, Ausknetung, ki (meg) gyúrás, dagasztás. Syn. Wi miseňí. wiméfit, il, ím, V. P. imp. wiméf: satis depsere, ausfne. ten, ki (meg, eleget) gyúrni, dagasztani. Syn. wimisit. wimest', wimetel, wimetem, V. P. imp. wimet: everrere, verrere, scopare, purgare: auskehren, ausfegen: ki-söpreni (ki-söpröm), ki-sepreni, ki-söpörni, Syn. wimetat. Wimetač, a, m. scoparius, purgator, is, m. Ausfeger, Ausfehrer: ki-söprő, ki-seprö. † Wim'etač, e, m. idem. wimetaćow, a, e, adj. poss. sco patoris, purgatoris; dem Ausfe ger, Ausfehrer gehörig, ki-sepröé. wimetani, á, é, p. c. v. wis metení, Wimetání, á, n. v. Wimečeňí, wimetať, al, ám, V. P. imp. ag, v. wimest', † wimetati, al, ám et wimeci fut. v. wihádzať. II. rec. wimetat se, v. wihádzať sa, wihadzowat sa Wimetawání, á, n. Nom. Verb, ex seq. wimetáwat, al, ám, freq. ex wimetat. Dimeter, ttu, m. usit. in Plur. Nom. Wimetri, genit. tow (boh. tů): purgamenta, feces: Ausfericht: gaz, szemét, seprőlék. Syn, Smeti. wimetení, á, é, p. c. scopatus, mundatus, a, um: auskehrt, ausgefegt; ki (meg) sepertetett, söpörtetett, megtisztíttatott. Syn. wimetaní. Wimetení, á, n. scopatio, purgatio, mundatio, nis, f. AusFehrung, Ausfegung: ki (meg) seprés, söprés, tisztogatás, Syn. Wimetání. wimetlowani, á, é, p. c. scopis caesus, a, um : mit Besen abgeprügelt, geschlagen: megsepröztetett, seprővel vere tett. Wimetlowáňí, á, n. scopis caesio, Abprügelung mit Besen, meg-seprőzés, seprővel verés. wimetlowat, lowal, lugem, V. P. imp. lug: scopis caedere, abprügeln mit Besen: megseprőzni, seprővel meg-verni, sájtogatni, Wimetlowawání, á, n. Nom. Verb. ex seq. wimetlowawat, al, ám, freq. ex wimetlowat. + wimeziti, il, im, fut. v. wimeszit. † wimezowati, owal, ugi (u), v. wimedzowat. * wimgesení, á, é, p. c. v. wimésení. *wimgesit, il, m, V. P. imp. wimges, v. wimésik. *wimgest', wimgetol, wíme. tem, v. wimest'. wimidlení, á, é, p. c. linendo consumtus (absumtus), a, um : durch Seifen verbraucht; felszappanyoztatott, szapanyozással meg-emésztetett. 2) sapone linitus (illitus), insmigmatus: ausgefeift: bé (meg, ki)- szappanyoztatott, Syn. midlení, Wimidlení, á, n. linendo consumtio (absumtio); das Berbrauchen durch Seifen: felszappanyozás, szappanyozással meg-emésztés, 2) sapone linitio (illitio), insmigmatio: das Ausfeifen, die Ausseifung: bé (meg, ki) szappanyozás. Syn. midlení. wimidlit, il, ím, V. P. imp. dti linendo saponem consumere (absumere), sapone abuti: durch Seifen verbrauchen: fel-szappanyozni, szappanyo zással meg-emészteni a' szappant. 2) sapone linire, insmigmare: ausseifen: bé (meg) szappanyozni. wim Slowani, á, é, p. c. v. wimidlení. Wimidłowáňi, á, n. v. Wimidlení. wimidlowat, lowal, lugem, V. P. imp. lug: v. wimidlit. wimigani, á, é, p. c. v. wis mití. Wimígáňí, á, n. v. Wimití. wimigat, al: ám, V. P. imp. ag, v. wimit. Wimigáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wimigawat, al, ám, freq. ex wimigat. wimikaní, á, é, p. c. commotus, agitatus, exagitatus, coagitatus, concussus, excussus, a, um: geschüttelt, abge= schüttelt, ausgeschüttelt, abgebeutelt, ausgebeutelt: meg-rázott, öszve rázatott, meg-hányatott, vettetett. Syn. witraseni, wisekani, wisepkaní, wiheğaní. 2) vulsus, convulsus, tractus: abgerüpft, abge= zupft, ausgezupft, z. B. beim Schopfe: meg-húzatott, megrángatott, meg - rándított, meg-rántott. Syn. witwakaní, wifčicowaní. 3) v. wimEnúti. 4) v. witworení. Wimitáňí, á, n. commotio, agitatio, coagitatio, exagitatio, concussio, excussio, nis, f. concussus excussus, sucussus, us, m. Abschüttelung. Ausschüttelung, Abbeutlung, Ausbeutlung: meg (öszve) rázás, hányás vetés, meg-rendülés, rázádás. Syn. Witrafeňí, wisekání, wisepkáňí. 2) vulsio, convulsio, tractio: Abrupfung, Abzupfung, Ausbeutelung, Abbeutelung: meghúzás, meg-rántás, meg-rándítás, |