Obrázky na stránke
PDF
ePub
[ocr errors]

wilupowat, Powal, pugem , . sus, a, um: ausgedrückt, ki

V. I. imp. pug , v. wilúpit. falsarlatott. wilúsčení, á, é, p. c. v. wis Wimačğáří, á, n. expressio, lúpení.

nis, f. Ausdrückung, ki-fatsaWilújčení, á, n. v. Wilúpes rás. ní.

· wimačğat, al, ám, V. P. imp. wilúféit, il, im, V. P. imp. ğag, wodu ze Šat : exprifli, v. wilúpit. .

mere : ausdrücken, z. B. Wars wiluitani, a, é, p. C. V. wilúa fer aus dem Sileide : ki-fatsar pení.

ni, p. 0. vizet a' ruhából. Wilúsfání, é, n. v. Wilúpeni. boh. wimačkati. 5ubu wimačwilújfat, al, ám V. P. imp. ag :

ğat, spongiam exprimere , v. wilúpít.

den Schwamm ausdrücken, Wilutowani, á,' 1. Nom. spongyiát ki-fatsarni. Verb. ex seq. .

Wimačğáwání, 6, n. Nom. wiluskovač , Kowal, kugem, Verb. ex seq.

V. I. imp. kug, freq. ex wi- wimačğawat, al, ám freq. ex 1 lústat."

wimačğat. boh. wimačkáma. † wiluzowati, owal, ugi (u), ti.

v. wiluszowat. "' + wimáčati, al, ám, fut. v. wim , praes. ex we8et. ex mesef.

wiplácat. wima, gen. Wimena, n. v. † wimačkati, al, ám, fut. v. Wimeno.

wimačğat.
wimáčani, á, é, p. c. inliu- † wimačkáwati, al, ám, v.

gendo exbaustus (vacuefactus, :wimačğáwat.
consumtus ), a, um: ausges wimaglowani, á, é, p. c. v. wis
taucht, ausgetunft: ki- márta- walkowani.
tott, ki-mártogatott, mártás- Wimağlowání, á, n. v. Wie
sal ki-fogyott, ki-fogyaszta- walkowani...

tott. 2) v. wimočení. wimaglowat, lowal, lugem Wimáčani, á, n. exhaustio V. P. imp. glug: v. wiwala

per intinctionem, Austauchung, towat.
Austunkung: ki- mártás, ki- Wimahač, a, m. vindex, icis,
mártogatás, mártással ki-fo m. Gell. repetitor, revindi-
gyás, ki - fogyasztalás. 2) v. cator, requisitor: Aninasser,
Wimočení.

Behaupter, Zurückforderer , der wimáčat, al, ám, V. P. imp. einen Anspruch an etwas macht:

čag : intingendo exhaurire kereső, viszsza - kívánó. Syn.
(vacuefacere, evacuare): auss Wihlebawač , Wimabatel,
tunfen, auftauchen, z. B. die Wimabámatel. 2) recupe-
Brühe, die Tinte : ki-mártani, rator, Wiedererwerber, Wies
ki-mártogatni, mártással, kia derverschaffer , Erreter : viszsza-
fogyasztani, ki-üresíteni. boh. foglaló, hellyre állító, meg-
wimáčeti.

szabadító. 3) impetrator wimáčat, al, ám, V. I. imp. consecutor, obtentor: Erlans ag: v. močit , wimočit.

ger, Auswirker, Zuwegebrina † wimáčeti, čel, čím fut. v. ger, Verschaffer: meg-szerző, wimáčat v. P.

meg (-el) nyerő. wimačğani, á, é, po c. expres- wimahačow , $, e, adj. poss. ex

wi.

[graphic]
[graphic]

praec.

F 11*

Verb. ex seq.

lok).

wimábaní, á, é, p. c. repeti- nis, f. Erweichung, Milda

tus, quaesitus, vindicatus, a, meg-lágyítás. um: zurücffordert, angemassen : wimatčit , il, im, V. P. viszsza-kivántt, keresett. Syn. kči: emollire, remol wihledáwani. Usus. Wimés mollificare: erweichen, hané Statki, repetita ( vin- machen, mildern : meg-lág dicata ) bona.

ni (-tom). Wimáhání, á, n. repetitio, Wimatcowání, é, n.

vindicatio , quaesitio, nis , f. Burückforderung, Anmaffung eis wimakčowat, cowal, ću ner Sache , Behauptung, daß · V. P. imp. čug, freg. fie mir gehörekeresés, visz- mattit. sza - kévánás. Syn. Wihledá. wimaknúť, Enul (tel), E wáni, Usus, Wimábání Stats V. P. imp. kni: molles tow vindicatio bonorum emollescere , remollesd Iraian, in Plin. Ep.

sich erweichen (mildern), wimábat, al, ám V. I. imp. werden : meg-kígyúlni

ag nečo: repetere, recupire, quaerere, vindicare aliquid wimaťnutí, á, é, p. c. ex Cic. zurücfordern, fich anmas- tus, a, um; mollis, fen, als sein Eigenthum , vers weicht, meg-lágyúltt

. langen, Anspruch machen an Wimatnuti, &, n. emolle etwas, es als das feine behaup. tia, ae, f. Erweichung ten, oder zu behaupten suchen, Weichwerden: meg-lágyúl fordern, als ihm gehörig: visz- wimalowani, ålip.cp sza - kívánni , kérni. Syn. wis depictus, expictus, a, hledáwat.

is

gemahlen, ausgemalen: Wimábatel, A, m. v. Wima. iratott, ki- festett. 2) bač.

ctus, descriptus : abgeir wimábatelow, ail, adj. poss. mit Farbe, mit Worten ex praec:

schrieben : le- írtt, le-fe Wimabawač, a, m. v. Wima. festékkel, szóval. bai.

Woimalowání, á, n. exp wimaháčow, a, b, adj. poss. depictio, perfectio pict ex praec:

Ausmalung: ki (le) irás Wimaháwání, á, n. Nom. festés. 2) depictio, deser Verb. ex seq.

Abmalung, Beschreibung, wimaháwat, al, ám, freq. ex rás, wimábat.

wimalowat, lowal , Wimabáwatel, a, m. v. Wi. V. P. imp. (ug: expin mchać.

ausmalen (Gemälde), ki wimaháwatelow, a, e, adj. írni, ki - festeni. 2) dep poss. ex praec.

re, describere: abinalen wimákat, al, ám , V. P. imp. Farbe, mit Worten before tag: v. wimoknút.

le-írni, festékkel, szóval. wimatčení, á, é, p. c. emolli- wimanglowani, á, é, P.

tus, a, um : erweicht, gemil. wiwalkowani. det: meg - lágyítolt, meg - lá- Wimanglowání, á, n. v. gyíttatott.

walkowani, Wimatčení , å, a. emollitio, wimanglowat, lowal,

[ocr errors]

V. P. imp. ġlug: v. wiwal. rozással ki – üresítés, el-fotovat.

gyasztás, meg - emésztés, wimárňení, á, ép. c. V. pos + wimáit'i, wimátl, wimatu, márňení, zmátneni,

fut. v. wimást. II. rec. wis Wimárňení, &, n. v. Pomár- mást re, v. wimárt ra. ñeni, Zmárnení.

wimastiti il, im, V. P. imp. wimárnit, il, im, V. P. imp. ft’i: inungere, perungere, de

răi: v. pomárnit, zmárňit. libuo ( ui, utom ) Solin. beo - wimaskrteni, á, é, p. c. ex schmierin , besalben, bestreichen, seq.

mit einer Salbe, aufschinieren : wimaftrtit, il, im V. P. imp. meg - kenni (meg - kenem ),

skrt : ligurriendo absumere, meg-zsírozni. Syn. nemast'it, ( consumere): durch Naschen pomast'it. 2) pinquefaciendo verzehren, torkoskodással vé (ungendo ) evacuare (absugére járni, el - költeni, ki mere, exhaurire, vacuum fa.

üresíteni. Syn. widlastat. cere): durch Salben oder wimárt, wimátel ,, wimatem, Schmalzen verzehren (verbrau.

V. P, imp. wimat : expedire, dhen), aufschmieren, verschmie. solvere, explicare: entwickeln, ren, verschmalzen, ausschmalzen: auswickeln · ki – fejteni, ki fel - kenni, kenéssel vagy zsibontani, ki - oldani. II. rec. rozással meg (el) emészteni, wimást ra, se expedire, rich ki- üresíteni. entwideln, meg - menekedni. Wimast'owání, á, n. Nom.

III. passive. expediri, sol- Verb, ex seq: vi, explicari: entwickelt wers wimast'owat, towal, tugem, den, sich entwickeln: ki- fej- freq. ex wimast'it. tödni.

wimatani, á, é, p. c. adtrecwimast'ení, á, é, p. c. inun tando deprehensus (delectus,

ctus, perunctus, delibulus , repertus ), a, um: durch Be. a, um: beschmiert, befalót, aus. tasten gefunden (ausgesucht, ents gesómiert : meg - kenit, meg deckt): motozással fel - fedezkenettetett. 2) piņquefactio- .tetett, meg - találtatott. Syn. ne (ungendo ) absumtus, ex wimacani. hauslus: ausgeschmiert, durch Wimatáni, á, n, deprehensio Salben, oder Schmalzen verzehrt (repertio) per adtreclalionem (verbraucht ); fel - kentt, ke (contrectationem) : Entdeckung, néssel vagy zsirozással ki-üre- dussuchung durch das Betasten:

sített, meg - emésztetett. motozással fel-fedezés ; megWimast'eni, á, n. inunctio, találás. Syn. Wimacáni.

perunctio, delibutio, nis , f, wimatat , al, ám, V. P. imp. Besalbung - Bestreichung mit eie tag: tactu ( oontrectatione, ner Salbe, Ausschmierung. Syn. adtrectatione ) deprehendere, Damafl'eñí, pomaftení. 2) reperire, detegere : durch Greis evacuatio (absumtio , exhau fen ( Angreifen, Berühren, Ber stio) per unctionem, aut pin tasten) aussuchen, entdiden : quefactionem : Aufschmierung, motozással fel-fedezni, ineg. Berschmierung, Verbrauchung találni valamit. Syn. wimacat. durch Salben oder Schmalzen: 2) desinere contrectare (adfel - kenés, kenéssel vagy zsi

trectare), aufhören zu betasten, meg - szünni motozni.

wimatení, á, é, p. c. ex wis fel - mázolni, fel - tapasztani, máft : expedítus , solutus, kenéssel (mázolással, tapaszevolutus , explicatus, a, um: tással) meg - emészteni, kientwickelt, ki- fejtetett, ki üresíteni. 3) delere, exstinbontatott. 2) expeditus, eno quere: auslöschen, wegwischen, datus, liberatus : ausgewickelt, Ž. B. etwas Geschriebenes : kimeg - menekedett.

(el), törleni. Syn. wipisat, Wimateňí, å, nexpeditio, witcet , zetret. Usus. Wimas

solutio, evolutio , explicatio, zat, čo na Tabuli pisano bonįs, f. Entwickelung: ki-fejtés, lo, vertere stilum (delere ki-bontás, ki-oldás. 2 ) ex scriptum ) in tabula: wegwipeditio, liberatio , enodatio : schen, auslöschen, was auf der

Auswickelung, meg-menekedés, Tafel geschrieben war : ki- töpimazani, á, é, p. c. illitus, rülni, ami a' táblára volut

ļinendo obductus, a, um i fel - írva. Pirmo (list) fwía ausgeschmiest, hé- kentt, bém mi Slzami wimazat, delere mázoltatott, bé (ki) tapasz- · lachrymis scripturam epistotatott, 2) illinendo consum- lam ), die Strift (den Brief) tus ( absumtus, exhaustus, mit seinen Zähren ausleichen, vacuefactus ) ; ausgeschmiert, a' levélben a szókat könyhuverschmiert : ' fel - kentt, fel latásival ki- törülni. mázoltatott, fel- tapaszíatott, Wimazowání, á, n. Nom.Verb. kenéssel (mázolással, tapasz- ex seq., tással) meg - emésztetett, ki- wimazowat, 3owal, zugem, üresittetett. 3 deletus, ex- freq. ex wimazat. stinctus : ausgeläscht, weggea + Wim'e, genit. Wemene, n. wischt : eli- törültetett.

v. Wimeno. Wimazání, á, n. illitio, illitus, wimedzeni, á, é, p. C. defini

us, m Ausschmierung: bé-ke- tus, determinalus, limitibus nés, "bé - mázolás, ki ( bé circumscriptus, a, um: bes tapasztás. 2) absumtio (con- gränzt, bestimint, meg - hatásumtio ) per illitum, Ausz roztatott, ki - szabott, ki schmierung, Verschmierung: fel- (meg) megyeztetett. kenés, fel - mázolás, fel-ta Wimedzeńi, , n. limitibus pasztás , kenéssel (mázolással, circumscriptio, definitio, detapasztással ) ki'- üresítés, terminatio , nis, f. Begräne meg - emésztés. 3) deletio, zung, Bestimmung: meg - haexstinctio : Auslöschung, Wegs tározás, ki- szabás, ki(meg)

wischung: el (ki) törlés. megyezés. . . pimazat, zal, žem V: P. imp. wimedzit, il, im, V. P. imp.

maž: rimas ( v. g. fornaois, wimedz: limitibus circumollae etc) illinire, inducere, scribere, definire, determiobducere': ausschmieren, z. B. nare: begränzen, bestimmen : einen Ofen, Dopf: bé - kenni, meg - határozni, ki - szabni, bé - mázolni, hé - tapasztani, ki ( meg) megyezni. bol. p. o. keméntzének, fazéknak · wimeziti. hasadékját. 2) illinendo ab- wimedzowání, á, ni Num, sumere (consumere, exhau- : Verb. ex seq. rire, vaccrefacere ) : ausschnnies wimeozowat, 3gwal, zugem, ren, verfchmierenr: fel - kenni, freg. wimedzit,

[ocr errors]

Wimelek , fu, m. molitoris ra- Wiméňání, wimenta. 2) v.

ta ( commodum ): Mahlmeße, Wičarowání. molnár része, haszna. 2) + Wim’enice , f. v. Wimiňica. emolumentum, Vortheil : ha- t Wim'eñík, &, m. v. Wimis szony. Syn. Oroh. Usus. To nec. gest inog wimelek, hoc lucri- wimeñit, il, im V. P. imp. facio, dies ist mein Profit, wimeň: redimere, pecunia ez az én nyerességem.

liberare : auslösen , loskaufen, wimelení, 6, é, p. c. v. wi durch Geld befreien , z. B. GeFruseni.

fangene, ein Pfand: ki - váltaWimelení, á, n. v. Wikrúfeni. ni. Syn. wiménat. boh. wie wimelit , il, im V. P. imp. wi gednati. 2) v., wičarowat, mel: v. wikrúsit.

II. rec. wimenit ra, se rediwimelňení, á, é, p. c. v. wis mere, sich ausldsen: váltani frúsení.

magát. Syn. wiméñat ra. Wimelňení, á, n. v. Wikrus Wimeñitel, &, m. redemtor,

is, m. Auslöser, ki - váltó. Wimelñisko , Q , n. excavatio Syn. Wiméňač.

per torrentes , vel pluvias † wim'eñiti, il, im, fut. v. facta : Aushshlung, durch Res wičarowat. genbach : esőmosás, viz-mo- Wimenka, i, f. v. Wimeñeńi. sás, a' sebes eső vagy ki- Wimeno, a, n. uber , is, m. áradtt víz által, telt ki-ya- das Eiter, tölgy, emlő, tsets, jás. . .

Syn. Wima.. boh. Wemeno, wimelňič, il, im, V. P. imp. Wim’e. Usus. Swinské wis

fñí: . więrúsit. II. passiv. meno, Tidi': sumen, inis,

wimelñit la ,,v wiťrurit ra. n. das Schweineiter , szoptató Wimena , i, f. v. Wimeñení. disznó hasá. Wimeňač, k, m. v. Wimeñitel.wimenowani, á, é, p. c. ordiwiméñaní, s, é, p. C. V. wis ne nominatus, a, um: bes meñení.

nennt, nach der Reihe genennt: Wiméñáñí, á, n. v. Wimes rendröl rendre nevezett, ne

veztetett. wiménat, al, ám, V. l. imp. Wimenowani, á, n. nomina

ñag, v. wimenit. II. rec. tio ex ordine, Benennung, wiménat ra, v. wimeñit ra. Nennung nach der Reihe : rendWimenek, nfu, m. res com- röl rendre nevezés. boh.Wig. mutata (permutata), cam meňowání. bium : abgewechselte Sache,. wimenowat, nowal, nugem,

Wechsel: el - tseréltt jószág. V. P. imp. nug: ordine (ex wimeneni, á, é, p. c. redem ordine) nominare, benennen,

tus, pecunia liberatus (ex- nennen nach der Reihe : rendemtus), a, um: ausgelost, röl rendre nevezni. boh, wis durch Geld befreit : ki - válta- gmenowati.. . lott. Syn. wiméñani. 2) v. t wim'eňowati, owal, ugi (u), wićarowani. . .

freq. ex wim'eñiti, v. wičar Wimeñení, á, n. redemtio, rowat, carowáwat. 2) freg.

pecuniaria liberatio : Auslö- ex wimiñiti, v. wimiñowati. sung, Befreiung durch Geld: Wimenowníť, &, m. v. Meno: ki - váltás. Syn. Wimena, watel.

není.

[ocr errors]
« PredošláPokračovať »